Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

6

A* összpontosítás és a szakosítás, amely jelenleg mezö** gazdaságunkban egyre nagyobb teret hódft, jelentős változásokat hoz magával, s hatása az egész mezőgazdasági termelés reprodukciós folyamatában érezhető. Megvalósításuk megköveteli a bonyolult szervezési, ökonómiai, tervezési, szociális és ökológiai kérdések tevékeny megoldását.

Szocialista népgazdasági rendszerünkben, melynek alapvető feltétele az Egységes központi irányítás, a mezőgazdaság szakosításának és összpontosításának folyamata sem fejlődhet ösztönösén, hanem ezekét tervszerűen irányítani kell.

A szakosítás és az összpontosítás feladatának mezőgazdaságunkban való céltudatos, átgondolt és komplex irányításának fontosságát hangsúlyozzák legfelsőbb politikai és állami szerveink, nevezetesen azon dokumentumban, amelyet a CSKP KB és a CSSZSZK kormányának elnöksége 1975-ben hagyott jővá. Ezen dokumentum címe „A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása, valamint az élelmiszeriparral való Integrációs kapcsolat további fejlesztésének elvei a hatodik ötéves tervidőszakban“;

Kisebb költséggel

Az irányítás egyes módozatainak kiválasztása és alkalmazása során —' a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításénak kerületekben, járásokban és üzemekben való fejlesztése közben — az össztársadalmi szempontok és követelmények figyelembe vételének és érvényesítésének szükségességéből kell kiindulni. A szakosítás és az összpontosítás nem öncélú, hanem ezeknek kell elősegíteniük jobban és kisebb költséggel létrehozni a mezőgazdasági termelés szakaszán társadalmunk szükségleteit.

A szakosítás és összpontosítás folyamata irányításénak döntő eszköze a terv. A tapasztalat azt mutatja, hogy a terv sikeres kihasználása ezen folyamat fejlesztése 15—20 évre szóló járási (kerületi) koncepciójának (tanulmányának) kidolgozását feltételezi. A tanulmány az anyagi-termelési alap és maga a termelés célmegoldását mutatja be. Bár a fejlődés a koncepciók bizonyos helyesbítését hozhatja magával, ezek az öt- és az egyéves tervek kidolgozásához mégis fontos kiindulópontként szolgálnak. A szakosítás és összpontosítás járási fejlesztési koncepcióinak — amelyek helyesbítésé jelenleg, az 1976- os év második felében folyik — szükséges ezért főként járási szintén elsőrendű figyelmet szentelni és a korrigálásokat a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak aktív részvételével végrlhajtani.

A tervírányításban betöltött döntő szerepe főlég azon képességéből éred, hogy a termelés összetételét, a beruházási építkezések fejlesztését követlenül képes alakítani, ahogyan azt az összpontosítás és szakosítás elveinek érvényesítése megköveteli.

A mezőgazdasági termények árrendszerében a jelenlegi teljes árszint fenntartásával számolunk, a szakosítás és összpontosítás folyamatának fejlesztésé érdekében azonban bizonyos árak rendezésére kerül sor. Ezen változásokkal jobban kifejezésre jut a jövedelmezőség, ami jobban ösztönzi majd az üzemeket a célul tűzött szakosítás megvalósítására. Ugyancsak a cél elérését segítik elő a szakosítás árkiegészítői.

Együttműködési szerződés

Az állami pénzeszközökből folyósított dotációkat és szubvenciókat ugyancsak kihasználjuk az összpontosítás és szakosítás folyamatának elmélyítésére, persze az egyes üzemek jövedelmi helyzetére való tekintettel.

Az összpontosítás és szakosítás folyamatának elősegítésére szolgál a földművesszövetkezetekről és a mezőgazdasági földalap védelméről szóló törvény.

