Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. július 31, Racionalizálásra serkentő együttműködés Pártunk XV. kongresszusának szocialista társadalmunk minőségi fejlesztését körvonalazó irányelvei nagy feladatok megvalósítására ösztönzik mezőgazdaságunk dolgozóit, s egyben a kutatókat és tudósokat is. Tény, hogy ebben a tekintetben egyes, — mezőgazdasági szempontból fejlett — járásokra már kedvező feltételeik következtében is nagyobb feladatok várnak, mint olyanokra, melyek ridegebb feltételek közt termelhetnek s ezáltal bizonyos hátrányban vannak. Mezőgazdaságunk dolgozóinak többsége ezt tudatosítja és keresi a megoldás ésszerű módját s ebben nagy segítségére van a gazdaságok és a társadalom szempontjából egyaránt előnyös együttműködés. Szlovákiában ezen a térén a többiek részére is jó példát mutatott a trnavai járás mezőgazdasága. A termelés fellendítése érdekében együttműködési egyezményt kötöttek a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával. a kerületi- és a járási állattenyésztési felügyelőséggel, a járási mezőgazdasági igazgatósággal, az állategészségügyi szervekkel, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási vezetőségével. Ennek kapcsán olyan racionalizációs komplex brigádot hoztak létre, — a legtehetségesebb politikusok és szakemberek bevonásával — mely a kooperációs körzetben szorosan együttműködik a termelés fellendítésében. A központba tömörített szakcsoportok oldják meg a részükre kijelölt részfeladatokat. Ezeket a központ irányítja. Ezzel a megvalósítás egységessé vált. s a végeredmény sokkal jobb, mintha az egyes racionalizáló csoportok egymástól elkülönülten tevékenykednének. Nagy előnynek számít, hogy egységesítették a szervezést, a csoportok irányítását és tevékenységét. A központnak tekintélyes anyagi alap áll rendelkezésére, a tervidőszak igényes feladatainak teljesítéséhez. Nem kis feladatról van szó, hiszen a CSSZSZK viszonylatában ez a járás adja a társadalmi alapba a gabonafélék 10, az ipari cukorrépa 10, — a piac, valamint a feldolgozó ipar szükségletét képező — hús B, a tej több mint öt százalékát stb. Társadalmi igény, hogy a járás, a soron levő öt évben jelentősen fellendítse a mezőgazdasági termelést! Ezért az össztermelést 20, az árutermelést pedig 22 százalékkal kell fokoznia. Ennek keretében a gabonaprogram a legigényesebb feladatok egyike, itt az előző öt év valóságához képest 23 százalékkal nagyobb eredménnyel számolnak, s ebből a mennyiségből a kukoricára nagy hányad jut. Ugyanakkor persze más, társadalmi szempontból nélkülözhetetlen növényfajták termesztését is napirenden tartják. Az állattenyésztés terén legsürgetőbb feladatuk a szarvasmarhaállomány minőségének a javítása és szaporítása. A hatodik ötéves tervidőszakban ezen a szakaszon 12,5 százalékos szaporodással 1980 ban száz hektáronként 67,8 szarvasmarhával, illetve 25 tehénnel számolnak. Ezzel mód nyílik arra. hogy a korábbi eredményhez képest a hatodik ötéves tervidőszak végére tizenegy millió literrel több tejet és 4700 tonnával több húst adjanak a társadalmi alapba. A mezőgazdasági termelés racionalizálását elősegítő egyezmény lehetőséget nyújt a termelés hatékony fellendítésére és olyan követelményt támaszt a partnerekkel szemben, hogy a tudományos kuitatáson túl, a vívmányok realizálására törekedjenek s ezzel a termelési gyakorlatban jelentős sikereket érjenek el. Nagy segítséget kapnak ezen a téren a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, továbbá mindazon intézmények szakembereitől, akik