Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-28 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus 28. 10 Tavasztól késó őszig tart a kirán­dulási Időszak. A városlakók Igyekez­nék a szabadba, s keresik azokat a helyeket, ahol csendben éltölthetlk a hétvéget, a szabad szombatot, vagy a vasárnapot. Sok családban gondot okoz a hely megválasztása. Legtöb­ben úgy vélekednek,' hogy már Jól Ismerik a környéket, beleértve a me­gyét Is. Pedig a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok-sok olyan látni­való akad, mely a dolgos hétköznapok alatt elkerülte figyelmünket. A Dél- Alföld Jellegzetességeit, szépségeit so­kan figyelmen kívül hagyják, s Igye­keznek messzebb tájakra eljutni. Erre viszont kevés az egy nap. Merre menjünk, mit nézzünk meg? Sokan kérdezik ezt az Ismerősöktől megyeszerte. Ml most segítségként fel­sorolunk néhány lehetőséget. MindenekSlőtt ajánljuk az erdei pi­henőket, ahol a DEFAG Jóvoltából turista Igényekét kielégítő csendes táborhelyek találhatók. Ilyen van Üpusztaszeren, Asotthalmon és a Tisza ártéri erdőiben. E helyeket általában gépkocsival lehet megközelíteni. Az autóbusszal utazóknak néhány kilo­métert kell gyalogolni. Az ártérben levő erdők között a legszebb az atkal természetvédelmi terület a Tisza-partján, valamint a Maros árterében levő vetyeháti rész. Mindkettőhöz kijelölt turista üt vezet. A VIZEK VAROSA Sokan nem ismerik még Csongrádot, a vizek városát, mely a Tisza és a Körös folyók találkozásánál található. E kedvező adottságokkal rendelkező település fás területei, holtágai Ideális sekély vizű homokos nyílt strandja sok-sok örömet adhat a látogatóknak. A Kőrös-torok homokfövényé közel 500 méter hosszúságban 100—250 mé­ter szélességben terül el. A táj össz­hatása pihentető és nyugtató. A Belváros Is érdekes. Vertfalú há­zak, kanyargó utcák őrzik a régi ha­­lásztelépülés hangulatát. Csongrád­­nak e részé műemlék. A városban van a kubikos múzeum Is, mely 1974-ben nyílt meg. Anyaga még nem teljes, de az érdeklődők Itt megismerhetik a kubikosok életét, Jellemző munkaesz­közeit stb. A Holt-Tisza a város déli részén van. A partja túlnyomórészt náddal szegett, ideális horgászhely. Nyaranta immár 11 alkalommal ren­dezik meg a Csongrádi Napokat, gaz­dag programmal. SZOBROK VAROSA Hódmezővásárhelyt és környékét szintén érdemes felkeresni. Az öttó városának is nevezték régen, a város­­központ alatt a Hódtó, valamint a Csúcs, a Hattyas, a kiráiyszéki és a Búvár utcai tavak miatt. A várostól néhány kilométerre van a Tisza egyik legszebb része a kört­­vélyesl, az atkaszigeti és a mártélyl erdős vidék, mely remek lehetőséget biztosit a nyugodt pihenéshez. A már­télyl üdülőterülSt a Tisza U-alakú holt ága fürdési, horgászáéi, csönakázásl lehetőségre ad alkalmat. Az ártéri er­dő vonzó szépségű tájjal rendelkezik; a vízrendezések előtti ősi állapotot kelti életre. A türelmes kirándulók itt még láthatnak fészkelő . rétisast, kócsag és selyemgém telepet. E körzet sok-sok ihletet adott a festőknek, kik alkotásaikat őszi tárlatokon mutatják be a Tornyai János Múzeumban, vagy a Petőfi Művelődési Központban. A városi strandfürdő két 50 méteres medencéjével; termálvizével sok láto­gatót vonz. A szezon májustól az ősz közepéig tart. A városközpont szép fás, ahol igen sok szobor található. Sokan a szobrok városának Is neve­zik, mert 50 szobrával kiemelkedő he­lyen szerepéi a városok között. Érde­mes megnézni a 250 éves református ótemplom lőréses kőfalát, az Ybl Lajos tervezte tanácsházát, melyben Tornyai János remek „Bercsényi“ festménye látható. Hódmezővásárhely tipikus al­földi város a maga szépségével, nyu­galmával, csendességével. Megközelí­tése vasúton és közúton egyaránt könnyű. A MAROS-PART Makónak a Maros mellett fekvő vá­rosnak kedvező hangulatos és roman­tikus környezetet biztosít a folyó. Ugyanakkor jelentős árvízveszélyt Is jelent: a közelmúlt években többszőr aggódtunk a városért. Idegenforgalmi nevezetessége kevés, a látogató azon­ban sok újat felfedezhet a városban. Mindenekelőtt az új városközpontot; mely a település ütemes fejlődését bi­zonyítja. Makónak gyógyhatású me­legvizes fürdője van a városközpont­ban. Erről kevesen tudnak még a me­gyében. így a strandolási főszezont leszámítva, sohasem zsúfolt. A Maros­part ideális hely a pihenőknek. Üdü­lő- és fürdőtelepe van vadászházzal és kempinggel. A külföldiek felfedez­ték már e város csendességét és so­kan megállnak fél napra, vagy így éjszakára pihenni. A táj szerelmeséinek érdemes neki­vágni a gyalogtúrának a Maros Jobb­parti védtöltésen. Néhány óra alatt elérhető a vetyeháti rész, ahol rövid pihenéssel, horgászással töltheti el az időt. Tovább gyalogolva elérjük a Ti­sza—Maros összefolyását, majd Tápé­nál átkelhetünk a kompon és máris Szegedre érkezünk. ÖPUSZTASZER A megyeszékhely Jelentősebb látni­valói előtt feltétlinül szólni kell Opnsztaezerről, ahol 896-ban tartották az első országgyűlést, s ahol néhány évvel ezelőtt kiásták a régi templom romjait, az Árpád-emlékmű tőszom­szédságában. E történelmi nSvezetes­­ségű hely jövője: Nemzeti Emlékpark. Az építkezések még tartanak, ennek ellenére sok-sok látogatója van a kör­nyéknek. Különösen szombaton és va­sárnap nagy a forgalom. A NAPFÉNY VAROSA A megyeszékhely Délkelet-Magyar­ország legnagyobb városa, Szeged Idegenforgalmi nevezetességei Ismer­tek. Sok-sok műemlék mellett a sza­badtéri Játékok, Ifjúsági találkozók vonzzák a látogatókat. A napfény vá­rosába nemcsak az Idegenek látogat­nak, hanem a környékbeliek ezrei Is. Az ünnepi hetek rendezvényei mellett érdemes szólni a város környékéről is, melyet már kevesebben Ismernek. A füvészkert — autóbusszal közelít­hető meg — Újszegeden van, s az év minden szakában sok-sok látnivalót nyújt. A belvárosból a 70-es Jelzésű autóbusz óránként Indul a füvészkert­­hez. Autóbusszal közelíthető meg a fi­­hér-tói természetvédelmi terület la, ahol kétezer holdas madárrezervá­­tüm van a halastavak környékén. A Szeged Kiskundorozsma városrészbe Is érdemes ellátogatni nemcsak a szél­malom miatt, hanem Szlksós-fürdőért is. Ez mintegy három kilométerre van a településtől, homoki fenyveserdő közepén. Látogatottsága évről évre nő, nyaranta már túlzsúfoltság is tapasz­talható. A megyeszékhelyre látogató ng mu­lassza el Tápé megtekintését. E tele­pülés ma már Szegedhez tartozik. Ne­vezetessége, népművészete^ túlnő az ország határain. Helyi járatú autó­busszal érdemes kiutazni, visszafelé viszont