Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-04 / 35. szám

W78, szeptember 4. SZABAD FÖLDMŰVES Valaha, pontosabban a gépesített, nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást megelőzően az aratást és cséplést sorolták az esztendő legfontosabb, vala­mint legnehezebb munkálatai közé. Valóban az volt, hiszen a nagyobb gaz­daságokban és az uradalmak nagybirtokain hetekig húzta a kaszát a két­kezi munkás, búgott fülébe a cséplőgép, csörgött, porzott az elevátor, ontva a szalmát a villázókra, kazlazókra. A szocializmusban ez a talpig embert kívánó dologtevés 7—10 napra redukálódott, s a fizikai erőkifej­tés helyett a szakmai hozzáértés, a jó szervező-irányító készség jutott elő­térbe. Ott, ahol híján van a szakavatottság, a jó politikai felkészültség, az Egyébként jó gépi- és munkaerő-ellátottság mellett is akadozik a-termelés. Viszont a rugalmas, színvonalas munkaszervezés, a vezetők sokéves, gazdag tapasztalata, a dolgozók szakképzettsége folytán a munkateljesítmény na­gyobb, a gépek teljes kihasználására törekszenek, alkalmazva a hosszított, vagy a több műszakot. S ott, azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol az étkeztetés problémáját is megoldották, a munkaidő jó kihasználása körül sincs baj. FOKOZOTT TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG A KÖZELGŐ KÉPVISELŐTESTÜLETI VÄLASZTÄSOK ELŐTT Mint már az előbb említettük, a gabonabetakarítás ideje jöcskán lerö­vidült. viszont az őszi szántás-vetés, a kapásnövények betakarítása — még a gépesítettség ellenére is — jócskán elhúzódik, mivel többféle munkamű­velet vár naponta elvégzésre. Soron az istállótrágyázás, a műtrágyázás, a vetőszántás, a jó magágykészftés. de ngyanakkor a zöldségfélék betakarí­tása sem várathat magára (ellenkező esetben a korán érkező őszi talaj­menti fagy okozhat tetemes kárt az Idén jó áron értékesíthető termés­ben!). No meg a jó szövetkezeti gazda azt a szólás-mondást vallja: többet ésszel, mint erővel. £s éppen az előb­bire van most nagyobb szükség, hogy a szűkösebb szálastakarmánytermést némiképp ellensúlyozzák, éppen a ka­pásnövények. a silókukorica, a csala­­mádé. illetve gabona után vetett má­sodnövény jó minőségű, idejében tör­ténő betakarításával, a kukoricaszár, a szójaszalma. a répafej, a cukorgyári répaszelet célszerű hasznosításával S nem elhanyagolható a letakarni! burgonya-, cukorrépa-, kukoricafölde ken megejtett böngészés, vagy a szarvasmarhák, juhok rátörelése (ezt már az előző években is praktizálták Nyugat-Szlovákia több járásában, jd eredménnyel). Ha a gabonabetakarí fásban járások, mezőgazdasági üze­mek, munkakollektlvák. s egyének versenyeztek az Egy szem gabona se vesszen kárbal jelszó gyakorlati való ra váltásáért, úgy az őszi nagy dolog tevés időszakára is jól érvényesíthető ez az elv, amely az ésszerű, takarékos gazdálkodás alapja. A galántai járásban nem kevesebb, mint 14 700 hektár kukorica, közel öt­ezer hektár silókukorica, több mint négyezer hektár cukorrépa, négyszáz­harminc hektár fűszerpaprika betaka­rításáról kell idejében gondoskodni, beleértve a szállítás rugalmas lebo­nyolítását. a szakszerű utógondozást (szárítás, tárolás, tartósítás, stb.) és értékesítést is beleértve. Ez újabb, a nyárinál is nagyobb erőfeszítéseket, jó szervező és irányítókészséget köve­tel a vezető tisztségeket betöltőktől, szakemberektől, gépkezelőktől, s na­gyobb aktivitást a mezőgazdasági üze­mek, illetőleg szövetkezetek válasz­tott ellenőrző szerveitől, sőt a járá­siaktól is. A Galántai járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese, VARGA Alexander főmérnök egyebek között arról tájékoztatott, hogy a talaj táp­anyagutánpótlása, a vetőszántás, a magágykészltés jó ütemben