Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-27 / 47. szám

t 'S Siettessük a zöldségtermelés fejlődését Az emberi táplálkozás kor szerű, fejlett szintjének bizto­sítása pártunk egyik legfonto­sabb politikai célja, amely boz zajáról a lakosság életszínvo­nalának további növeléséhez. Ezért az utóbbi esztendőkben egyre gyakrabban találkozunk a tudományosan megindokolt, helyes étkezés követelményé vei, amely mind nagyobb igé­nyeket támaszt a zöldségellá­tás iránt. A zöldségfélék fo gyasztása, friss és tartósított formában, mind nálunk, mind világszerte emelkedő irányzatot mutat. Ezért a hatodik ötéves tervidőszakban a zöldségter­mesztéssel szemben támasztott feladatok különösen igényesek. Zöldségtermesztésünk — a me zőgazdasági termelés többi ága zata mellett — népgazdasá gnnk szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, azonban Irá­nyításának szervezését és a termelés gépesítését tekintve nem fordítunk rá kellő figyel met. Köztársaságunk 1978—1980 as évi gazdasági- és társadalmi fejlesztését megszabó irányéi vek a földművesek feladatául tűzik a zöldség termesztésének és betakarítás utáni kezelésé nek további bővítését, a kellő választék betartása mellett. E zért feltétlenül meg kell olda ni a zöldségtermesztés összpon tosftását és szakosítását, s ez­zel egyidőben a termelő üze meket el kell látni a szükséges gépi eszközökkel, ki kell hasz nální a hulladék hőenergia forrásait az üvegházi zöldség termesztés fokozására. A nyugat szlovákiai kerület ben ez azt jelenti, hogy a sző vetkezetek és az állami gazda ságok zöldségtermesztő terüle töket az 1978 os év 7740 hek tárjárói 1980-ig 12 500 hektárra növelik, és ezzel egyidőben a zöldségtermesztés mennyiségéi 174 600 tonnáról 227 200 tnnná ra emelik. Kerületünkben igen kedvé »öek a zöldségtermesztés telté telei. Viszont a mezőgazdaság böl rendszeresen nagyon sok dolgozó „nyergei át“ a népgaz 8aság egyéb ágazataiba, s ez megköveteli, hogy mihamarább megoldjuk a zöldségtermesztés nagyüzemi technológiáját. Az eddig uralkodó kistermelési mddszernak feltétlenül meg kell szűnnie, hogy helyet adjon a korszerű és belterjes nagy üzemi termelésnek. Adottságaink közepette, és a helyes élelmezés szempontjait tekintve, a hajtatott zöldségnek ven jelentősége. A szabadföldi zöldségtermesztésben első be lyen áll a káposzta, továbbá a paradicsom, a hagyma, a paprika és az nhorka. Az utób bi eszlencinkben ugyan jelentő aen csökken a paprika, a ká poszta és az uborka szabadföl dl termesztése. A paradicsom­termesztés lényegében az előző esztendők szintjén maradt. En век a jelenségnek legfőbb okát a gépesítés alacsony színvona Iában kereshetjök; alig gépest tett az ültetés, s még kevésbé a betakarítás. Erősen szembe tűnő az, hogy a zöldségter­mesztő területek összpontosítá­sa éppen a gépesítés hiánya miatt nem kielégítő. továbbá a termelés szervezésének és irányításának színvonala is sok kívánnivalót hagy maga ntán, elégtelen a tudományos műsza ki fejlesztés mértéke, de jelen tős a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése. Ehhez további tényezők is járulnak Komoly problémát jelent a hajtatott zöldség termesztésé­ben kialakult helyzet. A hajta tott zöldség termesztése az üvegházakban jelentős veszte seggel jár és gazdasági szem pontból csuoáit a fólia alatti hajtatott zöldség termesztése mutatkozik kifizetődőnek. A hajtalott zöldség termesztésé nek további vesztesége azáltal