Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-23 / 42. szám

1876, október 23. SZABAD FÖLDMŰVES GAZDASÁGFEJLESZTÉS ^MARNÓI JÁI^^AN A Komárnoi Járási Mezőgazdasági Igazgatósággal és tizen­egy mezőgazdasági üzem képviselőivel való együttműködés­ben — szeptember 24-én — Patincén értekezletet tartottunk az üzemirányítás, az űj bérezés, a szövetkezeti törvény érvé­nyesítése, a gabonatermesztési és a szarvasmarha-tenyésztési program időszerű kérdéseiről. Az értekezleten elhangzott felszólalások anyagát — ame­lyek a komárnoi járásban a hatodik ötéves tervidőszakra elő­irányzott termelési feladatokkal összefüggő, megoldásra váró problémákat is tükrözik — lapunkban fokozatosan közöljük. ✓ NOVOTNY RUDOLF mérnök, a Komárnoi JMI igazgatójának felszólalásából: Az ötödik ötéves tervidőszak feladatai A CSKP gazdasági és szociális poli­tikájának a hatodik ötéves tervidő­szakra vonatkozó, alapvető célkitűzé­se, a szocialista életmód elmélyülésé­vel összhangban gondoskodni társa­dalmunk egyre jobban növekedő anyagi és szellemi igényeinek kielé­gítéséről. A CSKP XV. kongresszusa a mezőgazdaság feladatává tette az élelmiszer termelés és önellátottság fokozását. Az elmúlt ötéves tervidőszakban elért eredmények egyöntetűen igazol­ják, hogy a komárnoi (komáromi) já­rás mezőgadasága céltudatosan telje­sítette, sőt jelentősen túlteljesítette termelési feladatait. Ebben az idő­szakban a Komárnoi Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság által irányított üzemek évi mezőgazdasági összterme­lése, 1970-hez mérten 38,5, áruterme­lése pedig 44,3 százalékkal növeke­dett. Ezzel egyidőbén a többi mutatók közül a teljesítmény, a jövedelem és a munkatermelékenység szintje is fel­jebb került. A mezőgazdasági összter­melés értéke több mint 832 millió .koronáról közel egy milliárd 153 mil­lió koronára, a szövetkezetek és há­rom állami gazdaság árutermelési értéke pedig közel 683 millióról csak­nem egy milliárd koronára növeke­dett. A hatodik ötéves tervidőszak me­zőgazdasági termelésének és fejlesz­tésének terve a mezőgazdasági ter­melés eddigi színvonalának értékelé­séből és a további fejlődés lehetősé­geiből indul ki. Fő célja a termelés hatékonyságának növelése. Egyúttal megszabja ezen cél elérésének fő irá­nyát, amely a talaj- és éghajlati vi­szonyok teljes kihasználásában, a nö­vények biológiai, valamint az álla­tok genetikai képességének kihasz­nálásában, a növények tápanyagellá­tásának és védelmének javításában, az állatállomány ésszerű takarmányo­zásában és a tudományos, valamint műszaki ismeretek 'eddiginél jobb ki­használásában nyilvánul meg. ■ Különös hangsúlyt helyezünk a be­ruházás jellegű építkezések céltuda­tos ésszerűsítésére, hogy az újonnan épített objektumok megfeleljenek a magas fokon összpontosított és szako­sított termelés feltételeinek, s egyút­tal megoldják a munkafeltételekkel és a munkaerőellátással kapcsolatos problémát. A hatodik ötéves tervidőszakban a JMI hatáskörébe tartozó üzemek 1975- höz viszonyítva a mezőgazdasági össztermelést-21 százalékkal, az áru­termelést pedig 34,1 százalékkal nö­velnék. Eközben a növénytermesz­tési termelés előnyösebb növekedésé­vel számolunk az állattenyésztési ter­melés előtt. Az egész fejlődés jobb gépesítést és a tudományos-műszaki ismeretek céltudatos igénybevételét vívánja. A növénytermesztési termelés sza­kaszán továbbra is elsőrendű feladat a gabonatermesztés