Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

1976. augusztus 7. SZABAD FCHtDMOVM. 15 Tragédiával végződött améh­keresztezés Vajon mit keresett Afriká­ban, — a fekete kontinen­sen — Warwick Estevem Kerr, a Sao Paolo-I egyetem genetikusa? ISSR-ban a bra­­*1 Hal kormány kérésire uta­zott oda, aszal a céllal, hogy hazájának méhkeresztezési kísérleteihez harmincöt afri­kai méhkirilynőt hozzon. A megbízatást sikerrel teljesí­tette. A világ civilizált terüle­tűn, általában az európai mézelő méhtaj az „Apis mel­­llfica“ domináns. Ez csak abban az esetben használja fullánkját, ha támadás éri, tégy veszélytől tart. Ez a békés méhfaj él, illetve élt lR57-ig az amerikai földré­szen is. Ekkor felfedezték a méhészek, dB a békés járó­kelők is azt, hogyan harcia­­sndott el Brazíliában is a mézelő méh. A valódi látvá­nyosság a nagy változásban csácsosodott ki. Lovas embe­rikre, mezőgépek kezelőire hirtelen egész méhrajok tá­madtak. A halálos áldozatok száma meghaladta a kétszá­zat. testükön többszáz szó­rással. Az Apis adamsonii szür­késsárga afrikai méh a há­ziasított európai fajtól elté­rően a vadonban, az embe­rektől távol él. Főként a baobab fa repedéseiben fész­kel, virágok nektárjával táp­lálkozik, a ha szokatlan Hir­­nyezetbe kerül, rendklín. erőszakossá, harciassá vauk. Hasznos tulajdonsága, hogy mézhozama a háziasított mé­­hénél majdnem a kétszerese. Kerr tudott az afrikai mé­hek támadó tulajdonságai­ról, s ezért genetikai kísér­leteit hálóval védett helyen gyakorolta. Egyszer egy lá­togatója nyitva hagyta az aj­tót és huszonhat királynő el­repült. így sikérült bejut­­niok a környező méhcsalá­dokba s ott leszárták a ki­rálynőket. Később az afrikai éredető szaporulat csakha­mar az egész rajt kiirtotta. A brazíliai méhállomány el­képesztően rövid, idő alatt elpusztult a környéken, vagy kereszteződött. Am a keresz­teződött méhek is rendkívül vaddá váltaki Ezt követően megkezdődött a terjeseké dés. Évente mintegy kétttáz mérföldet hőditehak meg e vad méhek. Ezek a hirek jogosan nyugtalanítják Ame­rika, elsősorban Kalifornia méhészeit. Ismeretes, hogy az afrikai méhek nem vésze­lik ét a hideg telet. A Csen­des-óceán enyhébb éghajlaté partvidékén, esetleg San Franciosco vonaláig még fel­juthatnak, azontúl már prob­lematikus továbbjutásuk. Ez idő szerint Brazília és Ve­nezuela között, Surinamenál van a frontvonal. A számítá­sok szerint az afrikai aréde­­tő méhek kb. 1990 táján érik el az USA területét. Keresz­tezéssel szeretnék megszelí­díteni őket, de nagy mézho­zamuk miatt terjeszkedésü­ket sem akarják megakadá­lyozni. Többször megtörtént már, hogy a falu zárt ajtók mö­gé kényszerülő lakói egy­­egy dühödt rajt a tűzoltóság­gal irtottak ki. Az afrikai méhek elszapoodásuk éta kétszer annyi ember és állat halálát okozták, mint a mér­ges kígyók. J. M. Habrovský A cukros pép megszáradása anyásfláskor Ezzel kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy a mézből és porcukorból gyárt eleség, mellyel a dugó furatát betö­möm hamarosan megszárad, kivált nyáron. Az anya ki­bocsátása tehát késik. Hogyan segíthetnék rajta? A száraz fa magába szívja az eleség mézének egy ré­szét. Ezért keményedik meg a cukor. Tessék a dugókat első használatuk előtt forró parafinba dobni néhány percre. A fának a szálaiba jutott parafin nem engedi, hogy a méz a dugóba szívódjék. SARGA ANYAPEMPÖ A pempót