A jelenlegi időszakban a szakosítás és az összpontosítás fejlesztésének végrehajtása terén elsőrendű feladat hárul a szervezési szakaszra. Még mielőtt ezen a téren lehetséges lenne a terv és a pénzügyi dotációk révén hatni, meg kell nyerni a mezőgazdasági üzemeket az együttműködési szerződések megkötésére. A szervezési munkaszakasz szerepe jelenleg nálunk azért is fontos, mert az együttműködés és a szakosítás elve kihasználásának szükségessége, amelyet széleskörűen kellene alkalmazni, még ezidáig nem honosodott meg az összes mezőgazdasági üzemek és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozóinak a tudatában.

Fokozni a terv szerepét

A terv alapvető feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termelés egyes üzemekbe történő célravezető elhelyezése, mivel a szakosítás és az összpontosítás a járás üzemei közötti mezőgazdasági termelés széthelyezésében alapvető változásokat hoz. Az aránylag nagy terjedelmű szakosított anyagi-termelési alappal rendelkező, valóban szakosított mezőgazdasági üzemek kialakítása az eddigivel szemben bizonyos mértékig gátolja a termelés összetételének rugalmas változását. Ebből az a követelmény ered, hogy alaposabban és állandóbb jelleggel kell megoldani a termelés széthelyezését egyes üzemekbe mint ezidáig.

A termelés üzemek szerinti távlati széthelyezését már fel kellene tüntetni az összpontosítás és szakosítás fejlesztésének folyamatáról készülő említett járási tanulmányokban. Egyidejűleg alaposabban kell érvényesíteni azt a követelményt, hogy a termelés új széthelyezésével minimális legyen a mözőgazdasági termékek kellő mennyiségének és minőségének létrehozásához felhasznált társadalmi munkaszükséglet. JTovábbi követelmény, hogy a széthelyezés folyamán az egyes üzemek részére olyan termelési terjedelmet szabjunk még az egyes ágazatokban, amely az üzemnek , lehetővé tenné a termelés optimális összpontosításának elérését a kérdéses ágazatban.

A növénytermesztés szakaszán

A növénytermesztési termelés összpontosításának és szakosításának tervszerű kialakításakor a járási mezőgazdasági igazgatóságok szintjén mindenekelőtt a következő feladatokat kell

végrehajtani:

• egyszerűbbé tenni a mezőgazdasági üzem vetésterületeinek összetételét, a termesztett növényféleségek számának csökkentésével olymódon, hogy a gabona- és takarmányféléken kívül csak szűk választékban termeljenek ipari növényt és zöldségfélét piacra;

• a speciális növények termesztését olymódon széthelyezni, hogy ezeket üzemenként olyan összpontosításban termesszék, amely lehetővé teszi a szakemberek, továbbá a termesztésre, a betakarításra és terménykezelésre használt gépek és berendezések hatékony kihasználását;

• úgy irányítani a termőtáblák gyarapítását, hogy az ügyes blokkok terjedelme az alföldi körzetekben 80—130, a hegyi és a hegyaljai körzetekben pedig 30—50 hektárt érjen el.

Ezen feladatok megoldásához az irányító szervnek (JMI) főként a következő terveszközök állnak rendelkezésére:

• a növénytermesztési termékek állami- vetési-, termelési- és felvásárlási tervének féladat-szétírása;

• a termények vetésterületének és termelésének legkisebb összpontosítására megszabott limitek, főleg az ipari növények, egyéb kereskedelmi növények és a zöldségfélék vonatkozásába?;

, SZABAD FÖLDMŰVES

1978. szeptember 1Й.

Tervszerűséget a mezőgazdasági termelés fejlesztésébe

Ésszerűbb

Egységes központi irányítást + Figyelembe venni az össztársadalmi szempontokat és követelményeket A Koncepció-megoldás A Fontos kiindulási alap A Belső árváltozások + Legkisebb mértékre csökkenteni a társadalmi munkasziikségletet ф A termelés összetételének egyszerűsítése

Az összpontosítással és szakosítással kapcsolatban — amelyek megvalósítása a CSKP KB határozataiból ered — júniusban Prievidžan tartott össz-szlovákiai értekezlet következtetései értelmében a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves — az SZLKP KB mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdő- és vizgazdaságban végzett pártmunka osztályának, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ösztönzésére — elhatározta, hogy „Az összpontosítás és szakosítás útján“ címmel, az arra leghivatottabb szerzők tollából cikksorozatot indít.

ф a gépvásárlási limitek, kiválasztott gépféléségek kiutalásának, továbbá egyes termelés-belterjesítő tényezők (vegyszerek, műtrágyák, tüzelőanyagok) limit szétírásávai olymódon, bogy ez összhangban legyen a vetés és a termelés összpontosításának új feladataival;

# az üzemek termelési-pénzügyi tervének jóváhagyásakor kihasználni az adott lehetőségeket, nevezetesen a növénytermesztési termelés kooperációs csoportosulásban való tervezését, a kooperáción belüli munkamegosztás és a kölcsönös tervteljésítás beütemezését.

A növénytermesztési termelés szakosításának és összpontosításának érvényesítését átgondoltan kell végrehajtani, ezért a tudományos-kutató bázis, az ggyes körzetek és nagyság szerinti üzemek részére gyorsan kidolgozza a növénytermesztés egyszerűsített struktúrájának modelljét, valamint alkalmazása fokozatos érvényesítésének szabályait a mezőgazdasági üzemekben és ezeket állandóan tökélesíteni fogja.

Illllllllllllllllllllllllllli

Az állattenyésztés szakaszán

A járások állattenyésztésének tervszerű összpontosítása és szakosítása érdekében a mezőgazdasági üzemeket mindenekelőtt tejtermelésre, marhahús-termelésre és üszőnövelésre kell szakosítani. Eközben a hegyi és a hegyaljai körzeteket a növendékmarhák nevelése részére előnyben kell részesíteni. Az egyes üzemekben fokozatosan át kell térni egy, legfeljebb két szarvasmarha kategória tartására az eddigi építmények és felszerelések hatékony kihasználásával, azok rekonstrukciója; korszerűsítése és hozzáépítése útján. A szarvasmarha-tenyésztés összpontosítását és szakosítását 15—30 ezer hektáros területegységen végbemenő nyitott állományforgóval, szélé’skörü üzemközi együttműködéssel kell megalapozni. A sertéshizlalás széthelyezésében a feldolgozóipar kapacitására Is tekintettel kell lenni. A nagyüzemi összpontosítás további terjesztésének érdekében a baromfi és a sertéstenyésztés szakaszán a jövőben Is szervezünk üzemközi mezőgazdasági vállalatokat, esetleg a feldolgozóipar ágazatainak részvételével.

Az állattenyésztési termelés szakosított és összpontosított szervezésének modelljeit a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetében már kidolgozták.

Ezzel kapcsolatban a következő terveszközök érvényesíthetők:

ф a gazdasági állatok állományszáménak, továbbá az állattenyésztési termékek termelésének és eledásának állami tervfeladat szétírása, esetleg az üzemközi együttműködés feladatainak szétírása (termelésbe állított növendékállatok és takarmányfélék vásárlása és eladása),

0 a beruházási építkezés tervezése, melynek az állattenyésztési termelés szakosításának és összpontosításának fejlesztésére döntő hatása van,

# a szarvasmarhatenyésztés járáson belüli távlati fejlesztését célzó tervezet kidolgozása (legalább tíz évre), ami alapját képezné az öt- és az egyéves tervekben a szakosítás és az összpontosítás kialakításának,

• az anyagi-műszaki ellátás területén jelentős helyet foglal el központi készletekből a tervezett takarmánykiutalás és a takarmánykeverékek eladása.

Szolgáltatás-fejlesztés

Az összpontosítás és a szakosítás további fejlesztésében, főleg a növénytermesztés szakaszán nagy jelentősége van a mezőgazdasági szolgáltatásnak. Itt főleg a növényi kultúrák védelméről, vagyis kemizálásáről (agrokémiai központok), továbbá a meleglevegős növényszárításről, a takarmány-palletírozásről, a burgonya válogatásáról és raktározásáról, a zöldség és a gyümölcs piaci előkészítéséről és raktározásáról, a gépkölcsönzésről és javításról, a vetőmag és ültetőanyag termesztésről, Illetőleg az öntözőberendezések használatáról van sző.

A szolgáltató vállalatok nagyobb részét járáson belül a mezőgazdasági igazgatóságok Irányítják, amelyek hatást gyakorolhatnak azok fejlődésére és tevékenységére, mindenekelőtt a beruházási terv, továbbá az anyagi-műszaki gllátás, a felvásárlás tervének és az ezekre’ kötődő munka- és pénzügyi tervek alakításával. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, a tervnyújtotta lehetőségeket nagyobb mértékben kell kihasználni az agrokémiai vállalatok, továbbá a takarmányliszt készítő és szemcséző üzemek létesítésére. Az állattenyésztés szakaszán a szakosítás fejlesztése érdekében a jelenleginél nagyobb mértékben szükséges kihasználni a tenyészállat szerződéses eladásának és vásárlásának tervezését.

A mezőgazdasági Irányítás eszközeinek egységes és céltudatos kihasználásával az egyes járásokban elmélyülhet a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának folyamat-gyorsulása, ami biztosítéka mezőgazdasági termelésünk növekedő hatékonyságának.

JUDr. JAN TOMCÄNI, CSC., az SZSZK MSzőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma tervösszesítő főosztályának igazgatója,

Doc. MIROSLAV GRZNAR mérnök CSc.,- ökonómiai Főiskola, Bratislava

Felmérték eredményeiket

A lévai fMI üléstermében rendezték meg a járás vezetó mezőgazdasági dolgozéinak munkaértekezletét.

Az értekezlet első részében Zoltán Cérnák mérnök, a JMI termelési-műszaki igazgatóim lyettese, értékelte az idei gabonabetakarítási munkálatok eredményeit. Megjegyezte, hogy a járás 44,28 mázsás hektáronkénti termést ért el, ami annak ellenére, hogy 48 mázsát irányoztak elő, minden idők második legjobb termése. Ennél többet csak 1974-bén produkáltak. Mindamellett a levicei járás nyugat-szlovákiai viszonylatban az utolsó előtti helyen végzett, így a nitrai aratóünnepélyen csak tizedikként vonulhatott fel. Búzából 46, árpából pedig 40 mázsát takarítottak be hektáronként. Búzából legjobban a Száva (52,1), az Iljicsovka (49,7), a Jubilejná (47), illetve árpából a Haná (46), a Favorit (43,8) és a Triumf 41,9 mázsát) fizetett.

Nem vált be a Kaukáz és a Mironovszkája, mSIy fajtákat nagy területen termesztettek.

Hat éfsz 50 mázsán felüli termést ért el. A sorrend: Dolná Seč (Alsószécse) 53,4, Tekovské Lužianky (Kissalió) 52,1, Tekovské Lužany (Nagysallö) 51,3 Pohronský Ruskov (Oroszka) 50,5, Kalná (Kálna) 50,1 és Želiezovce (Zselfz) 50,1 mázsa.

A kombájnosok szocialista munkaversenyét az E—512-esek nái Svoboda József ás Balázs József a Veľ. Ludince-i W. Pieck efsz, az SZK—4-eseknéI pedig Gladics József és Lauko Alexander a Kurafany-i Béke Efsz tagjai nyerték.

Szólni kell azonban azokról a mezőgazdasági üzemekről is melyek nem váltatták be a hozzájuk fűzött reményeket. A Veiké Ludincei (nagyölvedi), a Farnái (farnadi) és a Kurafany-i Efsz, valamint a Zeliezov cei Állami Gazdaság aránylag kis hektárhozamokat mutat ki, holott a termelési és éghajlati feltételek ezen a tájon a legmegfelelőbbek. Vannak azonban elrettentőbb példák is. A Santo vkai Efsz vezetőinek úgy gondoljuk — ielkiismeretfurdalása van, hiszen mindössze 27,03 mázsát takarítottak be hektáronként, holott a szomszédos demandiceiek (déméndiek) 38, a zbrojnikyak 45, a leviceiek (lévaiak) pedig 48 mázsával dicsekedhetnek. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a kedvezőtlen éghajlati feltételeken kívül más is közrejátszott, elsősorban az agrotechnikai időpontok be nem tartása, továbbá a rossz munkaszervezés és a munkához való viszony. A žembérovceiek is csupán 35,5, a Nová Dedina-iak 39,6, a Sahy-i (Ipolysági) Állami Gazdaság pedig csak 38 mázsát gyűjtött be hektáronként. Igen szembetűnő a tárovcei példa. Az előzetes becslések szerint szinte biztosra vették a szakemberek, hogy ebben a szövetkezetben idén rekordtermés lesz. Az eredmény: 48,87 mázsa egy hektárról. Ez bizonyos értelemben komoly sikertelenség, melynek okát a szövetkezet szakembereinek minél glőbb fel kell tárniuk.

Szükséges szólni a gépesítésről is. Idén a gépesítési részlegek dolgozói jobban kitettek magukért, mint tavaly. Elsőizben arattak a nagy teljesítményű szovjet gyártmányú Koiosz kombájnokkal. Összesen 625 db kombájn végezte a nyári betakarítási munkálatokat. Mfg tavaly egy kombájnra 80,5 hektár, idén csupán 75 hektár jutott.

Ha már a kombájnosoknél tartunk, meg kell ’említeni egy égető problémát is. Mfg a vendégkombájnosok nagy része csupán 7—10 napig tartózkodott a lévai járásban, addig a lévai járás kombájnosai 25—30 napot dolgoztak a cseh országrészekben. Ezáltal bizony kiesés keletkezett, főlég a szalmabetakarításban. Ami a gépek javítását illeti, ezt 30 mozgó javítóműhely dolgozói végezték.

Az igazgatóhelyetes beszéde második részében szóit az ősz; mezőgazdasági munkákról. Bírálta a trágyázás és az őszi

mezőgazdasági munkák mene tét. E mezőgazdasági munkák szakaszán lemaradás mutatható ki. A tanácskozás napjáig a 33 200 hektár földterületből mindössze 5000 hektárnyi volt felszántva. Az őszi repcét a tervezett 1000 hektár helyett 810 hektáron vetettek el. Ami a műtrágyaellátást illeti, elégedettek a szállított mennyiséggel.

Pavol G á b r i š mérnök, a JMI ellenőrzési osztálya vezetője kiértékelte az első félévben végzett ellenőrzések eredményeit és szólt a szövetkezetek ellenőrző bizottságai előtt álló feladatokról.

A munkaértekezleten felszó Iáit Vladimír J a n ö o, az SZLKP JB helyettes titkára is, aki ismertette a szövetkezetek és állami gazdaságok kommunistáinak soronkövetkező értekezletei jelentőségét és küldetését, Ezekén értékelik a mezőgazdasági üzemekben a márciusi tanácskozásokon elfogadott határozatok teljesítését, а XV, pártkongresszus mezőgazdaságra vo natkozó határozatai teljesítését és az első félév gazdasági és politikai eredményeit.

A munkaértekezlet élénk és igen tartalmas vitával fejező dütt be, melyben felszólalt Milan Smolka mérnök, a JMI igazgatója és dr. Milan S u c hm a n, a Járási Ügyészség vezetőhelyettese is. Abel Gábor

Iliin

III