fejlesztése, fő­kép belterjesség útján, a vetésterü­letek további növelése nélkül. A ter­melt gabona mennyiségét 15,1, az ál­lami készletek feltöltését pedig 19,2 százalékkal kell pövelni. A gabona­félék hektárhozamát így 53 q fölé kell emelni. Tekintettel a járás talaj­­viszonyaira és éghajlati feltételeire, valamint a világpiaci helyzetre, ahol a gabonafélék stratégiai szerepet töl­tenek be, ezek termesztése továbbra is előnyt élvez. A komárnoi járás ter­mőterületének 65 százalékán termesz­tünk gabonaféléket, Valamint kukori­cát. Szemeskukoricát több mint 17 ezer hektáron kívánunk termeszteni. Kidolgoztuk a járás gabonatermeszté­si és kukoricatermesztési programját. Ezek a programok tartalmazzák a mezőgazdasági üzemek és a felvásár­ló, szolgáltató stb. intézmények fel­adatait. A kukoricatermesztési prog­ram a jelenlegi tervidőszak végére hektáronként 62 mázsás átlagos sze­meskukorica terméssel számol a járás területén. A programok eredményes teljesítése természetesen megköveteli az anyagi­­műszaki szükségletek maradéktalan ellátását. A tápanyagellátás, valamint a vegyszeres növényvédelem szaka­szán az utóbbi két három év folya­mán változás állt be, mivel két évvel ezelőtt megalakítottuk az üzemközi agrokémiai vállalatot. Kezdeti tevé­kenységének évi értéke 9 millió ko­rona, de a vállalat kiépítése állan­dóan folyik és így szolgáltató lehető­ségei gyors ütemben bővülnék. A gé­pek beszerzésének ütemével össz­hangban a vállalat a járás területén központokat alakít ki. Ilyen központ működik majd Kolárovon (Gútán), Zemianská OlCa-n (Nemesócsán), Bú- Con (Búcson), és Dolný Peteren (Al­­sópéteren). Mivel az állami készletekbe egyre nagyobb gabonamennyiséget kell jut­tatni, gondoskodni kell a megmaradó mennyiség lehető leggazdaságosabb kihasználásáról. A szemestakarmá­nyok megtakarítása érdekében figyel­münk a teriméstakarmányok termesz­tésére! terelődik. Hogy az egy hektá­ron megtermett teriméstakarmányt a leghatékonyabban használhassuk ki, az utóbbi három év folyamán 24 ta­karmányszárító berendezést é$ több szemcséző gépet állítottunk össze. Ma elmondhatjuk, hogy terményszárító­­berendezéseink segítségével egy hek­tárról 14 mázsa fehérjét sikerül elő­állítanunk, értékes, vitamintartalmú takarmánylisztek formájában. Éppen idén, ebben a. takarmánykészletek szempontjából kritikus évben igyek­szünk az eddiginél sokkal jobban át­teleltetni állatállományunkat. Az olyan kukoricákat, amelyek beérése az ismert éghajlati körülmények miatt idén kétséges, szintén takar mánylisztté dolgozzuk fel. Kukoricá­ból már szeptember végéig is több­­mint 3 ezer tonnányi lisztet, illetőleg pelettet készítettünk. Egyúttal intéz­kedéseket teszünk a szemestermé­­nyekkel való takarékosságra, a gaz­dasági állatok termelékenységének megőrzésével égyidőben. A járás hatodik ötéves tervfelada­tában szerepel, hogy az 1975. évi ter­melési eredményekhez mérten 5 szá­zalékkal növeljük a cukorrépa, 305,4 százalékkal a napraforgó, 54 száza­lékkal a szőlő és 350 százalékkal a gyümölcs mennyiségét. A lakosság ésszerű élelmezése meg­követeli a zöldségtermesztés növelé­sét. A járásban 1980-ig évi 55 ezer tonna zöldséget kel termelni. Ezen program megvalósítása érdekében, a CSKP KB 1975. évi októberi plénumá­nak határozatából kiindulva, a ko­márnoi járásban országosan elsőként alakítottunk üzemközi társulást a zöldség termesztésére, eladására