Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-25 / 38. szám

1976. szeptember 25. SZABAD FÖLDMŰVES Marhatrágya-kivonat a tápgyártásban Írásomban szeretnék összefoglalni néhány ismeretet a szarvasmarha-trá­gya összetételéről és takarmányérté­kéről, amelyek a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem Termelés-fejlesztési Intézetének Mosonmagyaróvári osztá­lyán végzett vizsgálatok eredményei. A vizsgálatokat 50 trágyamintán vé­gezték el. Ezek közül 20 minta tehén­trágya, 20 minta hízómarha trágya, 10 minta pedig növendékmarha trágya volt. A vizsgálatok során a szarvasmarha trágyának azon összetevőit határozták meg, melyek egyrészt tápláláanyag* ként szolgálhatnak a kérődző állatok takarmányozásában, másrészt melyek esetleg határt szabhatnak a trágya ta­karmányozási irányú felhasználásá­nak. 'A vizsgált trágyaminták 3 különböző állattenyésztő telepről származtak és ennek megfelelően különböző takar­mányozási körülményeket reprezentál­nak. A vizsgálati adatokból megállapítha­tó, hogy a trágya szárazanyagtartal­mát esetenként elsősorban takarmá­nyozási körülmények befolyásolják, mfg a különböző hasznosítású állatok (tejelő tehén, hízémarha, növendék­­marha) trágyájának szárazanyagtar­talma között nem található lényeges különbség. A vizsgálati adatok tanul­sága szerint a szarvasmarha trágya átlagos szárazanyagtartalma 16—17,5 százalék között változik. A különböző trágyák nyersfehérje tartalma a szárazanyagból számolva 130,9 g és 174,7 g között változott. Ez a szárazanyag 14,1—18,9 °/o-a. Ez eset­ben is a tehéntrágya minták adták a legkisebb vizsgálati eredményeket. A nyersfehérjének, mindhárom trágya­félében jelentős része az emészthető nyersfehérje. A nyersfehérje labóratóriumi úton fpepszinessósavas emésztéssel) meg­határozott emésztési együtthatói az alábbiak voltak: Tehéntrágya 72,57 % Hízómarha trágya 65,17 % Növendékmarha trágya 67,77 % A nyersfehérje több mint három­negyed részét mindegyik trágyafélé­ben a valódi fehérje adja. A fehérje­­nitrogén a tehéntrágyában az összes nitrogén 79,29, a hízómarha trágyá­ban 77,11, a növendékmarha trágyá­ban pedig 83,11 %-a. Mind a nyersfehérje és a valódi fe­hérje mennyiségből, mind pedig ezek emésztési együtthatóiból arra lehet következtetni, hogy a trágya fehérje­­tartalmának jelentős részét a bendő és a vastagbél mikroflórájából szár­mazó baktérinmfehérje alkotja. A- mennyib'en a trágya nitrogéntartalmú anyagai csak közvetlenül a takarmány­ból származnának, a fehérjetartalma lényegesen kisebb és emészthetősége is jóval gyengébb lenne. A trágyaminták emészthető nyers­­fehérje tartalma a gazdasági abrakok emészthető nyersfehérje tartalmát mintegy 25—30 százalékkal haladja meg. (Így pl. a kukorica emészthető nyersfehérje tartalma 75, az árpáé 95, a búzáé 100 g kg-onként). A fehérje minőségéről csak az ami­­nósav analízis eredményének ismere­tében lehet véleményt alkotni. Annyi azonban az adatok ismerete nélkül is előrebocsájtható, hogy amennyiben a trágyát kérődző állatok takarmányozá­sa során kívánjuk hasznosítani, az etetett fehérje biológiai értéke nem el­sőrendű fontosságú. A szarvasmarha trágyából előállított takarmány egyéb­ként is csak egy része lehet a takar­mányadagnak, és ez is csökkenti bizo­nyos fokig a trágya komponens bioló­giai értékének jelentőségét. A nem fehérje eredetű nitrogén a három vizsgált trágyaféleségné) átla­gosan az összes nitrogén 11,67 %-a. A nem fehérje nitrogén legnagyobb részét az amid-nitrogén (3,37 %), ille­tőleg az amino-nitrogén (4,32 %) al­kotja. Ez a trágya takarmányként