Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1S78. július 3L A szövetkezetek társadalmi és szociális fejlesztésének tervei A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1976—80-as évekre kitűzött gazdasági és szociális fejlesztését célzó irányelvek az életszínvonal növelését taglaló részben többek között megállapítják, hogy a dolgozók felőli gondoskodást a jövőben még tovább kell fokozni az élet- és munkakörnyezet folyamatos javításával, valamint a dolgozók aktivitásának növelését elősegítő komplex program megvalósításával. Az üzemekben az erre a célra tartalékolt anyagi eszközöket mindenekelőtt arra kell felhasználni, amivel a dolgozók többségének aktivitását lehet tovább fejleszteni. Ezt a célt szolgálja a munkakörnyezet javítása, az üzemi étkeztetés biztosítása, a szabad idő célszerű kihasználása, a nők, családanyák felöli fokozottabb gondoskodás, a dolgozók stabilizálásának biztosítása és képzettségük fokozása felöli gondoskodás. Az előbb említett fontos dokumentum kihangsúlyozza annak szükségességét, hogy az üzemek, egységes földművesszövetkezetek fokozzák részvételüket a szociális és kulturális célokat szolgáló berendezések létrehozásában, a szövetkezetek fokozzák igyekezetüket a munkafeltételek javítására és a nemzeti bizottságokkal együttműködve járuljanak hozzá a falusi lakosság életfeltételeinek javításához. Ezzel kapcsolatban egyre fontosabb szerepet kap a szövetkezetek társadalmi és szociális, fejlesztésének terve, amelyet az egységes földművesszövetkezetek minden évben termelési-pénzügyi tervük részeként dolgoznak ki. A szövetkezetek társadalmi és szociális fejlesztésének terve azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezetek munkatervébe iktassa a társadalmi szükségletek kielégítésének módozatait a pártszervek, a Nemzeti Front szerveinek határozatai alapján, összhangban a szövetkezeti földművesek időszerű feladataival és szükségleteivel, de tekintetbe véve szocialista társadalmunk szükségleteit és lehetőségeit is. E tervek részét képezik a szövetkezeteknek a szövetkezeti földművesek felöli gondoskodása komplex programjának egy esztendőre kidolgozva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának határozata, valamint a minisztérium által kiadott irányelvek értelmében. A szövetkezetek által az 1976-os évre kidolgozott társadalmi és szociális fejlesztési tervek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a szövetkezeti tagoknak a választási programok teljesítésében való munkarészvétele az előző évben elért eredményekkel összehasonlítva, pénzértékben kifejezve egy millióval nagyobb. Az egységes földművessznvetkezetek komoly pénzösszeget fordítanak szövetkezetükben a szocialista verseny fejlesztésére, hiszen ez a szocialista vállalások teljesítését segíti elő. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetek kiváló eredményeket érnek el egyrészt a termelésben, másrészt pádig a társadalmi élet fejlesztésében. A szövetkezeti tagok között jelentősen magnövekédett a versenymozgalom fejlettebb formáiban való részvétel iránti érdeklődés, amit a szocialista brigádok, a komplex ésszerűsítő brigádok, az újítók és feltalálók egyre növekvő száma igazol. A szövetkezeti földművesek felöli gondoskodás szakaszán komoly haladás észlelhető a szövetkezeti tagok egészségügyi gondoskodása terén, a szabadságok biztosításában a Munka Törvénykönyvének meghatározásai szerint, valamint a közös étkeztetés kérdésében. A szövetkezetek költségére és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának pénzügyi támogatása mellett fürdői gyógykezelésben tavaly 6593 szövetkezeti tag részesült, az idén azonban a társadalmi és szociális fejlesztés tervei alapján már 7703 személy fürdői gyógykezeltetésével számolnak. Tavaly a megelőző orvosi vizsgálaton a szövetkezetek 70 903 tagja vett részt, ezzel szemben az idén már 103 977 személy orvosi vizsgálatát tervezik a szövetkezetek. A szövetkezeti dolgozók egészsége felöli fokozott gondoskodás kitűnik abból is, hogy csőkként a baleset és betegség okozta munkaképtelenség számaránya. Ez a szövetkezetekben 1975-ben 0,52 százalékot tett ki a balesetek következtében, míg 3,31 százalék mudkaképtelen adódott betegség miatt. Az Idei esztendőre a tervek azzal számolnak, hogy a baleset okozta munkaképtelenség szövetkezeteinkben 0,37 százalékra. a betegség okozta munkaképtelenség pedig 2,69 százalékra csökken. A szövetkezetekben a munkaerő felújítását célzó gondoskodás terén jelentős feladat a szövetkezeti tagok üdültetésének megszervezése. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága által szervezett hazai üdültetésen ebben az évben 13 107 szövetkezeti tag, külföldi üdültetésen pedig 7630 földműves vesz részt. Az üzemi üdültetés keretében 3602 és külföldi üdültetésben 684 szövetkezeti tag részesül. Az üdültetés egyéb formáit 1202 szövetkezeti tag veszi igénybe hazai üdülőközpontjainkban és 840-en külföldi üdülésen. Ebben az évben tematikai társasutazáson 13 678 szövetkezeti földműves vesz részt, míg külföldi társasutazásra 4891 szövetkezeti tag mehet majd. Az üzemi étkeztetés terén szövetkezeteinkben az elmúlt esztendőben több mint 29 ezer személy részesült az egész év folyamén, a fő idényben pedig csaknem 49 500 volt ■ számuk. Az idei esztendőre kidolgozott tervek szerint már 38 ezer 200 szövetkezeti tag részesül egész éven át üzemi étkeztetésben és 58 617 személy étkeztetését biztosítják a főidény alatt, ebből 5400 a szövetkezetek saját üzemi konyháján étkezhet. A társadalmi és szociális fejlesztés terveiben részletes adatokat találunk arra, milyen szövetkezeteinkben a kulturális-nevelő tevékenység. Az élmúlt esztendőben a szövetkezeti munkaiskolát csaknem 100 ezer szövetkezeti tag látogatta, ebben az évben pádig a tervek szerint számuk meghat ladja a 113 ezret. Az érettségit követő felsőbb fokú oktatásban tavaly 307 személy kapcsolódott be, az idén szá* * műk már 428 lesz. Egységes földmüvesszövetkezeteinkben a kulturális életet és a nevelést jelentős mértékben befolyásolja az egyes érdekkörök létrehozása. A statisztikai adatok szerint szövetkezeteinkben 322 képzőművészeti kör működik 7992 taggal, továbbá 834 sportkör létesült, amelyek több mint húszezer tagot tömörítenék, s ezen felül még vagy 180 egyéb érdekkör is dolgozik 3779 taggal. A szövetkezetek társadalmi és szociális fejlesztésének terve további jelentős tényeket fed fel, mint amilyen az elöregedett a munkaképtelen tagok. nyugdíjasok és a nők felöli gondoskodás. Külön részt képeznek az ifjú szövetkezeti tagok felöli gondoskodásról szóló adatok, hiszen a fiataloknak a szövetkezet jelentős előnyöket biztosít, pénzügyi segítséget nyújthat nekik családi ház építésében, lakást biztosíthat számukra a szövetkezet lakásegységeiben stb. Szövetkezeteink terveiben fontos feladatként kezelik az óvodák és bölcsődék létesítésének kérdését, nagyobbára az érdekelt üzemekkel és szervezetekkel közösen, amikoris komoly összegeket áldoznak e célra, A „Z“ akció keretében körülbelül 39 óvodát és 10 bölcsődét létesítenek Szlovákiában, s ezáltal legalább részben megoldódik majd a szövetkezetben dolgozók gyermekeinek napközi élhelyezése. Féléves időszakot zártunk lé, s elérkezett a feladatok teljesítésének értékelési ideje egyrészt a termelés,' másrészt a társadalmi élet terén. Valószínű azonban, hogy nem akad egyetlen olyan szövetkezet, amely ne fordítana kellő figyelmet társadalmi és szociális tervének ellenőrzésére az elmúlt félév eredményei alapján, (jp) Zsebik Károly iskolaigazgatóhoz BESZÉLGETÉS BIZONYlTVANYOSZTAS UTÄN 1 Mikor jó egy iskola? Milyen • úton juthat el egy iskola egy ilyen minősítéshez, mint a például a Boli Alapfokú Kilencéves Iskola, amelyet a járás legjobbjai között emlegetnek? — Már 23 éve van Bolban alapfokú kilencéves iskola. Én 1956-ban kerültem a községi iákolába tanítónak. 1960-tól vagyok az iskola igazgatója. Amikor ide kerültem, az iskolát gyenge anyagi körülmények között találtam. Ennek egyik oka, hogy sűrűn cserélgették itt a tanítókat. Az is igaz, amikor átvettem az Igazgatást, sok képesitésnélküll tanító volt, az önképzéssel sem álltak jól, a tanítást módszerek jórészt elavultak. Hiányzott az erkölcsi ösztönző eró. Az első lépésem a kellemes Iskolai környezet megteremtése volt, amit úgyhiszem sikerült elérnem. Sohasem éreztem magam ügyedül, rendkívül sok segítséget kaptam a szülői közösségtől. A legszívesebben arra gondolok, hogy sokan tanulnak tovább a gyermekek közül, bejutottak a különböző közép- és szakiskolákba, orvost, mérnököt, nagyon sok szakembert adtunk eddig, holott 60-ban egyetlenegy sem volt. 2 Mutat-e és milyen hátrányokat, • sajátosságokat a falusi iskola munkája, élete? — Kezdjük a munkával. Igényes vagyok a pedagógusokkal szemben, mindent megkövetelek a jó eredmény érdekében. Kívülállónak úgy tűnik, hogy nálunk könnyű dolgozni. A falusi gyermek kevés műveltséget hoz otthonról a tarisznyában. Nekünk erre is gondolnunk kell, foglalkozni a szülőkkel is, felvilágosítani őket egyről, másról. Városi vagy falusi Iskola? Mások a feltételek, mások a környezeti hatások, s ebből a szempontból hátrányos helyzetben van a falust gyermek. Viszont a tantervi tudásban nincs nagy különbség, sót néha jobbak a mi tanítványaink. Viszont a környezeti hatások közti különbséget igyekeznünk kell csökkenteni, igényes munkával, elsősorban önmagunkkal szembeni igénnyel. Nekünk itt azonos eredményekért többet kell tenni, mint a városi kollégáknak. Nekünk is van azonban kabinetréndszerünk; nem tudom, van-e a járásban még olyan zenekabinet, mint nálunk, olyan zenei élet és oktatás. A sportéletről pedig még nem is beszéltem. 3M1 a véleménye a gyermek for• málhatóságáról és az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről? — Régebben jó néhány elavult felfogás élt itt. A cigányszármazású gyermekek kirekédtek, kitaszíttattak a gyermekkőzösségből. Ezek között voltak úgymond, problematikus gyermekek. Azt azonban tudni kell, tudnia kell minden pedagógusnak, hogy mindenkiben van legalább egy pozitív vonás, melynek kapcsán elindulhat a nevelő a gyermek formálásában. Fokozatosan kell alakítani a tanuló jellemét. Igyekszünk szerepet adni a cigányszármazású gyermekeknek, érezzék, hogy szükség van rájuk is, né legyenek tétlen szemlélői a gyermekközösség munkájának. 4 Mi a véleménye a pedagógus • formálhatóságáról? — Az előbb jeleztem néhány dolgot ebben a körben. Amikor fiatal pedagógus jött hozzánk, Igyekeztünk minél melegebb légkört teremteni számukra, jóindulattal bevezettük őket a munkába. Nagyon lényegesnek tartom azt a jelenséget, hogy minden pedagógus elvárja — tárgyilagosan értékeljék a hibáit is, necsak a sikereit. Két „példás tanítónk“ van. Jómagam 1965-ben kaptam a „példás tanító“ kitüntetést. Nehezebb dolgozni olyan pedagógusokkal, akik máshol kezdték a munkát, és bizony hoztak magukkal rossz szokásokat is. 5 Mi a véleményé a pedagógusi • pálya szelektív felvételijéről? — Híve vagyok ennek a szelekciónak, de sajnos, gyakorlatilag nem történik semmi ezen a téren. Sok érettségizettnek nem sikerült a felvételi vizsga, jelentkezik a tanári pályára, mert kell egy diploma, és minden vonzalom, elhivatottság nélkül lép a katedrára. Ezekkel a legnehezebb dolgozni. Tehát valóban nemcsak az Ismeretek mennyiségét, de a rátermettséget is vizsgálni kéne. Hadd említsem meg itt, hogy az egykori tanítóképző jó hagyományait ma nem ápolják eléggé. Bennünket nemcsak az iskolai munkára, hanem a népnevelésre is fölkészítettek, hogy adni tudjunk valamit a falunak is. Nem túlzás: hivatástudatot oltottak belénk. Találkozott-ё olyan esettel, hogy * a pedagógus és a gyermek ellentétes alkata láthatóan rossz eredményhez vezetett? — Igen, főleg a serdülőkorban, és főleg fiatal kolléganők esetében, ök is fiatalok lévén, nem tudták megérteni a serdülő lányok problémáit. Ahelyett, hogy közelítették volna magukhoz, eltaszították maguktól a görcsökkel bajlódó gyermeket, túl szigorú osztályozással, alacsony magaviselet! jeggyel, büntetésekkel. Ilyenkor segítettem a kérdés megoldásában. Elvégezte mégis az iskolát, szakmát tanult, kikerült az él§tbe, s maga is egészséges erkölcsű ember lett. Щ A pedagógusok közösségi szel* lemé hogyan hat ön szerint, és hogyan hat vissza az egyénekre? — Az igazgató nem tud eredményesen dolgozni a közösség támogatása nélkül. Kell egy bizonyos aktív magot érezni maga mellett. Kezdetben viszolyogtam a vezető tanácstól, de rájöttem már jó ideje, hogy szükség van rá, mert jó az, ha többen beszéljük meg a kérdéseket, összevetünk több véleményt. Az igazgató egyedül néha nem találja meg a legjobb megoldást. Elégedett vagyok ebben a tekintetben, mert a 20 tagú tantestület révén, a közösség révén jő eredményeket értünk el. Van égy stabil törzsgárda a kollektívában, és ennek érvényesül az ereje. <C Mi a véleménye az iskolai bfl* rokráciáról? — Rengeteget bosszant. Az ellenőrző szervek ma is sokat adnak erre, felületesen Ítélnek meg dolgokat, papírhalmazok alapján. Igyekszünk egyszerűsíteni, ahol lehet. Van egy csomó papír, amit én is kérek, mert tőlem is kérik, engem is terhelnek vele. Általában terhes az iskolai adminisztrációnk, mivel nincs titkári állás jóváhagyva. Sokat lehetne egyszerűsíteni, főleg a munkatervezés terén. Q Mi a véleménye a pedagógus el* mozdíthatatlanságáról? — Merevnek tartom az érvényben lévő rendelkezéseket. Hangsúlyozom, hívg vagyok a pedagógus állandósításának, viszont, ha meggyőződtünk arról, hogy nem áll az illető a hivatása magaslatán, akkor más munkához kell juttatni. Próbaidőt kellené alkalmazni. Ha egy pedagógus lemarad szellemileg, politikai felkészültségé alacsony színvonalon áll, akkor csak kárt okoz. Ebben a kérdésben sokat tudnánk beszélgetni az igazgatói önállóságról, ami csekély... 4Л Mi a véleménye az inspekciók*'"• ról? — Miért kérdi? Már nem Is tudom mikor jártak az iskolánkban. — Elvileg érdekéi a véleménye. — Egy jő ellenőrzés hasznos, ha segítő szándékkal végzik. A fogyatékosságok feltárása mellett azok megoldásában kell segítenie az ellenőrzőnek. A tíz kérdés után egy kérésünk maradt: mutassa meg nekünk Zsebik Károly igazgatő-tanító ezt a valóban joggal híres 13 tantermes új iskolát. Külön dicsérhetnénk a tiszta, esztétikus kabineteket, sportcsarnokot, zenei tantermet — nem tesszük. Bizonyítványosztás után az ískplából távozóban még sokáig fülünkben csengett a zsibohgó diákok vidám nevetése, s mintha magával sodort volna áradó optimizmusuk. S ez a derű nemcsak fiatalságukból fakad. Annaktudatából is, hogy kitűnő körülmények között tanulhatnak, nagy tudású, lelkes tanárikar készíti fel őket az életre. Hozzáértő gondoskodással ggyengétik fejlődésüket, ügyelnek minden lépésükre. Nem véletlenül jöttünk Botba (trebišovi járás), hanem a jó hír nyomán, s ezúttal elmondhatjuk — jó nyomon jártunk. Illés Bertalan Megérdemel' ten lettek elsők A košicei járásban a traktorvezetők idei járási ügyességi versenyét a Sady nad Torysou-i szövetkezetben rendezték meg. A résztvevőkel, a járás legjobb traktovezetóit Smolik mérnök, a košicei járási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítöje üdvözölte a verseny megkezdése előtt. * Az ügyességi versenyen induló harminc traktoros nevében František Ferencsik, a tavalyi járási verseny győztese tett ígéretet, hogy minden résztvevő a versenyszabályok értelmében becsületes küzdelmet viv majd az elsőbbségért. S megindultak a traktorok. Az első helyet megérdemelten Dušan Dombi a helybeli, a Sady nad Torysou-i szövetkezet traktorosa szerezte meg. Így szövetkezetük őrzi a járási ügyességi verseny kristály vándorserlegét. Egyébként a verseny érdekessége volt, hogy a harminc induló közül már az első versenyszám, az elméleti ismeretek ellenőrzésekor vagy tizen nem érték el a szükséges pontszámot. A térkép szerinti orientálódás, a pótkocsival történő hátrálás és a trágyarakodó helyes kezelése szintén erősen próbára tette a versenyzőket, ló páran ezekben a versenyszámokban maradtak le, s így a versenyt a benevezőknek csupán egyharmada fejezte be sikeresen. A traktorosok igényes ügyességi versenyében helyt állt versenyzők az erkölcsi sikeren kfvüí értékes tárgyi jutalmakban részesültek. Végeredményben a versenyt rendező szövetkezet traktorosainak jó felkészültségét igazolta az, hogy a három első helyet ök szerezték meg. Ez méltó büszkeséggel tölthette el Egeg František elvtársat, a Sady nad Torysou-i szövetkezet elnökét. S a legközelebbi járási ügyességi versenyig szövetkezetüket díszíti majd a kristály vándorserleg. (F. I.)