a Tisza-parti séta sok-sok él­ményt nyújt. Hétvégeken, szabad szombatokon alkalom adódik tehát egynapos kirán­dulásokra. Az elmondottak csak kira­­gadottak. Nem szerepel benne" Tömör­kény és Baks környéke az ősgyepek­kel és halastavakkal. A Szatymaz, For­ráskút, Balástya közötti homokvidők szikestavai, vagy a Mórahalom, Pusz­tamérges, Asotthalom fenyvesei, aká­cosai. Sokan azt mondják, hogy évek kel­lenek a megye nevezetességeinek a megismeréséhez. És nekik van igazuk. Mi, akii; itt élünk, akik itt születtünk, a hétköznapok ismétlődő megszokott­­ságában többnyire észre sem vesszük a táj szépségeit, nevezetességeit. Pótol­juk ezért mielőbb a mulasztottakat. Förgeteg Szilveszter Egy város nevezetessége Nitra, Nyugat-Szlovákia ruhamosan fejlődő városa. A lakóházak szinte gombamódra szaporodnak. Minden nap ú) lépes előre. Mégis mit is rejt magában ez a városnév? Bizonyára az olvasó számára feltá­­ruľ a régi vár képe, mely mint egy történelmi árny magasodik a város fölé, vagy a jó boráról híres Zobor­­hegy. Azonban kevesen tudják, hogy ép­pen Nyitrán található hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági könyvtára, mely ez évben ünnepli működésének 30. évfordulóját. A megalakulásának helye Koiicö, ahol az akkor induló mezőgazdasági é* erdészeti főiskola szolgálatában állt. Az alapkészlet szegényes volt. Pár év múlva egyre szélesebb mérté­kűvé vált a könyvtári tevékenység, növekedett az olvasók tudásvágya. A könyvtár csakhamar túlszárnyalta az Iskolai keretet és nemzeti értékké gazdagodott. Ezerkilencszázötvenegyben már egyik főtényezője a komplex informá­ciós központ kialakításának. A további fejlődésnek azonban gátat vetett a kogicei főiskola átszarvezáse, melynek során két önálló főiskola keletkezett. Így a Nitrai Mezőgazda­­sági és a Zvolení Erdészeti és Fagaz­dasági Főiskola. A teljes könyvtári ál­lomány három részre tagolódott. Egy része a koiicei főiskola tulajdonában maradt, a többi kötet a két újonnan létesült főiskola (Nitra, Zvolen) könyvtárát gazdagította. A tudományos művek széttagolása magával vonta a dokumentációs anyag felbomlását is. Mindez nagyban fékezte az ismeretterjesztő tevékeny­séget. Az újabb előretörést az 1980-as év húzta még. A gazdasági könyvtár a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola szer­ves részévé vált és felvette az eredeti nevét — Központi Földgazdasági Könyvtár. Ezerkilencszázhetvenháromtól PHDr. E. Vontorfcík igazgatásával új korszak következik. A Központi Földgazdasági Könyvtárnak két jelentős küldetése van. Elsősorban is központi könyvtár­ként szolgál Szlovákia összes mező­­gazdasági könyvtárának hálózatában és egyben hazánk tudományos infor­mációs központjának fontos részét al­kotja. A második jelentős szerepe, hogy Szlovákia speciális földgazdasági bib­liográfiai központját alkotja. A könyvtár egyik legfontosabb fel­adata az elsődleges ismeretek feldol­gozása, terjesztése, továbbítása nem­csak a mezőgazdaság szolgálatába, hanem kísérleti és gyakorlati felhasz­nálása is. A könyvtár mindenki szolgálatában áll. Kölcsönzés útján bárki hozzájut­hat a keresett szák- és szépirodalom­hoz, valamint a hazai és külföldön megjelenő folyóiratokhoz. A Nitrai könyvtárnak jelenleg négy fontos részlegé van: — a meglevő készlet kiegészítése, — az anyag újra feldolgozása, — az olvasóközönséggel való kap­csolat fenntartása, — a bibliográfiai és dokumentációs osztály. Mindezen munkát 32 alkalmazott végzi. Közülük tíz főiskolai, három kö­zépfokú szak- ás tizenkét középfokú általános végzettséggel rendelkezik. Az 1970-es év végén készített sta­tisztikai felmérés alapján a könyvtár teljes készletét 330 473 könyv alkotja. Összehasonlítva a mezőgazdasági fő­iskola tanári testületével, ez annyit jelent, hogy egy pedagógusra több mint 8П0 kötet jut és minden hallgató­ra ez a szám száz kötet körül mozog. Ez azonban csak az 1970-es kimuta­tás. A könyvtár készlete évente átla­gosan 18 ezer kötettel bővül. A rak­tárhelység 1277 négyzetméter terüle­tet tölt be. A könyvtár összetételében az elsődleges helyet a mezőgazdasági irodalom foglalja el. Ezután követke­zik a természettudományok szakiro­dalma, dS megtalálható mind a társa­dalmi, mind pedig a politikai és köz­­gazdasági irodalom. A könyvtár mint­egy 253 jelentős partnerrel tart fenn kapcsolatot a világ minden részéről. A szakirodalmi müvek mellett jelen­tős helyet foglal el a folyóirat kész­let. Jelenleg 1330 különböző lapot számlál, ezen belül 838 a külföldi szaklap. A Nitrai Központi Földgazdasági Könyvtárnak ez idő szerint 13 227 fel­jegyzett olvasója van. A nyugodt cs zavartalan tudomá­nyos böngészést a mezőgazdasági fő­iskola épületében berendezett olvasó­terem biztosítja. A kellemes környezetben a tanulás is jobban megy. A tanulóifjúság szóra­kozásáról a szaklapok mellett a sok­számú és különböző nyelvű folyóirat gondoskodik. Az olvasóterem mindig zsúfolt. A főiskolai hallgatók többsége itt tölti szabadidejének nagy részét. A könyvtár dolgozói sosem unatkoz­nak. Sok az érdeklődő törzstag. Szá­mos megrendelésnek, kérésnek kell eleget tenniük. Szívesen bevezetnek minden érdeklődőt a mezőgazdasági tudomány világába, a könyvek biro­dalmába. KISZELA ERZSÉBET A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművei ISS^TP®' Ezelőtt 32 esztendővel, 1944. augusztus 29-án tört ki az SZNF, a szlovák nemzet történetének kiemelkedő eseménye. A fasiszta beto­lakodók elleni harcban haláltmegvető bátorsággal küzdöttek a szlo­vák demokratikus erők, a velük vállvetve huszonhét ország anti­fasiszta fiai. Az SZNF előkészítésében ás kirobbantásában nagy azerepet játszott a Szovjetunióba vetett bizalom. A szovjet nép fiai nagy lelkesedéssel segítették a nemzeti felszabadító harcot, siettetve ezzel hazánk fel­szabadítását. A felszabadulás után a szlovák nép haladó erői a cseh munkás­­osztállyal együtt harcoltak a hazai reakció ellen, amely fölött 1948 februárjában döntő győzelmet arattunk. Azóta a szocialista rendszert építjük sikeresen hazánkban és szilárd láncszemei vagyunk a szo­cialista közösség országainak. A dolgozó népünk nem feledkezett meg a hősi harcok részvevőiről, szobrok, emlékművek sokasága örökíti meg az SZNF-ben elesett hő­söket, mártírokat és a gigászi harcok színhelyeit. A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmű гг Bratislavában. Emlékmúzeum Banská Bystricán. Emlékmű Banská Bystrica’ főterén. Foto: —tť-A Nemecká-i emlékmű. / i i

Next

/
Thumbnails
Contents