Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-23 / 42. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978, október 23. Választástól - választásig Országszerte nemrég mutatkoztak bS a választópolgárok előtt a képviselő jelűitek. A Nemzeti Front jelöltjeivel való találkozásokon megvonják az előző választási időszak mérlegét és ismertetik azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkező négy esztendőben kell a társadalmi ás gazdasági étet minden szakaszán megvalósítani. Hasonlóképpen, mint hazánk más járásaiban, a komárnolban Is az eddigi választási időszakok legeredményesebbjét zárták. A Nemzeti Front választási programjának teljesítéséről és a soronkövptkező Időszak igényes, de megvalósítható feladatairól beszélgettünk BENYÖ MÄTÉ elvtárssal, a Komárnoi Járási Nemzeti Bizottság elnökével. 4- Elnök elvtársi járásukban mik a főbb jellemvonásai a pártunk XIV. kongreszsusa óta eltelt időszaknak? —■ A XIV. pártkongresszustól napjainkig eltelt időszakot járásunk dolgozóinak önfeláldozó munkája jellem-' z), melyet szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlődésének érdekében fejtettek ki, s amely összhangban volt azokkal a feladatokkal, melyeket a járási pártszervezet a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból lebontott. A Nemzeti Front Komárnoi Járási Bizottságának választási programja magában foglalta mindazokat a teendőket, melyeket az ötödik ötéves tervidőszak előirányzott. Az elmúlt időszakban elért eredményeink alapján nem kis büszkeséggel Allanlthatbik me». ho~v я nA**tszervezet irányításával megvalósítottuk a CSKP XIV. kongresszusának határozatát, tovább szilárdult szocialista társadalmunk, elmélyült a párt vezető szerepe és a néppel való marxista-leninista egysége. A nemzeti bizottságokban fokozódott a képviselők munkaaktivitása és kezdeményezése. elmélyült a kapcsolatuk választóikkal. Aktivizálódtak továbbá a Nemzeti Front szervei és szervezetei is járásunkban, s ezáltal mind jobban megnyilvánult a munkások, föld művesek és az értelmiség osztályszövetségének megszilárdulása, a nem zetek és nemzetiségek internacionalista együttműködése. + Az elmúlt választási időszakban több új ipari létesítményt helyeztek üzembe és számos régebbit korszerűsítettek. Miként tükröződött éz vissza az ipari termelés szintjének növekedésében? — Az ötödik ötéves tervidőszakban járásunk ipari termelésének szintje 84 százalékkal növekedett és 1975- ben elérte a másfél milliárd korona értéket. Az ipari üzemekben és vállalókban elértük az ipari termelés szintjének azt az emelkedését, melyet а XIV. pártkongresszus meghatározott. Túlnyomórészt a munkatermelékenység növekedésével értünk öl kiváló eredményeket. Természetesen az új ipari létesítmények, mint például a komárnoi cipőgyár, a kolárovo! motorkerékpárgyár és a tôni lenes kendergyár új üzemrészlege is, nagy mértékben hozzájárultak az ipari termelés szintjének fejlesztéséhez. + Járásuk ökonómiájában megkülönböztetett helyet foglal el a szocialista mezőgazdaság. Milyen eredményekkel zárták az elmúlt időszakot? — A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói áldozatvállalásának eredményeként járásunk teljesítette а XIV. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó határozatait. A . mezőgazdasági nyerstermelés 37, a piaci termelés szintje pedig 45 százalékkal növekedett. Ezeknek az eredményeknek az elérésében jelentős szerepük van a nagyhozamú szovjet búzafajtáknak. Mezőgazdászaink szakszerű és becsületes munkáját legfelsőbb párt- és állami szerveink is nagyra értékelték, amikor 1974-ben a Munkaérdemrendet adományozták a járás mezőgazdasági dolgozóinak. Az elmúlt öt esztendőben 13,4 mázsával nőtt járásunkban a gabonaneműek hektárhozama, s ezzel nagy mértékben hozzájárultunk а XIV. pártkongresszus azon határozatának teljesítéséhez, amely kimondotta, hogy saját termésből kell fedeznünk a lakosság aövékvő élelmiszer szükségletét. A mezőgazdasági termelés fejlődésére nagy hatással volt a szakosítás és összpontosítás. Mindkét tényező pozitívan hatott a munkatermelékenység növekedésére, az önköltségek csökkentésére, a jobb munkaerőgazdálkodásra és a termelőeszközök célszerűbb kihasználására. + Az elkövetkező, 1976—1980-as választási időszakban az eddiginél is igényesebb feladatok előtt áll társadalmunk. Melyek azok a főbb feladatok járásukban, melyeket a Nemzeti Front választási programja erre az időszakra tartalmaz? — A Nemzeti Front járási választási programja a CSKP XV. kongrüszszusának határozatából indul ki. Az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelmet szentelünk továbbra is a lakásépítési programra, melynek megvalósításéra nem kevesebb, mint 740 millió koronát fordítunk. Az új közcélú létesítmények közül említést érdemel a járásunk székhelyén felépülő központi kazánbáz. a Prieniku vállalaténak épületegysége, és a Citov községben felépülő 18 tantermes iskola. Tovább fejlődnek, korszerősödnek a meglevő ipart létesítmények is, így építésének második szakaszéba lép ebben az időszakban például a kolárovoi motorkerékpárgyár. A nemzeti bizottságok a pártszervek irányításával továbbra is hatékony intézkedéseket foganatosítanak az egyes népgazdasági ágak, a szolgáltatások, iskolaűgy, egészségügy, a kulturális és társadalmi élet továb bi fejlődésének érdekében. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a munka- és élétkörnyezet, valamint a mezőgazdasági földterület védelmére. A felsőbb szervektől az elkövetkező időszakban nagyobb támogatást várunk az öntözőrendszerek építésére, mivel az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen jellegű beruházás többszöröson megtérül a termeléstöbblettel. Az új választási időszakban a nemzeti bizottságok képviselői és tisztségviselői és járásunk választópolgárai mindent megtesznek szocialista hazánk é$ társadalmunk további fejlődésének, a XV. pártkongresszus határozatai és a választási program teljesítésének érdekében. A beszélgetést köszöni: Németh István Kanyargós úton fut a kocsi. Baloldalon a Kovácspatak dombháta; szikes, bokros tető. Állítólag (szavahihető ember szerint), ritka gyíkféle él ezen a dombon. A jobb oldal sem alébbvalé: itt a Garam ölelkezik a Dunával. Pára fehérük a nagy víztükör fölött. Innen már csak egy ugrésnyira — a határ túloldalán — van a Dunakanyar. Vontatúhajú dobogását hozza a szél. Távolabb az esztergomi bazilika ül egy dombocskán tömör nyugalom mai. A Nové Zámky-i (újvári) járás legdélibb csücske ez. Oticélunk két falu: Kamenica nad Hronom (Garamkövasd) és Chľaba (Helemba). Előttünk a választás napja, amikor is dolgozó népünk egységesen sorakozik fel a Nemzeti Front' jelöltjei mellett. A választás előtti munka eredményes volt a losonci Járásban Is. Erről informált Sustek Gyula, a jnb szervezési osztályának vezetője. — A felkészülés nálunk már hőnapok őta tart, s a munka gyors tempóban programszerűen, fennakadás nélkül folyik — mondotta Sustek elvtárs —. Járásunk 35 községében 112 agitéelós központ dolgozik.. EEredményes munka volt mellett 463 agitációs kettős Is komoly sikereket mondhat magáénak. Szeptember végéig már 35 nyilvános gyűlést tartottunk. A látogatottság megfelelő. örvendetes, hogy az eddigi gyűléseken a vitában 253-an szólaltak fel, komoly tartalmas hozzászólásaikkal nagyban emelték a gyűlések színvonalát. Továbbá megtudtam Sustek élvtárstól, hogy a nyilvános gyűlések október 15-ig állandóan folytak. E gyűléseket mindenütt kultúrműsor kísérte. Különösen nagy volt az érdeklődés Podrečanyban és Cinobaiián, ahol a résztvevők száma meghaladta a 300-at. A járás 112 agitációs központja közül Rapovcel (rappi) és a Kokava nad Rimavicou-i, továbbá a füleki Kovosmalt n. v., valamint a losonci agitációs központok tűnnek ki. A fenti agitációs központokban a termek díszítése szép, s ezekben a központokban van a legtöbb akció, s az agitációs munka mellett a kultúrműsor is kifogástalan. Sólyom László Mindennap a választók között A szövetkezeti alattit munkája egész embert kttvetel. Aki hivatásénak rabja, szüntelenül küzd a fűiddel, a természettel. Az 6 munkája soha nem korlátozódik a nyolc órára, hajnaltól késő estig tart. És amikor vetni, vagy aratni keli, nincsen vasárnap, ünnepnap, nincg pillanatnyi megállás se. Mert jól gazdálkodni csak Így lőhet. S a mindennapos termelő munka mellett szüntelenül tanulni és tanítani kell. Mert a hazánk történelmében bekövetkezett forradalmi átalakulás gyökeresen — minőségileg is — megváltoztatta ezt a foglalkozást. Új agrotechnika, új fajták, új termelési technológiák jelennek meg szüntelenül. ANDRÉ JÄNOSNAK, az oborini (abarai) szövetkezet elnökének sikerült megnyerni az emberek bizalmát. Ezt bizonyítják a hosszú évek folyamán elért, szüntelenül javuló eredmények. A nehéz Ung-vidéki föld, a férfimunkaerőt elvonó ipari létesítmények közelsége mind-mind nehézséget, leküzdésre váró akadályt jelentett. De a kommunista szakember nem ijedt meg a nehézségektől. A szövetkezet tagságával vállvétve sikeresen küzdött, s dolgozott éjt nappallá téve, hogy a gyenge gazdaságot a legjobbak színvonalára emelje, S munkája Eredményeként a 3000 hektárog gazda ségot ma már a trebiíovi járás legjobbjai között tartják számon. Például a mezőgazdaság nyerstérmalési tervét ez év első felében 184 000 koronával túlszárnyalták. A tavalyi év eme időszakához viszonyítva 1 millió 400 000 korona értékben növelték a termelést. A megbecsülés és bizalom jele, hogy a Nemzeti Front őt javasolta a jnb képviselőjének. Egyébként ezt a tisztséget már hosszú évek sorén becsülettel tölti be. Mindebből ai is kiderül, hogy a elnöki tevékenységét jót össze tudja hangolni a társadalmi munkával. (illés) Első ízben a választásokon Az idei választásokon sok iiatal első ízben járul az urnákhoz. A Rimavská Sobota-i Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában a tanárok elsőrendű feladatuknak tekintették a fiatalok előkészítését a választásokra. A fiatal választók már több ízben összegyűltek az agitációs központban, ahol megismerkedtek az elmúlt választási időszak eredményeivel. Az iskola célja, hogy a fiatalok minél felkészültebben lássanak választójoguk gyakorlásához. A fiatalok nagyfokú érdeklődést tanúsítanak e fontos társadalmi-politikai esemény iránt. A diákok részt vállaltak nemcsak a választások előkészítéséből, hanem szavazatukkal is támogatják a Nemzeti Front jelöltjeit. —jh— A bizalom kötelez Ezt mondja Stifner Jolán, a Kamenný Most-Í (kőhídgyarmatil Szlovák Nőszövetség helyt szervezetének a jelöltje, aki maga is két