Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-31 / 52. szám
1878. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdasági termékek és szükségletek adásvételének új jogrendszere Egyes mezőgazdasági termékek K eladására naponta sor kerül a felvásárló szervek, vagy a feldolgozó ipar számára, de a fogyasztók részére is. Ezért az új adás-vételi jogrendezésnek mélyreható jelentősége van, s megérdemli úgy a termelők-szállítók, mint a vásárlők-fogyasztők különleges figyelmét. Ez főleg most az új év küszöbén kerül figyelmünk előterébe, amikor napirenden-van a termény-beadási szerződések megkötése. A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma új rendeletet adott ki (123/ 1976 sz.) a mezőgazdasági termékek és szükségletek adás-vételének alapfeltételeiről, helyettesítve az eddigi (55/1967 sz.) rendeletet, amely már nem felelt meg sem a mezőgazdasági szervezetek, sem pedig a mezőgazdasági termékek felvásárlásával megbízott szervezetek részére. A rendelet egyúttal a 144/1975 számú törvény végrehajtó előírása is, amellyel kiegészítették a Gazdasági Törvénytár 259. és 391. számú paragrafusát. Ez tartalmazza a mezőgazdasági termékek felvásárlásának egységes rendszerét, valamint a mezőgazdasági termékek és szükségletek eladásának alapvető feltételeit. ALAPVETŐ FELTÉTELEK A rendelet kidolgozásakor kihasználták ugyan a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődése folyamán bevált felvásárlási rendszer és szükséglet-eladás alapfeltételeit, azonban mélyrehatóan átdolgozták azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében a javított megszövegezés a mezőgazdaság új szervezési viszonyai fejlődésének jelenlegi fokozatából ered. Javítás során mindenekelőtt azt az elvet tartották szem előtt, hogy a központi Irányítás megerősödésével egyidőben a mezőgazdasági vállalat és a felvásárló szervezetek közötti viszony a lehető legegyszerűbb legyen, s az egész rendszerre a stabilitás legyen jellemző. A rendelkezésben külön kifejezésre jut a szerződéses felvásárás végrehajtásának módja és a termékfelvásárlás valamint eladás egyenjogúsítása. Az új rendelet alapján: # hangsúlyt kap az az glv, hogy a mezőgazdasági termékeket az őstermelő vállaltat üzemében kell átvenni, s a szállításról a felvásárló szervezetnek kell gondoskodnia; ф növekedik a nyomás a felvásárló szervezetre, hogy a felkínált árut idejében vegye át. Amennyiben az áru átvétele nem történik még, a mezőgazdasági vállalat jogosult az eladást helyben teljesíteni, s az árut a felvásárló szervezet költségére tárolni; 9 meghatározták, mely termékeket lehet kizárólag az államnak eladni. Ezen termékeket a mezőgazdasági szervezetek nem adhatják el szabadon; Ф a fölvásárló szervezetek kötelessége ezen kiválasztott mezőgazdasági termékeket felvásárolni akkor is, ha ezek a műszaki szabvány követelményeinek nem felelnek meg; ф a baromfi, a tojás és a zöldség egész kitermelt mennyiségét átveszik a szakosított szervezetek, hogy az őstermelőnek ne kelljen törődnie! a gyengébb minőségű osztályba sorolt áru eladásával; amennyiben azt emberi élelmezésre alkalmazni lehet; • kialakítják a feltételeket a gabona és a burgonya egyszerűsített minőségi átvételére, az alkalmazott nagyüzemi betakarítási technológia figyelembevételével, ami a teljesen kiürített Istállókból kikerülő vágóállatokra, baromfira, de a tízezer számra eladott tojásra is vonatkozik; • bevezetésre kerül a vágóállatok és a baromfi húsarány szerinti értékesítésének rendszere; • felszabadul a kooperációs egységeken belüli terményforgalom. A termelési szükségletek