keletkezett, hogy a hőenergia árát az eddigi 73,4 koronáról 109 koronára módosították, minden kilokalória ntán. Ennek köszönhető, hogy sok üzem meggondolta az ipari üzemek hulladék hőenergiájának zöld ségtermesztésre történő fel használását. A helyzet paradox. Az ipari üzemek, ahol höéner gia hulladék mutatkozik, ezt közömbösen, haszontalanul az üzemet környező térségbe en gedik ki. Azonban rögtön, a hogy a földművesek érdeklő dést mulattak e hulladék-ener­gia felhasználására zöldségker tészetiikben, az ipari üzemek az említett árszínt betartását követelik meg. Sőt, a hőener gia árának tuváhbi emelésével is számolni keli. Az ilyen eljá rásra igen jó Délda a Hratisla va—Prievoz i Efsz. Ennek kö vetkeztében olyan jelenséggel találkozunk, hpgy a mezőgaz dasági üzemek iivegházaikat virágtermesztésre használják, mivel a virágok nagyobb eaz dasági hasznot, illetve bevételt biztosítanak. Sőt! Néhol az üvegházat műtrágya raktárként hasznosítják. A felvásárló szervek a fokn zott kereslet kielégítése érdé kében korai zöldségféléket kül főidről hoznak be, s ez kedve zőtleniii hat a hazai zöldség termesztésre, így a hajtatott zöldség kérdése megoldatlan marad. Ez a helyzet gyors be avatkozást követei meg a korai zöldség felvásárlásának szerve zésében, az árképzésben, de különösképpen az ipar hulla dék hőenergiájának kellő ki használásában elfogadható ár megszabásával, valamint a tér niálvizek hőenergiájának jobb hasznosításával. Erre példát szolgáltat a Dunajská Streda i Agrofrigor. valamint a Nové Zámky i járásban a podhájskei termálforrás kihasználását cél zó üvegházak építése. A hévi zek kihasználása terén igen jó tapasztalatokkal rendelkeznek a szomszédos Magyarnrszágnn. ahol a hajtatott zöldség tér mesztése térén a hévizek fel használásával a termelési költ­ségek csupán 18 százalékát te­A kutatók a fűszerpaprika betakarításának gépesítésével kísérleteznek. Foto: —bor A gyümölcsöst is körültekin­tően fef kell készíteni a téli pihenőre, mert a még elvégzés­re váró munkáktól is nagy mértékben függ hogyan telel­nek át és milyen gazdag hoza­mot adnak egy év műiva a fák. Legfontosabb feladatunk most a tápanyagpótlás és a kárte­vők, valamint a betegségek el­leni védekezés. Amikor a fák, a gyümölcstermő bokrok és a szőlőtőkék elhullajtják lombju­kat, azonnal gereblyézzük ösz­­sze és mésznitrogénnel, taha mugal vagy őrölt mészkővel megszórva komposztáljuk a le­veleket. így nemcsak értékes szerves trágyát nyerünk, ha nem elejét vesszük a betegsé­gek és a kártevők terjedésének is. Még a fagyok beállta előtt kapáljuk be villás kapával vagy barázdásra szántsuk fel a kertet. Közben dolgozzuk be a szükséges tápanyagokat is. Szerves trágyából — istállótrá­gya, komposzt, vitahum — 500 —600 kilogrammot adjunk ügy árra, majd szórjuk ki a műtrá­gyát. Aranként mintegy 5—8 kilogramm Cereritet kell kijut­tatni. Kapáláskor, ásáskor ügy dolgozzunk, hogy a felső talaj Mielőtt beköszönt a tél... réteg forduljon alulra. így gyé­­ríthetjük a kártevők 2—10 cm mélységben található bábjait. Itt elsősorban az almamoly,, a szilvamoly, a téglavörös makk­moly, a keresztes szőlőmoly, a poloskaszagú alma- és körte darázs, valamint a cseresznye­légy elleni harcról van szó. A jól végzett talajforgatás során a felszínre, vagy a felszín kö zelébe kerülnek a földben te­lelő kártevők, s itt a hideg vagy a madarak elpusztítják őket. Lombhullás után kerítünk sort a gyümölcsfák mechanikai ápolására és növényvédelmére. Először is bltávolltjuk a fákról a moníliás gyümölcsöket, az aranyfarú lepke és a galago­nyapille hernyófészkeit, a gyű rüspille könnyen felismerhető, az ágat gyűrűszerűén körülöle 16 tojásteiepeit, a fák törzséről és vastagabb ágairól lekapar juk a gyapjas pille tojásait. Ezt követően a fák törzsét és vas tagabb ágait erős gyökérkefé vei jól lekeféljük, közben ügye lünk rá, hogy a kaparék a földre terített papírra vagy fő iiára hulljon. Az összegyűlt ka parékot, a moníliás gyümölcsö két és a levágott hernyófészke­ket végül elégetjük. A nas;y vagy kis kéregszű által fertő zott ágakat levágjuk és szin tén elégetjük. Ahol nincs bekerítve a gyű mölcsös vagy a szőlő, gondos kodni kell a nyúlkár elleni vé­dekezésről. A fák, főleg a fia tál csemeték törzsét becsavar juk vastag papírral vagy sűrű drólszüvettei és valamilyen kötöző anyaggal rögzítjük a vé dőborítást. A szőlőtőkéket ta karjuk, fölkupacoljuk. Végezetül sort kerítünk a vegyszeres faápolásra. Külön­féle betegségek és kártevők ellen permetezünk. A sárga körte pajzstetűvel, vörös gyü­­mölcstakácsatkával fertőzött fákat, .valamint a barna gyü­­mülcstakácsatkák által megtá­madott ribiszkebokrokat a Nit­­rosan 50 elnevezésű szerből ké­szített 1,5 százalékos tömény­ségű oldattal kezeljük, lemosó permetezés formájában. Az őszibarackfákat levélfod rosodás és Ievéltetvek ellen a Nitrosan 50 1 % os töménységű oldatával permetezzük le. Ezt a munkát legkésőbb december végéig feltétlenül el kell vé­gezni, de még csak véletlenül se jnsson eszünkbe Arborella! permetezni az őszibarackfákat. Előfordulhat, hogy kertész-, társaim csak Nitrosan 25 elne­vezésű szert tudnak beszerez ni. Semmi vész, csupán a Nit­­rnsan 50 használatához meg adott töménység dupláját kell használni, vagyis a gyümölcs fák és a ribiszkebokrok kezelé­séhez 3 százalékos, az ősziba rackfák permetezéséhez pedig 2 százalékos oldatot kell készí­teni belőle. KRAMPL STEFAN A cikória évelő, a sárgarépá­hoz hasonlóan egyenes állású gyökértörzsét, majd a második évben mintegy 150 cm-es szárat fejlesztő növény. Gyökerét az élelmiszeripar kávépótlóként hasznosítja. A hajtatott növény olcsó és friss salátát ad a téli hónapokban. Fogyasztása ked­vezően befolyásolja szerveze­tünk anyagcseréjét. Melegágy­ban, fóliasátorban és üvegház­ban egyaránt hajtatható. Aki nem rendelkezik ilyen berende­zésekkel, akár virágcserépben is hajtathat cikóriát. Hajtatásra az októberben fel­szedett és az egyéb gyökérfé­lékhez hasonlóan tárolt 4—6 cm átmérőjű gyökerek a legal­kalmasabbak. Melegágyi hajtatáskor trá­gyából melegtalpat készítünk, majd erre mintegy 20—25 cm földrétegbe sűrűn egymás mel­lé helyezzük a kiválasztott gyö­kereket és letakarjuk őket kö­rülbelül 20 cm melegágyi föld del vagy homokkal. Mintegy bárom négy hét múlva a talaj Hajtassunk cikóriát! felső rétege* az előtörő cikő­­rialevelek nyomására repedezni kezd. Ekkor azonnal végezzük el a szedést. Csak a sárga szí­nű és rügyszerűen összeálló levélrózsákat szedjük és hasz­náljuk fel, mert a földből már előtört levelek megzöldülnek és keserű ízűvé válnak. Ezért a hajtatást sötétben kell végez­ni, s pl. a hajtató cserepeket is állandóan sötétben kel! tar­tani. Nemrég egy külföldi szak­lapban olvastam a cikória haj­tatásáról egy cikket. Szerzője elmondja, hogy a melegágyi földdel vagy homokkal takart gyökerek hajtatása nem éppen megfelelő, mert a föld alatt nem lehet figyelemmel kísérni a levélrózsák fejlődését. Azt Is felveti, hogy a nyert friss zöld­ség sem hasznosítható teljes mértékben, mert a -külső levél­rózsákat el kell távolítani a szennyeződés miatt. Nem be­szélve arról, hogy némely le­­vélrőzsák még alapos mosás után is tisztátalanok maradhat­nak! Ugyanakkor ё hajtatási módszer aránylag munkaigé­nyes. A szerző továbbá beszámol egy új hajtatási módszerről és a vele szerzett tapasztalatairól. A család igényeihez mérten egy vagy több üvegpohárba, kisebb vagy nagyobb, műanyag­ból vagy más alapanyagból ké­szült edénybü vizet önt, állítva belehelyezi a hajtatásra kivá­lasztott gyökereket és az egé­szet teljesen sötét helyiségbe, szekrénybe vagy ládába helyezi ügy, hogy az optimális 12—14 C-fokos hőmérséklet biztosított legyen. Ha kicsit melegebb van az sem baj, állítja, csak akkor lazább levélrózsákat kapunk. A hajtatáshoz nincsen szükség tápoldatra. Arra azonban ügyel­ni kell, hogy a levegő ne le­gyen annyira páraleit. hogy lecsapódjon a víz. A gyökerű-­­két rendszeresen ellenőrizni kell, s ha beteg vagv rothadó növényt találunk, azonnal tá­volítsuk el a hajtató edény bői. Wolfgang Hndrich tapasztalata szerint, mintegy négy-hat hét múlva fogyasztásra alkalmas sárgásfehér hajtásokat képez­nek a cikóriatövek. A fogyasztásra szedett rügye­két ecetes, sós lében áztatjuk; hogy kiázzon belőlük a keser­nyés anyag, majd úgy készítjük el, mint a fejessalátát. A cikória február végéig haj­tatható, tehát egy kis fáradság árán ügész télen fogyasztha­tunk friss zöldséget, salátát. Most már több módszert is is­merünk, lehet kísérletezni a hajtatással. ká— Takarjuk a szőlőt Néhány éve viszonylag enyhék a lelek, még januárban sem voltak tartósan nagy hidegek. Ennek következtében a szőlők — s más növények is — „elkényelniesedtek“. A legutóbbi vizsgálatok szerint, a gyökerek zöme az optimálisnál lénye gesén közelebb helyezkedik el a talaj felszínéhez. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a hőmérséklet az idei tél fo­lyamán tartósan —15, —20 C fok alatt marad, a fagy a sző lökben hatalmas károkat tehet. Nemcsak a rügyek, hanem a vesszők, sőt niég a tőke idősebb részei is elfagyhatnak. Külö nősen nagy lehet a fagykár a hagyományos alacsony müve lésű fedetlen szőlőkben. Nem szabad tehát elmulasztani a szőlők fedését. A szakszerű fedéssel megvédhetjük a tőkefejet, a jövő évi csapokhoz szükséges vesszőket, a szálvesszőket, a rügyeket. A munkát a fagyok beálltáig kell elvégeznünk. Kis területen kapával, nagyobb kertben fogatos fedőekével takarhatunk. Az idősebb szőlőben bakbátasan fedjünk. A vizes talaj fo­kozza a rügypállás veszélyét. Munkánk során arra töreked­jünk, hogy a föld a tőke külső és belső oldalát egyaránt jól beborítsa, mert csak így véd majd kellően a fedés. A rövidcsapos metszésű tőkéket 4—5, a hosszúcsaposakat 8—8 alsó rügyig takarjuk be. A szálvesszőzött vagy Guyot­­művelésíi tőkék több vesszőjét kis árokba fektessük le és úgy fedjük be. Magasntűvelésű szőlőben — ha hagytunk biztosítócsapot — ezt takarjuk be A fagyra érzékenyebb magasművelésö fajták (Pannónia kincse, Cardinal, Szőlőskertek királynője stb.) tör­zsét és karjait csomagoló vagý újságpapírral kötözzük be. Az íj telepítésű tőkéket a tövük köré húzott kis földhal­mokkal védjük. (Kesző) szik 'ki a hagyományos fűtés költségeinek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma állal kidolgozott és az SZSZK kormánya által jóváhagyott — a zöldség termesztésének, utó­kezelésének, tárolásának és forgalmazásának fejlesztését célzó — koncepció értelmébeő mihamarább összpontosítani kell a zöldség termesztését az erre legjobb természeti adott Ságokkal rendelkező kiválasz tott körzetekben. Az összpon tositott termelés azonban fel tétlenül megköveteli az egész termesztési technológia gépésí tését. A nemzetközi inunkameg osztás keretében a ziildségter mesztést szolgáló gépi bérén dezéseket nagyohhára a KGST más országaiban gyártják majd. ezért az 1977 es évvel kezdő dően ezekből a gépekből biz tosítani kell a szükséges meny nyiség behozatalát. Ugyanak kor a kapitalista országokból is importálni kell olyan gépe két. amelyek a termelési gép sorok kompletizálásához szűk ségesek a zöldségtermesztés és a zöldségu tókezelésének teljes 'gépesítése érdekében. Jobban meg kell szervezni a termelést a termesztők és a feldolgozó ipar, illetve a keres kedelem kooperációs társulá sainak létrehozásával, s ennek keretében lényegesen javulhat a felvásárlás, az utókezelés, a tárolás, valamint a nagykeres­kedelmi tevékenység is. Köztársasági méretben köve telményt képez egy kertészeti berendezéseket forgalmazó üzem létrehozása. amelynek feladata lenne biztosítani a zöldségtermesztés, a betakart tás, a feldolgozás és a táró lás terén szükséges komplett gépsorok beszerzését. A nyugat szlovákiai kerület ben — amint már említettem — a zöldség termesztésének gépesítése csekély. Eddig az ültetést 20 százalékban, a te nyészidő alatti növényápolást 40 százalékban, a betakarítást 20 százalékban és a zöldség utókezelését 10 százalékban si került gépesíteni. A fejlettebb gépesítésre szép példaként em üthetjük meg a komárnoi já­rás chotíni (hetényi) Élsz ében a paradicsomtermesztés terén bevezetett nagyüzemi technoló­giát, ahol a termesztést és a betakarítást már eddig is töké­letesen gépesítették. Napjainkban a hajtatott zöld­ség termesztésének fejlesztése a fóliasátras termesztésben mu­tatkozik meg. Hajtatott zöldség termesztése azért olyan fontos, mivel a szabadföldi termesz tésssel összehasonlítva hússzor­­ta hatékonyabb. Ezért nem ér­dektelen. hogy megoldjuk a szállító vásárlói kapcsolatokat és elérjük a hajtatott zöldség termesztésének lehető legna­gyobb hasznosságát. Ki kellene próbálni további plasztok fel használásának lehetőségét, ha zai műanyaggyártásunk termé keit. Elsősorban Uveglaminátok és nagyobb élettartamú fóliák jöhetnek számításba, amelyek jobban bírják a fóliasátrakban alkalmazott fűtés és öntözés megterhelését. Feltétlenül szükséges, hogy zöldségtermesztésünk korszerű­sítésében és igényes feladatai­nak megoldásában maradékta lanul részt vegyenek az erre az ágazatra szakosított tudo­mányos kutató intézményeink, mint amilyen pl. a Hurbanovó- Snsileé í Zöldségtermesztési Ku­­tatóállomás, a rovinkai Mező gazdasági Technika Kutatóinté­zete. a szakosított nemesítő­állomások, valamint a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola is. A zöldségtermesztés fejlesz tését célzó javaslatok így lehe­tővé tennék a zöldség bélioza tatának korlátozását, továbbá elősegítenék jobban kihasznál­ni a kedvező természeti adott Ságokat és lényegesen növelni a zöldségtermesztést, s így si ­keresen teljesíteni a hatodik ötéves tervünkben kitűzött fel­adatokat. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nyugat szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa

Next

/
Thumbnails
Contents