Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-27 / 47. szám
* Csak nitrogénnel nem orvosolható Az alábbiakban a Szabad Földműves október 18-i számának Kertészet és Kisállattenyésztés című szakmellékletében „Az én kertemben nincs lisztharmat!“ címmel megjelent Írás hoz kívánok hozzászólni. Harminc hektáros gyümölcsészet vezetője vagyok. Egyebek között nyolc hektáron Jonathant is termelünk, és bizony sok problémát okoz a fák lisztharmat elleni védelme. Mert ahol Jonathan van, ott rendszerint a lisztharmat is fölüti a fejőt. Személyes tapasztalataim legalábbis ezt bizonyítják. No meg azt, hogy az almafalisztharmat olyan betegség, amit kizárólagosan puszta tápanyagpőtlással nem lehet távoltartani a Jonathan fáktól. Ezért nem értek egyet a cikk írójával. Az almafa-lisztharmat minőén almafa, de főleg a Jonatthan fajta súlyos gombabetegsége. Kártétele a meleg, csapadékszegény vidékeken, a száraz homoktalajokon a legnagyobb. A fertőzött fákon, a hajtásvégekén finom, fehér, lisztszerű bevonat észlelhető, a beteg hajtások rövidebbek az Egészségeseknél. A zöld hajtásszárak az őket bevonó fehér szövedéktől gyertyaszerűvé válnak. A fák egész tenyészidőben ki vannak téve a fertőzésnek, Ezért hatékonyan védekezni kell a betegséget terjesztő szaporodó szervei ellen. Igaz, hogy a helyes tápanyagpótlás sokat segít a fák egészségi állapotának megőrzésében, de korántsem pótolja teljes mértékben a vegyszeres vagy mechanikai védekezést. Ml évente 8—9 ízben permetezzük a fákat, legtöbbször a lisztharmat ellen. Még így is csak részben tudjuk megóvni fáinkat a károsodástól. Általában Karathané, Sulikol К vagy Topsin nevű készítménnyel kezeljük a fákat. Ha Jő a vegyszer-ellátás, akkor igyekszünk minden permetezést más vegyszerrel végezni. Kremmer Dezső azt állítja, hogy fokozott nitrogén-trágyázással néhány év leforgása alatt kigyógyítható a Jonathan a lisztharmat betegségből. En ezt tehetetlennek tartom, sőt magát a fokozott nitrogénezést sem helyeslem. Tudniillik, a nitrogénnel túltrágyázott gyű* mölcsfáknál erős hajtásnövekedés Jelentkezik, ez pedig a termő gyümölcsösben nem kívánatos Jelenség, mert az ilyen buja növekedésű fák hamar elrúgják a virágokat. Sőtl Az ilyen fák gyümölcsé értéktelen, üveges, korán rothadó, tárolásra alkalmatlan. Egy hektár almaiiltetvénynek 87 kilogramm nitrogénre, 13 kilogramm foszforra és 72 kilogramm káliumra van szüksége a szakirodalom szerint. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden esetben ez sem lehet mérvadó. Azok járnak el helyesen, akik a fák fejlődését, növekedését és termőképességét, valamint általános egészségi állapotát figyelembe véve végzik a tápanyagpótlást. Egyszerű megfigyelés alapján a gyengébb növekedésű fáknak több, az erőteljesebb növekedésű fáknak pedig kevesebb nitrogént adunk. Véleményem és tapasztalatom szerint a tápanyagpótlás semmi esetre sem befolyásolhatja az almafák, főleg a Jonathan lisztharmat megbetegedését, esetleg mérsékelheti a fertőzöttséget. Azt mondom, aki nem tud vagy nem akar sokat permetezni, ne is próbálkozzon a Jonathan almafajta termelésével! Kovács László, a šárovcei Béke Efsz gyümölcskertésze Kevesen tudják, hogy a Sládkoviéovoi (diószegi) Magtermesztő Állami Gazdaság Čierna .Voda-1 (feketenyéki) üzemegységének faiskolájában kiváló fajtájú alma- és körtecsemetéket nevelnek. Mégpedig nem is akármennyit. Node, beszéljen erről a legilletékesebb, Nógli Károly faiskolavezető, aki Trnaván és Bratislavában szerezte meg szakképesítését. Dicséretére válik: érti a dolgát. Ezt igazolják a nem mindennapos eredmények. — Faiskolánk 76 hektáros. Évente nem kevesebb, mint Csemetekertben hatvankétezer darab alma- és