Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-09 / 40. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. október 9. V E f 101 is lóve int zen L| S föinMÚvfSfn PH Im K, 5wvkistGtm% f ÓRUM A Tartós és rendszeres hozzájárulás a szövetkezeti tagok nyugdíjához ^ A szövetkezetek kihasználatlan pénzeszközei ф Anyagilag is előnyben kell részesíteni azokat a szövetkezeti tagokat, ekik érdemeket szereztek + Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött szociális program meg­­valösftása érdekében ez év január elsejei hatállyal új törvényt adtak ki a szociális ellátásról. Az új törvény e polgárok életfeltételeinek és szo­ciális biztonságénak további megszi­lárdítását célozza. Az eddigi nyugdi­jak emelését jelentette csaknem há­rom millió nyugdíjas számára. E ren­dezés ellenére nem értük el az olyan szövetkezeti tagok nyugdijának ki- Egyeníltését, akik a korábbi rendel­kezések értelmében kapják nyugdí­jukat, különösen azok, akiknek úgy­nevezett mezőgazdasági részlegnyug­­dljat folyósítanak, mivel még (gy sem érik el a többi dolgozó nyugdijának szintjét. E kedvezőtlen helyzet rész­leges áthidalása céljából a szövetke­zeti földművesek számára a Szövet­ségi kormány olyan elveket hagyott jóvá, amelyok lehetővé teszik, hogy в szövetkezet kulturális társadalmi alapjöból egyes, arra érdemes (ala­pító-, illetve különleges érdemeket szerzett) tagúknak, ilyen elbírálás alapján nyugdij-kiegészitést adjanak. В feladat teljesítése érdekében minden járási mezőgazdasági igazga­táság mellett egy albizottságot léte­sítettek, amelynek élén a járási me­zőgazdasági igazgatóság vezetője áll. Ebben az albizottságban a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségét az SZFSZ járási bizottságának elnöke vagy titkára képviseli. A szövetkeze­tek elnökei és a szociális albizottsá­gok elnökei feladatul kapták, hogy javaslatot nyújtsanak be az egyes nyugdíjas tagok érdemeinek egyéni elbírálása után, hogy e személyek­nek tartósan és rendszeresen nyug­díjpótlékot fillapfthassanak meg. Amint az eredmények igazolják, a legtöbb szövetkezetben felelősségtel­jesen láttak hozzá a kérdés megoldá­sához, és tárgyilagosan bírálták el a volt szövetkezeti tagok, a jelenlegi nyugdíjasok érdemeit, akik mexögax daságunk szocialista átépítésének böl­csőjénél álltak és keményen birkóz­tak a kezdeti nehézségekkel. A Szlovák Szocialista Köztársaság­ban tartósan és rendszeresen 19 5Z1 szövetkezeti nyugdíjasnak ismertek el nyugdíjpótlást, ami a nyugdíjasok összlétszámúnak 14,8 százalékát teszi ki. Az így megszabott nyugdíjpótlék étiaga egyenként 114 koronát tesz ki és az évi költségnövekedés ezáltal 26 millió 684 ezer korona lesz, azaz a kulturális szociális alap tervezett ösz­­szegének 19,4 százalékát igényli. A nyugdíjasok összlétszámút véve ala­pul a nyugdíjpótlék elismerésének számarányéban az egyes kerületok között szembetűnő eltérések mutakoz­­nak. A nyugdíjpótlékok megadásának legnagyobb százalékarányát a nyu­gat-szlovákiái kerület mutatja ki (17,1 százalék), következő a közép-szlová­kiai kerület (14,5 °/o) ás a sort a ke­let-szlovákiai kerület (10,9 4ő) zárja. A járási albizottságok munkájának megkönnyítése érdekében megszab­ták, hogy az Iliimért tartós nyugdíj­pótlék nem haladhatja meg a Járás nyugdíjasai össxlítszúmának 5—8 százalékát. Ezt a szempontot kelló­képpen szem előtt tartották a Du­najská Strada-i járásban (nem lép­ték túl a 8 százalékot), a Bratislava­­viliki járásban (7 %), és a levicei járásban (B •/«). Rosszabb a helyzet Közép-Szlovákiúban, ahol Mt a lehe­tőséget 32 szövetkezet nem használta ki, a