és feldolgozására. Ezen társulás tagjai­vá váltak a járás összes zöldségter­mesztő mezőgazdasági üzemei. Jogilag a társulást a Marcelovái (Marcelházl) Efsz képviseli. Tervek szerint a tár­sulás 1977-ben saját munkaerővel raktárakat létesít zöldség- és gyü­­mőlcstárolásra. Az építkezés hozzáve­tőleg 7 millió korona beruházási költ­séget igényel. Ez az összeg nem tar­talmazza a Magyarországról és más­honnan behozott gépek és technoló­giát vonalak értékét. A vetőmag­­beszerzést és a palántanevelést nagy­üzemi módon ez a társulás látja majd el tagüzemei számára. Az állattenyésztési termelés szaka­szán továbbra is súlyt helyezünk a szarvasmarha állomány növelésére. Az 1975-ben nyilvántartott 41100 db­­ról 1980-ig több mint 48 000 db-ra nö­veljük a szarvasmarhaállományt, ami 16,8 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a tehenek 17 ezres létszá­mát 1980-ig 19 ezer db-ra növeljük, ami 11,8 százalékos állományszámnö­­velést jelent. Igen fontos járásunk­ban Is megbirkózni a termelékenység kérdésével, mindenekelőtt a fejőste­henek esetében. Ezért a járás zoo­­technikusainak értekezletén olyan irányelveket fogadtunk el, hogy az említett 19 ezer tehén tejelékenységét a jelenlegi évi 2960 literről 3260 liter­re növeljük. A piaci termelést, az 1975. évi mennyiséggel szemben tej­ből 20,6, marhahúsból 22,8, sertéshús­ból 27,1, baromfihúsból 5,2 és tojás­ból 45,8 százalékkal kell növelni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére a járásban külön programot dolgoz­tunk ki. Ezek a feladatok mind nagyon igé­nyesek. Megvalósításuk az egyes me­zőgazdasági vállalatokban sok politi kai munkát és saját kezdeményezést kíván, főleg a hektárhozamok és a gazdasági állatok termelékenységé­nek növelése terén. Ezeken a terme­lési szakaszokon még jelentős tarta­lékkal rendelkezünk, mivel egyes ha­sonló feltételek között gazdálkodó üzemekben elért eredmények elté­rőek. szövetkezetek egyesítéséhez. Figye­lembe vettük, hogy inegvanpak e a politikai és gazdasági feltételek a ter­melés összpontosításának ilyen mó­don történő megvalósításhoz. Ez év január elején járásunkban 25 efsz, az elmúlt ötéves tervidőszak elején ezzel szemben a szövetkezetek száma 48 volt. Figyelemre méltó, hogy az egyesített efsz-ek 1975-re vonatkozó gazdasági mérlege 7—9 százalékos termelésnövekedést, illetőleg ökonó­miai eredményjavulást mutatott a já­rási átlaghoz mérten. Annak ellenére is jobb volt az eredmény, hogy az egyesített szövetkezetekben a felújí­tási költségek nagy pénzösszegeket vettek igénybe. A szövetkezetek egye­sítésének következő időszakra vonat­kozó elve az, hogy az egyesítést köz­ponti pártszervünknek a mezőgazda­sági termelés szakosítására ás össz­pontosítására vonatkozó elképzelésé­vel összhangban valósítjuk meg. Cé­lunk, hogy a termelőerők egyesítésé­nek ökonómiai hatékonysága kézzel­foghatóbb legyen. Feltételezzük, hogy 1980-ig kialakul a járás mezőgazda­­sági fejlesztésének 1990-tg érvényes koncepciója. A jelenlegi ötéves terv­időszak végéig előreláthatóan 16—17 nagyterjedelemű földalappal rendel­kező szövetkezetünk és 2—3 állami gazdaságunk működik majd. A nagy szövetkezetek és állami gazdaságok szervezésével növekednek az irányítással és a belső szervezeti felépítéssel szembeni igények. Előtér­be lép az ipari jellegű Irányítás szük­ségessége, amely szakágazati elveken alapszik és hatékonyabb Irányítást tesz lehetővé. HORVÄTH LAJOS, a Komárnoi Járási Mezőgazdasági Igazgatósás, káderosztálya vezetőjének felszólalásából: Céltudatos káderpolitika A helyes és céltudatos irányító munka oszthatatlan részét képezi a ká­dermunka is, melynek célja, hogy a vezető tisztséget betöltő személyek öntudatos és kvalifikált egyének legyenek. A vezető dolgozók képesítésé­nek fejlődése állandó folyamat, ezért a rendszeres hatásos továbbképzés életszükséglet és részrehajlás nélküli követelmény minden vezetődolgoző­­val szemben. < A céltudatos káderpolitika érvényesítése során a CSKP KB elnökségének 1970. november 6-án hozott határozatából indulunk ki, érvényt szerezve a XV. pártkongresszus határozata idő vonatkozó részének. A beruházás jellegű építkezések fo­kozatos kivitelezésével az állatállo­mány nagyobb arányú összpontosí­tását kívánjuk elérni, miközben fo­koznánk a munkatermelékenységet és javítanánk a munkafeltételeket. Te­kintettel a munkaerőkérdésre az ál­lattenyésztési beruházásokat, azon be­lül a szarvasmarha Istállók építését tartjuk a legfontosabbnak. Az utóbbi két évben intézkedéseket fogadtunk el, melyek értelmében a hatodik öt­éves tervidőszak folyamán 8000 szar­vasmarha elhélyezéséré teremtünk új lehetőséget. Ebből a tehenek száma 4000 lenne. Egységes épületszerkezet alkalmazását hagytuk jóvá a járásban a borjak, a tenyészüszők és a hízó­­marhák számára. Ez az úgynevezett kolárovoi istállőtípus ötször egyezer szarvasmarha befogadására építhető. A beruházási költség egy elhelyezett szarvasmarha átlagában nem haladja meg a 3000 koronát. Ezen egységes típus alapján épül fel 1977-ben a Ko­márnoi Állami Gazdaságban 1000 db fejőstehén részére és Zemianská 01- őán ugyancsak 1000 fejőstehén részé­re egy-egy istálló, melyek beruházási költsége épületenként nem haladja meg a 23 ezer koronát. Említést szeretnék tenni arról is, hogy miként oldjuk meg járásunkban a szakosítás és az összpontosítás kér­dését. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán aránylag későn és alapos értékelés után láttunk hozzá a kisebb Ezt a céltudatos munkát abban látjuk, hogy a szövetkezetekben Is létre­hoztuk és kiépítjük a káderosztályokat, járási szinten kidolgoztuk az őt évre szóló káderprogramot, amelyet az év végéig üzemek, szövetkezetek szintjén részletezünk. Az idei egyetemes értékelés alapul szolgál ebben az Igényes munkában. Meghatároztuk, illetőleg kiegészítettük a meglevő káderek továbbképzé­sének szükségességét és lehetőségét úgy politikai, mint szakmai téren. Felmértük a káderufánpótlás szükségességét ég lehetőségét is az alap-; közép- és felső szintű káderek körében. Különös tekintettel vagyunk a fi­zikai munkát végző káderek előnyős szakmai továbbképzésére. 5 Jelentős igény mutatkozik a középfokú képzettségű szakkáderek lránt üzemeink részéről, főleg a növénytermesztési és állattenyésztést ágazatok­ban. Ezt az igényt nem minden esetben sikerül kielégítenünk, aminek há­rom oka van. A növény- és állattenyésztési irányzatú szakközépiskolák 65—70 %-ban leányokat képeznek ki. Az iskola elvégzése után sem a volt leánytanulók, sem pedig az üzemek részéről nem mutatkozik kellő érdek­lődés munkaszerződés kötésére, éppen ezekben az ágazatokban. Utána jár­tunk, hogy a mezőgazdasági főiskolák különböző szakágazatain járásunk­ból összesen 70 személy tanul. Ezekkel kapcsolatot tartunk fent, és a meg­engedett előírások szerint üzemeink ösztöndíjak juttatásával biztosítják saját részükre a magasan képzett szakember utánpótlást, összesen 12 ösztöndíjas hallgatót tartunk nyilván jelenleg, kiknek számát legalább 20- ra szeretnénk emelni a kétéves időszakban. Kellő megértést mutat ezen a téren az egyesített Sokolcei (Lakszakállasi) Efsz, a Kolárovoi (Gútaij Efsz, a Marcelovái (Marcell^ázai) Efsz), a Nesvady-i (Naszvadi) Efsz, a Chotíni (Hetényi) Efsz, a Pribetai (Perbetei) Efsz, a Bajcsi (Bajcsi) álla­mi gazdaság stb. Különös tekintettel vagyunk a fiatal szakkáderek elhelyezésére, munká­ba való beilleszkedésükre és ami a szociális ellátást illeti, ezen a téren úgyszintén következetesen járunk el. AZ ÉSSZERŰBB VEGYSZERES NÖVÉNYVÉDELEM ÉS MÜTRÄGYÄZÄS ÉRDEKÉBEN Korszerű agrokémiai központot létesítenek Épül az 9000 tonna vegyszer befogadására alkalmas nagyraktár. IA szerző, felvétele.! sóvízben feloldott vegyi anyagokat ugyancsak hasznosítják a mezőgazda­ságban. Két garázs-épületben mintegy 35 szállítójárművel helyeznek el. Az autók és traktorok karbantartására javítóműhely is rendelkezésre áll. Há­rom mezőgazdasági repülőgép ré­szére épülnek a hangárok és elké­szült már a 600 méter hosszá és 12 méter széles kifutópálya is, melyet biztonsági gyepszőnyeg vesz körül. Az úthálózatot és kifutópályát a Hydro­­stav vállalat dolgozói építették. A nagyraktár építését a napokban fejezik be a košicei Hutné stavby vál­lalat dolgozói. Épül az emeletes iro­daház is, melyben helyet kap a szo­ciális berendezés, valamint a labora­tórium. Az istállótrágya robbantásos terítésére szolgáló robbanóanyagot különálló épületben tárolják majd. A több mint 100 dolgozót foglalkoz­tató új létesítmény feladata a járás egész mezőgazdasági területén végez­ni a vegyszeres növényvédelemmel és a műtrágyázással kapcsolatos teendő­ket. Zemianská Olöán (Nemesócsán), Bájton (Bajoson), Búron (Búcson) és Kolárovou (Gútán) fióküzemek segí­tenek a központ dolgozóinak, akik jövő év májusától látják el igényes feladatukat. Csúcsmunkák idején a járás mezőgazdasági üzemeinek ren­delkezésére bocsájtják járműparkju­kat. Régóta hiányolt és a járás mező­­gazdasága szempontjából nagy jelen­tőségű létesíjtmény épül tehát Chotfn térségében, amelynek üzembeállítása újabb lépést jelent szocialista mező­gazdaságunk fejlődésének útján. NÉMETH ISTVÁN i Szocialista mezőgazdaságunk egyre elterjedtebben alkalmaz műtrágyát és növényvédő vegyszert. Az agrokémia további fejlődését és térhódítását hi­vatottak felősegiteni a vegyi anyago­kat beszerző, tároló és elosztó, illető leg szakszerűen alkalmazó központok is, amelyeknek egyike a komárnoi (komáromi) járásban levő Chotín (Hetény) mellett épül. A hetényi vasútállomástól nem messze két évvel ezelőtt kezdték meg az agrokémiai központ építését. A korszerű létesítmény kivitelezője a Komáromi Járási Meliorációs Válla lat. A központ felépítése mintegy 50 millió korona beruházási költséget igénye). Amint ezt Kurucz Imre az építővál­lalat mestere elmondotta, az agroké­miai közpunt négy hektárnyi épüle­tet foglal el, és építésében számos alvállalkozó vesz részt. Üzemelése során a zsákolt vagy ömlesztett mű­trágya a vasúti rakodótérről a 9000 tonna vegyi anyag befogadó képessé­gű nagy-raktárba kerül. A vegyszerek kirakását követően a vasúti vagonokat és járműveket egy mosórampán tisztára mossák. A mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents