Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-04 / 35. szám
1976. szeptember 4. .SZABAD FÖLDMŰVES A nagyhozamú búza-, árpa- és kukoricafajták új probléma ** elé állították szocialista mezőgazdaságunkat, amennyi ben a jelentősen megnövekedett termékmennyiség elhelyező sére kevés a tárolótér. Az állattenyésztési termelés feladatai nak állandó növelése természetesen több Istállótéret kíván A terményfelvásárló vállalat és a mezőgazdasági üzemek foko zatosan építenek ugyan korszerű gabonasiiókat, illetőleg istái lókat, a nagyarányú befektetés, az építési kapacitás és a tartós építőanyag mennyiség azonban mérsékletre int. Ezért átmenet időszakra olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek ren delkezésre álló anyagból, olcsón és gyorsan segítenék megöl dani a pillanatnyi helyzetet. A megoldási lehetőségek közü legelfogadhatóbbnak a fa építmények átmeneti alkalmazása bizonyult. Szlovákia mezőgazdaságában ennek kapcsán számos fa konstrukciójú, részben előregyártott elemekből készülő magtár és istálló épül. Ezek kivitelezési módja felől érdeklődtünk a Nové Zámky-i {érsekújvári) AGROSTAV vállalat tervezési részlegének vezetőjétől Š t e v 1 í к Ján mérnöktől, továbbá M á z o r Ondrejtől a célépltkezésí műterem vezetőjétől. A fejlődés olyan gyorsan halad előre, hogy nem tudni néhány év múlva pl. a szarvasmarhák elhelyezésének milyen módszere lesz a legkorszerűbb. Mielőtt megvalósítanánk a néhány ezer szarvasmarhát befogadó, korszerűen gépesített telepek építését, nincsen értelme nagy építmények létrehozásának. Politikai és gazdasági vezető szerveink nézetével összhangban Jelenleg a zömében fából készülő kisebb vagy közepes nagyságrendű istálló építése került előtérbe. {árásunkban a Žilina! DREVOINDUSTRIA л. v. típustervei alapján az AGROSTAV készítette el a tervrajzokat a Promos tfpusú magtár építésére, amelyet a Rubaili (Füri) Efsz saját rezsiben kivitelez. A fa-elemekből összeszerelt épület befogadó képessége 200 vagon mennyiségű gabona, vagy hasonló anyag. Az épület hossza 48, szélessége 16, nyeregmagassága 11,20, oldalmagassága 2,5 méter. Az oldalfal ragasztott rámáiba helyezik a falpaneleket. A tető gerendákat ugyancsak könnyű fapanelek kötik össze. A tető fedőanyaga lehet hullámos pléh, vagy azbest. A homlokfalon és a hátsó falon széthúzható kaput helyeztek el, amelyen teherautóval is át lehet hajtani. A faépület monolitikus betonalapja olyan vastagságú, amilyet az építésre kiválasztott helyen a föld teherbíró képessége megkíván. A betonalapban nyílásokat hagynak, az űn. horgonygerendák elhelyezésére. Nem számolnak azzal, hogy az aránylag vékony fapanel falra nehezedne a tárolt termék, mert a gabonát az épület közepén raknák prizmákba. A tetőnyereg alatt azért nincsenek összekötő keresztgerendák, mert az emelőszerkeztek működéséhez helyre van szükség. Az ilyen fából készülő magtár beruházási költsége 853 ezer korona körüli. Rubanban a 20 cm vastagságú beton padozat elkészülésé után az épület szerelését a žilioai Drevoindustria n. v. jól begyakorolt építőbrigádja végezte el. Az épületet aránylag gyorsan, két hónap leforgása alatt lehet felépíteni, mert a beton száradásához 21 napra, a szereléshez pedig 2—3 hétre van szükség. A fából készült szerkezetet olyan anyagokkal Impregnálták, amelyek védik a penészesedéstől és a tűzveszély éllen, a csehszlovák normáknak megfelelően. Ezenkívül a fa felülete további konzerváló lakkal vagy festékkel Is bevonható. A kezeléstől és karbantartástól függően élettartama 10—30, esetleg ennél több év is lehet. Ez a magtártípus többhasznosítású, s többek között felhasz-Magtárak és istállók - fából Vydrany (Hodos) határában két Promos típusú magtárat építenek. {A szerző felvétele) nálható a mezőgazdasági gépek, a zöldségesládák stb., téli tárolására. A növendékmarhák részére előregyártóit faelemekből összeszerelhető istállót a járás négy szövetkezete részére építenek. A fa istálló szélessége 12 méter, hoszsúsága pedig 200 növendékmarha befogadása esotén 80 méter. Egyébként az épület a négy méteres modulokkal szükség szerint meghosszabbítható. ( A raužlai (muzslai) és a milanovcei (nagykérí) szövetkesetben szabadtartásos technológiával számolnak. A technológiát az Agrostav dolgozóinak kellett megoldaniuk, s javaslatuk szerint az épület közepén takarmányszállító futószalag halad majd végig. Az állatokat 25 darabonként helyezik el. Minden boxból biztonsági kijárat vezet a kifutóba. A takarmány-előkészítőben a széles adagoló asztalon bekeverhető az etetéshez akár az egész napi takarmányadag is. Etetéskor innen futószalagon kerül a takarmány az etetővályt\ba. Ez a folyamat egy helyről irányítható. Az etetővályú mindkét oldalán fémkerítés akadályozza meg, hogy a takarmánykeverőhöz közelebb eső állatok nehogy több takarmányt fogyasszanak, mint az attól legtávolabb helyen levők. Amikor a takarmányszállító futószalag megáll, a rács 25 állat részére egyszerre nyitható fel. Az etető a takarmányvályú fölött hídszerű padkán halad majd végig és onnan kézipákával szabadíthatja fel az egyes rácsokat, amelyeket az állatok maguk nyitnak fel. A mélyalmos rendszerű istállóban 60 centiméteres trágyaréteg halmozódhat fel. Az Istálló alja mindenütt beton padozattal izolált. A 25 állatot befogadó boxok mindegyikének trágyalégyűjtőjéből a folyékony anyag csatornán át a tartályba jut. A másik istálló típus technológiája a bekötős rendszer követelményeihez igazodik. Itt a nevelt, vagy hizlalt növendékéllatokat három sorban helyezik el és az épület 250 állatot fogad be. Az istálló piros téglapadozatát szalmával vagy más anyaggal almozzák és a trágya eltávolítása körbenjáró terélőrendszerrel történik. A trágyaanyag az épület végén pótkocsira kerül. A takarmányozás hasonló mint a mélyalmos tfpusú Istállónál, azzal a különbséggel, hogy a takarmány a keverőasztalról két futószalagra kerül. A közbeiktatott és keresztben mozgó futószalag egyszerre csak az egyik szalagra továbbítja a takarmányt. Az etető ez esetben a védőrácsot a földszinti ellenőrző folyosóról nyitja fel. Ezt az istállótípust nem látják el kifutóval, csak néhány biztonsági ajtóval. A tetőnyergen 8 méterenként helyezik el a levegő-elszívó ventillátorokat. Ezek' működésé automatikus a beállított hőfok és páratartalom sze'rint. A ventillátorok fordulatszáma szükség szerint percenként 0—2600 közötti lehet. A két istállótípushoz a Zlaté Klasy-i (aranykalászi) Agrnprogres vállalat fa konstrukcióját és paneljeit használják fel. Az ezekből összeállított épület négy méteres modulokra tagolódik. Belülről tűzálló azbeszt^ deszka védi, kívülről pedig a ragasztott furnér lemez mű brizolittal vonható be ráfujatással. Az AGROPROGRES kötőanyagként hullámos üveglaminátumot ajánl és szállít. Mivel ez az anyag könnyen gyullad és a tűzoltók nem voltak hajlandók beleegyezni használatába, ezért náluk hullámos alumínium pléhe't használnak tetőfedésre. A gyártó vállalattól így csak a teherviselő keretekét és az oldalvalamint a tetőpaneleket veszik át. Az istálló homlokzatát téglából építik, mert az eredeti homlokzat a beruházóknak nem tetszik. Nehogy a nagyobb, öt mázsás állatok kinyomják az épület oldalát, acélcső oszlopokra belül a fal mentén több soron gömbfát helyeznek, el. Sok mindent meg kell változtatniuk * és gyakorlatilag új épület típust kellett kialakítaniuk. A négy méter nyeregmagasságú és 2,60 méter oldalmagasségú istállóépület tervezett beruházási költségé a technológiával együtt 2 millió korona. A pára hatása ellen impregnált épület élettartama 10 év körüli lehet. A fából készült épületek számos mezőgazdasági tizemben átmeneti időre jó szolgálatot tehetnek, ezért hélytelen lenne idegenkedni tőlük. k. Sz. „NAPONTA HETVEN SZARVASMARHÄT ÉS ÖTSZÄZ SERTÉST JUTTATUNK PIACRA.. Húskombinát készült Dunajská Stredán Akt naponta bevásárolni kényszerül, tudja, mennyit kell a háziasszonyoknak sorakozniuk a vasárnapi húsért, hány órát vesz el szabad idejükből hétköznapi asztaluk fehérje- és kalória-ellátása. Voltak, vannak is olyan hangok, hogy kevés a hús és a vidéki hentesüzletekben olykor napokig-hetekig nem kapni, illetve csak dugáruként lehet vásárolni kimért húst. Nem húsellátóinkat kívánjuk védelmezni, hiszen nekik is lehetnek és vannak is nehézségeik, hanem a csalóka hírek hordozóinak látószögét kérdőjelezzük meg azokkal a számadatokkal, amelyek a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás területén élő polgáraink kellő húsellátását igazolják. A járás területén májusban mindenki — a csecsemőket is beszámítva — átlag 2,05 kg húst fogyasztott el, s ebben a kimutatásban nem szerepel a sok-sok baromfi, valamint konzerv és egyéb tartósabb hústermék. Igaz, nem Pásztor Arpád az építkezés gazdasági felelőse. téveszthetjük szem elöl, hogy a protekciózás sok hentesboltban, Így a vidékiekben is, még mindig otthonos, bár titkolt szokás — hiszen haszonnal jár. Az éremnek persze van másik oldala is: miért kellene prntekciózni, ha lenne elegendő hús? Valóban: miért nincs hús, ha van? Mert. ahogy azt húsellátóink is belátják, megszakad, meghibásodik a kapcsolat a termelők és a feldolgozók között, illetve húsfeldolgozó üzemeinkben olykorolykor becsúszik valamilyen technikai hiba. A megoldás tehát pusztán szervezés kérdése, amellyel elértünk az érem harmadik oldalához. A járás hentesüzleteinek, vendéglátóipari és üzemi étkezdéinek javarésze a szlovákiai főváros vágóhídjaírúl kapja az árut, ami nemcsak szállítási bonyodalmakkal, de kizárólagossággal is párosul. Azaz: ha a fent megnevezett akadályok következtében a kelleténél kevesebb húst dolgoznak föl, akkor természetes, hogy elsősorban a fővárosi piacokat látják el áruval, s csak másodsorban vidéki megrendelőiket. S ez, végöl is közösségi érdekeink legmélyebb összefüggéseiben érthető. Am nehogy azt gondolja valaki, hogy húsfeldolgozó iparunk jelenlegi állapotának megváltoztatására nem történtek intézkedések. Történtek, s nem is egyoldalúak. Többek között ezért is épül Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) húsfeldolgozó üzem. És természetesen, nemcsak ezért. A járás területén százezer ember ét, étkezik naponta. Az időlegesen más területen tartózkodókat helyettesítik a turisták, és átutazók. E százezres tömeg húsellátásának teljes — kellő színvonalú, minőségű és idejű — kielégítése, s a járás területén fölnevelt szarvasmerhák és sertések gazdaságosabb feldolgozása érdekében épül ez a húsgyár, amely remélhetőleg képes lesz nemcsak a járás lakosságának, de a szlovákiai főváros néhány tízezres lakótelepének húsellátására is. A majdani húskombinát építkezésének gazdasági felelősétől, PÁSZTOR Árpádtól kérdeztük meg, mikor kezdték meg а munkát, s terv szerint mikor kerül sor a húsgyár átadására, mely vállalatok a főbb kivitelezők? — Az építkezést hetvenöt decemberében kezdtük meg. Az építkezési rész kivitelezője a Stavoindustria Bratislava, a technológiai rész fő kivitelezője a Strojobal, Hradec Králové, a terveiket pedig a Potravinoprojekt Brno készítette. Az összberuházási költség 148,4 millió, a húskombinát összköltsége 173,4 millió korona. Az építkezés befejezése a jóváhagyott tervek alapján 1978 novembere. Mivel sokunkat érintő időpontról van szó, megkérdeztük, mit mutat az építkezési munkálatok jelenlegi állása: sikerül-é betartani a megjelölt határidőt, vagy sem? — Ezidáig a földmunkákat, az esőlevezetö-, az ipari- és egyéb csatornahálózatok kiépítését végeztük el. jelenleg is hasonló munkálatokat végzünk, de ezen kívül melléképületeken és egyebeken dolgozunk. A fő épületek építését idén szeptemberben kezdjük meg. Ami a határidő betartását illeti: pillanatnyilag az építkezés legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek előkészítve, azaz nem teljesek a tervek. Amiért a Brnoi Potravinoprojekt a felelős — tesszük hozzá. Az irodahelység aprócska asztalán, amelynél beszélgetünk, éppen az épitkezésből részt vállaló üzemek címeinek két oldalnyi lajstroma látható. Alig elképzelhetők, mennyi ember eredményes munkája, s szerte az országból hány üzem összefogása szükséges egy hús-A húskombinát makettje. kombinát felépítéséhez. Az együttműködés, a szállítási határidők betartása tehát nemcsak az építést, hanem egy beindított gépezet állandó, terv szerinti működését is biztosítja. Éppen ezért érthetetlen a Brnoi Potravinoprojekt feladataihoz való viszonyulása. És nemcsak érthetetlen ... A Dunajská Streda-i járás állattenyésztői egyre nagyobb részt vállalnak az ország húsellátásában, a hatodik ötéves tervhatározat gyakorlati megvalósításában, illetve e megvalósulás elősegítésében, miszerint a következő évben országunk minden polgára átlagosan 85 kg húst fogyaszthat majd. Míg a járás 1970-ben 13 497 tonna húst adott az ország éléskamrájába, 1975-ben már 22 51B tonnát. Marhahúsból ugyanezen évek kimutatása a következő: 7717, majd 9643 tonna. Csökkenést csak a járványos köröm- és szájfájás hozott, 1973-ban. Azóta ebben a járásban állandóan növekedik a hústermelés, amely ha továbbra is ezen a szinten fejlődik, 1978-ra, a húskombinát átadásának idejére, negyvenezer tonnánál is több sertéssel és szarvasmarhával járul majd hozzá a húsellátás nemcsak hazai, de talán világméretű problémájának megoldásához. Éppen ezért kérdeztük meg, hogy az üzemképes gyár évente menynyi húst lesz képes feldolgozni. — Az átadáskor 309 alkalmazottal kezdünk. Többségük szakképzett lesz, hiszen a Bratislava! Húsfeldolgozó Vállalat, melynek üzemegysége leszünk, már most számol a képzett munkaerőszükséglat kielégítésévűi. (Kanovits György felvétele!)' Sok csallóközi fiatal tanul a bratislavai iskolában, hiszen az ésszerűbb kádergazdálkodást szem előtt tartva valamennyiünk célja és érdeke, hogy húskombinátunkban járásunkon belüli munkaerők dolgozzanak. Az üzem évi termelési terve 13 664 tonna csontozott hús és 2500 tonna egyéb termék,például vizes és tartós szalámiféle, kolbász, diétás és füstölt áru, stb. előállítása. Hogy üzemünk’ technológiája — amely Hodonín után második azonos rendszerű az országban — a mai viszonyokhoz mérten korszerű, ezt bizonyítja, hogy élősúlyban 23 ezer tonna vágómarhát, illetvő sertést leszünk képesek feldolgozni. Hogy átJ tektnthetőbb számokban beszéljek, naponta hetven feldolgozott szarvasmarhát és ötszáz sertést juttatunk piacra.Üzemünk elsődleges célja, természetesen a járás, s csak azután a fővárosi piac ellátása. Az építkezést tehát tavaly decemberben megkezdték, s annak ellenére* 'hogy Pásztor Arpád csupán pár mondatos tájékoztatóval szolgált, bízunk abban, hogy írásunkkal sikerül előbbre hoznunk a fölmerült problémák orvoslását, s olvasóinkkal ünnep- és hétköznapjait érintő húsellátás és feldolgozás kérdésköréből, a fennálló hibák és hiányosságok eltávolításét célzó nagy horderejű törekvésről.SZIGETI LÁSZLÓ