fedezésére szánt termékek kooperáción belüli forgalma a tagüzemek között közvetlenül lebonyolítható, vagyis a felvásárló szervezet részvétele nélkül; ф egységesen rendezték az áruátvételről szóló bizonylatok körforgalmát, hogy ez a Föderális Pénzügyminisztérium 154/1975 számú, nem beruházási jellegű árueladás számlázásával és fizetésével foglalkozó rendélettel összhangban legyen; • ezt mentesítették az áruátadás azon műszaki feltételeitől, amelyeket a szabványban ki lehetett fejezni, vagy amely rendelkezési részeket az árelőírások részeivé lehetett tenni; ф a felvásárlás feltételeivel egyidőben pontosabbá és stabilabbá teszik a mezőgazdasági szükségletek eladásának feltételeit is. Ez a rendelkezés 1976. Január 1-én lépett hatályba. A RENDELET ÉRVÉNYESSÉGE Az eddigi rendelethez viszonyítva az új rendelkezés pontosabban jelölt meg a mezőgazdasági termékek eladásának módosított körét, konkrétabban Jelöli meg a mezőgazdaságnak nyújtott szükségletek, munkák és teljesítmények fogalmát, továbbá a felvásárló szervezetek kötelességét a mezőgazdasági termékek szállításával kapcsolatban. Az eddigi feltételekkel szemben pontosabb a szocialista mezőgazdasági szervezet fogalma, mivel ebbe' bevonja a kialakulóban lévő üzemközi mezőgazdasági, agrokémiai vagy meliorációs vállalatokat, valamint azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek tagjaiktól származó mezőgazdasági termékeket adnak el, vagy részükré mezőgazdasági szükségleteket vásárolnak. A földművesszövetkezetekkel fog. lalkozó törvény rendelkezéseivel összhangban kialakulnak a feltételek a kooperáción belüli viszonyok közvetlenné tételére,, hogy a mezőgazdasági termékek útja a felvásárló szervezet érintése nélkül haladjon. Így a kooperáló üzemek termelési célból szűkséges haszonállat, takarmány stb. átcsoportosításába a felvásárló szervezet nem avatkozik bele’. Egyöntetűén kiviláglik, hogy a rendelet csupán a mezőgazdasági és a felvásárló szervezetek közötti adás-vételi viszonyokat rendezi. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI! A rendelet egyöntetűen megállapítja, hogy mely kiválasztott termékeket lehet kizárólag az államnak eladni. Az eddigiekkel szemben ezen termékek köre tovább bővül a hüvelyesekkel, az olajosokkal, a cukorrépával, a komlóval, a szőlővel, a rostnövényekkel, a gyógynövényekkel, a Juhgyapjúval, a lenyúzott gerezával és a választott malaccal. A bővítést ezen termékek népgazdasági fontossága és jelentősége, valamint behozataluk csökkentése Indokolja. Ezen termékekkel a mezőgazdasági szervezetek szabadon nem kereskedhetnek, még feldolgozott állapotban sem (liszt, dara, disznóölésből származó hús stb.). Az eddigiekkel szemben a mostani megszövegezésben szerepelnek az egyéb mezőgazdasági termékek, amelyeket a mezőgazdasági szervezetek a felvásárló szervezeteken kívül más vásárlóknak Is eladhatnak. Hogy az egyenletes kőzellátás, a kiskereskedelmi hálózat részére történő szállítmányok és a saját berendezésekben történő eladás közötti kapcsolat meglegyen, továbbra is érvényben maradnak azok az intézkedések, amelyekét az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hozott, megegyezésben az Illetékes szervekkel. Az eddigiekkel szemben pontosabban meghatározták ezen termékek vásárlói körét és az értékesítés feltételeit. Az olyan mezőgazdasági termékek esetében, amelyeket több felvásárló szervezet vehet át, bevezették в fő felvásárló szervezet intézményét és pontosabban meghatározták viszonyát a többi felvásárló szervezetekhez. Az eddigi módozattal szemben bővül ezen termékek köre a hüvelyesekkel, az olajosokkal, a cukorrépával, a komlóval és juhgyapjúval. Hasonlóképpen meghatározták azon termékek körét, amelyek eladására szerződést kötöttek és amelyek esetében a felvásárló szervezetek kötelesek átvenni a szerződésen kívül felkínált mennyiséget Is. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés érdekeivel összhangban újfent meghatározták, hogy a baromfi-, a tojás-, a zöldség- és a gyümölcs-termelésre szakosított mezőgazdasági szervezetektől, amelyekkel adás-vételi szerződést kötöttek, ugyancsak köteles a felvásárló szervezet átvenni az egész szerződésen kívül felkínált termékmennyiséget, mégpedig alacsonyabb minőségi osztályban is. Az eddigi gyakorlattal szemben, az adás-vételi kapcsolatok stabilizálása érdekében hosszabb, rendszerint ötéves időtartamra szőlő árueladási szerződéseket kötnek. A szankciók érvényesítésekor eddig meghatározott 200 koronáról 1000 koronára emelték azt az összeget, amelyen belül a szervezetnek nem szükséges kiszámláznia és követelnie a megegyezés be nem tartása végett járó büntetést. A mezőgazdasági szervezet továbbra is köteles lesz azon bejelentését, hogy meg nem akadályozható esemény miatt szerződésbe foglalt vállalását nem teljesítheti, a járási mezőgazdasági Igazgatóság Igazolásával kiegészíteni. Elsősorban a szövetkezetek összes tisztviselőinek és szakmunkaerőinek kötelessége részletesen megismerkedni az adás-vételi kapcsolatok új jogrendezésével, hogy társadalmunk elégséges mennyiségű, lehető legjobb minőségű termékhez jusson, s a szövetkezetek és azok tagsága ezekért megkapják a megérdemelt ellenértékét, JUDr. Michal ĎURDIAK Ne pazaroljuk A hosszú téli esték módot nyálának arra, hogy a gyerekek meghallgassák a nagymama szép meséit. De a nagymama gyakorta igazi történeteket is elbeszél, s azt is elmondja, milyen nehéz volt valamikor az élet, mert ezzel az új generációt a kenyérrel, a gyümölccsel és általában az élelmiszerrel való takarékosságra akarja nevelni. Régén egyes családokban a narancs, vagy a banán fogalma csaknem ismeretlen volt. Manapság minden család megengedheti magának a déligyümölcs vásárlását és fogyasztását. Életszínvonalunk állandó növekedését igazolják azok az adatok is, amelyekből megtudjuk mennyi hús. kenyér, tojás, tej és természetesen milyen déligyümölcs mennyiség jut átlagosan egy lakosra. Az olyan déligyümölcs beszerzése, mint amilyen a banán, nem is olyan egyszerű. Ha csak a hosszú bajáútra gondolunk, amit Kosztarikából, Kolumbiából vagy Ecuadorból hajún tesz meg a banán, látjuk, hogy ennek beszerzése sokrétű szervezést kiván és nem kis költségbe kerül. A banán útja ez alkalommal a Nové Zámky-i (Érsekújvári) Zöldségforgalmazó n. v. nitrai (nyitrai) raktárába vezetett. Itt Finta Ida vezetése alatt állé kilenc tagú szocialista munkabrigád válogatja át ügyes kézzel az árut. A banánt néhány napig az érlelő kamrákban tartják, majd osztályozzák, csomagolják és az üzlethálózatba juttatják. A nitrai banánérieiübe évente hozzávetőleg 90 vagon zöld áru érkezik. Az érlelőből kikerülő déligyümölcs főleg a nitrai járás, részint pedig a Zlaté Moravce-i, a Nové Zámky-i és a levice! (lévai) járás üzlethálózatába jut. A szocialista munkabrigád tagjai arra törekednek, bogy az üzletekbe és a fogyasztó asztalára tetszetős, ízletes és jú minőségű banán kerüljön. Az utóbbi időben bevezették a porciózott csomagolást, ami csökkenti az áru törődését és gyorsítja a vevők kiszolgálását. Nem utolsósorban az egészséges banánnak ás inás déligyümölpsnek is köszönhető a gyermekhalandóság elenyésző aránya, amellyel a világ élenjáró országai közé kerültünk. Ne engedjük meg, hogy az olykor túltáplált gyerekek fitymálják, pazarolják az.igen bonyolultan beszerezhető banánt, mint ahogyan az sajnos elég nagy mértékben a kenyérrel történik. Erről'a szemétgyűjtő ládák adhatnak sajnálatos bizonyftékot. Felvételeink a banán útjának egyegy mozzanatárúi készültek. Metis P. (A szerző felvételei) SZÄZHATVAN SZOCIALISTA MUNKABRIGÄD SEGÍTSÉGÉVEL Műtrágya export A Salai (vágsellyeij DUSLO n. v. dolgozói már többször bebizonyították, hogy a korszerű berendezések segítségével kiváló műtrágyát képesek készíteni. Hazai mezőgazdasági üzemeink megelégedésére megfelelő mennyiségű nitrogén tartalmú műtrágyával látják el növénytermesztésünket, s így az utóbbi Időben sem a mennyiségre sem pedig a minőségre nincsen panasz. A hazai piac kielégítésén túl a gyár külföldre is szállít műtrágyát. Például a Magyar Népköztársaságba az 1976-os évré vonatkozóan 65 ezer tonna nitrogén műtrágyát kellett szállítaniuk, az egész évi ejíport-tervet már októberig teljesítették. A kapitalista országok közül legtöbb műtrágyát Ausztria és Olaszország vásárolt. A gyár vegyipari készítményeket, de főképpen műtrágyát az említett országokon kívül még az NSZK-ba, Svédországba, Norvégiába, Svájcba és Belgiumba exportéi. A nem kis devizabevételt jelentő exportált, valamint hazai piacra kerülő jóminőségű nitrogén trágyák gyártásáról a nem kevesebb mint 160 szocialista munkabrigéd tagjai gondoskodnak. A gyár laboratóriumi dolgozóinak feladata az áruminták minőségének vegyvizsgálata. Felvételünk az ezüst plakettel kitüntetett szocialista munkabrigád két tagját, Bartoš Judttot és Plätovlč Jozefinát örökítette; meg néhány áruminta minőségvizsgálata közben, Krajcsovies Ferdinánd (A szerző felvétele) f Elemzés, vizsgálat az AGRO-LABORATÖRIUMBAN A Koraárnoi (Komáromi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tangazdaságának > igazgatóságán agro-Iaboratórium működik. Ennek vezetőjétől, Hodek György mérnöktől, valamint Weinchrich Ilona mérnök részlegvezetőnőtől megtudtuk, hogy laboratóriumuk húsz dolgozója az óllatenvésztési, valamint a növénytermesztési részlegben tevékenykedik, s közülük tizenhét a női dolgozó. A laboratórium állattenyésztési részlegén foglalkoznak például a takarmányok minőségének meghatározásával és értékelésével, valamint a tej zsírtartalmának, esetleg vizezésének megállapításával. Itt elemzik a silótakarmányok, a szé nafélék, a lucernaliszt, a kukoricaliszt és a zöldtakarmányok tápanyag tartalmát. Silózás előtt például megállapítják a zöldkukorica szárazanyagtartalmát, mivel ez befolyásolja a silótakarmány minőségét és tökéletes erjedését. Ahol a nyers fehérjéket, növényi zsírokat tartalmazó szárazanyag aránya nem volt megfelelő, ott takarmányszalma hozzákeverését aján. lották a silótakarmány rétegei közé. Igen értékes takarmány-komponens a lucernaliszt, mert emészthető fehérjékben gazdag és jelentős mennyiségű különféle vitamint tartalmaz. A növénytermesztési részleg fő- Ieg a vetőmagok csírázó képessé gének és tisztaságának vizsgálaté val foglalkozik. Munkakörükbe tartozik továbbá a talajminták elemzése. Az agro-laboratórium az iskola tangazdasága, valamint a járás efsz-ei és állami gazdaságai részére végez hasznos szolgálatot gye korlatllag, de tanácsadó formában is. Segítséget nyújtanak például a mezőgazdasági üzemek részőré a talajminta-vétel során és az ered mények feltérképezése alkalmával. Segítségük kiterjed a mezőgazda sag különféle ésszerűsítő és újító munkamódszereinek kipróbálására és bevezetésére. Holcziér László
