Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-27 / 47. szám

2 i SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 37 Jövőre is dinamikusan fejlődik a népgazdaság AZ ÉLETSZÍNVONAL TARTÖS EMELÉSÉNEK ÜTjAN ф ÜLÉSEZETT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Barátság és kapcsolatfejlesztés BELGRAD VENDÉGÜL LÄTTA L. I. BREZSNYEVET Csehszlovákia Kommunista Pártján nak Központi Bizottsága november 19-1 5. Illésén megvitatta a KB Elnök­ségének beszámolóját az 1977. évi népgazdaságíejlesztési fő feladatok­ról. A Jövő évi népgazdaságfejlesztési fő feladatokról szóló beszámolót Vác­lav Hűla elvtárs, a CSKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja adta elő. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára zársza­vában hangoztatta, hogy kedvező bél­és külpolitikai feltételek között lé­pünk a következő esztendőbe. A most megvitatott terv célja az, hogy а XV. kongresszus programjával összhang­ban biztosítsuk ás tovább emeljük a már elért magas életszínvonalat. A CSKP Központi Bizottsága a vita után határozatot fogadott el a Jövő évi állami népgazdaságfejlesztési tervvel kapcsolatban. A határozat értékeli a Jelenlegi Időszakot, amelyben dolgozóink sok­oldalúan összpontosítják erőiket a XV. kongresszuson megjelölt prog­ramcélok elérésére. A közelmúltban lezajlott képviselő-testületi választá­sok eredményei is bizonyítják, hogy népünk teljesen egyetért e célokkal. Dolgozóink fokozódó politikai el­kötelezettségének és munkaaktivítá­­sának köszönhető, hogy sikerül elér­nünk a párt által megjelölt legfonto­sabb gazdaság- és szociálpolitikai cé­lokat. Ennek Eredményeképpen lé­nyegében folyamatos volt az áttérés a hatodik ötéves tervidőszakba, és a Jelenlegi, lényegesen igényesebb kö­rülmények között is sikerült meg­őriznünk dinamikus gazdasági fejlő­désünk korábbi ütemét. A határozat megállapítja, hogy az 1977. évi terv igényes, de reális prog­ram. A népgazdaság további dinami­kus fejlődésének, a társadalmi terme­lés és a nemzeti jövedelem növeke­désének biztosítására irányul s ezzel megteremti a társadalom és a lakos­ság szükségletei kielégítésének felté­teleit. A társadalmi össztermék jövőre mintegy 5,4 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 5,2 százalékkal lesz nagyobb a feltételezett idei eredmé­nyeknél. A nemzeti jövedelem gyara­podását több mint 90 százalékban, a társadalmi munkatermelékenység fo­kozódásának kell fedeznie. Az ipari termelés legalább 5,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 8,2 százalék­kal, az építőipari termelés 8,2 száza lékkai nő. Az 1977. évi állami terv egyik leg­fontosabb feladata a népgazdaság és a lakosság jobb fűtőanyag- és ener­giaellátása, a mezőgazdaság dinami­kus fejlődésének megújítása, az erők­nek a döntő beruházási feladatokra való összpontosítása. Következetesen végre kell hajtani a CSKP Központi Bizottságának 3. ülésén a kohó- és gépipar fejlesztésével kapcsolatban elfogadott határozatokat. Jövőre to­vább kell érvényesítenünk а XV. kongresszus irányvonalát a munka hatékonyságának növelése és minősé­gének javítása terén, a társadalmi eszközök minél gazdaságosabb fel­­használására. A határozat a feladatok hat cso­portját emeli ki, amelyekre a párt­­az állami és gazdasági szervek és szervezetek, a kommunisták törekvé­sének kell összpontosulnia. E feladat­­csoportok: 1. A folyamatos tervtelje­sítés és forrásképzés. A lakosság sze­mélyi fogyasztását további 3,7 száza­lékkal, a társadalmi fogyasztást 4,5 százalékkal kell növelni. Fel kell építeni 129 ezer új lakást és jobb eredményeket kell elérni a műszaki és járulékos beruházásokban. A bel­piacon az ipari árucikkek és az élel­miszerek minőségének javításával és választékának bővítésével tovább kell javítanunk a lakosság ellátását. 2. Fedezni kell a népgazdaság és a lakosság fűtőanyag- és energiaszük­ségletét. Mindenekelőtt fontos a mű­szaki és üzemelési fogyatékosságok felszámolása az erőművekben és gáz­gyárakban, továbbá a technológia és a munkafegyelem következetes be­tartása. Fegyelmezett energiafogyasz­tással és gazdaságossággal, legalább 2—2,5 százalékos viszonylagos ener­gia-megtakarítást kell lelérnünk. 3. Feltételeket kell teremteni az igényes exportfeladatok teljesítésére, mindenekelőtt a gépiparban, de a könnyűiparban is. Emelni kell a ter­mékek technikai színvonalát, Javítani minőségüket, tökéletesíteni a terme­lési szerkezetet és be kell tartani a szállítási határidőket. 4. Fejleszteni Цв11 a növénytermesz­tést és az állattenyésztést annak ér­dekében, hogy folyamatos legyen a lakosság élelmiszerellátása. A mező­­gazdasági vállalatoknak még nagyobb mértékben ki kell használniuk tarta­lékaikat és összes lehetőségeiket a jövő évi terv teljesítésére, növelni kell az egész mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum hatékonyságát és gazdaságosságát. 5. A beruházások terén az erőket és az eszközöket arra kell összponto­sítani, hogy a döntő fontosságú ka­pacitásokat zavarmentesen, a terve­zett határidőkön belül, a tervezett műszaki, gazdasági mutatók szerint adjuk át. Különösen érvényes ez az energetikára, a vegyiparra, valamint az atomenergetika és az acélcsőgyár­tás fejlesztését biztosító beruházások­ra. Javítani kell a beruházások elő­készítését, meg kell tartani a mun­kák és a szállítások előírt szerkeze­tét, következetesen teljesíteni kell a lakásépítés, valamint a Járulékos és a műszaki beruházások tervét. , 8. Meg kell tartani az új munka­erőknek a tervben előirányzott el­osztását. Intenzívebben át kell en­gedni a munkaerőket a távlatok nél­küli, ráfizetéses üzemekből a fejlesz­tési súlyponti programok és az új termelési, kapacitások javára. Az irá­nyító szerveknek ezt megfontoltan, koordináltan, de' határozottan kell végezniük, konkrét intézkedéseket tartalmazó programokat kell kidol­gozniuk azt a célt követve, hogy ne csökkenjen tovább a műszakszám, különösen az egyes kiemelt vállala­tokban és üzemekben, s megszűnjék a nem értékesíthető gyártmányok ter­melése. A határozat felhívja az illetékes szervek figyelmét arra, hogy kritikai igényességgel elemezzék az idei ered­ményeket, vonjanak le konkrét kö­vetkeztetéseket és tegyenek konkrét intézkedéseket az anyagi eszközök gazdaságosabb felhasználására. A jö­vő évi tervfeladatok teljesítésében nem elégedhetünk meg az eddigi módszerekkel. Nagyobb igényességet kíván a gazdasági vezetőktől és fon­tos politikai feladatként jelöli meg a dolgozók kezdeményezésének kibonta­koztatását. Valamennyi pártszerv és szervezet elsőrendű feladata, hogy mindennapi politikai szervező, eszmei nevelő és kádermunkájával megte­remtse a terv maradéktalan teljesíté­sének feltételeit. A helsinki szellemét támadó nyu­gati Imperialista propaganda, azoknak a köröknek a szócsövei, amelyeknek terveibe egyáltalán nem illettek a helsinki záróokmányban rögzített, a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó elvek, újabban elővették szótárukból a „szovjet veszély“ vélt fogalmát, fegyvertárukból pedig az antikommu­­nista propaganda valamennyi- kellé­két. Sőt, az amerikai elnökválasztási kampány során Carter megválasztott ülnök is tett néhány felelőtlen kije­lentést a szovjet—Jugoszláv kapcsola­tokat érintve. Leouyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak a múlt héten tett belgrádi láto­gatása, mint visszhangja is bizonyít­ja, eloszlatott minden kétséget azzal kapcsolatban, hogy a két ország, sőt a két párt kapcsolatai pozitívan fej­lődnek, egyre szívélyesebbek. A konk­­krét valóságot tükrözte a belgrádi Barátság Parkban egy nyírfa elülte­tése alkalmával a park központi épü­letében elhelyezett vendégkönybe történt bejegyzés: „Nőjön és erősöd­jék az a fa, úgy, mint barátságunk“. A sorok Lüonyíd Brezsnyevtől szár­maznak. A magas szovjet vendég fogadta­tása, a neki adományozott kitüntetés sek mind azt bizonyítják, hogy a szovjet—Jugoszláv barátság élő tény, s e barátságot gondosan ápolják. Ezt emelte ki pohárköszöntőiben a ven­déglátó Joszip Broz Tito és a vendég Leonyid Brezsnyev Is, aki kidomborí­totta a két ország kapcsolatainak internacionalista jelentőségét. A látogatásról kiadott közös közle­mény így Jellemezte e kapcsolatok keretét: „A szocialista és a kommu­nista építés közös céljaiböl kiindulva a két fél úgy véli, hogy a szuvereni­tás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a két ország érdekeinek, tapasztala­tainak és gyakorlatának tiszteletben tartása — az önállóság és a szocia­lista fejlődés különböző útjai megvá­lasztási szabadságának tiszteletben tartása, a két ország és a két párt Marx, Engels és Lenin tanítása és nagy eszméi szellemében való inter­nacionalista, elvtársi együttműködése szilárd és tartós alapul szolgál a JKSZ és az SZKP, Jugoszlávia és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak to­vábbi erősödéséhez.“ Mint a közleményből kitűnik, a tár­gyalások során éppen azt domborí­tották ki, ami a két pártot és orszá­got összeköti. Éppen ebben a szel­lemben kívánják továbbfejleszteni párt- és államközi kapcsolataikat, né­peik barátságát. Nagyon fontos tény, hogy a tárgya­lások során a két fél számos fontos külpolitikai góckérdésben azonos ál­láspontra helyezkedett. Így hitet tet­tek Helsinki szelleme, a záróokmány­ba foglalt elvek maradéktalan érvé­nyesítése mellett. A nemzetközi eny­hülés folytatódása mellett szálltak síkra és aggodalommal állapították meg, hogy a fegyverkezési hajsza még nem szűnt meg. A két fél közös véleménye, hogy a jövő évi belgrádi találkozón „konstruktív véleménycse­rét kell folytatni azokból az intézke­désekről és eszközökről, amelyek a helsinki alapelvek és megállapodások teljes megvalósítására irányulnak“. A közel-keleti helyzet, a libanoni válság rendezését illetően a két fél azonos elvi álláspontot foglalt el. Igen fontos megállapítása a közle­ménynek: a két párt „állást foglal amellett, hogy a kommunista és mun­káspártok bővítsék és mélyítsék „in­ternacionalista, önkéntes, elvtársi együttműködésüket és szolidaritásu­kat... A saját ország szocialista épí­téséért folytatott küzdelem, a saját munkásosztállyal és néppel szembeni felelősség összekapcsolódik vala­mennyi ország dolgozói, minden ha­ladó mozgalom és nép kölcsönös szo­lidaritásával a szabadság és függet­lenség megszilárdításáért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért és a világ­­békéért folytatott harcban“. Brezsnyev elvtárs látogatásának a közleményben rögzített eredményei, a sajtóvisszhang, a közvélemény meg­nyilatkozása azt bizonyítja, hogy a két párt, a két ország és nép barát­sága Jó irányban tovább fog fejlődni és erősödni. L. L. I Sakálok között • A szlovák emigráns szervezetek aknamunkája ф Terrorakciókat készítenek elő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ellen ф Tábornokok hadsereg nélkül ф Marian Slamefi mérnök, a csehszlo? vák hírszerző szolgálat munkatársa hétévi külföldi szolgálat után, nem­régen tért vissza hazánkba. A fiatal, szimpatikus arcú mérnök — a napok­ban — sajtóértekezleten számolt be a szlovák emigráció Csehszlovákia elleni tevékenységéről. Tényekkel iga­zolta különféle emigráns szervezetek aknamunkáját, mely a békés szocia­lista fejlődés és a helsinki záróok­mány elveinek megvalósítása ellen irányul. A 37 esztendős gépészmérnök a közép-szlovákiai kerületi Zvolenská Slatináról származik. Komáromban végezte el a gépipari technikumot, majd később a Bratislava! Műszaki Főiskola gépészeti karán szerzett mérnöki diplomát. A munkás származású energikus fiatalember tanulmányainak végzése Idején és munkahelyén aktív tevé­kenységet fejtett ki az ifjúsági szer­vezetben és a Honvédelmi Szövetség­ben. Sokoldalú munkája elismeréséül a kommunista párt tagjelöltjének Ja­vasolták, majd a jelöltségi idő letelte után felvették a tagság soraiba. Közben a csehszlovák hírszerző szolgálat munkatársává vált. Sokolda­lú előkészítés után a hírszerző szol­gálat irányítói külföldre küldték. Azt a feladatot kapta, hogy bejusson a hazánk tekintélyét aláásó ellenséges szlovák emigráns szervezetekbe s megállapítsa, milyen aknamunkát ter­veznek és kik azok, akik a különféle diverzáns akciókat szervezik hazánk és a többi szocialista ország ellen. Továbbá meg kellett állapítani, mi­lyen kapcsolatban áll a szlovák sze­paratista emigráció a cseh, ukrán, lengyel, horvát, magyar emigrácíós csoportokkal, azokkal, akik szintén a kapitalista államok kémszervezetei­nek és kormányainak politikai és anyagi támogatását élvezik. Marian Slameü 1969 szeptemberé­ben távozott hazánkból és München­ben telepedett le, ahol előbb söripari munkásként dolgozott, majd a német nyelv tökéletes elsajátítása és a szá­­mítógépirányítói tanfolyam elvégzése után mérnökként tevékenykedett. A feladatok teljesítése céljából rövid időn belül sikerült személyes kap­csolatba kerülnie dr. Ferdinand Dur­­čanskýval, a második világháború utáni emigráció vezetőjével, aki az ún. Szlovák Állam felújításának lu­­dák-szeparatista gondolatait terjesz­tette. Az egykori szlovák miniszter körül csoportosultak azok a volt lu­­dák klerofasiszta vezeték, akik ma a szlovák szeparatista mozgalom alap­ját alkotják. Marian Slamefi a bélföldi és kül­földi újságírók részvételével megren­dezett sajtóértekezleten a következő nyilatkozatot tette a szlovák emigrá­ció káros felforgató tevékenységével kapcsolatban: 1968—69-ben a jobboldali opportu­nizmus képviselői erősítették meg a szeparatista mozgalmat. Ezáltal válto­zás ment végbe az emigráció politikai összetételében. Dr. Ďurčanský ügye­sen a saját céljaira használta fel azo­kat az új politikai és társadalmi in­formációkat, amelyeket a jobboldali opportunista emigráció hozott magá­val. Éppen ez tette lehetővé, hogy közvetlen kapcsolatba lépjek Ferdi­nand Ďurčanskýval. Támogatásával megválasztották az Európai Födera­­lisztikus Párt Szlovákiát képviselő főtitkárává. A párt célja Európa egyesítése a nyugat-európai államok politikai . és gazdasági integrációja alapján. Mint a párt főtitkára és ké­sőbb szlovákiai szekciójának elnöke, tagja lettem ä föderalisztikus tanács­nak és végrehajtó bizottságának. Ďurčanský támogatásával a Szlová­kok Németországi Központja Elnöksé­gének tagja, majd elnöke lettem. Ez a szervezet 1969-ben a bonni belügy­minisztérium védnökségével alakult, azzal a céllal, hogy ellenőrizzék és politikailag befolyásolják a nyugat­­németországi szlovák emigráció tevé­kenységét. A MatúS Cérnák Intézet szervezi a szeparatista mozgalmat az ún. Szlovák Állam felújításáért, va­lamint az antikommunista és antiszo­­cialista nyomtatványok kiadásával a Csehszlovákia-ellenes Ideológiai akna­munkát. Kulturális tevékenység ürü­gyén támogatást kap a bonni belügy­minisztériumtól, amely így közvetve támogatja a Csehszlovákia-ellenes te­vékenységet. Hasonló módon támo­gatják a müncheni Találkozások Há­zát is. A különböző nemzetiségű emigráns csoportok is kulturális tevé­kenység leple alatt fejtenek ki politi­ka tevékenységet a szocialista orszá­gok ellen. A Találkozások Háza által szervezett akciókon többek között részt vett Pachman és Pelikán cseh emigráns is. Szorosan együttműködik az Ackermann—Gemeinde katolikus intézménnyel, amelyet a „szudéta német honfitársi szövetség“ irányít A Szlovákok Németországi Központ­jában és az Európai Föderalisztikus Pártban kifejtett tevékenységem révén részt vettem a Szlovákok Világkong­resszusának tanácskozásain és bete­kintést nyertem szerveinek munkájá­ba. A Szlovákok Világkongresszusa, bár kulturális és társadalmi szervezetnék nevezi önmagát, egyöntetűen