körtecsemetét nevelünk. Nem csupán hazai szükségletet elégítünk ki. A gyümölcsfa-csemetéknek csaknem a felét a Német Demokratikus Köztársaságba szállítjuk, szerződéses alapon, már negyedik éve. A legutóbb, ez év október 27-én 30 ezer alma- és körtecsémetét szállítottunk. Vevőpartnereink nagyon elégedettek a facsemeték minőségével. Mindeddig semmilyen panasz, vagy probléma nem merült fel. Almafajtáink közül különösen kedvelik a Golden Delicious-t, a Golden Spur-t, valamint az úgynevezett nyári üvegalmát. De nem csupán gyümölcsfacsemeté-termesztéssel foglalkoznak, hanem a tízhektáros gyümölcsösük is évről-évre bő terméssel fizeti meg a ráfordított, szakszerű gondoskodást. Például, az idéi hektárhozamuk egy vagonos — természetesen, almából. Az idei almatermésük általában egészséges, nagyon ízletes és már messziről érződik a finom almaillat. — Amint hallottuk, rózsatérmesztéssel is foglalkoznak? — Szlovákiában, a Piešťany melletti Rakovicében, s a mi gazdaságunkban a legnagyobb méretű a rózsatermesztés. Nálunk négy hektárnyit tesz ki a tiszta telepítés, köztesként —• a gyümölcsfasorok között —i mintegy tízezer a rózsatő. — És jut belőle eladásra is ... ? — Már hogyne Jutna! Az idén is nem kevesebb, mint harmincezer rózsatövet értékesítünk, természetesen a Bratislava— Rača-i SEMEX-en keresztül. A gyümölcsfák, s a köztesként nevelt rózsatövek anyatelepnek számítanak. Az idén összesen mintegy nyolcvanegyezer rózsatövet beszemeztek (21 rózsafajtát tartanak számon), s ezek a jövő évben eladásra kerülnek. Két hektárnyi területen epret is termesztettek. Sőt, tizen-i két árnyi területen kísérleteztek fólia alatti egres- és ribiszketermesztéssel is. Az Így telepített ültetvény 90 százalékra megeredt, s ha beválik a bogyósgyümölcsűek ilyetén termesztése, tapasztalataikat átadják más mezőgazdasági üzdmeknek is, ajánlva ezt a termesztési módszert. — Mi említésre méltót tudna még mondani, tapasztalataikat illetően? — A gyümölcsfacsemeték nevelését illetően, s más kultú* ráknál is ügyelünk arra, hogy a betegségeket megelőzzük. E- végből évente cserélődik a termesztő terület. Ennek a területváltásnak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Távlati célkitűzésük“ a 6. ötéves tervidőszak végéig a termelést igyekeznek megkétszerezni. Ehhez jórészt biztosíthatók a szükséges előfeltételek. No meg a jövedelmezőség is a termelésfejlesztés mellett szól. És a szlovákiai gyümölcstermesztés fejlesztésével párhuzamosan, évről évre több facsemetére lesz szükség. Ezzel mindenképpen számolni kell... I (kov)' Leltet ősszel burgonyát ültetni? Igen. Legalábbis ezt állítja Krajía Fr. a Zádhradkáf őz évi 10. számában közzétett írásában. A szerző öt éven át kísérletezett az őszi ültetésű burgonya termesztésével a Mezibofí u Mostu-1 kerttelepen levő kiskertjében. A kerttelep déli fekvésű és 600 méter tengerszint feletti magasságban található. Mint írja, az ottani kiskertészkedők közül immár többen alkalmazzák ezt a termesztési módot, s nem kis sikerrel. Krajőa kipróbálta ezt a módszert Pardubice és Znojmo környékén is, ahol ugyancsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kísérletező kiskertészkedő október közepén hagyományos módon előkészített földbe ülteti a burgonyát. A gumókat 10— 12 cm mélyre és 30 cm egyedtávolságra ülteti. A lehető legkisebb, úgyszólván hulladék gumókat ülteti, amelyek az első ujjperecnél nem nagyobbak és körülbelül 10 gramm súlyúak. Az őszi ültetésű burgonya — tapasztalata szerint — kissé megkésve kel a tavaszi ültetésűhöz viszonyítva, de hagyományos ápolás mellett Is gazdag hozamot nyújt. A betakarításra sziptember közepén kell sort keríteni. ká— A nyúltenyésztés egyre job ban