halad. Különös gondot fordítanak járásszertö a bőtermő gabonafajták vetőmagkivá'­­lasztására, csak azokat a búzafajtákat előnyben részesítve, amelyek az idei aszály ellenére aránylag bő terméssel fizettek; a 20 80П hektárba szovjet és jugoszláv búzafajtákat vetnek, a Száva fajta képezi majd az őszi búza több mint egynegyedét, mivel jól beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az idén minden eddiginél kedvezőt­lenebb termelési adottságok befolyá­solták a cukorrépa fejlődését, minek következtében a 4200 hektárból 1000 hektárnyit újra kellett a járás mező­­gazdasági üzemek dolgozóinak vet­niük (jégverés, szélvihar, aszály, ro­varkártevők). Ez kétségkívül hozam­­csökkkenéssel jár majd, habár a répa cukortartalma az előzetes elemzések tapasztalatai szerint gazdagabb a ta­valyinál (első vetésről van szól). Károsította az aszály a szSmre ter­mesztett kukoricát is a szóbanlevö já­rásban. A kivételes helyzetet figye­lembe véve, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság idevágó rendelkezését, a mezőgazdasági üzemek előreláthatólag be nem érő kukoricaállományát a Trnavai Kukoricatermesztési Kutató­­intézet. valamint az UKSUP tudomá­nyos dolgozóiból, illetőleg szakembe­reiből álló bizottság, a járás illetékes szakembereivel együttműködve ellen­őrzi. — Csakis ezen szervek beleegye­zésvei szilázsolható, vagy őrölhető lisztté a fejlődésben megkésett, a ter­mést be nem érlelő kukoricaállomány. S most hadd említsük: a galántai ájus 9. szövetkezetben, ahol közel ser hektárnyi területen termesztenek ukoricát, szemre, — úgy mint járás­­:erte, itt is —■ alaposan felkészülnek termés betakarítására. A kombájno­­at már előkészítették a csoportos be­­atésre. s mielőtt hozzálátnának a agy munkának, próbacséplést végez­­ak a kombájnokkal. A szemveszteség lenőrzését az aratásihoz hasonlóan :ervezik meg. Természetesen, a párt­­nőkből. az eb-elnökből, a személy­­itisből és a biztonsági technikusból ló minőségellenőrző bizottság tevé­­rnysége nem csupán a kukoricára, anem valamennyi főbb őszi munkára terjed, a szántás-vetésre éppúgy, int a terménybegyűjtésre, tárolásra, rtósitásra (silózás, stb.). A minőség­­lenőrző bizottság tevékenysége só­in szerzett tapasztalatok, vélemények apján elkerülhetik, hogy a munka­­srseny győztesei esetleg hamis úton, demteleniil, sógor koniaalapnn jussa­ik erkölcsi, vagy anyagi jutalomhoz, ismeréshez. Nagy plusz az is, hogy a Május 9. övetkezetben a gépkezelők dijmen­­s ebédhez jutnak, kiszállítva a hely­űire: ezáltal minden alkalmas időt 1 hasznosíthatnak. Ezeket a jó mód­ereket másutt is alkalmazhatnák. (kov) ROHOVCE (Nagyszarva) a fejlődő felső-csallóközi községek egyike, ahol sikeresen teljesítették a Nemzeti Front választási 'programtervének feladatait. Az öt év községfejlesztési eredmé­nyeit az agitáciős központban szemlél­tető módon ismertetik, így a választó­­polgárok a konkrét tények alapján győződhetnek meg a község nagyará­nyú fejlődéséről. A mindössze kilene­­száz lakosú, központi község válasz­tási időszak alatt elért eredményei bi­zonyítják: a hnb képviselőtestületének tagjai tettrekész emberek, akik szívü­kön viselik a közjót, a tervcélok el­érését. Munkaértekezleteik tervsze­­rűek, a közösen kitűzött feladatok valóra váltásához elsőrendű kérdés­nek tartják a lakosság társadalmi munkába bevonását. Bár a lakosság mintegy fele az állami gazdaságban, a másik része meg a közeli városok üzemeiben dolgozik, a falufejlesztési munkából készséggel részt vállalnak. Vállalt egyéni és kollektív kötelezett­ségeik teljesítésével igen lényegesen hozzájárulnak a választási program­terv határidő előtti valóra váltásához. Valójában mit is hoztak létre a vá­lasztópolgárok a most záruló válasz­tást időszakban, az SZLKP községi alapszervezete kommunistáinak irá­nyításával? íme a summázás; tornatermes, nap­köziotthonos kilencéves alapiskolát hoztak tető alá, több mint hétmillió korona költségráfordítással. Környé­két az iskola tanulóifjúsága és peda­gógusai, valamint a SZISZ-tagok tár­sadalmi munka keretében rendezték. A követésre méltó társadalmi munka erkölcsi elismeréseként a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya díszoklevelet adományozott nekik. Megérdemelten, hiszen atlétikai, kézi-, valamint kosárlabda-pályát építettek, melynek következtében fellendült az iskolai sportélet és testnevelés. A lakosság nagy örömére átadták rendeltetésének a másfél millió költ­séggel épült önkiszolgáló üzletet, kö-Minden lényeges kérdés együttes megoldása EZ AZ ÜTJA A TEJTERMELÉS NÖVELÉSÉNEK VÁSÁRHELYEN IS léküzémág kapja a legnagyobb figyel­met, az állattenyésztés pedig, ahol a befektetés lassabban térül meg, ahol nagyon körültekintő aprómunkával is években mérik az eredmény várható időpontját — ez már a legtöbb eset­ben elsikkad. Inkább elviseli a gazda­ság, hogy évek óta a növénytermesz­tés nyeresége billentse helyre az ál­lattenyésztés veszteségét, hogy ez utóbbit állandó eredményrontó ténye­zőként kölönc módjára cipelje magá­val, minthogy a szellemi-anyagi erők koncentrálásával megszüntesse ezt az állapotot. Mindenütt gyorsan akarnak­­produkálni — ez alapvetően jó —, de az eszközt elsősorban vagy kizáróla­gosan a növénytermesztés árutermelő ágazataiban vélik megtalálni. NE LEGYEN „VAKSZEM“ A LÄNCBAN... „Mindennek van már termelési rendszere, csak a takarmánytermelés­nek nincs!“ — hangzott el kifakadás­­ként a megbeszélésen. Sajnos, igaz, de vigyük tovább a gondolatot! Szám­talan tartási mód van már, legelteté­­ses és zárt, kötött mpg szabad, meg ennek a változatai, számos takarmá­nyozási módszert is alkalmaznak. De egy sincs, amely a gyakorlatban az egyéb feltételek közé szervesen be­illeszkedve működne közre a tejért folyó versenyfutásban. Pedig nyilván­való, hogy e nélkül mindig „vakszem“ lesz valahol a láncban, amelynek a takarmánytermelés alapjaiból a kifejt tejig egységesnek kellene lennie. Ha romlik a vemhesülés, hiába adok drá­ga Phylafort mázsaszámra, amíg nem tudom, hogy nem a spermával van-§ a baj, kielégitett-e a tehenek mozgás­igénye és így tovább. Együtt kell vizs­gálni minden tényezőt, gondosan, sok­szor, ameddig kell. Amíg nincs ered­mény. Megyénkben példákkal Is bizonyít­hatjuk: a szegvári Puskin, a szegedi Felszabadulás Tsz hiába hozta be a kitűnő képességű Holstein fríz fajtát, mert nem tudták eddig megteremteni a nagy tejhozamok é'gyéb feltételeit. Más gazdaságokban viszont a magyar tarka tehén is tud 4—5 ezer litert adni, mert éppen a komplex szemlé­lettel „ki tudják hozni“ belőle mind­azt, amire képes ... Vásárhelyen is ezen az úton kellene járni! F. s*. zel ötezer társadalmi munkaóra ledol­gozásával. Aktivitásukért elismerést érdemelnek többek között a néphad­sereg ifjúsági szervezetének tagjai, akik ezeregyszáz óra társadalmi mun­kát végeztek a falufejlesztési és kör­­nyezetszépítési akciók keretében. A választási időszak egyik légjelen-: tősebb létesítménye: az új egészség-* ügyi központ, melyhez körzetileg hat falu tartozik. Ezen egészségvédelmi létesítményen belül helyet kapott a körzeti orvos, a fogorvos, a gyermek­­orvos és a nőgyógyász. A környezetszépítés területén is előbbre léptek: két utcasoron három­száz díszfát ültettek, több helyén zöld sávokat és parkokat létesítettek. Oj buszmegállók, s a régiek átépítésé a lakosság közlekedésének kulturáltsá­gát segíti elő. Mindezt a lakosság bevonásával hozták létre. Vízváry József, a hnb fiatal einökä örömmel számolt be arról is, hogy a képviselők jó szervezőmunkája, a la­kosság közjó érdekében kifejtett iára*; dozása, áldozatkészségé következtében elkészült az új kultúrház is, mely két célt szolgál: a hnb itt székéi, s egy­ben a kultúra, a művelődés korszerű hajléka is. A dolgozó szülők örömére elkészült az új óvoda, s a régi községe házát szolgáltatások házává alakítót-* ták. A társadalmi munkák összegezése kimutatta, a lakósok fejenként, évente két munkanapot, vagyis 16 óra társa­dalmi munkát végeztek, hogy a vá­lasztási program célkitűzései megva­lósulhassanak. Az illető községben most vezetők; nem vezetők, kommunisták és párton-* kívüliek a képviselőtestületi választás sok méltó előkészítésén fáradoznak.­­Az agitáciős központ keretében agitá-* ciós és propagandacsoport létesült.­­Faliújságokat szerkesztenek, s a helyi hangszórón adásokat közvetítenek, is­mertetve a lakossággal a közérdekű híreket, az új választási programterv főbb célkitűzéseit. Szorgalmazzák a legjobb dolgozók, a legaktívabb kép­viselők arcképcsarnokának elkészíté­sét. A hagyományszobában helyezik el a község fejlődését dokumentáló szemléltető anyagot. A községvezetők pedig nyilvános plénumülésen szá­molnak be a lakosoknak a választási programterv teljesítéséről, s az új programterv valóra váltásához szüksé­ges anyagi-, szervezési és munkafelté­telek megteremtéséről. SV1NGER ISTVAtf CŕRUZňJEGYZET ■ Bizakodók Beteg a szomszédom kisfia. Szomo­rúság ez mindenképpen, főleg a gyé­reknek, aki nem kergetheti a bőrlab­dát. nem játszadozhat a pajtásaival. No meg az apját, anyját szomorítja. Benézek a kis beteghez, naponta е8У'е8У félórára. Valahogy úgy adó­dik. már négyszer ott találom a kör­zeti orvost, aki mindkettőnknek, s leg­inkább — úgy látom — a kisfiúnak barátja. — Hát hogy vagy, Józsika? — ér­deklődik. S rakja ki, ami kiraknivaló van egy orvosi táskában. A kis tüdő­­gyulladásos így válaszol a melegen érdeklődő doki kérdésére: — Most jobbacskán. Az orvos a másik szobában elmond­ja, hogy a gyereknek-ma is emelke­dett a láza, s alighanem kórházba kell vinni. Debát — „jobbacskán“ — hall­juk minden délután e gyerektől, s ha nem is tudja, de érzi: jobbuini kell. Nemrég egy százéves öregasszony­tól búcsúzkodtam, talán utoljára lát­tam. Agya mellett töprengtem az élet fölöttébb múlandó voltáról. A matu­zsálemi korú öregasszony üti az ágy szélét: tudom én, hogy ez öreg-beteg­ség. de miért nem mutatkozik jobbu­­lás? Hát, igy állunk, így élünk, nyugha­­tatlanul, jobbuini, jobbacskán — lenni — akarók! Sose fáradunk belé. —illés—* Ölünk a vásárhelyi várósí tanács éle_Jmiszer-gazdasági bizottságának ülésén. Es nem tudok szabadulni égy gondolattól: milyen nagy megrökö­nyödést keltene, ha ma egy növény­­termesztő kifejtené: ahhoz, hogy jó búzatermés legyen, csak a fajta meg­választása a lényeges. Egy másik vi­szont a magas műtrágyaadagokban látná az egyetlen üdvözítő megoldást, a harmadik minden mást mellőzve a vetés időpontjának fontosságát bi­zonygatná. A gyakorlat pedig — ter­mészetesen — nem igazolná egyik fel­fogást sem, mért önmagában mind­egyik túlzó, mindegyik egysíkú, leegy­szerűsítő. Mindez ma már a búzater­mesztés — vagy nagyobb körben mo­zogva: a növénytermesztés — ábécé­jéhez tartozik: nem is találkozni ilyen nézetekkel. Ha viszont a szarvasmar­ha-tenyésztésről folyik a szó, szőkéb­ben véve arról a témáról, hogy mi is kell a több tej termeléséhez, akkor helyenként még megütközést sem kel­tenek hasonló vélemények. Folyik az élelmiszer-gazdasági bi­zottság ülése. Először a Vörös Csillag Tsz főállattenyésztője számol be az első félév tejtermelési eredményeiről, majd a Szántó Kovács János Tsz fő­­állattenyésztője szarvasmarha-tartásuk takarmányozási rendszeréről. És a szakemberek, az előadók és a hozzá­szólók nagyon-nagyon nehezen jutnak el annak kimondásáig: minden lénye­ges kérdés együttes megoldása, szer­ves 'egészként kezelése vezethet csak célra. A RESZIGAZSAGOK VESZÉLYEI Van. aki kijelenti: a szakosított te­lepek hibás tervezése, kiforratlan technológiája a ludas, hiszen a náluk addig 3000 liter felett voltak a hoza­mok, amíg nem voltak kombinátok. Hozzáteszi: a takarmány azelőtt sem volt jobb, se több, mint ma, mégis jobb volt a hozam, tehát a takarmány­probléma nem játszhat közre. A má­sik a gyenge vemhesüiést, a mester­séges megtermékenyítés hibáit kár­hoztatja: másfél hónapja jelezték, hogy gyengék az eredmények, orszá­gos központi vizsgálatot kértek, onnan meg az a válasz jött, hogy „sokan vannak szabadságon, nem érnek rá ezzel foglakozni“, és semmilyen ér­demleges javaslatot, tanácsot nem kaptak. A harmadik azt mondja, hogy számításaik szerint ma a tejtermelés csak 4500 literes hozam fölött nyere­séges, tehát a mostani eredményekkel, teltételekkel szinte elérhetetlen a gaz; riaságosság. A sort lehetne még foly­tatni, de talán felesleges. Egyenként mindegyik véleményben van igazság. Való igaz, hogy minden említett tényező — és még sok más is — egyenként is befolyásolja, hogy például a Vörös Csillag Tsz-ben az el­ső félév átlagos tejhozama tehenen­ként csak 1370 liter volt, hogy a vá­rosi átlag Igen alacsony. De ha — ugyanúgy, mint a főnövényeknél, bú­zánál, kukoricánál — nem tudjuk egy­ségben látni ezeket a tényezőket, ha mindig csak egyet emelünk ki „bűn­baknak“, ha összefüggésüket nem ismerjük fel, akkor nem számíthatunk eredményre. Lehet ellenvetésként felhozni, hogy még ezzel a mérsékelt eredménnyel is vezet a város állattenyésztése a megyében. De olyan ez, mintha — el­nézést a frivol hasonlatért — a Fradi az NB Ill-ban nyerne bajnokságot. Értékes az a beismerés, ami ott, az ülésen így fogalmazódott meg: „A vá­ros gazdaságaiba!? az a takarmányter­melő terület, ami már végképp nem jó árutermelésre. A hatvanas években határszemlénken ezt még tréfásan ki is mondtuk, most már nem is beszé­lünk róla.“ Tén/ek támasztják alá, hogy így van — csak egy példa a Vö­rös Csiliag Tsz-nek kicsi silőkukorica- és nagy az árukukorica-területe —, de többet is lehetne hozni. Tény, hogy nem a jó földeken akarunk takar­mányt nyerni; tény, hogy például a Vörös Csillag Tsz-ben kilométerekre van a tömegtakarmány-termő terület a szakosított teleptől, s ugyancsak 15 kilométerre a trágyafelhasználástól; és tény, hogy ez így nem jól van. Másutt se, ha így van. De az is tény, hogy ez csak egy tényező. Fontos, de egy. Megváltoztatásának be kellene illeszkednie egy összetett megoldási elképzelés keretei közé! A KOMPLEX SZEMLÉLET HlANYA Hogy mennyire a komplex szemlélet hiányával állunk szemben, árra me­gint erről a tanácskozásról lehet pél­dát hozni. Míg az egyik részt vevő a szakosított telepek fogyatékosságait okolta a tejtermelés problémáiért, ..kapásból“ megkontrázta a másik; nem sok különbség van a hagyomá­nyos 100-as istállókban a telepeken elért eredmények között. Vagyis nem, vagy nemcsak az űj telepek hibái a ludasak. Az már más . kérdés, hogy kellene lenni különbségnek, mégpedig a szakosított telepek javára, s hogy ez nincs, annak megint összetett okai vannak. A hibák — éppúgy, mint a jó eredmények eléréséhez szükséges fel­tételek — az egész termelési folya­matban elszórva vannak jelen. Mindet meg kell találni és mindet meg kell szüntetni, mert addig nincs, nem le­het előrelépés!­A kis és a nagy hibáknál, a gazda­ságokban és a gazdaságokon kívül is gyökerező hibáknál egyaránt elsősor­ban szemléleti hibát lehet tetten érni: az árunövények, olykor meg a mel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents