Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-04 / 48. szám

1976. DECEMBER 4. XXVII. évfolyam. 48. szám. Ära: 1.— Kös Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Napjainkban egyre több szó esik a termelés nagyobb hatékonyságának elérését megalapozó lehetőségekről. Indokolt ez elsősorban azért, mivel a CSKP XV. kong­resszusán elfogadott és hatodik ötéves tervünk felada tait kitűző irányelvek a legfontosabb feladatként min­den téren — így a mezőgazdaságban is, — a munka hatékonyságának, eredményességének fokozását és mi nőségének javítását jelölték meg. Egyáltalán nem lehet közömbös mennyiért, milyen befektetéssel, milyen érté­keket tudunk kitermelni. A mennyiségre való törekvés mellett azonban a minőségi mutatók betartása szintén az értékelés elsőrendű kritériuma lett. A siker Az eredmények elérésének fontos tényezője — a leg nagyobb foké gépesítés, automatizálás és a legkorsze­rűbb, tehát igen hatékony technológia alkalmazása mellett — továbbra is a dolgozó, az ember. Ezért egy­általán nem feleslegesen kidobott pénz minden olyan összeg, amit a dolgozók továbbképzésére, általános mű­veltségük és szakmai felkészültségük növelésére, bőví tésére fordítunk. Így nem lehet öncélúnak minősíteni a téli tenyésznyugalom időszakában rendszeresített és már eddig is szép hagyományra visszatekintő szövetke­zeti munkaiskola, valamint a haladó tapasztalatok tévé­iskolája keretében folyó felnőttoktatást szövetkezeteink­alapj a A csapadékos időjárás megnehezítette a szemes kukorica gépi betakarítását, ezért sok helyütt kénytelenek voltak kézzel törni. Persze nem elég csak betakarítani a fontos sze­mest, hanem legsürgősebben le kell vágni a kukoricakórót, hogy elvégezhessék a mély szántást a jövő évi jó termés érdekében. Foto: — tt— ■■шяапгс! Lapunk tartalmából © Testvériség, internacionalizmus, sokoldalú együttműködés * Szaporodik a barázda . * Fejlődik a tanyavilág * A trákiai síkságon * Ötvenkét esküvő * Moszkvában operálták * Igényes rendezvények * A haladó tapasztalatok iskolájának 3. tananyaga ___________________ s ben, szocialista mezőgazdaságunk termelő egységeiben. Komoly erőt képvisel és jelentős gazdasági hasznot is hoz a szocialista verseny jóvoltából egyre nagyobb tömegeket mozgató egyéni és kollektív munkakezde­ményezés. Ott azonban, ahol ezt az erőt nem használ­ják ki — senki se csodálkozzék — ha nem érnek el olyan eredményt, mint a talán teljesen azonos, vagy még mostohább feltételek között termelő szomszédos mezőgazdasági üzem. Ahol viszont az egyéni kezdemé­nyezést kellőképpen értékelik, figyelemmel kísérik, fel­használják és tovább fejlesztik, ott nem kell félniük attól, hogy a dolgozók szárnyaszegetten, a tespedés és az egyhelyben topogás kátyújából ne találnának kiutat. Azonban van még egy igen fontos tényező, amely a siker alapját jelentheti — a dolgozókba helyezett biza­lom. Nem vak, vagy meggondolatlan, hanem tudatos, de kellőképpen ellenőrzött bizalom, amely sok esetben csodát művel. Természetesen az ilyen előlegezett biza­lommal való visszaélés szigorú elbírálást, a vétség nagyságával arányos büntetést, a' körülmények tárgyi­lagos elbírálása utáni szigorú megtorlást kell, hogy maga után vonjon. A dolgozókba helyezett bizalom azonban hatalmas lehetőségeket rejt magában. Ilyen egészséges bizalmat tükröz az a kijelentés, amit