gyermek édesanyja, és a helyi efsz kertészeti csoportjának dolgozója. x — Örömmel vettem tudomásul, hogy a jelöltek közé kerültem, mert úgy gondolom, hogy megbízásomon keresztül is segíteni tudom a választási programtervet, amely az elkövetkező időszakban megvalósításra vár. Tudom, hogy nagyon nagy szükség lenne egy új óvodára, mert velem együtt több asszony Is várja. Mert bizony fgy nehéz, ha csak félnapos óvoda van — ez fél megoldás ahhoz, hogy a nők munkába tudjanak járni. Tovább kell folytatni a járdák, a parkok építését, és ehhez fokozottabb társadalmi munkára van szükség. Száraz Mária Cseresznyések és pallósok „Itt jönnek a kövesdi cseresznyések.“ így emlegették, s emlegetik talán még ma is a garamkövesdieket a környék lakói. Bizonnyal rászolgáltak a megtisztelő (vagy csúfolődó?) titulusra, hiszen a korai, már május elsejére beérik, így ők voltak az elsők, akik feltűntek a tavaszi piacokon ezzel a ritkajó csemegével. A községnek 1720 lakosa van — ebbben a nyugdíjasotthon lakóinak száma is (226) benne van. A két falu között, a domboldalban áll ez az impozáns épület. Lakói, távoli járásokból is ide került öregek, rokkantak. Többségük fekvő beteg. A falu saját gondjának tekinti a velük való törődést — az elmúlt választási időszakban nagy darabot parkosítottak az épület körül. A fiatalok is el-el látogatnak hozzájuk. A fiatalok, akiket gyakran — és elhamarkodottan — a hajuk szerint Ítélnek meg a faluban. Pedig rövidhajú, vagy hosszúhajú, a lapát egyformán áll a kezében. Ez a véleménye Stuget János HNB-titkárnak, aki legfiatalabb ezen a poszton a járásban. Huszonkilenc éves volt, amikor átvette a falu közigazgatásának vezetését. Ö bízik a fiatalokban. — Nem szabad a haj szerint Ítélkezni — mondja — hiszen sokat tesznek a faluért. Minden társadalmi munkán vagy hasonló akción ott találjuk őket szép számban. Személy szerint is ebben látom eddigi munkám legfőbb sikerét: a fiatalok öszszefogásában. És nem csak ők adnak a falunak, mi is nekik. Klubhelyiséget kaptak, televíziót hozzá, lemezjátszót, naftakályhát. Érezzék magukat otthonosan. Könnyen, nehézségek nélkül kaphatnak lakást is, nem kell itthagyni a falujukat. Sőt, a környező falvakból is jönnek ide lakni. Huszonnyolc képviselőjelöltünk közül is kilencen fiatalok. A közlekedéssel bajok vannak. Nehéz kijutni a faluból, illetve nem is ez a nehézség, hanem a kijutás hogyanja. Helembáról, Szakállasról járnak buszok, keresztül a falun, Párkány és Újvár felé. Azok a buszok azonban mire Garamkövesdré érnek, teli vannak emberekkel, s így az itteniek gyakran lemaradnak róluk. Mivel a faluban megszűnt az orvosi rendelő, orvoshoz Párkányba járnak az emberek. Ott azonban még egy kilométernyi gyaloglás vár rájuk míg elérik az orvost. — Most végre Ígéretet kaptunk két Járatra, egyet reggel 6 órakor, egyet pedig délután 3 órakor indítanak majd, s a Párkányba menő busz útbaejti az orvosi rendelőt is. „Megkérdeztük a lakosságot, miré van szükség.“ Ezeket a szavakat Is a HNB titkár mondja, majd így folytatja: „A Nemzeti Front és a helyi pártszervezet rendezte a gyűléseket, szám szerint kettőt — egyszerre nem lehetett összehívni minden lakost — s ezeken tárgyaltuk meg a falu problémáit, szükségleteit. Ezek alapján állítottuk össze a következő választási program feladattervét. Ezek: javítani az áramszolgáltatáson, rekonstruálni a helyi hangszórót, az alapiskola szociális berendezéseit, fejleszteni az üzlethálózatot, vízlevezető árkokat rendbehozni, járdát építeni. Ötmillió korona értéket hozott létre a lakosság az elmúlt választási időszakban. A főbb, megvalósított beruházások: Felépítették a HNB-épületét, a ravatalozót, parkot, három buszmegállót hoztak létre. Renoválták a kulúrházat, kutat fúrtak. Utat portalanítottak, növelték a zöldövezetet a község területén. Átadtak egy új házasságkötő termet, fejlesztették a közszolgáltatást. S hogy mit sikerül megvalósítaniuk a mostani tervekből? Azt majd meglátjuk, ha legközelebb arra lárunk. De lehetőleg tavasszal megyünk, hogy megkóstolhassuk a cseresznyét. Chl'aba (Helemba) lakói egykor a Duna egyik szigetén éltek. Pallón közlekedtek, ez kötöttéi össze őket a tágabb világgal. Most hiába keresnénk az azonosságot — a Duna széles vize fölé jókora pallóra lenné szükség. A falu azóta is rossz fekvésű, hiába költözött ki a „vízi“ világból. Domb alatt terül el, vadvizek öntözik tavaszonként és az őszi esők idején. Ez volna még a legkisebb gondjuk, hiszen ezt meg lehet oldani pár levezető árokkal, a helyi közszolgáltatás fejlesztésével. Nagyobb gondot okoz viszont a gyönge villanyáram és a televízió-adás. Gyönge az áram, alig 170—180 voltos. A villanyoszlopok korhadtak, s két vezetéket is tartanak. A gyönge áramon kívül más probléma is van; a faluban nem tudják nézni a Bratislavai Televízió adását, a hegyek elfogják a hullámokat. Fordultak fühöz-fához, a bratislavai Rádiókomunikáció-tól, a prágai szövetségi minisztériumig. A helyzet mindmáig megoldatlan, televíziót továbbra sem tudnak nézni. A villanyhálózat kicserélését 1980-ra Ígérték. Másik gondjuk a víz, illetve a falu egy részének vízellátása. A vasút túloldalán lakók hordókban, edényekben hordják a vizet. Kétszáz, háromszáz méterről. A falunak van ugyan vízvezetéke, de a vasút alatt nem engedték átvinni a vezetéket a másik oldalra. Pedig a szövetkezetnek is van ott égy szociális helyisége, annak is szüksége lenne rá. Új óvoda is keilend, hiszen a jelenlegi óvoda kicsi, alig nyolcszor négy méteres helyiség egyetlen mosdóval; Huszonnyolc-harminc férőhelyre lenné szükség. Be is tervezték: másfélmillió korona befektetéssel építenek égy új óvodát. Az építkezés már folyik, most húzzák a falakat. Negyven gyerek befogadására lesz képes az új épület. 1973-ban lebontották a kultúrház épületét, s 1975. április 30-ra, 18 hónap alatt építettek egy új művelődési otthont. A siker titka abban kereshető, hogy a HNB-nek van egy kőbányája, s a szövetkezet is segített. Enyhe tél is volt, akkor sem állt meg a munka. A kultúrházban van egy száznyolcvan személyt befogadó terem, nyolc méter széles színpaddal, filmvetítővel, csak még a fűtést kell megoldani. Ezt be is tervezték. A faluban van cipőbolt, textilüzlet, hentés és mészáros, élelmiszerüzlet. És egy kocsma, amit át akarnak építeni . Az ötlet nem véletlen, hisz a falu turisztikai körzetben fekszik; 800 ezer koronát fordítanak erre a célra. Bővítik a vízvezeték-hálózatot, a kultúrházat, s a villanyvezeték ügye sem reménytelen, mert a tervezett határidő előtt, már a jövő év utolsó negyedében szeretnék kicserélni a vezetéket. A főutcán haladva — s másutt Is — domboldalba vájt borospincéket figyelhet meg az ember. Hiába van közel a nagy víz — a Duna — „itt nem élnek vízzel“ gondolja az ember. Borozás mellett — szerencsére — olvasni is ráérnek az emberek: a községi könyvtárnak 145 olvasója van. S ha végre a televízióadáshoz is hozzájutnak a helembaiak, még elégedettebbek lesznek. Rászolgáltak, ha csak a „türelmi időt“ vesszük is figyelembe. Kövesdi Károly
