Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-31 / 30. szám

1976. július 31.

SZABAD FÖLDMŰVES

Uj gépek a bab betakarításánál

A Heath típusú, hatsoros betakarító gép. Elől a vágó, hátul pedig a rendrerakó berendezés.

Az RFZ-r-6-os típusú, ugyancsak hatsoros betakarító gép.

Az SZK—5-ös kombájnra szerelt vágó-, felszedő- és szárelválasztó berendezés elősegítheti a minőségi betakarítást.

iidiauiu» uciúivatuu

■- körülbelül 240 ezer koronába kerül il és kevés pótalkatrész áll rendelke- I- zésre.

i- Az RFZ-r-6-os típusú betakarítógép [• szintén hatsoros, s működése lényegében megegyezik a Heath típuséval. Ezt a gépet a Holice na Ostrove-i Gépes Traktorállomás gyártja, ára körülbelül 15—20 ezer korona. Ehhez a géphez azonban nincs réndrerakó. Ezért további gépét is igénybe kell venni. E gépnél a szántóvasak kicserélése, — melyek általában egy egész napi munkát kibírnak ' —, mintegy 8 percnyi időt igényel. Ebből a géptípusból az idei betakarításig mintegy 40 darab áll rendelkezésre.

Bemutatásra került egy SZK—5-ös kombájnra szerelt adaptér is. Ennek előnye, hogy a felszedő berendezés a vágószerkezet elé van helyezve, így tökéletesebb a vágás és kisebb a magvak kipergési veszélye. A felszedő berendezés fordulatszáma igazodik a kombájn haladási sebességéhez.

Reméljük a hüvelyesek betakarítása i az idén problémamentes lesz, s az új gépek alkalmazásával a minimálisra csökkenthetjük a veszteséget, hozzájárulva ezzel hazánkban a fehérjeprogram valóraváltásához.

(A szerző felvételűi.)

(BARA)

CÉLJUK A NAGYOBB CUKORTARTALOM ELÉRÉSE

A CSKP XV. kongresszusán elhangzott az a követelmény is, hogy a répatermesztő körzetekben a hatodik ötéves tervidőszakban növelni kell a cukorrépa, mint egyik igen fontos ipari növényünk vetésterületét, termésátlagát és cukortartalmát. Az elmúlt időszakban a mezőgazdaság mennyiségi szempontból teljesítette a cukorrépatermesztés tervét, azonban a gyártás terén „hézagok“ mutatkoztak, mégpedig az alacsony cukortartalom miatt. Ezért a gazdaság-politikai irányzat a következő időszakban elsősorban minőségi javulással számol, — egy hektárnyi területről 50 mázsa tiszta cukorral. A célt egyrészt a vetésterület bővítésével, másrészt a termésátlag, valamint a minőség javításával kell elérni.

A žihareci (zsigárdi) szövetkezet ebben a tekintetben nem tartozik a „gyengélkedők“ közé. Jó tapasztalatokkal rendelkeznek a cukorrépatermesztést illetően. Az elmúlt évben 456 mázsa termést takarítottak be hektáronként, 14—15 százalékos cukortartalommal. Tervüket nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Jó nyersanyagot juttattak a feldolgozó üzemnek.

Az idén sokat foglalkoztak a cukorrépatermesztés hogyanjával-mikéntjével. A termésátlag fokozását a jobb munkaszervezésben, az új módszerek alkalmazásában, a dolgozók helytállásában látták. Az efsz vezetői Pápay József főagronómus, Horváth Jenő segédagronómus, Kitiss János brigádvezető, Zažko Štefan főgépesítő és Demjén György naponta összeülnek és megtárgyalják a teendőket. Végül is abban állapodtak meg, hogy nem a vetésterületet növelik, hanem az adott területén fokozzák a terméshozamot, a jó minőség, vagyis a répa cukortartalmának , feljavítására törekednek.

Az idén száztíz hektáron termesztenek cukorrépát. A múlt évi tapasztalatokból tanulva másképpen fogtak hozzá termesztéséhez. Körültekintőbben választották ki a termőterületüket s nagy gondot fordítottak az elövetemény megválasztására. A főagronómus véleménye szerint a cukorrépa szempontjából jó elővetéménynek bizonyult a búza, arra kell vigyázni, hogy a tarlóhántást Időben és pontosan legalább 15 cm mélyen végezzék. Utána a talajt nehéz hengerrel járatták. Nagy figyelmet fordítottak az istálló- és műtrágya szakszerű adagolására. ősszel hektáronként 450 mázsa istállótrágyát juttattak a talajba. Arra is ügyeltek, hogy a trágyát a kihordás után beszántsák. Az őszi mélyszántást 28—32 cm mélységben végezték. A mélyszántás kétsoros tárcsával és fogassal dolgozták szét. A műtrágyát szintén ősszel adagolták és tárcsával dolgozták a talajba, (327 kg hatóanyagot hektáronként). A föld télen jól leülepedett.

Mint ismeretes a tavasz csapadékszegény volt, azonban jól megőrizte az őszi nedvességet. Tavasszal a csapadékhiány 'ellenére Is friss földbe vetették a magot. A vetéssel óvatosak voltak. Ugyanis a múlt esztendőben március végén vetettek. Az idén ezt alaposabban meggondolták, mert e hónap végén még hideg, száraz, szeles időjárás volt. A talaj hőmérséklete nem felelt meg a répamag keléséhez. Amikor a talaj hőmérséklete a legmegfelelőbb volt, azonnal és gyors ütemben hozzáláttak a vetéshez, ami a múlt évivel szemben április 5—10-ig tartott, vagyis öt nap alatt elvégezték a vetést. Gépproblémájuk nem volt. Zaťko Štefan főgépesítő vezetésével a műhely talpraesett dolgozói előre gondoskodtak arról, hogy a gépek pontos Időre rendben legyenek. A vetést Sepusz típusú vetőgéppel végezték. A gépén átszerelték a vetőféjekét (csoroszlyákat). így érték el azt a maximális mélységet, ahol a mag részére megtalálták a nedves talajréteget. A vetést 3—4 cm mélységben, 45 cm sortávolságban és 15 cm tőtávolságra végezték. Hektáronként 7 kg csiszolt, és harminc hektárra négy kg burkolt vetőmagot használtak. Vetés után könnyű fogasolás és nehéz henger következett, ami a szárazság ellenére is biztosította a jó kelést. A jó eredmény titka talán ebben van. Átlagban hetvenkétezer egyedet szántottak ki hektáronként. Meg kell még említeni, hogy vetés előtt gyomirtást végeztek Burex vegyszerrel, melyből négy kg-ot használtak hektáronként. A répa egész területét kétszer kézzel kapálták. Sorközi művelést, sarabolást háromszor végeztek. A területet ez egyeléshez is kimérték. Negyvenhat ár jutott egy személyre. A munkába bekapcsolódtak az efsz aktív dolgozói; továbbá a nyugdíjasok, nők, állattej nyésztők, valamint a SZISZ szervezet fiataljai. Az év első felében öntözésre egyáltalán nem volt szükség. Az öntözőberendezést kihasználhatták más növényeknél. Azonban az időjárás továbbra is szeszélyéskedik. A hirtelen felmelegedés, az eső nélküli hetek a szárazság következtében a répa öntözésre szorult. Június utolsó hetében elkezdték az öntözést 30 mm-es adagban. Döntő fontosságúnak tartották a tudományos módszerek alkalmazását a trágyázásban. Május 3—4-ike között fejtrágyáztak (60 kg hatóanyag menynyiséggel), majd május 25-én Intra-1 tionnal permeteztek a levéltetű ellen;

A répa betakarítását teljes gépes!-1 téssel végzik majd. Erre a célra két db fejelő és kiszedő gép áll rendelkezésükre. Fő cél, hogy minél kisebb legyen a veszteség, amit elősegít a Sepusz-gép pontos vetése'. Az elmaradt, lehullott répát a gép után kézf erővel gyűjtik össze. A répafejet BS—6-os szárítóban megszárítják; majd takarmánytápot készítenek az állatállomány részére.

A betakarítás kezdését szeptember 20-ra tervezték. Tekintettel arra, hogy a répa kitűnő talajba került, bíznak abban, hogy az idén jó lesz a répa cukortartalma.

Nagy Teréz

Az öntözési kísérletek azt mutatják, hogy a cukorrépa legjobban akkor fejlődik, ha részére kezdeti vegetációs időszakában, továbbá második fejlődési stádiumában és augusztus közepétől számított befejező időszakában 80—80 mm vizet sikerül rendelkezésre bocsájtani. Sajnos, ez a követelmény nem minden évben teljesíthető. —ksz—

A fajták szerepe a

hibridizációs

program keretében

A sertéstenyészetben alkalmazott hibridizációs program hazai eredményei már olyan fejlődési fokot értek el, hogy feltételezhetjük a sertések jobb szaporaságát és a takarmányoknak hússá való gazdaságos átalakulásét. Ezekkel a kérdésekkel a

pedig csak 8,3 darabot.

A különféléi keresztezések első nemzedékeinél a legjobb eredményt a fehér nemes sertés x hampshiré (9 darab) és a fehér nemes slrtés x duroc kombináció (9,05 darab) adta.

tés x duroc (32,52 cm2) kombinációk rendelkeztek. A szalonnaréteg vastagsága a megfigyelt keresztezések utódainál 2,11 (szlovák fehér hússertés x hampshiré) és 2,65 cm2 (fehér nemes sertés x hampshiré) között ingadozott.

Nitrai Állattenyésztést Kutatóintézetben Ing. Poltársky. CSc., Doc. ing. Majerőiak, DrSc., Ing. Hruška, CSc. és Ing. GráCik foglalkoztak. Megállapították, hogy a tenyészetek vertikális elhelyezkedésével csökkent a kocák hasznossága. Míg a nemesítő tenyészetekben egy fialásből 10,3 malacot választottak él, addig a szaporító tenyészetekben 9, a termelő tenyészetekben

A napi súlygyarapodás tekintetében a legjobb eredményt a nagy fehér hússertés x hampshiré (0,750 kg), a nagy fehér hússertés x duroc (0,722 kg] és a fehér nemes sertés x duroc (0,716 kg) kombinációkban érték él. A legnagyobb kotlettel (karaj) a nagy fehér sertés x hampshiré (34,90 cm2), a fehér nemes sertés x hampshiré (32,90 cm2) és a fehér nemes ser.A három fajta keresztezéséből származó egyedeknél a legjobb eredményeket a nagy fehér hússertés x hampshiré x landrace kombinációval érték el: 0,767 kg-os átlagos napi súlygyarapodás, 35,77 cm2 nagyságú kotlett, 19,93 százalék mennyiségű

hús a sonkából és 2,43 cm2 vastag szalonnaréteg.-P, M.->

mot is! A nagyobb' arányú elgyomosodás károsan hat a betakarítás minőségére, mert átnedvesíti az egyébként száraz magvakat és növeli a veszteséget. További fontos követelmény az arató-cséplőgépek megfelelő fordulatszámának a pontos betartása. A bab esetében 350—500 fordulatszám engedhető meg percenként. Ha ennél nagyobb a dob percenkénti fordulatszáma, nagyobb a veszteség is. Például az SZK—5-ös (Nyiva) kombájn esetében 600 fordulatszámnál 14—19. az SZK—8-os (Kolósz) arató-cséplőgép esetében 900 fordulatszámnál pedig 24 százalékos volt a veszteség a kísérletek folyamán. Mivel ezek a kombájnok nem rendelkeznek megfelelő fordulatszám-módosító berendezéssel, nem ajánhatók a hüvelyesek betakarítására.

Az értekezlet után került sur az új betakarító gépek bemutatására. A bab kétmenetes betakarításánál jól hasznosítható a Heath-típusú, amerikai gyártmányú gép, amely egyszerre hat sor betakarítását végzi. Legmegfelelőbb a ZETOR CRYSTAL 8011-es elejére felszerelt — olajnyomással működő — berendezés. Szántóvasakkal a föld alatt elvágja a bab szárát és két-két sort egy rendre rak. A két szélső sort mindig a géptől kifelé tereli és ezekhez a következő fordulókból kerül mindig égy-egy sor. A traktor vontatószérkezetére erősített felszedő gépnek pedig az a feladata, hogy a két-két sort egy rendre rakja. Ebből a géptípusból jelenleg Szlovákiában 15 darab van. Hátránya, hogy

sítása és szakosítása. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium a kmi és a jmi igazgatóinak feladatul adta a hüvelyesek termesztésének összpontosítását és az erre a célra szakosított mezőgazdasági üzemek kialakíását. Az idén a bab és a lencse esetében el kellett érni .legalább a 30—30, a borsó és a szója esetében pedig az 50—50 hektáros vetésterületet egy-egy gazdaságban. Vannak olyan mezőgazdasági üzemek, melyekben exl a minimális koncentrációt már az idén jóval túlszárnyalták. Ezek közé tartozik pl. a svodíni (szögyéni) szövetkezet is, ahol az idén 120 hektáron termesztik a babot.

Szlovákiában a Rovínkai Gépkísérleti Kutatóintézet és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola kapta feladatul még 1974-ben a bab betakarítása gépesítésének megoldását. Nemrégiben találkoztak és folytattak eszmecserét a hüvelyesek termesztésével foglalkozó mezőgazdasági üzemek és az említett intézmények képviselői Nitrán. Az értekezlet keretében bemutatásra kerültek a bab betakarításának új gépei is.

A Rovinkai Gépkísérleti Kutatóintézet képviselője beszámolt az eddigi tapasztalataikról, a kipróbált technológiákról és a betakarítással kapcsolatos szemveszteségek és károsodások nagyságáról. Sajnos, a kísérletek még

nál inkább az egyfázisos betakarítás. A hüvelyesek termesztésénél különös figyelmet kell fordítani a gyomirtás

;i szakszerű végzésére. Gyakran előfor- I- dúlnak olyan esetek, hogy például - egy négyzetméternyi területen a hüvek lyesek súlya alig éri el a 220, a gyog moké viszont túlhaladja a 600 gram-A hüvelyesek termesztésének növelését háromféleképpen valósíthatjuk még:

9 a vetésterület bővítésével,

• a hektárhozamok fokozásával és

• a kézi munkaerő csökkentésével, illetve a nagy teljesítményű gépek szélesebb körű alkalmazásával.

Az idén több mint 30 ezer hektáron termesztjük a hüvelyeseket. A gépekkel való ellátás szempontjából feltétlenül szükséges a termelés összpontonem jutottak el odáig, hogy eredményeik alapján javasolni lehetne a legmegfelelőbb technológiát.

A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola képviselője ismertette azokat a tényezőket, melyek nagymértékben befolyásolták a hüvelyesek termesztését és betakarítását. Elsősorban figyelembe kell venni azt, hogy vetőmagra vagy étkezési célra termesztjük a hüvelyeseket. Az előbbi esetben ugyanis ajánlatosabb a kétmenetes, az utóbbi-