Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

lül a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv engedélyg szükséges. Nem szükséges ez az engedély, ha — komlóföldek, szőlők és gyümölcsösök kivételével — mezőgazdasági földterületnek szántófölddé változtatásáról van szó.

A mezőgazdasági földalapvédelmi szerv döntésé előtt kikéri a mezőgazdasági állami gazdasági irányítása szervének állásfoglalását, ha komlóföldre, szőlőre vagy gyümölcsösre változtatásáról van sző, akkor ez a területi tervezési szervvel megállapodásban történik.

5. §

A mezőgazdasági földek felhasználása

{•) Mezőgazdasági földterület haszonélvezői (tulajdonosai) ; "telesek ezt a földet intenzíven és ésszerűen felhasználni mezőgazdasági termelésre, állandóan fokozni a föld termőképességét, valamint rendesen gondozni a mezőgazdasági földalaphoz tartozó többi földet is. E célból a mezőgazdasági földalapvédelmi szervek e földek haszonélvezőinek (tulajdonosainak) kötelességévé tehetik, hogy saját költségükön foganatosítsák a szükséges intézkedéseket.

(2) Ha az 1. bekezdés értelmében foganatosítanak intézkedéseket, a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv tekintetbg veszi a célszerűséget és gazdaságosságot, főként figyelemmel követi, hogy az élrendelt intézkedések a föld haszonélvezői (tulajdonosai) számára elfogadhatók és a feltételezett eredményekkel arányosak 'legyenek. Az intézkedésekét előre megtárgyalja^ föld haszonélvezőivel (tulajdonosaival), Esetleg felettes szervezetükkel.

• §

Ä 3. és 5. § rendelkezései nem vonatkoznak a 800 négyzetméternél kisebb földekre, amelyeken családi ház áll, továbbá a 400 négyzetméternél kisebb telekre, amelyen hétvégi nyaraló épült, vagy a 400 méternél kisebb kiskertekre.

III. RÉSZ

A mezőgazdasági földalap védelmének elve 7- §

’(!) A mezőgazdasági földalap rendeltetés® a mezőgazdasági termelés, semmilyen részét nem szabad elvonni más célokra, amennyiben nem e törvény értelmében (V. rész) döntenek annak a mezőgazdasági termeléstől való elvonásáról.

’(*)' Nem mezőgazdasági célokra keli felhasználni elsősorban a nem mezőgazdasági földet, főként a be nem épített és a kevésbé kihasználható telkeket a lakótelepek és üzemek beépített területén, a lakóterületi hézagokat, elavult épületek és berendezésék lebontásával szerzett felületeket. Ha azonban társadalmi érdekkel indokolt elkerülhetetlen esetekben szükségessé válik a mezőgazdasági földalap egy részének leválasztása vagy használat alóli kivonása, a teendők főként a következők:

a) mindenekelőtt a termékeny mezőgazdasági vidékeken keli óvni a főidet és a lehelő legkevésbé bontani meg a mezőgazdasági földalap szerkezetét;

b) ' elsősorban a rosszabb minőségű mezőgazdasági földet kell felhasználni és óvni k511 főként a szántó- és mezőgazdasági földet, amelyen a mezőgazdasági termelés fejlesztési terve biztosítja a termelés belterjességének fokozásához szükséges intézkedést;

e) a mezőgazdasági termeléstől csak a legszükségesebb mezőgazdasági földterületet vonhatják el, azt is csak akkor, ha mezőgazdasági célépftményekről és szétforgácsolódó építkezés megakadályozásáról van szó;

_d) ilyen Esetben le kell fejteni a megművelt talajrétegeket és intézkedéseket kell tenni gazdaságos felhasználásukra;

e) az építkezést ügy kell elhelyezni, hogy a lehető legkevésbé zavarja a mezőgazdasági termelést;

f) a megbontott mezőgazdasági földet újra kell művelni;

g) termővé kell tenni más mezőgazdasági földeket* vagy újra művelni kell az egyéb talajokat;

b) az irány- és sorépületek elhelyezésékor (12. §)' a

lehető legkevésbé kell nehezíteni a mezőgazdasági földalap megművelését;

eh) az építkezés befejezése után késedelem nélkül el kell végezni a tereprendezést úgy, hogy az építmények melletti mezőgazdasági föld alkalmas legyen további megművelésre,

7« §

(t) A mezőgazdasági termeléstől nem szabad elvonni:

a) az 1. és 2. minőségi osztályban nyilvántartott szántóföldet, s ha ilyen nincs a községben, a két legjobb minőségi osztályban nyilvántartott földet;

b) azt a szántóföldet, amelyen beruházási intézkedéseket foganatosítottak a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására;

c) olyan mezőgazdasági földet, amelyen komló-, szőlő-, intenzíven művelt gyümölcs- és zöldségtermelés folyik.

(2) Különösen indokolt esetekben beleegyezés adható az 1. bekezdésben megjelölt mezőgazdasági föld elvételéhez, ha a telken különösen fontos beruházási akciót végeznek, vagy más földön megvalósíthatatlan bányászatra szükséges, vagy ha a községi beépített területen levő telkekről van szó. A köztársaság kormánya fenntarthatja magának annak eldöntését, mely esetekben szükáégés a beleegyezés a mezőgazdasági földalapvédelmí szervek döntéséhez.

(3) Erdősítés céljaira, Esetlég a mezőgazdaságilag megművelhetetlen földterületek közé sorolásra a mezőgazdasági földalapból csak azokat a földeket kell kivonni, amelyek esetében bebizonyosodik, hogy rendkívül lejtősek vagy eróziótól veszélyeztettek, köves parcellák, lécsapolhatatlan, tartósan vizenyős földek, jelentéktelen mélységű, szántó rétegű, vagy a gépesítés számára hozzáférhetetlen földek, esetleg mezőgazdasági újraművelésre vagy egyéb mezőgazdasági felhasználásra alkalmatlan földek.

(4) A' mezőgazdasági termeléstől nem szabad elvenni mezőgazdasági földet hétvégi házak és üdülési létesítmények céljára.

IV. RÉSZ

A mezőgazdasági földalap védelme

a §

A területi tervezési tevékenység terén:

l1) Annak érdekében, hogy a különleges előírások szerint területi tervezési tevékenység során idejében biztosítsák a mezőgazdasági földalap védelmét, a területi tervezési szervek és a területi tervezési dokumentáció kidolgozói kötelesek szem előtt tartani a védelem élveit (7. és 7.a §). A területi tervezési dokumentáció kidolgozása folyamán a kidolgozók kötelesek a mezőgazdasági földalap védelmé és egyéb társadalmi érdekek szempontjából a legmegfelelőbb megoldást javasolni és megindokolni; emellett kiszámítják a mezőgazdasági termelés feltételezett veszteségeit és a mezőgazdasági földnek a mezőgazdasági termeléstől való elvonásáért járó befizetéseket (16. és a következő §), éspedig rendszerint más lehetséges megoldáshoz viszonyítva. Ha lakótelepek területi terveinek kidolgozásáról van szó, a kidolgozók kötelesek a feltételezett gazdasági veszteséget is kiszámítani (23. §) és értékelni a kiküszöbölésért irányuló intézkedést; é veszteség kiszámításának alapanyagát és költségét a kiküszöbölésére irányuló intézkedések javaslatával együtt a területi tervezési szervek kérésére a mezőgazdaság állami gazdasági irányításának a szervei biztosítják.

Nagy területi egységek, lakótelepek és övezetek területi terveinek javaslatait már az előzetes javaslatok kidolgozásakor meg kell vitatni a mezőgazdaság állami gazdasági irányításának szerveivel és a mezőgazdasági földalapvédelmi szervekkel és még jóváhagyásuk előtt el kell nyerni a mezőgazdasági földalapvédelmi szerv hozzájárulását; ё hozzájárulás elnyerésére nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános Előírások.

(2 j A mezőgazdasági földalapot érintő területi döntés a 13.a § értelmében előzetes beleegyezés elnyerése nélkül nem adható ki.

A Szlovák Nemzeti Tanács 1976. június 30-án kelt törvénye

A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MEZŐGAZDASÁGI FÖLDALAPJÁT VÉDŐ SZERVEK

HATÁSKÖRÉRŐL

A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS AZ ALÁBBI TÖRVÉNYT HAGYTA JÖVÁ:

1. §

A mezögazdasAgi földalapvedelem szervei

I1} A mezőgazdasági íöldalapvédelem szervei a nemzeti bizottságok és a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“).

(2) A mezőgazdasági földalapvédelem szervei a tör-' vénygyűjtéménynek a mezőgazdasági földalap védelmével kapcsolatos 53/1966 számú törvénye szerint a gyűjtemény 75/1976 számú törvénye értelmében (tovább csak t,törvény“] és ezen törvény értelmében végzik a mezőgazdasági földalap védelme terén kifejtett államigazgatási tevékenységüket.

2. §

HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK

(t) A helyi nemzeti bizottságok körzetükben megállapítják azokat a mezőgazdasági földterületeket, amelyek eddigi gazdasági kihasználása kevésbé eredményes, mint a szántóföldé, megtárgyalják azok szántófölddé nyilvánítását a mezőgazdaság állami gazdasági irányító szerveivel és a földek használóival (tulajdonosaival], és indokolt esetekben a törvény 3. §-a szerint feladatul adhatják nekik ezen változtatás végrehajtását.

(2) A törvény 12. §-a szerint a helyi és a járási nemzeti bizottságokkal megtárgyalják az eltervezett geológiai és hidrológiai kutatásokkal, a mezőgazdasági földterületen lévő felszíni és földalatti vezetékek építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos munkák végrehajtását.

3- §

JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK

(t) A járási nemzeti, bizottságok

aj döntenek a törvény 1. §-a szerint azon kétségekben, hogy a mezőgazdasági földalap részéről van-E szó;

b) megállapítják a helyi nemzeti bizottságokkal és a mezőgazdaság állami gazdasági irányító szerveivel együttműködve a községekben azokat a földekét, amelyeket a mezőgazdasági földalap részévé kell nyilvánítani, ezen földalap részévé nyílvánítják őkét és a törvény 2. §-a értelmében intézkednek, hogy azokat mezőgazdasági termelésre használják;

c) engedélyezik a törvény 4. §-a szerint a mezőgazdasági földalapon bélül a kultúrák változtatását;

d) feladatul adják a törvény 5. §-a szerint a mezőgazdasági földek használóinak (tulajdonosainak), hogy saját költségükre tegyék meg a szükséges intézkedéseket a földek mezőgazdasági termelésre való intenzívebb és ésszerűbb kihasználhatósága és termékenységének növelése érdekében; a mezőgazdasági földalapba tartozó egyéb földek haszonélvezőinek (tulajdonosainak) feladatul adják, hogy saját költségükre intézkedjenek ezen földek térmőállapotban tartásáról;

e) beleegyezésüket adják a törvény 8. §-a szerint az övezetek területi tervjavaslatához, amennyiben a beleegyezés megadása nem a minisztérium hatáskörébe tartozik;

f) beleegyezésüket adják a törvény 10. §-a szerint a felszíni és a földalatti vezetékek hálózatának javaslatához:

gj meghatározzák a törvény 11. §-a szerint azokat a területeket, ahová át kell hordani és ahol el kell teríteni a földnek a letakarás során nyert felső kultúrrétegét, esetleg a mélyebben élhelyezkedő termővé tehető földet;

h) jóváhagyják a törvény 11. §-a szerint a területrendezés befejezésére és a kitermelés vagy egyéb ipari tevékenység nyomainak eltüntetéséi irányuló munkák

tervét;

i) a törvény 12. §-a szerint a geológiai és hidrológiai kutatások alkalmával, a mezőgazdasági földekén lévő felszíni és földalatti vezetékek építésekor, Javításakor

és karbantartásakor, és a 14. § szerinti egyéb esetekben a föld kultúrrétegének letakarásával kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó engedményeket tesznek;

j) beleegyezésüket adják a törvény 12. §-a szerint, hogy a geológiai és hidrológiai kutatásokat végzők, valamint a felszíni és földalatti vezetékeket építők egy évnél hosszabb időre kivonják a mezőgazdasági földet a mezőgazdasági termelésből;

k) döntenek a törvény 13a §-a szerint azokban a kételyekben, hogy a mezőgazdasági föld mezőgazdasági termelésből való kivonásakor vajon a szocialista mezőgazdasági szervezet gazdálkodásába való lényeges beavatkozásról van-ё szó;

l) döntenék a törvény 14. §-a szerint mezőgazdasági föld mezőgazdasági termelésből való kivonásáról és a törvény 15. §-a szerint a mezőgazdasági földalap részét képező nem mezőgazdasági földek elvonásáról, s meghatározzák az elvonás feltételeit;

m) előírják a törvény 14. vagy 19. §-a szerint a mezőgazdasági föld mezőgazdasági termelésből történő kivonásáért fizetendő illetéket;

n) jóváhagyják az ökonómiai károsodás eltávolítására kötött megállapodásokat, amelyekre a törvény 23. §-ának rendelkezései vonatkoznak, s amennyiben nem jön létrB ez a megegyezés, vagy ha az nincs összhangban a jogi előírásokkal, úgy határoznak az ökonómiai kár eltávolításának kötelezettségéről és meghatározzák a teljesítés batáridejét;

o) büntétést róhatnak ki a törvény 27. §-a szerint a szervezetekre és azok dolgozóira.

f2) Ha olyan mezőgazdasági földről van szó, amelyre nem vonatkozik a törvény 7.a §-ának 1. bekezdése és amelynek terjedelme nem haladja meg az egy hektárt, a járási nemzeti bizottságok

a) beleegyezésüket adják a törvény 9. §-a szerint a kitermelő helyek létesítésén? tett javaslathoz;

b) döntenek a megelőző beleegyezés megadásáról a törvény 13.a §-a szerint; e mellett megtárgyalják a mezőgazdasági földalap védelme biztosításának lényeges feltételeit, jóváhagyják a rekultiváció tervét, esetleg meghatározzák végrehajtásának sajátos rendszerét.

(3) A járási nemzeti bizottság a törvény 21. §-a szerint a minisztérium vagy a minisztérium és a Szlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériumának beleegyezésével döntenek a mezőgazdasági föld mezőgazdasági termelésből történő kivonásáért kiszabott illetékek

csökkentéséről.

(4) A járási nemzeti bizottságok döntenek az afölötti kételyekben, hogy a mezőgazdasági földek a község beépített területéhez tartoznak-e (a törvény 22. §-ának a) pontja).

(5) A járási nemzeti bizottságokkal a törvény 26. §-a szerint megtárgyalják a mezőgazdasági földek egy évnél rövidebb Ideig tartó, nem mezőgazdasági célokra való felhasználását, s nekik jelentik a terület nem mezőgazdasági célra való felhasználásának befejezését és eredeti állapotba helyezését.

(6) A járási nemzeti bizottságok Egyes esetekre fenntarthatják a törvény 2. íjának 1. bekezdése szerinti Intézkedés elrendelését.