ellensé­ges politikai szeparatista szervezet, amely a szlovák emigráció különböző politikai áramlatait egyesíti. A szer­vezet megalapítójának elgondolása szerint, a Szlovákok Világkongresz­­szusa a szlovák emigráció legfonto­sabb szervezete, sőt, az egész szlovák nemzet képviselője szeretne lénni. Fő célja a Csehszlovákia és társadalmi rendszere elleni harc. Tevékenységét több amerikai politikus is támogatja. A Szlovákok Világkongresszusának legbefolyásosabb funkcionáriusa Ste­fan Roman, aki karrierje és mandá tűm megszerzése érdekében állt a szervezet élére. Számított a Kanadá­ban élő szlovák emigránsok szavaza­taira. Tervei azonban meghiúsultak és nem került bü a kanadai parlament­be. A szervezet főtitkár-helyettesévé John Havastát, a CIA ügynökét nevez­ték ki, aki 1950-ig az USA bratísla­­vai főkonzulátusán dolgozott, akkor kémtevékenységért letartóztatták és kiutasították Csehszlovákiából. A töb­bi funkcionárius is a legreakciósabb fasiszta körökből való. A szervezetet sokoldalúan támogatják a szlovák emigráns papok és intézmények. A ludák reakciós emigráció a Szlo­vákok Világkongresszusának megala­kításával a külföldön élő szlovákok egyesítését akarja elérni, de ez a ter­ve aligha sikerül. A Csehszlovákia el­leni tevékenység miatt és azért, mert a szervezet vezetői közül többen a náci Németországgal kollaboráltak, az Egyesült Államokban és Kanadá­ban élő szlovákok nem kapcsolódnak be a tevékenységbe. A külföldön élő szlovákok döntő többsége pozitívan viszonyul hazájához, megértette, hogy az ilyen politikai hajótöröttek céljai nincsenek összhangban érdekeikkel és nem szolgálják a világbékét célzó törekvéseket. A Szlovákok Világkongresszusában egyesült szeparatista erők a nemzet­közi erőviszonyok, a Szovjetunió és a többi szocialista országok békepoli­tikája folytán elveszítik pozícióju­kat az emigránsok között, ezért „had­sereg nélküli tábornokoknak“ nevez­hetjük őket. Mégis bizonyítékaink vannak arra, hogy a nemzetek egymás mellett élésének ádáz ellenségei, a háborús kalandok fanatikus hívei, akik a béke és a szocializmus elleni nyílt terroron alapuló elveket hirdet­nek, megalakították az Egyesült Ál­lamokban az úgynevezett „szlovák forradalmi hadsereget“. Ezeket az árulókat, akik a milita* rista és reakciós körök anyagi és er­kölcsi támogatását élvezik, felhasz­nálják a békés fejlődés akadályozá­sára, a helsinki záróokmány elveinek megsértésére. Ezek a mesterkedések azonban hiábavalóak, mert a helsinki dokumentum érvényesítésének ered­ményei már mutatkoznak és a reak­ciós erőknek nem sikerül meghiúsíta­niuk a szocialista államok békepollti­­káját. Az újságírók a kérdésük özönével fordultak a fiatal hírszerzőhöz, hogy még közelebbről megismerjék hazánk ádáz ellenségeit, akik a szlovák nép nevét bitorolják. Többek között kide­rült, hogy az emigráns szervezetek­nek olyan munkatársai is vannak, akik a Szabad Európa adásának dol­goznak, a CIA amerikai kémszolgálat ügynökei is, közben pedig szepara­tista újságba írnak, tehát segítik az elszakadási törekvést. Ebből is kitű­nik, hogy fő céljuk nem a „szabad“ Csehszlovákia, nem is a- szeparatista, elv, hanem a pénz, amelyet jellémte­­len szolgálatukért kapnak. Szintén az amerikai hírszerző szol­gálat áll a legveszedelmesebb ellen­ség, a „szlovák forradalmi hadsereg mögött“. Ez a szervezet nagyon Jó kapcsolatban van a lengyel, horvát, ukrán „forradalmi katonai szerveze­tekkel, amelyek a legvadabb uszítás­ra és felforgató cselekedetekre Is ké­pesek. A fiatal hírszerző beszámolója és a kérdésekre adott válaszai leleplezték az emigráns csoportok aljas, haza-: áruló tevékenységét. Üjból bizonyítot­ták, hogy a kapitalista reakciós kö-* rök nem sajnálják a pénzt az olyan csoportoktól, amelyek hamis eszmei síkon és terrorcselekményekkel har­colnak a szocializmust építő országok felien. —tt___i

Next

/
Thumbnails
Contents