jól ismerem. As aludttejhez hasonló szép fehér, míg nem ssáradt meg. Tavaly meglepett, hogy két bölcsőben is élénk sárga foltnk voltak. Mt okozhatta ezt? Az anyabölcső friss pempóje csakugyan aludttejhez hasonlít. Az a sárga, amit láttam: virágpor a pempöben. Régebben a dolgozó méh és az anya fejlődésének szét­válását. más irányba térését abban látták, hogy az Idő­sebb dolgozóálcák virágport is kapnak, az anyaálcák nem. Csakhogy az anyapempőben is szokott lenni némi virágpor, néha pedig olyan sok is, hogy megszineződik tőle. A kétféle nőstény fejlődésének más Irányba fordu­lását nem tisztán a pempő virágportartalma szabja mag, hanem valami, amit még nem ismerünk. (M) Minden érdekelte őket A II. Nemzetközi Propolisz Szimpózium résztvevői ta­nulmányi kirándulás formájában meglátogatták a galán­­tai MEDOS mézfeldolgozó üzemet, továbbá méhészetünk büszkeségét a Krárová pri Senci-i (szenckirályfai) sza­badtéri múzeumot, méhész skanzent. A MEDOS-ban K. Glas igazgató érdekes előadásával ismertette a mézfeldolgozás folyamatát, továbbá beszélt tervfeladataikról és jövőbe mutatóan nyilatkozott a pro­polisszal gazdagított méz előállításáról. A skanzenben a becses látogatók érdeklődéssel tekin­tették meg, és fényképezték a figurális alakzatú méh­kasokat, kaptárakat, méhész-szerszámokat és felszerelé­seket. , Dicséretet érdemel az az igyekezel, amellyel társadal­mi munkában a méhészek ezt a skanzent létrehozták. M. Talapková Foto: M. T. ,* Hazánkban is megtalálható A vad juh a természet egyik legszebb teremtménye. Hazája Földünk északi fél­tekéje. Több fajtája Közép- Azsiában (Turkesztébbanj, két fajtája Észak-Amerlká­­ban, egy pedig Dél-Európá­­ban él. A dél-európai fajta a muflon. Korzika és szardí­niái szigetek magas hegysé­geiben tanyázik. Onnan ke­rült Európa különböző álla­maiba. Hazánkban a múlt században honosodott meg. Jelenleg a többnyire lombos, sziklás hegyvidék (Banská Stiavnica-i, a trebíőí, a strá­­žovcet középhegység) ked­venc lakóhelye. jellemző tulajdonsága: a •kos fejét sarló formájú, haj­lott csöves szarv díszíti, a­­melyen gyűrűszerű dombo­­rodások láthatók. Az öreg muflon kos szarván ezekből néhány díszeleg. E gyűrű alakú képződményeken kívül a szarván szétfűrészelt fa­törzs évköreihez hasonló be­vágások, mélyedések van­nak, amelyek évgyűrűket je­lentenek. Rendszerint csak a kosnak van kb. nyolcvan centiméter bosszú szarva. E vad nappal lombos, tű­levelű sűrűben nyugszik, es­tefelé felébred és legelőre vonul. Ott kemény fű, (éri­­ka, hanga, rekettye) a táp­láléka. ősszel tölgy- és bükk­­makkot eszik. Télen izmos lábával kotorja ki a hóborí­totta eledelt. Emberre nézve többnyire ártalmatlan. Azonban a vele szemben tanúsított rossz ma­gatartás, könnyen fellngerli és veszedelmes támadó lesz belőle'. Főleg üzekedés (bő­­gés) idején a kos heveskedö természetű és verekedő. Csö­ves szarva értékes vadász­trófea. A világ vadászati ki­állításain a legkíválóbbakat aranyéremmel díjazzák. A muflont vadaskertekben is tenyésztik, de megtalálható a szabad természetben is. A. Selmec Csöves szarva értékes vadásztrófea Foto: E. Mader Jelesre vizsgáztak A tőkés rendszerben a vadászjellegű lövészverseny, így az agyaggalamb lövészet is a kiválaszottak sportja volt. Természetesen ahogyan a vadászat, úgy a különböző fajtájú és szintű lövészversenyek szervezése is pozitív értelemben változott. Vadászszervezeteink ma már ott tartanak, hogy anyagi akadályok nélkül szervezhetik a versenyeket. Rajtuk múlik, hogy élnek-e az adott lehe­tőséggel! A Szlovákiai Vadászok Szövetsége Orechová Potöű-l (dlóspatonyi) szervezetének tagjai kitűnő agyaggalamb lövészversenyt tartottak. Annak ellenére, hogy a helyi szervezet nem rendelkezik pályával, a versenyt a legtö­kéletesebben sikerült megszervezniük. A versenyen az Orechová Potöű-l és a Michal nad Ostrov-t egyesített va­dásztársaság aktív tagjain kívül a galántal járásból is többen részt vettek. A verseny dijakért folyt, mégsem az egyéni eredmény volt a fontos, hanem a verseny célja, mely a jó vadásznevglést szolgálta. Csiba László Madárvédelem Az igazi vadász ma már a természetvédelem aktív résztvevője. Ez a ténykedés a vadállományt is gyarapít­ja. A hasznos ragadozó ma­darak istápolója. A szabadban költő bag­lyoknak és ritka ragadozó madaraknak ajánlatos mes­terséges fészakaljazatot ké­szíteni, mégpedig dróthálóra rakott ágakból vagy kosár alakú vesszőfonatból. Ezeket magas fák ágvillájában lehet elhelyezni. A vörösvércsék számára megfelelő fészek­rakás! lehetőséget nyújt a mezővédő erdősávok szélén a 6—8 m magas rúdra sze­gezett kis deszkaláda, a röp­­lyuk 10 cm átmérővel a láda felső részén. Az énekesmadarak téli táplálására jól bevált a sza­badon felfüggesztett Grund­­féle etetősiló, mely csak a cinkék és csuszkák számá­ra hozzáférhető, a verebek, szajkók, egerek ellen biz­tonságos. I. M. H. Jól sikerült vadászverseny A közelmúltban a Váh partján jól sikerült vadászver­senyt “rendeztek a Vŕbová nad Váhom-i vadásztársaság tagjai, melyen a járásból hetven versenyző vett részt. Az egynapos verseny győztese a gútai Vajko János lett. A második díjat Lajos Arpád (dunamocsl lakos) szerez­te meg. Harmadik helyezést ért el Vincze Gábor (szin­tén gútai lakos); a negyediket pedig a vágfüzesi Nagy Tibor vitte el; A dijakat a vrbovál Nagy Mihály vadászgazda osztotta ki. Kitűnően vizsgáztak a „főzőkanál mesterei“: Sudák Andrásné, Nagy Mihályné és Fitos Istvánná, akik íny­csiklandó, finom gulyással és frissítőkkel látták el a versenyzőket. Puhás Teréz Kezdő keciegézőknek Az utóbbi években keveset haliunk a kecsegéröi, erről •s érdekes halról. Ennek egyik oké talán et, hogy egyri ritkábban kerül ho­rogra. Tíz-tizenöt évvel ez­előtt aránylag szép számmal fogták a Duna vízgyűjtő te­rületén, Dél-Szlovékia vala­mennyi folyójának alsó fo­lyásán, a Nagy-Dunáról nem is beszélve. Napjainkban is a legtöbb eséllyel a Duna kecsegtet, ahol ha megleljük tanyáját, szép eredményt ér­hetünk el. Ma is fogunk egy-egy eltévedt példányt a Morava alsó részén, a Vágón, a Nitrén, a Garamon ét a tübbi dél-szlovikiai folyók­ban. A legtöbb példánnyal a Tisza kecsegtet, kár, hogy csak érinti hazánkat. Nyugat-Szlovákiában a, Vá­gón voltak jó kecsegézö he­lyek: Kövecsesnél, Sellye alatt stb. Sajnos, mióta a Salai Dusló szennyvize a Vágba folyik, nemcsak a ka­csege, hanem az igénytele­nebb halfajok is veszélyben vannak. Mielőtt ráadnánk fejünket horogra kerítésére, ismer­kedjünk meg életkörülmé­nyeivel. A kecsege védettsé­ge megegyezik a többi hal­­fajtééval. Március tizenhat­tól június közepéig horgász­ható. Hazánkon kívül meg­található a Fekete-tengerbe, a Káspi-tengerbe és a Balti­­tengerbe ömlő valamennyi mélyebb folyóban, mert ter­mészetes életkörülményéhez tartozik a folyó mély szaka­sza, ahol négytől tfz méte­rig, sok esűtben még ennél is mélyebb szakaszokon tar­tózkodik. Ivása áprilistól jú­niusig tart, tehát elég későn ivarérétt (4.—6. évben). A- ránylag kevés ikrét rak (13 000—50 000-ig), ennek is bizonyos része elpusztul. Nemcsoda, hogy ritkán ke­rül horogra. Az ikrákból kb. öt nap múlva kelnek a lár­vák. Ha a vfz elég meleg; azaz 12 C fok. Tíz év szük­séges ahhoz, hogy megha­ladja a két kilogrammot. A telet a folyómeder mtly gödreiben tölti, de ekkor nem táplálkozik. Horgászatánál a siker leg­többször azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni tartóz­kodási helyét. Ha Igen, a többi magétól jón. Kecsegé­­zésnél feltétlenül előnyben vannak a helybeli horgá­szok, akik jól ismerik a fo­lyó medrét. Horgászatra megfelel n szokványosán használt fene­­kező felszerelés harmincas szilónnal, kisebb horoggal (5-ös). Érdekes megfigyelni a kecsege kapósát A szája atnl van, ezért egyenesen nem tudja bekapni a csalit. Kapáskor a szilónon vagy a horgászbot végén finom rez­gést lehet megfigyelni. A szakkönyvek szerint ez azt jelenti, hogy a kecsege meg­találta a csalit, de farkcsa­­pásaíval igyekszik a vízfe­nékről fellendíteni, hogy a felkavart csalit könnyebben bekaphassa. Elért a második rezgésnél be kell vágni. A csaliról sem feledkethe­­tünk meg, bér a rosas nyel­vek szerint a kecsege any­­nyira buta hal, hogy ahol több van belőle, még az üres horogra is rákap. Erre vi­szont a horgász nem számít­hat. Ezért jé tudni, hogy mi­vel lehet sikert elérni. A kecsSge megeszi a vízi­­bogarakat és azok lárváit. Horgászásánál nagyon jól beválik a trágyanyiv, a har­­matnyfv, a kishal, vagy a halfarok. Fogására legalkal­masabb a reggel ás az este, de ez nem szabály. Tehát ahol adott a lehető­ség a horgászásra, megéri próbálkozni, mert halfaj­­tőink közül a legértékesebb. Azonban fogásénál legyünk elóvlgyázatozak, mert köny­­nyen megsebzi az elővigyá­zatlan horgász kezét, tgy az örömhöz ürüm ts vegyülhet Adamcsfk Ferenc „Vizisárkány“ a parton. (Foto: adamoslkl INNEN-ONNAN Franciaországban továbbra is fürdőket kénytelenek bezárni a Földközi-tenger partvidékén a nagyfoké víz­szennyezés és az egészségre ártalmas tengervíz miatt. Saint Tropez ás Saint Macimé tengerfttrdők közelében a partra több millió hal került, amelyek az erjedés kö­vetkeztében hihetetlen penetráns szagot árasztottak. In­nen a fürdővendégek menekültek el. Tavaly óta ez a helyzet mitsem változott, aminek természetes következ­ménye a fürdők minimőlis látogatottsága, ami nemzet­­gazdasági szempontból sályos csapást jelent a tőkés államnak. A krymi félszigeten, Batumban egy szovjet delfinérium­­ban ez év májuséban született egy delfin fióka. Hossza egy méter, súlya tizenhat kg. Az anya Mamasa névre hallgat. Három méter hosszú, a súlya pedig 250 kg. Gyer­mekét, illetve fiőkáját nagyon őrzi, gondját viseli. A kutatóintézet tudósai hasonlóképpen nagy figyelmet szentelnek e fiatal nősténydelfinnek. Véleményük sze­rint a fogságban lévő megszelidftett delfinek is szapo­rodhatnak. John Lilly, amerikai professzor az ismert delfin kulatő olyan computert készített, amely a tolmács szerepét tölti be az ember és a delfin között. Az apparátusba a beszélgetés már előre bB van programozva. Amint isme­retes, a delfinnek beszédje fütyülés és sikítás. J. M. H

Next

/
Thumbnails
Contents