Bajkai Lajos mérnök, a búči szövetkezet főállattenyész­tője tett, amikor elért eredményeik indítékait mérle gelte. A jó takarmányalap biztosítása mellett a dolgo zók lelkiismeretes, áldozatkész munkáját nevezte meg a szarvasmarhatenyésztésben elért sikerük egyik leg­fontosabb tényezőjeként. Közel 450 állatot számláló te henészetükben az idei esztendő első félévében napi 9,65 literes fejési átlagot értek el , literenként 0,22 kg abrak felhasználása mellett. S miben nyilvánul meg a dolgo­zók iránti bizalom? Abban, hogy a fejőknek a gondjuk­ra bízott állatok száma szerint mérik ki az abrakta­karmány tervezett mennyiségét. Végeredményben ma­guk a fejők szabják meg, melyik tehénnek, mikor, mennyi abrakot adjanak. S a dolgozók nem élnek visz­­sza ezzel a bizalommal, amit legelsősorban az általuk elért jó eredmények igazolnak. Tehát ebben a szövetkezetben megteremtették az egyéni kezdeményezés kibontakozásának lehetőségét. S nemcsak megteremtették, hanem minden lehető mó­don támogatják is. Ilyen szövetkezetünk pedig nem egy akad országszerte. Az előbbi, találomra kiragadott pél da azonban további gondolatokat is ébreszt. A jó takar­mányalap megteremtését, az állatok számára tápanya gokban dús étrend kidolgozását és alkalmazását nem lehet mellékesként kezelni. Nemcsak a vezetők, hanem maguk az állattenyésztés dolgozói is, a közös és az bgyéni érdeket összekapcsolva, szorgalmazhatják az egyöntetű takarmányozás módszerének bevezetését és felhasználását. Itt is komoly tartalékokkal rendelke­zünk. Napjainkban, amikor egyre több takarmányszáritó üzemel és segít e probléma megoldásában minden szö­vetkezetnek és az állattenyésztés szakaszán tevékeny kedő dolgozóinak egyéni érdeke is, hogy már jó előre bekészítsék a szükséges hereliszt, a tápanyagokkal dú­sított préselt takarmányok megfelelő mennyiségét, a­­mely az egész évre elegendő. Ez adhatja zálogát annak, hogy az egész gazdasági év folyamán a takarmányozás egyöntetűségét biztosítsák különösebb kilengésektől mentesen. S e téren is a megfontolt irányítás, vezetés, valamint a dolgozók aktív, tevékeny kezdeményezése olyan célszerű takarmányozási mód alkalmazását segít heti elő, amely hosszabb időszakra biztosítja a kiegyen­súlyozott, állandóan jó termelési eredményt. ^ Itt rejtőzik a siker záloga, amely újabb, még igénye sebb célok és feladatok kitűzésének és sikeres teljesí tésének lehetőségét alapozza meg. Ilyen alapokon nép­gazdaságunk egyik komoly erőssége, fejlődésének fon­tos láncszeme lesz szocialista mezőgazdaságunk a jövő­ben is. OBENAU KAROLY Most, amikor Szlovákia száT mos mezőgazdasági üze­mében a minisztériumi irányító szerv felhívása értelmében a szó szoros értelmében „stur­­molnak“, Dél-Szlovákia nem egy szövetkezetében már a tél­időre és lassan a zárszámadás­ra készülnek. Ez az általános helyzet a Du­najská Streda-á (dunaszerdahe­­lyi) járásban, ahol 12 594 hek­tárról takarították be a szemes kukoricát és 4965 hektárról a cukorrépát. Bár a hozamokat még nem értékelték véglege­sen, a kukoricából 45, a cukor­répából 280 mázsás hektárho­zam mutatkozik. Gyengébbek a hozamok a tavalyiaknál, de a tervezett szintet elérik. A répa cukortartalma 0,7 százalékkal gyengébb, 12 százalék körül van. A betakarítási és egyéb őszi munkák simán, zavartalanul folytak. Az egyes mezőgazda­­sági üzemek többnyire saját erőik mozgósításával birkóztak meg a feladatokkal. Rugalmas­ság, mozgékonyság érvényesült a munkaszervezésben. Az őszi mélyszántást 30 200 hektáron végezték el. A tervben • 35177 hektár felszántása szerepel s ezt a hónap végéig teljesítik is; 35 nehéz traktor váltott személyzettel éjjel-nappal szánt, ahogy az idő megengedi. PÉLDAMUTATÓK Még egy jó tapasztalat a já­rásból: felhívás nélkül, szinte erkölcsi parancs szavát követ­ve segítettek egymáson géppel, technikával, esetleg embererő­vel is a mezőgazdasági üzemek. A korábban végző szövetkeze­tek a lemaradó szomszéd segít­ségére siettek, ez pedig szép, szocialista vonás, magasabb fok az emberi kapcsolatokban. A Hrobonovoi (alistáli) Efsz egyike volt azoknak, amelyek idejében végeztek. A cukor­répát 150, a szemes kukoricát 303 hektárról takarították be s még a hónap vége előtt be­fejezték 900 hektáron a mély­szántást. Az őszi búzát már korábban 430, a repcét 35 hek­táron vetették el. Idejében célba értek, de ez nem jelent^ azt, hogy nem küszködtek nehézségekkel, min­den problémamentes volt. Az 1958 óta még nem tapasztalt mostoha és szeszélyes időjárás őket is alapos próbára , tette. Érthető, hogy ily körülmények között nagy szerepe volt az összefogásnak. A kukorica be-0 #ar e m Akik már fellélegeztek + Elcsendesül a határ ♦ A szorgalom és rugalmasság kifizetődik ♦ Okul­nak a tapasztalatokból + Tervek, elgondolások A másik, könnyebben meg­oldható gondot a kukorica sor-* sa jelenti. A szövetkezetnek van ugyan több 8-as típusú szovjet vándorszárítója és Bá­bolna mintájú szárítója, de a kukorica jórészét a pardubicei mintájú nagyszárítóban szárít­­tafták. Ez a típus azonban nem vált be. Technológiai zavarok következtében hosszú üzemelési kiesés történt, jelenleg az utol­só vagon kukoncát szárítják, aztán leáll a szárító, mivel be­rendezésében bonyolult javítá­sok és módosítások váltak szükségessé. Egybehangzó vé­lemény, a légszennyezés tectv* nikai megoldása után a Bábol­na szárítótípus volna itt a leg­kifizetődőbb. A szárító kérdésének megol­dása nagyon fontos. Már azért is, mert munkája befolyásolja a betakarítási munkák menetét is. Lőrincz László takarítását csakis brigádosok segítségével tudták idejében el­végezni. A kedvezőtlen időjárás miatt a silózás is eltolódott. A pártszervezet idejében felfogta a helyzet komolyságát és moz­gósította az embereket. — Nem is nagyon kellett rá­beszélni őket a munkára, tud­ták azok maguktól is, mit kell tenniük, — mondja Hódosy Be­nő, a helyi és a szövetkezeti pártszervezet elnöke. — Ke­mény munkafegyelmet követel­tünk, de nem is volt kilengés. Mindenki tudta, bol a helye, akkor kell dolgoznia, amikor a körülmények megengedik és megkövetelik. Így, szigorú, öntudatos mun­kafegyelemmel, harcban a ter­mészettel elérték, hogy a terv­vel szemben a cukorrépa beta­karításában egynapos, a sze­mes kukoricáéban pedig csak másfél napos késés mutatko­zott. Amikor eredményes munká­juk titkát kutatom, }ózsa Ká­roly agronómus szerényen meg­jegyzi: — Mindig oda irányí­tottuk az embereket, ahol a csizma szorított, ahol a legna gyobb szükség volt rájuk, ahol a pillanatnyi helyzet megköve­telte a sürgős tennivalók el­végzését. A szövetkezet dolgozói most elérkeztek a pihenés időszaká­hoz. Persze, még nem minden­ki élvezheti megérdemelt pihe­nését. A kombájnosok az eke­­csieknek segítenek a kukorica, a padányiaknak pedig a cukor­répa betakarításában. Aztán a műhelyekbe vonulnak és el­kezdődik a gépek javítása, rendbehozatala a jövő évi új­rakezdésre. A gépek' meghibá­­sodottsági arányszáma 10—15 százalék, főként ,a répakaréjo­­zók és szedők alkatrészei ká­rosodtak. HOL SZORÍT A CSIZMA? Az alístáliak eredményei lát­tán azt hihetnénk,, megküzdői­tek a természet mostohaságával, most már gondtalanok. A va­lóságban azonban nem min­Döntő napok Az őszi mezőgazdasági munkákat irányító minisztériumi operatív bizottság legutóbbi ülésén a tömegtájékoztatási esz­közök útján felhívással fordult a mezőgazdasági vállalatokhoz, a járási és kerületi nemzeti bizottságokhoz, hogy maximálisan használják ki a még meglevő lehetőségeket az idei termés lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítására és az őszi munkák elvégzésére a keményebb fagyok beálltáig. A bizottság minden helyi munkaerő mozgósítására szólítbtt fel, hogy e döntő napokban gyárba kerüljön a cukorrépa, szárí­tókba, illetve magtárakba a szemes kukorica, befejezzék a mélyszántást, elvégezzék a trágyázást, továbbá a föld mesze­lését, ahol az szükséges. A cukorrépa betakarítása terén a kelet-szlovákiai kerület vezet — 98,7 százalékban teljesítette eddig feladatát. Sajnos, a nyugat szlovákiai kerület az utolsó helyen áll a maga 95,7 százalékával. A szemes kukorica betakarításában viszont az első — 94 és fél százalékkal végezte el a termény betakarítá­sát, ezzel szemben a közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei csak 58,3, a kelet-szlovákiai üzemek pedig 70 száza­lékban. A hónap második harmadának végén szlovákiai átlag­ban a cukorrépa betakarítását 95,6, a szemes kukoricáét 89,4 százalékban teljesítették s az őszi szántás 88,7 százalékát vé gezték el. Hasonló az eredmény az istállótrágya beszántásá­­ban is. A mezőgazdasági munkák késését egyebek között rendkívül bő csapadékmennyiség okozta, amely különösen Szlovákiában éreztette negatív hatását. Természetesen nemcsak a termé­szeti, időjárási viszonyok gátolták az őszi teendők végzését, hanem sokhelyütt a szövetkezeti és a falusi szervek rugal­matlansága is, mert nem használták ki kellőképpen az esőzé­sek között adódó „lélegzetvételnyi“ jó időt az erők tömeges bevetésére, a lakosság, a brigádosok mozgósítására. S bizottság foglalkozott továbbá a műtrágyafajták felhasz­nálásával — e téren ugyanis az idén kedvező a helyzet, vala­mennyi mezőgazdasági üzem ellátása jobb, mint tavaly. A bi­zottság a gépek őszi javításával kapcsolatban intézkedéseket foganatosított a traktorakkumulátor ellátás belátható időn be­lül való megjavítására, továbbá a tavaszi vetőmagellátás fajta és választék szerinti biztosítására. Napirenden szerepelt még a cukorgyárak helyzete is és a bizottság a répaellátás bizto­sítására is intézkedéseket foganatosított (Lő) ft dennapi, a jövőre messze ki­ható problémákkal küszköd­nek. Ilyen probléma például az állattenyésztés sorsa. Itt a legkevésbé érvényesül a tech­nika legújabb szava, a moder­nizálódás. Az állatok gondozá­sa a legtöbb esetben nyugdíja­sokra vár; annyit dolgoznak, ahány nap van az évben. Után­pótlás pedig nincs, legalábbis elégtelen. Mi lesz akkor, ha a nyugdíjas állatgondozók az évnek csak bizonyos részét töl­tik majd aktív munkával?

Next

/
Thumbnails
Contents