Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-16 / 41. szám

A zöldségtermesztés fejlesztésén munkálkodnak (Folytatás az 1. oldalról.) Gyula bácsi. — Vult még öl hektár paprikánk, termeltünk gyökérzöldségféleket, burgo nyát, káposztát, paradicsomot stb. A szükséges palántákat részben melegágyakban, rész ben fóliahézakbaa neveltük. Annyit, hogy még a szövetke seti tagokat is elláttuk palán tával. örültek is a kiskertész ködök! A kertészetben húsztagú ál landó csoport dolgozik. Győzik a munkát. Mindig van mit ten ni. A szállítóeszközöknek nem kell várni az árura. A kertésszel és a közös elnö kével hármasban jártuk a kor tészeiét. Miközben a paprika földön szorgoskudó B o h á c s Amália, P ô s a Erzsébet, P 1 e ho Lászlóné, Szab á Sándor né és munkatársai munkáját figyeltük, Leczo mérnök a táv lati termelésfejlesztési élkép zeléseket vázolta. — Az utóbbi öt év folyamán sokat fejlődött a kertészetünk. Évről évre javultak az ered mények, s mi ezzel párhuza mosan évente növeltük a zöld ségfélék termőterületét. A fél évtizeddel ezelőtti öt hektár helyett az idén már több mini húsz hektáron kertészkedünk. Az igények egyre növekednek, már falun is kezdenek rádöb henni az emberek az ésszerűbb táplálkozás szükségességére. Több zöldséget kér a piac, a közellátás, többet kell termel nünk. jövőre 40 hektárra bő vitjük a kertészetet. Még fel sem jegyzem a hal­lottakat, Pokol Gyula folytatja a sort: — Nemcsak növelni szeret Hénk a kertészetet, hanem kor­szerűsíteni is. Az első lépése két már megtettük. Az idén 1,5 hektáron termeltünk fólia alatt zöldséget. jövőre 4 hektáron tervezünk fóiiaházakat építeni. Nyugat Szlovákiából vásárolunk korszerű fóliaházakat, Így ke­vesebbe kerül, mintha magunk készítenénk a vázszerkezetet. S hogy mit termelnek majd a fólia alatt? Korai zöldségét, elsősorban retket, zöldhagymát és karalábét, később uborkát és zöldpaprikát. — öntözési lehetőség nélkül a kertészet olyan, mint a tö röttszárnyá madár — veszi át ismét az elnök a szót. — Az idén Is csak öt hektárt tudtunk kellőképpen megöntözni. Még az őszön beszerezzük a szüksé gns kellékeket, hogy jövőre már ötvan hektáron öntözhes sülik. Ha valahol lehet zöldsé get termelni — már gundolom eredményesen termelni —, ak kor itt Bodrogközben igazán lehet. Persze, változtatni kell a maradi szemléleten, a helyte len hozzáálláson. A múltban mi is „fölösleges rossz“ gyanánt kezeltük a kertészetet, csak el vétve készítettük elő időben és megfelelően a zöldségfélék alá a talajt, ha jutott trágya jó volt, ha nem, hát úgy is jó kel lett, hugy legyen, A növény ápolásról vagy növényvédelem ről inkább ne is beszéljünk. Most tervbe vettük, hogy min dent elkövetünk a zöldségtar melés megfelelő szintre eme léséért. Gépekkel és egyéb kel lékekkel megfelelően ellátott kertészeti munkacsoportot ala kiflink, a kertészetben is meg valósítjuk a teljes vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet, a a nyugat szlovákiai tapaszta latok alapján korszerűbbé, eredményesebbé tesszük a pa lántanevelést. Reméljük, mind az a zöldségtermesztés sikere­sebbé vállását eredményezi. ILLÉS BERTALAN • erény munka folyik nap­­® jainkban a kameniönái egyesült szövetkezet földjein. Ez a mintegy 2800 hektárnyi földterületen gazdálkodó mező­gazdasági nagyüzem a mező­­gazdasági termelés összpontosí­tása és szakosítása Jegyében a hadovcei, a kameničnái, a