a járás mezőgazdasági termelésének fellendítése érdekében együttműködnek. Ezt az észkapacitást racionásisan hasznosítani kell! A feladatok realizálásában a növénytermesztésben főleg a nagytáblás termelési struktúra kialakítására, a talaj följavítására, a növénytáplálás és védelem haladó módozatainak az alkalmazására, a termelés biológizálásárá. a helyes agrotechnika meghonosítására, a jó minőségű takarmányfélék termesztésére, a növénytermesztés komplex gépesítésére valamint a költségek csökkentésére törekednek. Az állattenyésztésben a szarvasmarhák nemesítését, a szlováktarka tehenek holstein-fríz apaállattal való keresztezését, illetve megfelelő tenyészanyag létrehozását, a szarvasmarha farmok korszerű felújítását tűzték programra. Ezzel egyidejűleg a sertéstenyésztésben a hibridizálás sikeres megvalósítására, a hasznosság fokozására, a modern termelési technika és technológia alkalmazására, az ágazati irányítás adta lehetőségek kihasználására, a takarmányok gazdaságos hasznosítására és a lehető legjobb takarékosságra törekednek. A termelés fellendítése szempontjából nagy jelentőséggel bír az, hogy a részfeladatokat szakcsoportok váltják valóra. Olyan emberek ezek, akiket a járás irányítóiból és a mezőgazdasági üzemek szakembereiből válogattak össze. A biztos siker elérése érdekében, kidolgozták egy-egy feladat ütemtervét és a megvalósítás módozatát. Meghatározták azt is, hogy egy bizonyos művelet milyen költséget igényel és mennyi hasznot hoz a társadalomnak. A fő bizottságnak feladata, hogy szerződésileg biztosítsa az egyes feladatok megvalósításához szükséges anyagi-műszaki ellátást, majd évente két ízben értékelje a termelésben elért hatékonyságot. A szakcsoportok pedig a rájuk méretezett feladatuk teljesítését negyedévenként ellenőrzik és értékelik. így a programszerűen kitűzött feladatok megvalósításában nem történhet mulasztás, mert azokért a kollektívák mindenegyes tagja egyformán felelős a központnak. A mezőgazdasági termelés ilyen ögyüttműködésen alapuló módja nagyon ésszerűnek bizonyult a járásban. Lényege abban van, hogy a legkiválóbb emberek politikaiszakmai képességére támaszkodnak és kollektív felelősségérzettel oldják meg a termelés fellendítésének minden vonatkozását. Ehhez a támpontot a hatodik ötéves tervfeladatok nyújtják részükre. HOKSZA ISTVÁN ÖT ÉV MÚLTÁN a KOŠICEI JÁRÁSBAN . Az efsz-egyesiilések tapasztalatai Az elmúlt öt év alatt a košicei Járásban több szövetkezet egyesült, ami mintegy nyolcezer szövetkezeti tagot, 63 257 hektár területet, valamint jövedelmi, fejlesztési és egyéb fontos szövetkezeti alapokat érintett. Mindez mélyen hatott a gazdálkodásra és a termelésre, a szövetkezeti tagok gondolkodásmódjára, tudatára és politikai életére. Kezdetben is érezhető volt, s ma még inkább, hogy az egyesülés a fejlődést minden összefüggésben pozitívan lendítette előre. Ma a košicei járásban 24 szövetkezet átlagosan 2636 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Az egyesülésnek már vannak eredményei, kedvező tapasztalatai, bizonyítható előnyei, bár özekre már az egyesülés idején is számítani lehetett, sőt éppen ezek várható bekövetkezése indította el ezt a folyamatot. Melyek ezek az előnyök? Az egyesülés alkalmával nemcsak az anyagi erőket (föld, közös vagyon, eszközök), de a szakkádereket Is összpontosították. Minden efsz-nek volt egy vezetője, §gy vagy több különböző képzettségű és képességű szakembere és ilyen vagy olyan szorgalmú tagsága. Közismert, hogy ebben a járásban nincs annyi szakember, mint más vidékén, vagy országos átlagban. Mi tagadás: a szövetkezetek vezetősége — beleértve az elnököket is — nem állt mindenütt feladata magaslatán. Az egyesülések után lényeges változás történt. A társult, két-három, sőt öt efsz tagsága közül jobban ki lehetett választani a vezetésre legalkalmasabb személyt. Minden volt elnök és más beosztású vezető tehetsége és képzettsége szerint megtalálta helyét a maga és a közös érdekeinek is megfelelően. Senkinek sem csökkent a jövedelme. Általában az figyelhető meg, hogy az egyesült szövetkezetekben sokkal hatékonyabb, színvonalasabb és demokratikusabb a vezetés, mint korábban a kis szövetkezetekben volt. Ez a szellemi erő, a szellemi érték hasznosításának és kamatoztatásának azonban csak egyik része. Legalább ilyen értékes a másik része, a szakképzettséggel rendelkező emberek képességének hasznosítása az egyesülés után. A különböző szakember (97 mérnök, 415 felsőfokú, 138 középfokú képzettséggel rendelkező és 163 betanított szakember) mind megtalálta a helyét a megnövekedett gazdaságokban. Lehetőségeik bővültek, mert egy ágazat vezetését vették át. Például az arra rátermettek, szakosított állattenyésztési telep vezetőjeként jobban, viszonylag könnyebben tudnak • dolgozni, irányítani, alkotni, mint korábban, amikor ún. „mindenesek“ voltak. Minden szakember a szakképzettsége, eddigi gyakorlata és nem utolsó sorban rátermettsége, megbízhatósága alapján került új beosztásba. Ugyanezt lehet elmondani a közgazdasági képzettségű szakemberekről, valamint az irodai dolgozókról is. A jobb irányítás lehetővé teszi a munkafegyelem megszilárdítását, a termelékenység fokozását. Van olyan példa is, hogy az egyesülés előtt nem kielégítő fegyelméről és szorgalmáról ismert efsz-kollektíva azonnal felzárkózott a magasabb színvonalhoz s ma fegyelmezetten, odaadóan dolgozik. Új kombéjntípus Az NDK-ban a legújabb típusú E— 518 jelzésű gabonakombájnt már sorozatban gyártják A gép hidrosztatikus vezérlésű, s üzemeléséhez nyolc hengeres 220 lóerős motor szolgál. Munkaszélessége 6,70 méter, óránkénti teljesítménye pedig 2,2 hektár. Áteresztő képessége 12 kg gabona má-A többi előny, ami a košicei járásban az egyesülésekből származott, előre felmérhető volt. Ezek közé tartozik a jobb, korszerűbb üzemszervezés, valamint termelésszerkezet kialakítása, az új, korszerű termelés-technológia és a szakosított állattenyésztés bevezetése, vagy bővítése, továbbá az eszközök jobb, célszerűbb és hatékonyabb kihasználása. A beruházások összpontosítása a legfontosabb feladatok egyike volt. Ide sorolható például a gépesítés, vagy drága, nagyteljesítményű gépsorok vásárlása. Az egyesülések után pénzügyileg is az a tapasztalat, hogy a társult efsz-ek jól gazdálkodtak és éltek a lehetőségekkel. Bár volt az egyesült efsz-ek között „mérleghiányos“ is, azonban az idei év első négy hónapja azt mutatja, hogy a dolgok rendeződtek és az új gazdaságok a termelés minden szakaszán teljesítik feladataikat. Az egyesülés után még egy értékes tapasztalat vonható le a košicei járásban: az egyesült szövetkezetek tekintélye a tájegységben megnövékedett, mert nem csak területükkel, vagyonukkal, taglétszámukkal állnak az élen, hanem a termelés és a gazdálkodás korszerű módszereivel is. Illés Bertalan sodpercenként. Összehasonlításként érdekes megjegyezni, hogy a már jól ismert E—512-es jelzésű gabonakombájn áteresztőképessége ezzel szemben mindössze 5 kg. A sorkeréső berendezés elektronikus vezérlésű. Ezei csökken a szemveszteség, mivel akkor is pontosan működik, ha a knmbájnos valamilyen oknál fogva nem figyelhet oda. A megdőlt gabona felszedésére a kombájnt nagyon jó felszereléssel látták el. —ksz— a; öntözés a hozambiztonság alapja Alapos meglepetést okozott részünkre az idei nyáreleji időjárás, amikor a hosszantartó hőség túlszárnyalta a 137 éves csúcsot. Hasonló időjárás lényegében csak 1917-ben volt utoljára. Falvaink aszfaltútjaiba belemélyedtek a járművek kerekei és szomjazott a “határ. Évek óta folynak hazánkban- az öntözés lehetőségét biztosító nagy beruházások. A termés biztonságosságát fokozó építkezések ma már lehetővé teszik, hogy a természet ne okozzon váratlan meglepetést. Ennek érdekében több üzemközi öntöző-szövetkezet létesült, mely körzetében a termelés fellendítésére hivatott. Ilyen egyebekközt Felső Csallóközben az Agropogres Zlaté Klasyban, Čierna Vodában és a Malackyi Meliorációs szövetkezet. Ezeknek már van tapasztalatuk az öntözés terén. Magas színvonalon végzi munkáját a Sala—Kolárovoi öntözőrendszer is. Az utóbbi időben kezdett üzemelni egy új öntözőrendszer Michalon (Mihályién). Itt a dolgozókat az utóbbi forró napokban gyakran láttam munkaközben. Az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) határban, Könözsy mérnök irányításával úttörőmunkát végeztek, amikor 16 sávos öntözőberendezéssel öntözték a magasra nőtt kukoricát. Jól átgondoltan sikerült megbirkózniuk a kezdeti hibákkal, melyek az ilyen korszerű berendezéseknél előfordulnak. Bebizonyosodott, hogy a kukorica sávos öntözése sorkivágás nélkül sikerrel megoldható. A tömlő kihúzásánál a traktor a sorok között haladhat oda-vissza és nem okoz a növényzetben kárt. Az állvány nyomában kissé csak a sorok végén dőlt meg a nedves kukorica, mert a tömlőnek a dobra való csavarodása mintegy 1,5 m-es szakaszt igényel, s így annak húződási iránya is eltérő. Amint Könözsy mérnök Elmondta, a berendezések kezelésénél nagyon fontos az emberi hozzáállás. Dicsérően beszélt Sípos gépkezelő munkájáról, akt kezdetben fáradhatatlanul kerékpározott az egyik berendezéstől a másikig, mert fontos volt, hogy a dobok 15 percenkénti teljes fordulatánál ott legyen. Mocsonyakl gépkezelő pedig abban tűnt ki, hogy maga készített olyan alkatrészeket, melyeket sajnos, a gyár nem adott tartalékba. A nagyon forró napokban szembetűnő volt az ts, hogy s kínálkozó lehetőségek mellett több helyen keveset öntöznek! Az öntöző-szövetkezetek dolgozói mintegy élcsapatot képeznek, a nagyüzemekben azonban nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy a szövetkezetek összes „megrendelését“ teljesíthessék. Az idén, mint már sokszor, bebizonyosodik az öntözés hozamnövelő hatása. Ha a fajták és a növénytáplálás a jövőben már képtelenek nagyobb eredmények nyújtására, akkor a legnagyobb hozamnöveló hatást az öntözéstől lehfet várni. A szakirodalomból merített tapasztalatok mutatják, hogy az öntözés és az öntözéses karbamidos levéltrágyázás jelentősen befolyásoló tényező lesz a termelésnél. A szövetkezetekben további öntözőcsoportokat szükséges létesíteni, s ezS- ket nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni. Meggyőződésem, hogy jelenleg a íő hiba éppen ebben van. Kétségtelen, hogy az aratás a legfőbb idénymunkája a falunak s jogos az elismerés, melyben a dolgozókat részesítjük. Erkölcsileg és anyagilag szintén kivívták a megbecsülést az állattenyésztésben dolgozók. Nem ilyen a helyzet egyelőre az öntözőcsoportoknál. Sok helyen nem törekszenek állandó gárda kialakítására. Más munkákra is beosztják őket, amikor öntözni kellene, nem fizetik rendesen az éjjeli műszakot, nem tartják fontosnak a megszakítás nélküli öntözést! , Fontossági szempontból nem tekintik olyannak, mint a gabona, a takarmány betakarítást és a vetést. Talán nem is vennék rossz néven, ha az öntözést teljesen magukra vállalnák az öntöző-szövetkezetek! Az is gyakori kifogás hogy nincs munkaerő. Ha az öntözőcsoportok állandó dolgozói idényben főleg irányítanának és segítséget nyújtanának a hibák kiküszöbölésében, akkor hasznos megoldás volna a tanuló ifjúságnak az öntözésre való megnyerése, akik a mai gépesített szövetkezetekben nyáron alig érvényesülnek. A tanuló Ifjúság nyári mezőgazdasági foglalkoztatottságának nagy nevelő hatása is van. A munka biztonsága is megoldható, ha az öntözőcsoportok tagjai rátermettek és szakképzettek. Erre megvan minden lehetőség, mért pl. a Bratislava! Öntözőgazdasági Kutatóintézet telente továbbképezi az öntözőcsoportok tagjait Megismerkedhetnek a dolgozók az öntözési igénynyel és időpontokkal, valamint a legújabb berendezésekkel stb. Ma már lehetőség van arra is, hogy némely öntözőüzem tapasztalatait ellessék. Ilyenek a felsöcsallóközi és a Salai öntözőrendszerek, valamint a äoporöai és a tešedikovol szövetkezetek, ahol a legmodernebb öntöző berendezéseket üzemeltetik. A közeljövőben hozzák forgalomba az új szovjet FREGAT berendezést Šoporňán. Sokat fejlődött és magas szintet ért el növénytermesztésünk. Felelősségteljesek feladatai is, pedig a termelés a természet szeszélyeinek van kitéve. A fejlett, színvonalas, jól szervezett öntözés optimalizálja a növények vízigényét és stabilizálja a termelést. TARR GYULA, mérnök llllllillMHIIIIllllillllllillllllli^ Szénát égettek „Minden fellelhető takarmányra szükségünk van' — hangzott begyűjtés előtt a takarékosságra Ш0 szú. A nagy táblák termésének gépekkel való begyűjtésével egyidöben az utak mentén emberek sokasága kézi kassákkal vágta a füvet, hogy bőségesebb legyen a takarmányalap, több tejet és húst kapjon a társadalom, kevesebb abrakot fogyasszon a szarvasmarha-állomány. A takarmányok veszteségmentes begyűjtése társadalmilag kiemelt üggyé vált. A takarékosságra való törekvésben emberek ezreinek jó érzésére, lelkiismeretére apelláltunk. Így a mezőgazdasági dolgozókon kívül az üzemek munkásai ts nagy számban részt vettek a termés begyűjtésében, tanúbizonyságát adva ezzel a munkás paraszt szövetségnek. A dolgozók arra törekedtek, hogy a takarmányok kis hányada se vesszen kárba, a mezőgazdaság állattenyésztése várt módon teljesíthette a rárótt igényes tervfeladatot. Felfigyeltünk arra, hogy Bratislavában egy brigádosokból álló csoport az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium felé vezető út mentén, felügyelet mellett égette a takaros boglyákba rakott kitűnő illatú szénát. Talán mondanunk sem kell, mennyire felháborító volt ez, hiszen másutt a takarmány minden cseppjének a megmentésére törekedtek, ott pedig mindenki szeme láttára tönkretették, lángokkal falatták fel a készet. Gondoljuk csak el, milyen jó szolgálatot tett volna az összegyűjtött széna bármely környező mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztésében, de a prémesdllatok tenyésztői, s a vadászok ugyancsak hasznosíthatták volna azt télen, esetleg a takarmány felvásárlók átvették, volna a társadalmi alapba. Idén ugyanis számos gazdaság szénatermése nem teljesen fedi a szükségletet, ezért kénytelenek gabonaszalmát készletezni az állatok ellátására, s ennek tápértéke sokszorta gyengébb, mint bármely szénáé. —hat—