tör­ténő hasznosítása szempontjából ked­vezően ítélhető meg, mert az ebbe a két csoportba tartozó vegyületek több­ségét — a kérődző állatok átlagos ta­­karmányuzási körülményeit figyelem­be véve — bendömikroflórájuk közbe­iktatásával mintegy 50 %-os mérték­ben fehérjeforrásként fel tudják hasz­nálni. Ugyancsak kedvező a takarmány­ként történő hasznosítás szempontjá­ból az is, hogy a mérgező hatású N03—N csak egy-két százalékát képezi a nem fehérje nitrogénnek. Ez az NO3—N mennyiség az eredeti száraz­anyag tartalmú, trágyára számítva mindössze 0,07—12 g-ot jelent kg-ként. A nyers hamu a szárazanyag 16— 19 %-a. A takarmányozás szempontjá­ból fontos ásványi anyagok közül a Ca fordul elő a trágyában a legna­gyobb mennyiségben. A Ca nyers ha­mu 16—21 %-a. A légszáraz trágya 24—31 g Ca-t, 2,1—2,3 g Mg-t, 7,9—9,8 g P-t tartalmaz kg-ként. A Ca-P arány 3,2:1. Ez az arány takarmányozási hasznosítás esetén nem a legkedve­zőbb, mert valamivel tágabb a szük­ségesnél. A szárított mintákat 2000 mikronos szitán át nem eső trágyarészek szárí­tásával nyerték. A szitáit minták nyörsfehérje tar­talma csak egyharmada az alumínium­szulfáttal kezelt minták fehérjetartal­mának. A nyersfehérje emészthetősége 50 % körüli. A kicsapással nyert min­ták 10—11 %-os emészthető nyersfe­­hérje-tartalmat mutattak ki. Megállapították azt is, hogy ez eset­ben a fehérje nitrogén alkotja az ösz­­szes nitrogén legnagyobb részét. A nem fehérje eredetű nitrogén lényege­sen kisebb ezeknél a mintáknál, mint a friss trágyák esetében. A kicsapással nyert minták oldható nitrogén tartalma kétszerese volt a szitált mintákénak, és ez a növekedés elsősorban az NHő-nitrogén, továbbá az amino- és bázis nitrogén növekedé­séből adódik. Ez utóbbi két frakciót a kérődző állatok jól hasznosítják. Je­lentős, hogy a mérgezőnek számító NOö-nitrogén a két különböző minta­féleségnél az összes oldható nitrogén­nők csak 0,58, illetve 1,12 %-át teszi ki. Ez 1 kg szárítót trágyában 0,06 g, illetve 0,33 g N03—N-t jelent. Az alumíniumszulfáttal kezelt trá­gyahányaddal kapcsolatban felmerült a_ kérdés, hogy a trágya jelentős alu­mínium tartalma nem befolyásolja-e károsan a bendőbaktériumok működé­sét, nem rontja-e a fehérje kihaszná­lását, nem visz-e ki oldhatatlan fosz­fátok formájában túl sok foszfort a szervezetből. Fontos kérdés az is, hogy az ilyen nagy mennyiségű alumínium egy része nem szívédik-e fel, s nem nő-e a vér és az egyes szervek alumí­nium tartalma. Mindegyik felsoroll problémára található ugyanis egy-egy utalás az irodalomban. Ezért ezekel az esetleges mellékhatásokat az állat­kísérletek megindulása előtt minden­képpen tisztázni kell. Felvetődhet az is, hogy nem lenne-e egyszerűbb a már kicsapott, de még nem szárított ayagból az alumíniumot fizikai vagy kémiai úton eltávolítani, vagy esetleg olyan oldhatatlan kötésbe vinni, a­­melyból a felszívódás kizárt. A szarvasmarha trágyát, illetve az ebből előállított trágyalisztet takar­mányként tejelő tehenek, növendék­marhák, hizőmarhák és juhok takar­mányozásában lehetne eredménnyel felhasználni. A két trágyafrakciő köt zül az alumíniumszulfátos kicsapással nyert lényegesen értékesebbnek te­kinthető. Ez a frakció nagyobb emészt­hető nyersfehérje tartalmával, kisebb rosttartalmával és kedvezőbb ásványi­anyagtartalma alapján a gyenge-köze­pes búzakorpával tekinthető azonos értékűnek. Tekintettel arra, hogy a trágya eltávolítása az istállóból, továb­bá a trágyához adott víz tisztítása egyébként is megoldható feladat, a trágyaliszt előállítás költségeként csak a szárítási költség tekinthető. Ez pe­dig valószínűleg jóval alatta marad a kurpaárnak. A szitáit komponensnél már meg­gondolandó, hogy a szárítás költségei arányban áilnak-e az anyag takar­mányértékével. A kicsapással nyert komponens — amennyiben az alumínium hatása meg­nyugtatóan tisztázást nyer, vagy ha az alumínium eltávolítható a trágyából — kg 30—40 %-os mennyiségben be­keverhető szarvasmarhák vagy juhuk takarmányába. Hízómarháknak pl. mintegy 40—45 százalék gabonadara, 30—40 % trágya­liszt, 10—15 % lucernaliszt bekeveré­sével, továbbá 1,0—1,5 % karbamid, 3—4 % szír, 2—3 % ásványianyag és vitamin kiegészítéssel komplettáit takarmányt lehet' előállítani. Ilyen összetétel mellett a kész takarmány­­keverék keményttöértéke mintegy 600 —620 g, emészthető nyersfehérje tar­talma pedig 110—120 g lenné kg-ként. Ebből a trágyaliszt keményítóértéke és emészthető nyersfehérje tartalma egyaránt mintegy 25—25 %-t jelent. BODNÄR LÄSZLÖ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója. Csehszlovák mezőgazdasági gépek sikere a budapesti AGROMASEXPÖ-n Az AGROMASEXPO, teljes nevén Nemzetközt Mezőgazdasági Élelmiszer­ipari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár — augusztus 25 és szeptember 1 kö­zötti napokban — negyedik alkalom­mal került megrendezésre Budapesten a Vásárvárosban. A hazaiakkal együtt 20 országból több mint 130 kiállító vett részt az AGROMASEXPO 76 nem­zetközi szakkiállításon. Több csarnok­ban s mintegy 25 ezer négyzetméter­nyi szabadtéri és fedett területen mu­tatták be a nagyközönségnek a KGST és néhány tőkés állam mezőgépipara által készített és a nagyüzemi mező­­gazdaság iparszerű termesztési és ál­lattartási módszereihez szükséges gé­peket, berendezéseket és műszereket. A korábbinál nagyobb arányban ta­lálhatták meg a látogatók a háztáji és a kisegítő gazdaságok korszerű kis­gépeit, felszereléseit. A magyar mező­?azda sági gépgyártók csaknem 200 éle gépet, berendezést vonultattak daságokban sokoldalúsága folytán na­gyon kedvelt. Csehszlovákia mezőgép­iparával a szálastakarmány betakarí­­tőgép fejlesztését a magyar szakembe­rek közösen végzik. A csehszlovák AGROSTROJ Prostéjov mezőgazdasági gépgyár elhozta Buda­pestre az SPS—420 típusú szálastakar­mány betakarítóját, ami a szakembe­rek előtt nagy sikert aratott. Ehhez a géphez a MEZÖGÉPTRÖSZT törökszent­miklósi gyára különböző részegysége­ket állít elő. Kedvező mindkét ország számára az AGROSTROJ Jičín mezőgazdasági gépgyár és MEZŐGÉP vállalat, Békés­csaba között létrejött kooperációs meg­állapodás, amelynek alapján az MF— 70 típusú kis traktorhoz kétféle tí­pusban készít cukorrépa betakarítót a magyar vállalat. A kooperációs szdr­­ződést az AGROMASEXPO alkalmával írta alá a MOTOKOV prágai külkeres­kedelmi vállalat vezérigazgató-helyet­tese, Prchal mérnök, aki részt vett a mezőgazdasági gépek nagy seregszem­léjén. A műszaki szakemberek előtt nagy sikere volt a csehszlovák kiállítási pa­vilonban bemutatott Zetor-Crystal 120—45 típusú traktornak, amelyet a ZLK liseni gyára készít már sorozat­ban. A vásári tájékoztató szerint, a MOTOKOV útján kerülnek Magyaror­szágra ezek a traktorok. Az AGROSTROJ Malacky gyár szenny­­vízszállító pótkocsival szerepeit a kő-A Magyar Népköztársaság idén először vett részt az AGROKOMPLEX 78 Nitrán megrendezett mezőgazdasági és élelmiszeripari, továbbá mezőgépipa­ri kiállításon, azzal a céllal, hogy „a kölcsönös gazdasági segítség jegyé­ben adja át tapasztalatait“. Ezt hangsúlyozta Dr. Mészáros István a Me­zőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője is, aki szemé­lyesen részt vett a bemutatón és Dr. M á 1 i к Györggyel, a MÉM sajtóosztá­lyának vezetőjével, valamint S z i k sz a i Péterrel, a magyar expozíció igazgatójával s néhány további szakemberrel az újságírókkal rendezett ta­lálkozón. A KGST országai kölcsönös, vagy többirányú nemzetközi szerződések megkötésével nem szorítkoznak csu­pán az árucsere-forgalom bővítésére. A közös munka, a szelektív műszaki és gazdasági politika, amely a terme­lés gazdaságosságán, ésszerűségén alapul, csakis a KGST országainak nagy, egységes és biztonságos társa­ságában valósítható meg. A kölcsönös gazdasági A Csehszlovákia és Magyarország közötti együttműködés elősegíti a ter­melés korszerűsítését és az erők össz­pontosítását bizonyos feladatokra. Or­szágaink közötti legfontosabb együtt­működés a mezőgazdaság, a hús-, a baromfi-, a dohány- és a malomipar területén alakult ki. Élénk kapcsola­tenyésztették ki, nemesítője Anker Al­fonz. Munkájukat a világon elsőként az anyai vonalak folytatólagos nem­zedékváltására építették fel. A KA-HYB genetikai programja által kidolgozott eljárás ma lehetővé teszi azt, hogy egy iparszerűen termelő nagyüzem csak egyszer — az induláskor — vá­segítség jegyében tot tartunk ezen kívül a konzerv-, a sör-, a szesz- és a növényolaj-ipar sza­kaszán is, főleg a kutatás, valamint a tennelésfejlesztés terén. A Magyar Népköztársaság az AGRO­KOMPLEX 76 kiállításon azon munka­­területek vállalataival képviseltette magát, amelyek már kapcsolatot tar­tanak, illetve kapcsolatot kívánnak teremteni a szlovákiai, sőt csehszlová­kiai mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekkel, vállalatokkal, Intézetekkel. Az agárdi AGROKOMPLEX vállalat komplett sertés-, szarvasmarha- és juh­­istállókat, továbbá fa konstrukciójú, ragasztott megoldású terménytároló és egyéb raktárakat gyárt, tervez és szerel. A herceghalmi Állattenyésztési Ku­tatóintézet bemutatta a nagyüzemi szarvasmarha-elletés legújabb tapasz­talatokon alapuló és higiéniai szem­pontból kifogástalan módszerét. Ismer­tette továbbá a BAYBYDOP doplerin­­dikátor jelentőségét, amely lehetővé teszi az anyasertések vemhességénék idejében történő megállapítását. HSZV Budaörs a legnagyobb ma­gyarországi marhahús és tejtermelő üzemközi vállalat. Tartéstechnológiá­bányal Vásárvárosban. Ebből 200 da­rab kerül a következő évbén Magyar­­országra. Ez a különleges pótkocsi új­donságnak számított a kiállított ter­mékek sorában. Újdonság volt a cseh­szlovák gyártmányú UNHZ—750 típusú rakodógép is, amely a mezőgazdasági rakodást és anyagmozgatást teszi könnyebbé és gazdaságosabbá. Ebből a jövő évre 300 darabot kötöttek le a magyarok, amely a STROjlRNY Hum­­polec gyár terméke. Ezenkívül újdon­ság nálunk a csehszlovák szövetkeze­tekben bevált „borjúneveló berende­zés“ is, amely különösén az állatte­nyésztő szakemberek tetszését nyerte meg. A Budapesten megtartott AGROMAS­EXPO 76 kiállítás ismét tanújetét adta a szocialista államok jó együttműkö­désének. Erre egyik legjobb példa a magyar—csehszlovák kooperációs ter­mékbemutató volt, melyet a MOTOKOV szervezett A kiállításon a KGST or­szágok szakemberein és az európai tő­kés államok képviselőin kívül részt vettek a fejlődő országok, így többek között Nigéria, Algéria és Banglades szakértői is. A magyar párt- és kor­mányvezetők elismerőleg nyilatkoztak a szocialista országok által kiállított mezőgépekről és eszközökről, ami egy­úttal utat is mutatott a jövőre vonat­kozóan arra, hogyan tökéletesedhet és miben bővülhet a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság műszaki bázisa. Dr. László László séroljon hibrid tenyészkocasüldőket, a továbbiakban pedig utánpótlását min­denkor saját állományéból állítsa be. Ennek ökonómia előnye, hogy a rend­szeres tenyészkoca vásárlás elmaradá­sa miatt összehasonlíthatatlanul ol­csóbb bármely más eljárásnál. A gaz­daságosság növekedését ezen kívül a többlettermelés értéke és az önköltség csökkenése együttesen eredményezi. A Bőlyi Állami Gazdaság a cseh­szlovákiai baromfitenyésztő üzemelt ismert partnereként mutatta be Sha­ver Starcross 288 tojóhibridjeit. Ismer­tette a PISO szójafajta termesztési rendszerét, ami segítség lehet a hazai helyzet megoldásában, melyet jelenleg a megtorpanás jellemez. Tanulságosak az állami gazdaság komiőtermesztési tapasztalatai is. A Tatabányai Szénbányák a sertés­­telepi hígtrágya kezelés és tisztítás, még kísérletinek mondható módszerét ismertette a kiállításon, amelyet Duna­­varsányon próbálnak ki. Ez a módszer sajnos, nem felel meg annak a hazai követelménynek, hogy az egész szá­razanyag és a víz biológiai tisztítá­si folyamaton menjen át, s ezáltal fő­leg a fehérje anyagok alkalmassá vál­janak takarmánytáp-kiegészítők készí­tésére. A folyamat elején a vtbroszitá­­val különválasztott 0,3—0,5 mm-nél nagyobb szemcsék legfeljebb komposz­­tálhatók, mert a nálunk érvényben levő szigorú életkömyezetvédelmí ren­delkezések nem engedik meg az éret­len és baktériumokkal fertőzött trá­gyaanyag közvetlen földekre hordását. A megmaradó lebegőanyag tartalmat kémiai derítéssel távolítják el a szennyvízből. A derítőszer 5 %-os alu­míniumszulfát oldat, 0,6—1,5 kg/mJ hatóanyag mennyiségben. Egyenlőre még nem tisztázott, hogy az ülepítés után trágyaként felhasznált lebegő­anyag milyen mértékben akadályozza a növények csírázását és fejlődését a benne levő alumíniumszulfát miatt. Az ülepített lebegőanyagból takarmány sem vonható ki, amennyiben a mérge­ző alumíniumszulfát ezt valószínűleg nem teszi lehetővé. A tatabányai kez­­deriiényezés mindezek ellenére Igen figyelemreméltó. A trösztbe tömörült különböző me­­zögépgyárak képviselői bemutatták a növényvédelemben, a nagyüzemi sző­lőtermesztésben, a dohánytermesztés­ben, a terményszárításban és més me­zőgazdasági munkákban használhat!) gépeiket, amelyek Ismertetésére alka­lomadtán még visszatérünk. KUCSERA SZILÁRD fel, amelyek közül jó néhányat a szo­cialista országok közötti szakosítás és kooperáció alapján fejlesztettek ki. A látogatók a Szovjetunió impozáns be­mutatóján megtekinthették az új szov­jet óriás traktort, а К—701 típusú, 200 lóerős erőgépet. Csehszlovákia is bemutatta többek között azt a 120 ló­erős újfajta traktorát, amelyből az év végéig 500 darabot kap a magyar me­zőgazdaság. Az AGROEXPO kiállításon már ha­gyományos résztvevő a MOTOKOV, amely az Idei bemutatón több újdon­sággal, valamint néhány magyar­­csehszlovák kooperációs termékkel szerepelt. Ezek közé tartozik a TER­­RAMEPOL kerti kisgép Is. Az alapgé­pet importálják, az ehhez tartozó munkagépeket — pótkocsit, fedó- és nyitó ekét, a rotációs kapát, a perme­tezőgépet — Magyarországon állítja elő a MEZŐGÉP egyik vállalata. Ez a kisgép Magyarországon a háztáji gaz­juk jellemzője, hogy a hagyományos épületekben is korszerű munkafolya­matokat alkalmaznak, miközben maxi­mális eredményeket, minimális befek­tetéssel érnek el. ^ A Kaposvári Hibridsertést Tenyész­tő és Értékesítő Közös Vállalkozás a Csehszlovákiában is közkedvelt КА­НУВ hibridsertést mutatta be. Ezt a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolás

Next

/
Thumbnails
Contents