teret hódít a komárími járásban. A fellendülés annak köszönhető, hogy a dolgozók túlnyomó többsége a szabad idő célszerű kihasználását ép pen a nyúltenyésztésben látja. A tenyésztők között igen sok fiatal szerez kellő szakmai is meretet az idős, tapasztalt nyúltenyésztőktől, akik nem rejtik véka alá tudásukat. A tenyésztők is rendszeresen látogatják egymást, kicserélik az egyes nyúlfajták tenyésztésében szerzett tapasztalataikat. A nyúltenyésztésnek sokolda lú jelentősége van mind a tenyésztő, mind a népgazdaság szempontjából. Mivel a nyúl igénytelen a takarmányozással I HASZNOS I leni a megfelelő tenyésztési feltételeket. A nyulak elhelyeíése. valamint a tenyészmunka módja döntő hatással van az illatok növekedésére, fejlődéi ;ére és termelőképességére. Magy gondot kell fordítani a párosításra kijelölt egyedek kiválasztására. Többek között arra törekedjünk, hogy az ivadékok legalább olyan életképe sek legyenek, mint a szülők, s ugyanakkor a szülőpár a lehetőség szerint korban és tenyésztési módszerben külön bözzön egymástól. Egy ketrecben lehetőleg csak egy anyanyulat tartsunk. Ellés előtt a ketrecet kitisztítjuk és ún. elletőládát teszünk bele. Ellés előtt 2—3 nappal a nősténynek elegendő friss vizet, vagy darával kevert vizet adunk. Az ilyen megfelelő italok nemcsak oltják a nőstény szomját az ellés ideje alatt, de igen kedvező hatással vannak a tejképződésre is. De ami a legfontosabb, hogy ezáltal megakadályozzuk a fiókák esetleges felfalását. Néhány órával ellés után cél szerű a fészek átvizsgálása, hogy megállapítsuk, nincsenek e a fészekben halva született vagy elpusztult fiókák, esetleg nincs-e több fiókája a nősténynek, mint csecsbimbója. Ellés után az anya igen ingerlékeny, ezért a fészek ellenőrzéséhez célszerű egy másik ketrecbe áthelyezni. Helytelen az a felfogás, hogy ellés után nem szabad a fiókákat megfogni. Az elárvult vagy számfeletti fiókákat más anya fészkébe kell átvinni (dajkaságba adás), de a két anya ivadékai között 3 napnál nagyobb korkülönbség nem lehet. A fiókákat rendszerint szopás után helyezzük át, de előzőleg eltávolítjuk az új anyát. A fiókákról eltávolítjuk a fészek szőrzetét, mert egyes nőstények erre igén érzékenyek. A fészekben elhelyezett idegen fiókák 2—3 óra múlva felveszik az új fészek szagát, és általában minden nőstény elfogadja a fészkébe helyezett idegen fiókákat. Ha az anyanyúl élpusztnl és nincsen dajkaanyánk, akkor gumiszopóka segítségével igyekezzünk felnevelni a fiókákat. Tehéntejet vagy kecsketejet adunk nekik. A tej megfelelő hőmérsékletű (34—35 °C) légyen. Az első héten a fiókákat 5—6-szor itatjuk, a második héten 4 szer, később pedig csak 3-szor naponta. A felcseperedő fiókákat rászoktatjuk, hogy lapos tálból igyanak. Sikerrel nevelhetjük fel a fiókákat ún. mesterséges tej (10Ú g finomra őrölt zabliszt) segítségével. Ehhez az alapanyaghoz 2 g répalevet, 2 g infa dint, 0,5 g NaCl-t (konyha-Id. Németh József neves komárnoi nyúltenyésztő egy gyönyörű nagy csincsilla anyával. (Foto: —aj—) szemben, jó) felhasználható a konyhai hulladék. A házinyúl igen szapora, és a növendéknyulak gyors fejlődőképessége következtében az anyanyúl évente 40—80 kg olcsó, ízletes húst termelhet. Az évi hústermelés átlagban 8—10 szerese az anyanyúl súlyának, ezért a nyalat a legproduktívabb háziállatnak tekinthetjük. A nyúltenyésztők többsége arra törekszik, hogy fajállománya legyen, amely szakszerű gondozás mellett nemcsak hasznos időtöltést, hanem jól jövedelmező bevételi forrást is jelent. Az utóbbi időben a tenyésztők többsége áttért a nagy testű nyúlfajták tenyésztésére, _ mert nemcsak húsuk értékesít" hető jól, hanem a gereznájuk is. A nagy testű fajták közé sorolhatjuk a következőket: belga óriás, belga fehér óriás, tarka óriás, morva kéknyúl, nagy csincsilla és francia kos orrú. Az említett nyúlfajták minimális súlya 4—5 kg között mozog. Egyes nyúltenyésztők viszont a középnagy fajtákat helyezik előnybe, mint amilyen például a bécsi kékszemű fehér, újzélandi, csehtarka , és francia Ezüstnyúl. Az itt felsorolt nyulak átlagos testsúlya 3—4,5 kg között mozog. Ha jó eredményekét akarunk elérni, akkor még kell teremNógli Károly, faiskolavezető. sót), 0,5 g vas, réz, mangán és kobalt keveréket adunk. A jó minőségű tenyészsüldők nevelése érdekében a fiókáknak megfelelő mozgási lehető séget biztosítunk a ketrecben vagy kifutóban. Egy fióka 3 hónapos korig legalább 0,25—0,30 m2 férőhelyet igényel. További előfeltétel a teljesértékű takarmányozás és megfelelő zoohigiénia. A bekerített helyén való nyúltartás előnyös enyhén kiemelkedő helyen és megfelelően vízáteresztő talajon létesíteni. A kifutókat rendszeresen fertőtleníteni kell, nehogy az élősködők elszaporodjanak. A ketreces nyúltartási módszernek meg vannak a maga előnyei és hátrányai is. A nyulaknak korlátozott mozgási lehetőségük van, ezzel szemben tincs szükség nagy területre. Ha a nyulaknak tiszta környeeetet biztosítunk és a fiókák számára kifutót is létesítünk, ekkor ezzel a tenyésztési módszerrel átütő sikert érhetünk el. Mint már említettem, a nyúl szemben. Megeszi csaknem az összes terimés takarmányféléket, úgy zöld, mint száraz állapotban. Az egyes terimés takarmányokat azonban az emésztési zavarok elkerülése céljából csak bizonyos arányban szabad adagolni. A zöldtakarmányokat, vagyis a hereféléket, lucernát, őszi és tavaszi keverékeket, takarmánykáposztát, füvesherét és különféle fiatal, de nem savanyú gyepnövényeket a nyulak etetésére jói felhasználhatjuk. Némely fák és bokrok leveles gallyai és hajtásai is jó takarmányt jelentenek a nyulak számára, mivel elősegítik a jó emésztést, ezenkívül bizonyos specifikus anyagokat is tartalmaznak. Az abraktakarmányok közül a zab, az olajpogácsa, az árpa, a hüvelyesek és a kukorica felhasználása ajánlatos. A zab és az árpa elsősorban a tényész nyulak etetésére alkalmas. A gyökér- és gumóstakarmányok közül pedig a takarmányrépa, a cukorrépa, a csicsóka, a burgonya, a murokrépa, a tarlórépa és a silótakarmányok hasznosíthatók a nyulak tenyésztésében. Egyes vidékeken makkal is etetik a nyulakat, de mivel a makk székletfogó hatású, ajánlatos a makkal együtt takarmányrépát, répalevelet vagy silótakarmányt is etetni. A gyökér- és gumóstakarmányok etetésekor be kell tartani íz adagolási normákat, mert ezen takarmányféleségek többsége nagy mennyiségű hashajtó anyagot tartalmaz. ANDRISÉIN JÓZSEF Fö a hasznosság Minden baromfitenyésztő a lehető legnagyobb tojáshasznosság elérésére törekszik. A téli hónapokban faluhelyen is általában megcsappan az állomány, ezért különösén fontos, hogy rendszeresen tojjanak a tyúkok, biztosítsák a család mindennapi szükségletét. A téli hónapokban azonban csak körültekintő gondozással és ésszerű takarmányozással lehet biztosítani a kellő hasznosságot. Igen jót tesz az állatoknak, ha a hideg, szeles és csapadékos őszi-téli napokon is a szabadban tölthetnek néhány órát. Ezért, aki csak teheti, az ól mellett vagy annak közelében létesítsen kisebb fedett kifutót a tyúkok számára. Ne feledkezzünk meg az ivóvízről sem. Az itatóedényekbén rendszeresen, naponta cseréljük a vizet. Gecző János ipolyszakállasi kisállattenyésztő az udvarból kerített el néhány négyzetméternyit, a kedvező időjárású na-= pokon itt kaparásznak világos szöszeksz tyúkjai (a képen); A kerítésre feszített fólia a széltől védi az állatokat. —bor