még annál is kedvezőtlenebb а kelet-szlovákiai kerületben, ahol 100 az olyan szövetkezetek száma, ame­lyek erre a kérdésre nem {ordítottak kellő figyelmet, sőt 41 efsz ebben a kerületben javaslatot egyáltalán nem nyújtott be. Indokolásként szigorú elbírálást hoztak fel. A szövetkezetek a kiadott irányel­vek szerint alapitó tagjainak, akik je,» lenleg mér nyugdíjasok és akiknek nem ismertek el állandó nyugdíjpót­lékot, rendszeresen havi száz korona összegig adhattak rendszeres nyug­díj-kiegészítést, ha az illető nyugdíja a hozzájárulással együtt nem haladja meg a 700 koronát. Ext a lehetőséget szintén a nyugat­­szlovákiai kerületben használták ki a legjobban, a Bratislava vidéki járás (12,7 %), és Levice (12,4 %), a kö­zépszlovákiai kerületben a žilinai já­rás (23,3 %) és a martini járás (17,2 %)■ A kelet-szlovákiai kerület­ben é téren a legjobb járás a pap­radi (15,7 «/oj. Viszont Kelét-Szlo­­vákiában igen sok szövetkezet rend­szeres nyugdíjpótlékot a nyugdíjasok öt százalékának sem ismert el, mint például a rožňavai járásban (0,5 %}, a michalovcei járásban (2,9 °/o), és a bardejovi járásban (5,0 •/«). A jó gazdasági helyzet ellenére a rendszeres nyugdij-hozzájárulás elis­merésének lehetőségét igen gyengén használták ki a topoföanyi, a komár­­noi és a kai inéi járásban (körülbelül 5 %-ban). Néhol a szövetkezetek elégtelen gazdasági lehetősége, illet­ve a kulturális szociális alap kimerí­tése okozta ezt, de több esetben eh­hez a gyengébb politikai-szervezési munka is hozzájárult. / Az SZFSZ Központi Bizottságának elnökségé ezért a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottságai titkárainak feladatává tette, hogy kellőképpen hassanak az olyan szö­vetkezetek vezetőségére, ahol a nyug­díjasoknak csupán elenyésző százalé­kát találták e nyugdíjpótlásra érde­mesnek, hogy az eseteket az 1977-es évben ismételten felülvizsgálják. M. Ö. A szocialista verseny fejlesztését szorgalmazza az SZFSZ járási bizottsága A szocialista verseny keretében a dolgozók kezdeményezése jelenti a tartalékok feltárásának, a tervezett feladatok teljesítésének egyik fő té­nyezőjét. Mezőgazdasági üzemeinkben a szocialista versenynek már hagyo­mánya van. A kötelezettségeket az évi tervek kidolgozásával egyidejűleg vállalják a dolgozók. A szocialista verseny magasabb for­mája, a szocialista brigádmozgalom a komárnoi járás szövetkezeteiben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek megalakulása óta, gyakorlatilag 1972-től honosodott meg. Ez alatt az Időszak alatt sikerült járásunk szö­vetkezeteiben ezt a mozgalmat annyi­ra kibővíteni, hogy a mai napig az efsz-ekben 44 szocialista brigád tevé­kenykedik 770 taggal. Ebből a 44 kol­lektívából már tíz, 214 tagot számláló közösség megkapta a szocialista bri­gád cím bronz fokozatát. Ebből a 44 kollektívából 11 a nö­vénytermesztésben, 14 az állatte­nyésztésben, 14 a gépesítés szakaszán ős különböző más munkaágazatok­ban, 5 kollektíva főleg az építkezés­ben dolgozik. E kollektívák évi köte­lezettségvállalásának értéke 5 millió 431 ezer korona és az első félévben ebből teljesítettek 811 ezer koronát. Meg kell azonban említeni, hogy az aratási verseny eredményei ebben az összegben még nincsenek belefog­lalva. A Szövetkezett Földművesek Szövet­sége járási bizottságának kezdemé­nyezésére a vojnicei (bátorkeszi) szövetkezetben alakították meg az első szocialista brigádot, aminek alapján ez a kezdeményezés az egész járásban elterjedt. Legjobb eredmé­nyeket ezen a téren a vojnicei, а ко­­lárovoi, pribetei efsz-ben érték el. Ezt Igazolja az is, hogy például Voj­­nlcében már három kollektívának van bronz fokozata. Pribetán szintén báromnak. Kolárovon pedig egynek, de ez az egy kollektíva remélhetőleg még ebben az évben megkapja az ezüst fokozatot. A további szövetkezetek közül em­lítést érdemel a Dolný Peter-i (alsó­­péteri) szövetkezet, ahol már egy kollektíva az állattenyésztés szaka­szán megszerezte a bronz fokozatot, ós a többi kollektíva remélhetőleg Ebben az évben az értékelések alap­ján megkapja a bronz fokozatot. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének járási bizottsága a szövetke­zetekkel karöltve igyekszik az elis­merő oklevelek átadását összekap­csolni a szövetkezet tagsági gyűlésé­vel, aminek az az eredménye, hogy az értékelések alapján az oklevelek és a jelvények átadása után a többi dolgozó, Illetve a többi csoport is be­kapcsolódik a szocialista brigádmoz­galomba. Konkrét példa erre a vojni­cei, valamint a kolárovoi és még egy­néhány szövetkezet. Járásunk 25 szövetkezete közül hat­ban még nem alakult meg egyetlen egy szocialista brigád sem. (Bohatá, Kameničná, Kava, Marcelová, Vŕbová n/V., Zelený Háj). Meg keli azonban ’említeni, hogy a kameniCnéi szövet­kezetben, ha nincs is szocialista bri­gád, van viszont két komplex éssze­rűsítő brigád 24 taggal. Úgyszintén a Cičovi Efsz-ben is van egy 13 tagú ésszerűsítő brigád. A komárnoi járás szövetkezeteiben kibontakozott szocialista versenyben 716 személy egyéni vállalással, 226 munkaközösség, valamint 25 efsz kollektív vállalással vesz részt. A vállalások összértéke közel 38 millió koronát tesz ki. A szocialista verseny népszerűsíté­sében a Szabad Földműves is haté­kony támogatást nyújt, mivel rend­szeresen közöl cikkeket szövetkeze­teink szocialista brigádjainak eredmé­nyeiről, problémáiról. Úgyszintén nagy segítséget nyújt a szövetkezeti mun­kaiskola egyes anyagainak közlésével magyar nyelven, amit szövetkeze­teink jól fel tudnak használni a dől gozók politikai és szakmai tudásá­nak gyarapítása céljából. MISIK MICHAL, a SZFSZ komárnoi járási bizottságáig titkára. aki csuk hasznot szeretne húzni az egészből, s ha brigádról van szó, a hátát mutatja. Volt a faluban egy né­­pitánc-csoport, U ll m ann vezette, ö nagyon sokat tett a faluért, most is kellene valami hasonlót tenni. Van új kultúrházunk is, nemrég adták át, föl kell lendíteni a kulturális tevé­kenységet. Van egy klubhelyiségünk, azt is szeretnénk rendbehozni. — Véleményed szerint miért esett rád a választás? — Nagy volt a szám, biztosan azért. — Közel van Rozsnyó. Vonzza a fiatalokat a városi élet? — Nem. Aki el ts megy, visszajön. Legtöbbjük itt dolgozik a környéken: a gombaszögi mészgyárban. Almáson, meg persze Rozsnyón. Akik el is mennek, kalandvágyból teszik, vagy elnósülnek. — Milyen az ifjúság kapcsolata a falu vezetőivel? — Nem mondhatnám, hogy a leg­jobb. A klubot például saját erőből festettük ki, a HNB nem adott támo­gatást. Aztán minden embert nem lehet csak úgy a szögről leakasztani, a HNB takarítónői takarították ki. Morgolódva. Hogy mi mit adunk a falunak? Néha betanulunk egy szín­darabot, de ott ts hiányzik a vezető egyéniség. Társadalmi munkát vég­zünk a szövetkezetben, meg a falu­ban ... Viszont jó kapcsolatunk van a fogyasztási szövetkezettel. A klub­­helyiségbe ők adtak televíziót, asztalt focit. Péter szavat mögött érezzük a problémák gyökerét. Például azt, hogy a fogyasztási szövetkezettel tartott kapcsolat úgyszólván üzleti jellegű — minél több fiatal áll be a szerve­zetbe, annál nagyobb az ellenérték. Azt, hogy megmozdulásaik nem a leg­jobban szervezettek. Elsősorban az 6, és a másik két