ča­­loveci és a viollni szövetkezet egyesüléséből jött létre. Zöldségféléket 12 hektáron termesztettek. Két hektárnyi területen már fólia alatt ter­mesztették a paprikát. A hagymatermesztés is a ha­gyományos és kifizetődő tér-A folyamatos zöldségellátásért A Gyümölcsészek és Kisker tészkedők Szlovákiai Szövetsé­gének Orechová Potôň-t (diós­­patonyij helyi szervezete hat éves múlttal rendelkezik. Ez alatt az időszak alatt a szer­vezet tagjainak a létszáma ti­zenhétről százötvenre növeke­dett. Csak ebben az esztendő­ben harminc új tagot vettek fel. De nemcsak a szervezet -létszáma növekszik, hanem év­­ről-évre fejlődik a zöldségter­melés is, úgyszólván zöldség­kertészetét hoztak létre. Ez azért lehetséges, mert a ker­­tészkedök tudják mit érdemes termelniök. Erről a taggyűlé­seken tájékoztatja őket a szer­vezet vezetőségé. Többi közt Táncos Dénes, a szervezet el­nöke. Tehát a gyümölcs- és zöldségtermelés ügyvivője ma­ga a vezetőség. Szerződést köt a termelővel, biztosítja az ül­tetőanyagot és a vetőmagot, sőt tanácsadásokkal sem fukar­kodik. így történt Ez az idén is. A szervezet tagjai "'huszon­hét vagon gyümölcs- és zöld­ségféle eladására kötöttek szerződést. Az egyezség értel­mében szeptember közepéig paradicsomból tizenkét vagon­nal adtak el, PCR paprikából 150 mázsát, sárgarépából 62 ezer csomót, zöldhagymából 36 ezer csomót, fokhagymából öt­ven mázsát termeltek. A tagok­nak nem kellett attól tarta­niuk, hogy zöldségféléiket nem veszik át, mint már ezt több helyen és több esetben hallot­tam. — Az árakkal, az átvétellel elégedettek tagjaink — mond­ja Táncos elvtárs. — Legalábbis eddig nem hallottunk semmi­féle panaszt. Igaz,' a zöldség felvásárlásánál, az ültetőanyag és vetőmag beszerzésénél so­kat segít Csölle József, a Zele­nina Igazgatója, valamint Lel kés Károly, aki a szövetkezet­ben állatgondozó, de szabad idejének egy részét a zöldség­felvásárlásra szenteli. Csiba Mária úgyszintén. Miután a szervezet vezetősé­ge gondoskodik az ültetendő magvakról, így tagjaik olyan magokat vetnek, amelyek nagy­­hozamúak és az Itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak legjob­ban megfelelnek. Azt termel­nek, ami a közellátás szem­pontjából szükséges. Például a csomózott sárgarépára, hagy­mára stb. nagy mennyiségben szükség van. Az utóbbi években egyre na­gyobb terEt hódít a fólia alatti zöldségtermelés. Nos, a diós­­patonyi kiskertészkedők élnek az adott lehetőséggel; 36 ezer korona értékben fóliasátrakat, valamint 8000 korona értékű vetőmagot vásároltak. Ezenkí­vül munkaeszközöket, hogy ez­által is könnyítsenek n kétkezi munkán. Mégpedig négy kézt­­pennetezöt és egy TK—4 es kistraktort teljes gépsorral 42 ezer korona értékben, vagyis a kiskertek megművelését, a­­mennyirS lehet, gépesítik. Munka után jól esik a pihe­nés — mondja a közmondás. Nos § szervezet tagjai nem fe­ledkeznek meg a szórakozás­ról. Olykor-olykor a szórako­zást tanulmányi kirándulással kapcsolják egybe. Az idén egy hétig voltak az NDK-ban, töb­bek között megtekintették az erfurti virágkiállítást is. Egy­­egy kiállításra gyümölcseikkel, virágaikkal maguk is benevez­nek. Ebben az évben mintegy nyolcvan növényfélével (pl. al­mával, körtével, őszibarackkal és virágokkal) szerepéitek a kiállításon. A közelmúltban a Dun. Stredán megtartott járási kiállításon az őszirózsájuk és Starking almájuk harmadik he­lyezést kapott. A fent említett eredmények azt bizonyítják, hogy a dióspa­­tonyi kiskertészkedők nemcsak mennyiségileg igyekeznek so­kat termelni, hanem emellett a minőségről sem feledkeznek meg. Ott jártamkor a tagok szorgalmasan takarították be a termést, a szervezet vezetősége meg már a jövő évi tervet ké­szítette elő. Megbeszélést tar­tottak a tagokkal és szerző­dést kötöttek primőr áruk ter­mesztésére. —nt— Munkaigényes, de jövedelmező melési ágazatok közé tartozik a szövetkezetben. Amint azt Koltai Gyula, a szöyetkezet nö­vénytermesztője elmondotta, az idén 105 hektáron termeltek vöröshagymát. A kolárovoi szö­vetkezet után a komárnoi já­rás második legnagyobb hagy­­matermesztéssél foglalkozó gazdasága e szövetkezet. Ottjártamkor már harmadik hete szedték a közös dolgozói a hagymát. A Zelenina nemzeti vállalattal 100, a jednotával pedig 150 vagon termény érté­kesítésére kötöttek szerződést. A másodosztályú termést a Slovlik dubűanyi konzervgyá­rába szállítják. A jól bevált hazai Všetatská fajtát termelik. Az idén vala­mivel szerényebb a hozam, mint az Elmúlt években, mivel a vetést követő hideg idő, majd később az aszályos időjárás ká­rosan befolyásolta a termés­­eredményt. Ennek ellenére mintegy másfélszáz mázsás át­lagos hektárhozamra számíta­nak. Mint tudjuk, a hagymater­mesztés rendkívül munkaigé­nyes, sokat kell öntözni és kapálni, s ahol nincsenek meg­felelő gépek, ott biozny a sze­dés sem könnyű. A szövetkezét igyekszik segíteni az emberek munkáját. Egyelőre még csak a tisztítást és az osztályozást sikerült gépesíteniük. Néhány évvel ezelőtt a brnol gépipari kiállításon szereztek be egy Lanko típusú holland tisztító és hagymaosztályozó berendezést, amely jelentősen megkönnyíti a munkát. A mintegy 250 ezer korona érté­kű gépsor óránkénti átlagtelje­sítménye meghaladja a 30 má­zsát. Koltai elvtárs azt Is elmond­ta, hogy még az ősz folyamán hét hektáron ültetnek hagymát, hogy próbára tegyék a válasz­tott fajta fagyokkal szembeni ellenálló képességét. Ha a kí­sérlet beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor jövőre már júniusban megkezdhetik a be­takarítást és a szállítást. En­nek legnagyobb Jelentőségét abban látják, hogy könnyebben megoldhatják a betakarítást; mivel júniusban még lényege­sen több szabad munkaerővel rendelkeznek, mint augusztus ban vagy szeptemberben. fi (Ni) ^ A csalánról A csalán (Urtica) egyéves vagy évelő, fullánk-szőrös nö­vény. A nagy csalán tarackos gyomnövény, szinte mindenütt találkozhatunk vele. Tápanyagokban gazdag, üde, humuszos talajokon, árnyékos vagy félárnyékos helyeken másfél métEr magasra is megnő. Magról és tarackjai segítségével szaporo­dik, mély talajforgatással klpusztfthatő. Hegyes, durván füré­­szes szélű leveleit helyenként spenót helyett főzelékként fo­gyasztják. Úgyszintén a fiatal hajtásait, amelyek egyébként a levelekhez hasonlóan drogként szolgálnak. A csalán igen jő takarmány. Sokan a kislibák és kiskacsák etetésére használják. Más állattal már alig etetik. Pedig a nyulak számára la igén megfelelő. A csalán értékEs fehérje tartalmú takarmány és dietetikus hatása is kedvező. Három százalék emészthető fehérjét tartal­maz, tehát egyenértékű a lucernával. Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (kalciumot és foszfort), vitami nokat, főleg karotlnt ás C-vitamint. Az elöregedett növény­ben több a rost, ami később megfásodik, s ezzel csökken az egyéb tápanyagok emészthetősége. A nyúltenyésztők jobban megbecsülhetnék ezt az értékes és könnyen beszerezhető takarmányféleséget. Különösen a szop tatós anyák és a kisnyulak takarmányozására megfelelő, de az angőratényésztők is hasznosíthatják. Az angóráknak a bur­gonyából és szemesekből készített keveréktakarmányba ve­gyítve adagoljuk. A csalánból készített széna pedig egyértel­műen a legértékesebbek közé tartozik! Kedvező viszonyok közepette hamar elszaparodik a csalán. Gyakran egész foltokban látni erdőszéleken, utak mentén, bo­zótosokban stb. A legtöbb Esetben senki sem figyel fel rá, pedig énnél olcsóbb és jobb takarmányt — legyén az zöld vagy széna — keresve sem találhatunk. A leleményes ba­romfi- és nyúltenyésztők, akik általában sok csalánt száríta­nak a nyár folyamán, Jelentős mennyiségű értékes és olcsó takarmányra tesznek szert, s Egész télen kellő tápértékű ás vitamintartalmú szénával kedvSskedhetnek állataiknak. júliusban vagy augusztusban — egy csallóközi kis község­ben járva — kaszálgatú Idősebb bácsikával találkoztam a fa­luvégen. Kérdésemre Elmondta, nem Is a falü szélének elgyo­­mosodása bántotta a szemét, inkább a sok szép, fiatal csalánt sajnálta veszni hagyni. Valamikor sok nyuiat tartott, mindig 6 kaszálta lé a falu határában a csalánt. Eleinte nevették a falubeliek, később maguk Is mind gyakrabban kiléptek a falu­szélre, sarlóval vagy kaszával fölfegyverkezve. — Már kifelé ballagok az időből, fogytán az erőm, keve­sebb az állat is a ház körül — mondta Zs. János bátyám. — Két nőstényt meg egy bakot tartok, mert a nyúltenyésztésről azért nem tudtam lemondani. Hát nekik kaszálom-szárítom ezt a kis csóványt. Ne nőjön itt hiába, jól jön majd a télen a nyulaimnak. Később azt is megtudtam, hogy a csalánt nem szabad tűző napon szárítani, mert nagyon megcsappan a tápanyagtartalma. jános bácsi saját szárítási módszerét is elárulta. Kézi szecs­kavágóval fólaprítja a zöldet és a szecskát árnyékos helyen letérített csomagolópapírra szórja. A száraz takarmányt pa­pírzsákban tárolja. így nem fog penészt és nem is keménye­­dik meg a tárolt eleség. Télén a nyulak és a tyúkok napi adagjához keverve eteti. ká — ťzeptémber utolsó szom­­^ hatja és vasárnapja a kisállattenyésztésnek hódolók ünnepe volt a Dunajská Stre­­da-i járásban. A Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetsége Já­rási Bizottságának a járási székhelyen, a Gorkij utca 19. szám alatt megnyitott új csar­nokában e napokon rendezték meg a sorjában immár ötödik népszerűsítő járási apróállat­­kiállítást. A rendezvényen több mint 100. kistenyésztő mintegy 600 galambot, nyuiat és barom-Sikeres rendezvény fit vonultatott föl. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítottak az egzotikus madarak és a ró­kák tenyésztését propagáló be­mutató Iránt is. A galambtenyésztők eredmé­nyeit népszerűsítő és állatait bemutató részlegen a brnoi ing. J. Havlín, CSc. által kiállí­tott moszkvai, kazahsztáni, nyi­­kolajevszki és kaukázusi röp­­galambok keltették föl a leg­inkább a látogatók érdeklődé­sét. A további kalitkákban — különféle színváltozatban — összesen még 26 galambfajtát mutattak be a lelkes tenyész­tők. A győztesnek kijáró díjat Bodó Imre gabéíkovoi galamb­tenyésztő nyerte el fehér king tojójával. A nevezett járás kisállatte­nyésztői baráti kapcsolatot tar­tanak fönn a szomszédos sop­roni (Magyarország) kiste­nyésztőkkel. Meghívták őkEt a seregszemlére is. A magyar galambászok külön együttes­ben mutatták be legjobb ga­lambjaikat. Náluk elsősorban maltézi tyúkgalambot, kinget, texánt és magyar óriást lát­tunk. Az igen szép magyar óriást szintén első díjjal jutal­mazta a bíráló bizottság. A nyúltenyésztők közül leg­többen nagy csincsillát mutat­tak be. Húsz tenyésztő összesen 61 nagy csincsillát vonultatott föl, úgy hogy volt dolga a bí­ráló bizottságnak. Végül is a Dunajská Streda-i Horváth jó zsefnek, illetve az általa bemu­tatott kiváló nagy csincsilla baknak ítélte oda az első díjat a zsűri. A nyúltenyésztés iránt érdek­lődők továbbá láthattak még belga óriásokat, német tarkát, francia ezüstnyulat, bécsi fehé­ret, űj-zéiandi fehéret és piro­sat, kaliforniait, hollandi nyu­iat, hermelint, kis csincsillát, kasztorex nyuiat, sőt -nitrai kék kísérleti tenyészetet is. A baromfi-részlegen 17 faj­ta nyert elhelyezést, közöttük néhány ritkaságszámba menő is, mint például az elvétve te­nyésztett bráma, fevroll, Or­pington, minorka stb. Itt a po­­vodai Z. Pichlík sárga plimut kakasa nyerte a legtöbb pont­számot. Elmondhatjuk, hogy ё sike­res rendezvény teljesítette kül­detését: nemcsak népszerűsítet­te a kisállattenyésztők munká­ját és eredményeit, hanem le­hetőséget nyújtott a tenyész­tőknek, hogy kölcsönösen ki­cseréljék jó és rossz tapaszta­latiakat, ezzel is segítve egymás további munkáját-Vacuia F. Kiállítás után Gyakran tapasztalható hiba. hogy a galambtenyésztő a ki­állításról vagy versenyről visz szaérkező állatokat azonnal be­engedi a galambházba a többi galamb közé. Erre a helytelen eljárásra már nagyon sok te­nyésztő ráfizetett, mégis csak kevesen okulnak belőle, A hosszan tartó szállítás, a kiállítás időtartama alatti ál­landó zavarás. nyugtalanítás és a takarmányozásban beállott változás a galambok kondíció jának romlásához vezet. Ennek pedig szinte törvényszerű kö vetkezménye az állatok ellen álló képességének csökkenése, betegségekkel szembeni na gyobb fogékonysága. Néhány tenyésztő külön ga lambházat épített a kiállítás ról megtért, vásárolt vagy föl ismerten beteg állatok elkölö intésére. így is lehet, de aki nem engedheti meg magának a fölösleges kiadásokat, elég ha néhány napra nagyobb köt recbe vagy ládába teszi az ilyen elkülönített galambokat. A lényeg az, hogy amíg meg nem győződünk kifogástalan egészségi állapotukról, addig ne engedjük őket- a többi ga lamb közé. nehogy megfertőz zék az egész állományt. A postával érkezett galambo kát elővigyázatosan etessük. Inkább több ízben és kisebb adagokban tegyük eléjük a ta­karmányt, nehogy a mohón el fogyasztóit és a kelleténél több eleség emésztési zavarokat okozzon. Л szomjas galambok nak inkább gyenge kamilla főzetet vagy teát adjunk, mint vizet. A fertőzés és a betegség első tüneteinek észlelése között gyakran több nap is eltelik, mert néha hosszú a lappangási idő. Ezért semmi esetre sem szabad türelmetlenkedni és egy két nap elteltével a falká­ba engedni a galambokat. K* U‘n ШШШШ W' . v ' ' |s* a; Müncheni német díszposta. Amikor végül is úgy dön­tünk, hogy már betesszük a galambokat a galambházba, alaposan vizsgáljuk meg az ál latokat, nincs e rajtuk valami­lyen élősködő. Némely tenyész tők igen jó tapasztalatokat sze­reztek például a szokásos vita­min készítmények egyszeri na­gyobb adagban történő etetésé

Next

/
Thumbnails
Contents