Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-24 / 29. szám
T Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja így van ez kedves olvasónk. Illik tudatosítanod, hogy a kenyérgabona■ szükséglel és a takarmányalap létrehozása nem csupán társadalmi érdek, hanem személy szerint neked is érdeked. Hiszen, mint arról már számtalanszor meggyőződhettél, a kitermelt és felhalmozott javak mennyiségétől függ a személyi jövedelmed, tehát az életkörülményeid alakulása is. Borúlátásra nincs okod. Bár a hosszantartó szárazság sok veszéllyel jár, ha azonban megteszel minden tőled telhetőt, ha emberül állsz helyt a termékmentő és gyarapító munkában, akkor az idén is megtalálod számításod. Tény, hogy az idei szárazság nem nagyon marad el az ezerkilencszáznegyvenhetes mögött. De láthatod te is, hogy nem ismétlődik meg az említett szííkesztendő. A szocialista nagyüzemi termelés, tehát az, hogy a földet korszerűbb módszerekkel műveled és a növényzetnek bőséges tápanyagot adhattál, részben semlegesíti a száraz időjárás károsító hatását. Az aratási eredmények biztatóak. Sok helyről negyven mázsán felüli hektárhozamot jelentenek és az előzetes becslések szerint lehet annyi gabonánk, mint a múlt esztendőben volt. De csak akkor, ha mindannyian tudatosítjuk, tehát tudatosítod Te is. hogy a hektárhozamok alakulására most az aratás idején márcsak a begyűjtés, a szárítás és raktározás hogyanja lehet kihatással. Erkölcsi kötelességed! Annál is inkább, mert a saját érdeked is megköveteli, hogy határozottan támogasd azokat a törekvéseket, amelyek az aratási munkák gyorsítására és a veszteségek korlátozására irányulnak. Mutass jó példát a gabona betakarításában. S ha a munkabeosztásod netalán máshova köt, akkor pedig emelj szót, de határozottan! a munkaszervezésben és az aratók munkájában esetleg előforduló fogyatékosságok ellen. Ne hányj szemet a gabona mostoha kezelése miatt keletkező károk felett. Es legyél szószólója a takarékos gazdálkodásnak. Ne tűrd el szónélkül. ha azt látod, hogy a: üj termékkel netalán egyes munkatársaid pazarlókként bánnak. Gondolj arra, hogy a-társadalomnak kenyérre, az állatállománynak pedig tizenkét hónapon keresztül takarmányra van szüksége. S ha feleslegesen sokat engedünk meg magunknak most a terménybetakarítás után. akkor nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, mert a hagyományos gabonatermesztő országokat sújtó szárazság miatt még arra sem gondolhatunk, hogy az esetleges hiányunkat behozatallal pótoljuk. Már most kell gondolni a jövő évi jó gabonatermés előfeltételeinek létrehozására is. Kedves olvasó, ezt szívleld meg Te is. Tartsad számon a vetőmagalapot. De nemcsak azt, hogy a szükségszerinti mennyiség meglegyen, hanem azt is, hogy a minősége összhangban legyen a követelményekkel. Hiszen nem nézhető tovább tétlenül az, hogy a gabonát — főleg a közép- és a kelet-szlovákiai kerület több mezőgazdasági üzemében — a gyomok sokasága ékteleníti. Ha ennek a társadalom elleni véteknek a tüneteivel nálatok is találkozol, indíts „inváziót“ ellene' Sürgesd a tarlóhántást, hogy abból a nedvességből, ami a talajban még található, megmenthessetek minél többet a jövő évi növényzet számára. A takarmányalap mennyiségétől és minőségétől függ az állattenyésztési termelésünk további alakulása, óvd az évelő takarmányokat és a réti szénát az esetleges károsodástól. Légy szószólója, védelmezője minden szál szalmának. Nem titok! — az idén arra is nagy szükség lesz. Nem, illetve nemcsak almozásra, hanem takarmányozásra is. Ne hagyd kárba veszni! Ne engedd, hogy felelőtlen személyek esetleg elégessék, avagy leszántsák. Még abban az esetben is akadályozd meg minden eszközzel — ha kell feljelentéssel — az ilyen felelőtlen cselekedetet, ha a szövetkezetednek szalma nélkül sem lesznek takarmánygondjai. Az országos takarmánymérlsg alakulása sajnos arra utal, hogy az idén nagy becse lesz a szalmának és az utóbbi években eléggé lebecsült kukorica kórónak is. Ha azonban sikerül mindkettőt a lakarmányalap részére megmenteni, akkor nem okoz különösebb gondot — nemcsak nálatok, hanem országos méretekben sem — az állatállomány tervezett létszámának megtartása és az állattenyésztési termelés színvonalának tervszerű emelése. Arról van tehát szó. hogy a szalma, majd később a kukorica kóró mentésével járulj hozzá Te is ahhoz a nemes küzdelemhez, amely a hús-, a tej- és egyéb állati termékek viszonylagos bőségének védelmét szolgálja. A kapás növények — főleg a cukorrépa, a kukorica és a zöldségfélék vízre szomjasak. De az évelő takarmányok is nagyon meghálálnák a vizet. Az ég csatornáit sajnos, még nem áll módunkban megcsapolni. De ha értenénk is hozzá, a fényes égboltból — amely hónapokon keresztül rendkívüli hőséget árasztott — nem nyerhetnénk vizet. Pedig nagyon kellene. mert a tudományos felmérések szerint ahhoz, hogy a talajnak meg legyen az optimális nedvességtartalma, hektáronként legalább ezerkétszáz köbméter vizet kellene kapni. Öntözni kell! Sajnos, még akkor is, ha netalán kiadós csapadékot kapunk. A kiszáradt föld ugyanis olyan, mint a „papzsákja“, telhetetlen. Azt persze senki sem kívánja, hogy ahol öntözőrendszer nincs, ott vödörrel kútról hordják a vizet. A vizforrással és öntözőberendezéssel nem rendelkező gazdaságok «- sajnos, van még belőlük sok — csak a természetes csapadékra építhetnek. Am azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek kisebb vagy nagyobb területre kiterjedő öntözőberendezésük van, vétkeznének a társadalo n és saját maguk ellen, ha az öntözési lehetőségeket csak tessék-lássék módon használnák ki. Az öntözőrendszerek vízkészlete szinte egész Szlovákia területén kielégítő és lehetővé teszi az öntözőberendezések szüntelen üzemeltetését. Kísérd figyelemmel Te is kedves olvasó, hogyan hasznosulnak gazdaságtokban a nagy beruházásokat igénylő öntözőberendezések. Ne érts egyet azokkal, akik esetleg arról akarnak meggyőzni, hogy az öntözés nem gazdaságos. mert aránylag nagy kiadásokkal jár. Tudatosítsd és vidd köztudatba, hogy minden mázsa cukorrépa, kukorica, zöldségféle vagy takarmánytöbblet, amit az öntözés nyomán nyerünk, rendkívüli értéket képvisel. S amikor a takarmányalap megteremtéséről van szó — főleg ilyen kritikus időjárási viszonyok között — nincs helye annak, hogy az öntözés méreteit a „kalkuláció“ mutatóitól tegyék függővé. Ia netán a szakképzett dolgozók — éjt nappallá téve — kimerültek a munkában, siess Te is segítségükre, ha máskor nincs rá módod, úgy legalább az ilyenkor eléggé szűkre szabott szabad idődben. Nyújts segítséget a mezőgazdasági üzem vezetőségének — szükség esetén — brigádosok szervezésében. Nyerd meg az iparban dolgozó barátaidat, ismerőseidet az említett nagyon fontos feladatokban való aktív közreműködésre. Tehát egy pillanatra se feledkezz meg arról, hogy a termékek megmentése és mennyiségük gyarapítása létfontosságú társadalmi érdek, s azt a Te saját érdeked is nemcsak megkívánja, hanem követeli. PATHÖ KÁROLY H A kenyér életet jelent • Kombájnok csatája a galántai járásban • A gépektől közvetlenül я raktárba % Fokozott erőkifejtéssel válaszolnak a természet szeszélyeire % Akiket a szívUk visszahúz a faluba • Kommunisták és SZISZ-tagok élen járnak a példamutatásban # A természet szeszélyes, olykor szereti megtréfálni az embereket. Talán nem is véletlenül lett nyelvtanilag nőnemű az ősi latin nyelvben — natura. Az idén szokatlanul kegyetlen tréfát űzött a föld megművelőivei. Tavasszal minden eddigi rekordot túlszárnyaló termés reményét csillantotta meg a „földművesek előtt, később aztán megvonta kegyeit a gazdagnak Ígérkező terméstől — elmaradt az életadó nedv, aggodalom fogta el a föld művelőit, milyen lesz az idei termés. Lesz-e kenyerünk. Annál is inkább, mert a szinte trópusi jellegű aszály egész Európát sújtotta, világszerte problémákat okozott. Akadtak kishitűk, akik eleve feladták volna a harcot. Rémhírek terjedtek az aszály katasztrofális következményeiről. s nem egy esetben a rádión keresztül terjesztett külföldi ellenséges propaganda is tápot adott az ilyen rosszindulatúan célzatos híreszteléseknek. Termelőink zöme azonban állta a sarat: tudta és érezte, hogy a szocialista társadalomban senki sincs magára hagyatva. Az aratás az egész társadalom ügye lett s a mezők dolgozói a kommunista párt vezetésével felvették a harcot a természettel, hogy az utolsó szemig elvegyék tőle azt a sok jót, amivel az emberi munka jóvoltából meg akart minket ajándékozni. Hisz a gabona szinonimája nem egy nép nyelvén az élét. ÉSSZERŰ MUNKASZERVEZÉSSEL A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az aszály leginkább a Duna menti járásokat sújtotta, a legdéliebbeket. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, az északibb fekvésű járásokban, például a galántaiban is mérséklődött az aszály hatása MINDENT IDEJÉBEN Szabó Dániel oki. mérnök, szövetkezeti főagronómus éppen a július 10-e után elkezdődött termésbetakarítás eredményeit összegezte, amikor a Horné Saliby-i (felsőszeli) Efsz (egyesült) irodájában találkoztunk. Sürgős feladatuk 20 hektárnyi őszi bükköny, 15 hektárnyi zab, ugyanannyi cukorborsó, 346 hektárnyi árpa és 1410 hektárnyi búza betakarítása. A hónap közepéig 410 hektárról takrították be a termést — a borsó betakarításával végeztek, 226 hektárról az árpát, 185 hektárról a búzát takarították be. Közvetlenül a felvásárló üzem helyi 'raktárába. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a vetömagszaporításra is. Eddig 12 vagon vetőmagról gondoskodtak, mind búzában, mind árpában 70 vagonnyit akarnak elérni. Hat vagon sörárpájukat kifogás nélkül átvette a felvásárló vállalat, árpatermésük tekintélyes részével a takarmányalapot fogják gazdagítani. A fiatal szakember nem bocsátkozik jóslatokba, mikor végeznek az aratással. Hisz megkezdésétől pár nap alatt is szép eredményeket értek el. Nem hamarkodják el a betakarítást, minden az időjárástól, illetve a szemek fokozatos beérésétől függ. A határ a tikkasztó hőségben csendesnek és kihaltnak látszott, bár csoportosan bevetett kombájnok jelezték az ember jelenlétét,, meg az öntözőrendszerből magasba szökő sugarak emlékeztettek arra, hogy az ember tovább küzd a termésért. (Folytatás a 2. oldalon.) Alapos munkaszervezéssel A Dunajská Streda-i fdunaszerdah'elyi) felvásárló üzem már egy héttel ezelőtt teljesítette felvásárlási tervét. azaz 4226 vagon búza és 1338 vagon árpa kerUlt az állami alapokba. A járásban levő mezőgazdasági üzemek tehát komolyan vették központi szerveink aratási felhívását. Gabonaeladási tervüket elsőrendű feladatként. maradéktalanul teljesítették. Tóth józsef elvtárssal, a felvásárló üzem igazgatójával a dolgozók munkájáról, feladatairól beszélgettünk. — A szövetkezetek, állami gazdaságok gabonaszállítmányait ütemterv szerint fogadta üzemünk — mondta az igazgató. — Részben ennek köszönhető, hogy nem volt fennakadás és rekordidőn belül teljesítettük a felvásárlási tervet. Természetesen dicsé retet érdemel a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme, hiszen a legmesszebbmenőkig betartották a szállítás időrendi tervét. A Kútníkyi, Dolný Bár-i, Topofnfkyi Efsz, valamint a Dun. Klatov-i Állami Gazdaság az elsők között teljesítette kötelezettségét. — Milyen az üzem kapacitása, mennyi gabonát fogadnak naponta? — Naponta 300 vagonnyi gabonát fogadunk szárításra. Nagy kapacitású szárítóberendezéseink ezért — három B—15-ös. egy jugoszláv és tizenkét ZŠPŽ—8-as — három műszakban dolgoznak egész héten keresztül, csak vasárnap estétől hétfő reggelig tartunk tizenkétórás szünetet. Minden szárítóhoz jól felszerelt mozgóműhelyt irányítottunk. így tesszük lehetővé, hogy esetleges meghibásodás esetén időveszteség nélkül léphessenek közbe szakembereink. — Hány embert ‘foglalkoztat az üzem? — Ötszáztíz dolgozónk van. Huszonheten szocialista brigád címért versenyeznek. Kilenc már a bronz-, három pedig az ezüstfokozat büszke tulajdonosa. Nekik köszönhető elsősorban. hogy zavartalanul fogadhattuk a mezőgazdasági üzemek gabonaszállítmányait. Megemlíteném, hogy a fontos aratási teendők mellett naponta 65— 70 vagon takarmánykeveréket készítünk. ezer sertést és száz szarvasmarhát szállítunk Bratislavába. Gépkocsivezetőink e kimerítő feladatok után úgyszólván második műszakban önként vállalták a gabonaszállítást. Bizonyos, hogy az említett üzem fontos, döntő feladatot teljesít. Dicséretet érdemelnek a vezetők, akik körültekintő alapossággal szervezték meg a munkát, valamint a dolgozók, akik a szó szoros értelmében látástól vakulásig dolgoznak. A FÖAGRONÖMUS VÉLEMÉNYE Németh János mérnök, a Dunajská Streda-i JMI föagronómusa szerint egy héttel ezelőtt a járás területén már betakarították a termés felét. Azóta már bizonyára az aratás végefelé járnak. A szalmabetakarítást 4218, a tarlóhántást pedig 3466 hektáron végezték el. Tekintettel arra. hogy naponta mintegy 800 hektárral nőnek ezek a számok, azóta bizonyára jóval nagyobb területet sikerült megmunkálniuk. A főagronómus elmondta, hogy rendkívüli szárazság ellenére a vártnál sokkal kedvezőbben alakultak a hektárhozamok. Végeredményt (Folytatás a 2. oldalon.) Neked is érdeked!