fiatal képviselőjelölt feladata lesz az is, hogy változtassa­nak a fiatalok nézetén: ne csak vár­janak mindig valamit, de tegyenek is érte. És nem csak „érte“, de anél­kül is. fő kapcsolat csak úgy lehet­séges. Péter a „gázosoknál“ dolgozik, mű­szaki mester. Szakszervezeti bizalmi, SZISZ-funkcionárius. Szereti a falu­ját, s minden mondatában ott érezzük a tenniakarást. Most alkalma adódott, „fórumot“ kapott. —KVI— iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiif Növekszik a szocialista brigádok száma Mindketten a roiňaval (rozsnyát) tárásban laknak. Húsz-egynéhány éve­sek. S ha már a közös nevezőnél tar­tunk: mindketten „jogart“ kaptak a kezükbe — falujuk, szúkebb hazájuk bizalmát. BŰZI IRENKE, PaSkován (Páska­­hAza) lakik. A pleStvect (pelsőct) Vörös Csillag szövetkezet adminisz­tratív dolgozója. — Hány fiatal képviselő lesz a fa­lutokban? — Négy: Körösi Zsuzsa, P о - í y á k Eva, Sebő Gyuszi és én. — Mit tartotok. legfontosabb fel­adatnak, mik az elképzeléseitek a jö­vőt illetően? — Mindenekelőtt a falu és a fia­talok viszonyán szeretnénk javítani, ez azért is látszik nehéznek, mert a falu egyre sorvad — érdemes lenne megszámolni, hány ház áll lakatla­nul. Pelsőcre, Kuntapolcára költöznek a fiatalok. Itt a szövetkezeten kívül nincs más munkalehetőség. Aki kö­zép-, vagy főiskolát végzett, annak búcsút mondhat a falu. SZISZ-alap­­szervezetünk sincsen, ki-ki a munka­helyén, vagy az illető iskolában tagja a szervezetnek. Most építünk, egy klubhelyiséget, illetve renováljuk a volt szövetkezeti irodát. — Mit hiányolsz a községben? — Elsősorban vízvezeték kellene. A kultúrház is eléggé kihasználatla\ nul áll. S talán többet foglalkozhat­nának a fiatalokkal. — És ti, fiatalok mit tennétek en­nek érdekében? — Mi tennénk, csak nagyobb ösz­­szefogás kellene. — S mi okozza ezt a pangást? — Talán az emberek kényelemsze­retete. Meg aztán a televíziót is kár volt feltalálni. Jön az esti nyobc óra, s akkor mindennek vége: aki csak teheti fut haza, kezdődik a főműsor. — Azért biztosan vannak eredmé­nyek is. A kultúrával hogyan áll a helyzet? — A Thália szokott Időnként eljön­ni. Bár lenne itt egy észrevétel is: talán — lehet, hogy tévedek — nem nyújtják azt a teljesítményt, amit szoktak. Legutóbb a prágai Ady-klub­nak volt fellépése szép sikerrel. Volt vagy 140 nézőjük, jöttek a környék­ről is. A Safövölgyi énekkar is szo­kott járni ide. Irö-olvasö találkozóink voltak Török Elemérrel, F e c só Pállal. Hálás közönség a kis falué, hisz évente két, három kultúrműsor mindig az újdonság erejével hat. Irénke itt megáll a beszédben. A pillanatnyi csöndben körbefut a te­kintet: a könyvespolcon Faulkner, Rác z Olivér, Moldova könyvei. — Ezek a Magyar Könyvbarátok Köréből valók? — Igen, már hat éve vagyok tagja. Ja, és könyvtáros is vagyok itthon a faluban. S ezenkívül SZISZ-pénztáros, a munkahelyén szocialista brigádtag. Most már képviselőjelölt Is. Először, s nem alaptalanul. Bár szélmalom­harcnak tűnik az első pillantásra egy kihaló falut fejleszteni összetartani­­prólbálni. Megmozgatni az állóvizet. Ide tenni tudó emberek kellenek. SOLTÉSZ PÉTERNEK első látásra könnyebb a dolga. A falu, Krásno­horská Dlhá Lúka (Hosszúrét), fejlő­dő község, szép új házsorok mutatják jövőjét. Problémák azért itt is van­nak. Nagy szükség lenne például egy új üzlethelyiségre, mert — Péter sza­vai szerint: — „az ember bemegy az elejével, fenékkel kell kijönnie“. — Mit tartasz legfontosabb felada­todnak, mint képviselőjelölt? — Elsősorban összetartani a fiatal­ságot. Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy elég makrancos nálunk az ifjúság. Szeretik a kocs mát. Aztán a SZISZ-szervezetben is bajok vannak, sok az olyan ember, Látogatás egy agitációs központban ‘ Egyszerű épületben található a Nová Bodva-í (újbod­­vai) agitációs központ, amely példásan van berendezve. Különböző faliújságok, fényképek, szemléltető grafiko­nok érzékeltetik a község gazdasági-politikai fejlődését, a lakosság boldogulását, életkörnyezetének szüntelen javulását. Az életszínvonal emelkedését érzékeltető panelről bárki megtudhatja, hogy a Bodva parti községben 110 személyautót vallhatnak magukénak a lakosok, és a tévé, a rádió, a hűtőszekrény száma ugyancsak fel van tüntetve. Külön tábla szemlélteti a szövetkezet fejlődését. Em­lítésre érdemes, hogy az egy hektárra jutó mezőgazda­­sági nyérstermelés értéke 15 508 koronáról — öt év alatt — közel húszezer koronára emelkedett. A szemes­­terményt illetően ugyancsak számszerűen érzékelhető az ötéves terméskülönbözet. A község kulturális életéről megtudhatjuk, hogy szá­mos nagysikerű rendezvényt tartottak, köztük egész estét betöltő ünnepi akadémiát, Kérdezz — felélek esté­ket, különböző tanfolyamokat, amelyek szervezéséhez nagy segítséget nyújtottak a tömegszervezetek. A helyi könyvtár tevékenységéről is csak elismeréssel szólha­tunk. A polgári ügyek bizottsága rendszeresen tart névadó ünnepséget, házassági évfordulókat, s egyéb ünnepi megemlékezéseket. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az agitációs köz­pont munkaterv szerint működik. Ezt a tervet a köz­ségi pártszervezet taggyűlése és a hnb tanácsülése hagyta jóvá. Az agitációs központ célkitűzését össz­hangban vannak a CSKP XV. kongresszusa határozatá­val és a 6. ötéves tervidőszak feladataival. Rendezvé­nyeit fiatalok, s idősebbek egyaránt, szép számban lá­togatják. M á z í к Mihály iskolaigazgató tölti be az agyköz­pont vezetői tisztét, aki szabad Idejét a község közéleti­társadalmi tevékenysége kibontakoztatására fordítja. Ez az agitációs központ betölti hivatását: tanít, nevel, meggyőz, népszerűsít — a kongresszusi határozatnak megfelelően. —ib— A szocialista brigádmozgalom a szocialista munkaverseny fejlettebb formáját jelenti. Egyúttal alappillére a munkakezdeményezés egyre na­gyobb méretű kibontakoztatásának és szilárd támasza a gazdasági veze­tésnek a termelési feladatok teljesí­tésében. A CSKP XV. kongresszusa kedve­zően hatott a szövetkezetek szocia­lista brigádmozgalmának fejlődésére: a kongresszus idején hazánk mező­gazdasági üzemeiben 892 szocialista brigád alakult meg 11 ezer 378 új tagot tömörítve. Ezek a munkaközösségek vállalá­saikat az idénymunkák idejekorán! elvégzésére, a termelési és eladási kötelezettségek túlszárnyalására, a termelési költségek csökkentésére, anyag-, energia- és üzemanyag-taka­rékosságra, a munka- és életkörnye­zet javítására irányozták. Az év elmúlt Időszakában pozitív jelenség, hogy az SZFSZ Központi Bi­zottságának politikai-szervezési intéz­kedései nyomán egyre több szövetke­zetben alakítják meg a dolgozók kez­deményezésének fejlesztésével foglal­kozó albizottságokat. Így elvárható: hogy tevékenységük eredményeként rövid időn belül a raunkaígyekezet és a kezdeményezés még szembetűnőb­ben kibontakozhat. Szlovákia földmüvesszövetkézetei­­ben jelenleg a szocialista brigádok száma 2303, összesen 26 456 taggal. Igen örvendetes az is, hogy termelési feladataik sikeres teljesítése mellett a brigádok anyagmegtakaritást célzó 82177 koronás vállalásukat már ed­dig csaknem tíz százalékkal túlszár­nyalták. (ben)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents