Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-28 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus 28. 6 — x egyesült kamenlčnál {keszegfalul]' Steiner Gábor Sfsz A szépen berendezett, korszerű Irodaházában nagy volt a sürgés-forgás, amikor betoppantunk. A« ümberek Jókedvűen végezték feladataikat. Varga Kálmán elnök Is Jókedvűen fogadott bennünket. — Az ú] kenyér ünnepére készülődünk — mondotta. A gabona már fedél alatt van, a szalmát Is bltakarltottuk, hét most ráérünk örülni a szép eredményeknek. — Megtudhatnánk ezzel kapcsolatben többet Is? — ébredt fel bennünk a kíváncsiság. Az elnök szélesre tárta szobája ajtaját, Jelezve, mindenben rendelkezésünkre áll. Tőle tudtuk meg azután, hogy a 2800 hektár mezőgazdasági, Illetve 2200 hektár szántóföldön tevékenykedő egyesült szövetkezet az Idén összesen 776 hektáron termelt gabonát. A búza területe ebből 583 hektár volt. — A kedvezőtlen Időjárás nagyon elszomorított bennünket, mert az Idén valóban sokat tettünk a Jó hozamok elérése érdekében — vette a szót Varga elvtárs. — Azután nekivágtak a gépek és kitűnt, nem Is olyan aggasztó a helyzet, mint ahogyan elképzeltük. A gyengébben fizető szovjet búzák után ugyancsak Jóleső érzéssel figyeltük, hogy a Száva helyenként hetven-hetvenöt mázsát ad egy hektárról. — Hogyan szervezték meg a betakarítási munkákat? — Alaposan felkészültünk az aratásra. Nemcsak a gépeket Illetően, hanem az aratásnál dolgozók étkeztetésére és frissítőkkel való kifogástalan ellátására Is. Kihasználtuk a gépek csoportos bevetésének előnyeit és jól megszerveztük a mag elszállítását Is. — Hány géppel dolgoztak és milyen munkát végeztek a kombájnok? — összesen tíz kombájnunk volt, ebből négy a pferovl Gép- és Traktorállomásről érkezett segíteni. Sajnos, a gépek többsége régi típusú, kiszolgált SZK—4-es kombájn volt, amelyek bizony teljesítmény és munkaminőség tekintetébőn sem a legmegfelelőbbek. Tizenegy napig arattunk és igyekeztünk minőségi munkát végezni. A szemvesztéséget ellenőrző bizottság Jelentése szerint ez sikerült is. Csakhogy az nem teljesen fedi я valóságot. Most, az esők után zöldülő határt járva lehet csak felmérni igazán, valójában mennyi is volt a betakarítási veszteség. A jelzett 0,6 százaléknál Jóval több, annyi bizonyos. — No és az átlaghozamok? — Az 1974. évi csúcshozamoknál valamivel szerényebbek, de a tervezettnél és a szélsőséges időjárási viszonyok közepette elvártnál sokkal Jobbak. Búzából 54,5 mázsát, árpából 44,55 mázsát takarítottunk be egy hektárról, összességében véve a tervezet? 48 mázsa helyett 52,06 mázsa gabonát nyertünk egy egységnyi területről. Később Halmo Anton ökonómus is bSkapcsolódott a ■ ÖRÜLNÉFI beszélgetésbe. A számok emberi így egészítette ki az elnök szavait: / — Az Idén összesén 388 vagonnyl gabonát termeltünk, vagyis huszonnégy vagonnal többet a tervezettnél. Ezzel részben eléget tettünk а XV. pártkongresszus és a CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére tett 1 millió 455 ezer korona értékű kötelezettségvállalásunk azon pontjának is, amelyben 1 millió 265 ezer korona értékű szemes terv fölötti kitermelését tűztük célul. — Az állammal szembeni eladási feladatokat teljesítették? — Az elsők között tettünk eleget ez irányú kötelezettségünknek. Feladatunkat 100,5 százalékra teljesítettük. Halmo elvtárs azt is megemlítette', hogy a szövetkézét az idén 18,3 százalékkal termelt több gabonát, mint az utóbbi ötéves időszakban évente és átlagosan. Koltai Gyula növénytermesztőtől az iránt érdeklődtünk, mi segítette elő a termelés ilyen mérvű fejlődését. — A termelés növelésében több fontos tényezőnek volt szerepe — vallotta a kérdezett. — Először is azt kell megemlíteni, hogy az utóbbi évek átlagához mérten valamivel nagyobb területen vetettünk gabonát. Ez mintegy 45—50 százalék erejéig járult hozzá az össztermelés növekedéséhez. A további 50—55 százalékos hozzájárulást a körültekintőbb munka, a szakszerűbb íajtamegválasztás és nem utolsó sorban a jobb emberi hozzáállás biztosította. Persze a lehetőségek maximális kihasználásáról még nem beszélhetünk. — Milyen következtetéseket vonnak le az Idei tapasztalatokból? — hangzott következő kérdésünk. — Már aratás idején gondoltunk a jövő évi gazdag hozamok megalapozására. Amilyen gyorsan csak lehetett, letakarítottuk a tarlóról a szalmát, hogy átadjuk a helyet az ekével felsze relt traktoroknak. A magágy időbeni és minőségi előkészítését legalább olyan fontos tényezőnek tartjuk, mint a fajták szerinti tápanyagpótlás és egyéb agrotechnikai kívánalmak pontos betartását. A nagy hozamú fajtáknál minden kis hibáért drágán fizet a termelő, ezt már megtanultuk. A lakosság sokat segített a szalma betakarításánál. Főleg a sportolók, a tűzoltók és az ifjúsági szervezet tagjai szorgoskodtak a földeken. Dicséret illeti a szövetkezet állattenyésztőit, gépjavítóit és az építő csoportok tagjait is, akik szintén derekasan kivették részüket a gabona-, illetve a szalma betakarítási munkálataiból, így sikerült elérnünk, hogy a munkák menetét Időnként megzavaró esőzések ellenére tizenkét nappal a szemtermés begyűjtése után a szalma is kazlakba került. A traktorok éjjel-nappal szántanak, így lassan a tarlószántás, a magágykészítés után Is pontot tehetünk. Koltai elvtárs a továbbiakban1 rámutatott arra, hogy az elkövetkezőkben még következetesebben kell eljárniuk a fajtaösszetétel kialakításakor. Az idén remekelt a Száva búzafajta: 62,42 mázsa átlaghozamot nyújtott. A Kaukaz (50,5 q) és a Mlronovszkája (56,3 q) Jóval gyengébb hozamot adott. Ez persze’ nem azt jelenti, hogy az idén kisebb termést nyújtó szovjet fajtákat ki kell rékesztení a termesztésből! Csupán azt kell ésszerűen meghatározni, melyik fajtából mennyit vessenek őszön, hogy a legszélsőségesebb időjárás esetén is elfogadható termést takaríthassanak be a jövő nyáron. Az árpa esetében az Ametyst jeleskedett 54,8 mázsás átlaghozammal. Utána az Elgina (50,6 q) következett, viszont a Diamant csak 34,2 mázsát adott. — Az idén mindent elkövettünk annak érdekében, hogy végre biztosítsuk szemesekből önellátottságunkat. A gabona a vártnál is jobban sikerült, de a célkitűzésünket már nem érjük el. Most meg a kukorica szól közbe. Mindig jobb volt a gabonáknál, főleg az árpáknál, hát az idén jelentősen növeltük a termőterületét. A jelek szerint azonban nem érjük el a tervezett félszáz mázsás átlaghozamot. Még jó, ha 30—35 mázke szemet nyerünk egy hektárról! Ez is figyelmeztet bennünket, mielőbb meg kell oldani az öntözéses gazdálkodás bővítését akadályozó problémákat, mert amíg teljesen az időjárás szeszélyeire vagyunk utalva, nehéz lesz biztosítanunk az állatok részére a szükséges abrakot — mondta végezetül Koltai Gyula növénytermesztő. KÄDEK GABOR VITAMINTERMELŐK A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen összetevői a mindennapos tápláléknak. A vitaminok elsősorban friss zöldségfélékben és gyümölcsökben fordulnak elő. £pp ezért a mezőgazdaságban fontos szerep jut a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. A Stupavai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság áuranyi üzeme 1370 hektár földterülettel rendelkezik. Mint már a nevéből is következik, mindenekelőtt gyümölcs- és zöldségtermesztésre specializálta magát. A gazdasághoz három község tartozik: Barak, Čiky és Tolmáč. Termékeivel a konzerv- és hűtőipart szolgálja. Az elmúlt ötéves tervidőszakban jelentősen fellendült az üzem termelése, tervfeladataikat szinte minden termelési szakaszon túlteljesítették. A jé eredményekhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy gépiparunk egyre több hasznos és nagy teljesítményű gépi eszközt bocsátott rendelkezésükre, továbbá a jó minőségű vetőmagfajták alkalmazása, amelyek nagy hektárhozamok elérését teszik lehetővé. Borsóból például a múlt évben Я9.3 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A legjobb termést a Lazent (német fájtál adta: 84,2 mázsát. Alig maradt mögötte a Glorióza (80 mázsa) és a Superior (54,2 mázsa). A csemege kukorica termesztése is sikerrel járt. A Sachara fajtát termesztik s tavaly 92,19 mázsás hektárhozamot értek el belőle. Noha a gabonatermesztés ebben az (izemben szinte csak melléktermelésként folyik, az elmúlt évben ezen a szakaszon is jók voltak az eredmények. Hektáronként 48,8 mázsa átlagos terméshozamot értek el, szemben a tervezett 38,2 mázsával. A tervezettnél ötven vagonnal több gabonát juttattak az állami alapba. Szemes kukoricából 122,2 százalékra, technikai növényekből 133,4 százalékra teljesítették tervüket. Az ember szívesen elkerülné a számok felsorolásét, ebben az esetben azon szinte lehetetlen, mivel az említett üzem gazdálkodásának pontos tükrét nyújtják. A Surany-i üzemrészleg az ötéves tervidőszak utolsó évét igen szép eredménnyel zárta. A bruttó mezőgazdasági termelés tervét 122,4 százalékra teljesítette. A növénytermesztésben 2 millió 399 ezer korona, az állattenyésztésben 845 ezer korona értékű árut termelt. Végeredményben a gazdaság az elmúlt esztendőt egymillió 685 ezer korona tiszta haszonnal zárta, és elnyerte a vállalat vándorzászlaját. A gazdaság dolgozói nyilván magukévá tették a CSKP határozatait, ugyanakkor sikeresen és eredményesen használták ki lehetőségeiket s ezáltal hozzájárultak az országos gabona-, gyümölcs- és zöldségprogram megvalósításához. A hatodik ötéves tervidőszakban a termelés további fellendülésével számolnak. Lényeges feladat a termelési költségek csökkentése. Ezért arra törekszenek, hogy földterületüket a lehető legjobban kihasználják. Tisztában vannak azzal, hogy még nem merítettek ki minden tartalékot. Tervezéskor figyelembe vették az eddigi eredményeket és tapasztalatokat, s ezek alapján a jövőben újabb feladatokat szeretnének megvalósítani. Kulcsfontosságú feladatnak tartják a gyümölcs- és zöldségtermesztés bővítését. Ebben az ötéves tervidőszakban 213 hektárral bővül a gyümölcsészet, főleg meggyet és őszibarackot, továbbá ribiszkét és málnát telepítenek 169 hektáron. Az üzem a mezei zöldségfélék területének bővítésével is számol, mégpedig 180 hektáron zöldborsót, hatvan hektáron zöld- és száraz babot, ötven hektáron hagymát, harminc hektáron gyökérzöldségféléket (sárgarépa, petrezselyem, cékla) további ötven hektáron csemegekukoricát fog termelni. E fő növények betakarítása után spenótot, kaprot, kelkáposztát, uborkát termesztenek majd. Egyébként ez az üzemrészleg Szlovákia legnagyobb szamóca-termesztője. A közeljövőben hatvan hektáron termesztenek majd Senga Sengana fajtát, de új francia fajták telepítésével is számolnak, olyanokkal, amelyek betakarítását gépesíteni lehet, mert egyelőre a szamóca betakarítása kézzel történik, főleg iskolás gyermekek végzik brigádmunkában. Az üzem angol gyártmányú szamócaszedő gépeket akar vásárolni. Am, hogy ezeket alkalmazni lehessen, egyszerre érő fajtákat kell ültetni. A legtöbb mezei zöldségféleség betakarítása már géppel történik. A borsót a belga gyártmányú FMC kombájnnal, a zöldbabot a magyar gyártmányú FZB, a hagymát az Unimas, a spenótot a Diadem típusú gépekkel takarítják be. A ribiszke betakarítására egy angol gyártmányú kombájnt használnak. Ezzel egyébként a málnát is le tudják szedni. A meggy szedésére úgynevezett rázógépet alkalmaznak. A fentiekből következik, hogy az üzem igyekszik korszerűen gazdálkodni, a legtöbb munkát gépesíteni, ami nemcsak könnyebbé, hanem hatékonyabbá teszi a termelést. Sajnos, az idei hosszantartó szárazság következtében az első félév gazdasági eredményei nem úgy alakultak, ahogy az üzem dolgozói szerették volna. Ezidáig tervüket csupán a gabonatermesztésben teljesítették, mégpedig 113,1 százalékra. A gabona átlagos terméshozama 48,7 mázsa volt hektáronként. A iurany-i üzémrészlegré az ősz folyamán további fontos feladatok várnak. Negyvenöt hektáron őszibarackot, harmincöt hektáron meggyet, negyvennégyhektáron ribiszkét, tizenhét hektáron epret ültetnek. Jövőre ötven hektárral bővítik a zöldborsó, húsz hektárral a zöldbab, harminc hektárral a kelkáposzta, tíz hektárral az uborka termőterületét. Nyolcvan hektárral bővül a takarmánynövények területé is. Ahhoz, hogy az üzem egyre igényesebb feladatait teljesíteni tudja, egyre több jó minőségű gyümölcsöt és zöldséget termelhessen konzerv- és hűtőiparunk számára, a közeljövőben korszerűsíteni és bővíteni fogja öntözőberendezését. Utána már nem kell tartani az ideihez hasonló aszályos évektől sem. NAGY TEREZ A Komjaticei Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz-ben Július első felében gyors ütemben folytak az aratási munkálatok. Ez nem is csoda, hiszen huszonkét darab nagyteljesítményű kombájn állt rendelkezésükre. Ebből a komjaticei részlegen hét, a milanovcein nyolc és a lipováin hét gép „falta“ a gabonát, méghozzá szünet nélkül. Ez a jó munkaszervezésnek és a jó időjárásnak volt köszönhető A szövetkezetben két szárító két műszakban üzemel. Az egyikkel — a milanovcei részlegen — a gabona szárítását végzik. Jó munkával emelkedett ki a többi közül Csepédi József, Szabó József és Száraz Tibor. A közelmúltban a lipovái részlegen üzembe helyezték egy másik szárítót és tisztítót. A tisztító rendbehozatalánál sokat dolgozott Kopáč Ján Komjaticéről, Jakabovits Pavol Cerníkről, Kreits József Milanovcéről és Radovič elvtárs Lipováról. Az éfsz pártszervezetének tagjai derekasan kivették részüket a gépek javításában, majd az aratásban. A párttagok az elsők közt fogtak a gépek karbantartásához s példás munlÄjukkal az élre kerültek. Az üzemi pártbizottság ellenőrzi az aratási térvfeiadatok teljesítését és segíti a szövetkezet vezetőit az értékelésnél. Az állattenyésztés dolgozói a tervezett feladatok túlszárnyalására törekednek. Júliusban 1 millió 634 ezer liter tej értékesítését irányozta elő. Ezt 57 ezer literrel túlteljesítették, a hús'éladási tervükét is jóval túllépték, javult a munkatermelékenység is. Ennek érdekében a szövetkezet vezetői elhatározták, hogy a lucernát a lehető leggyorsabban begyűjtik és feldolgozzák. Módot kerestek a takarmány veszteségmentes begyűjtésére és kiváló tárolására. (Gergely) Terményszárítógép a lucernában Az ember gondolkozó lény, ezért a műszaki fejlődés nem állhat meg. Sohasem hagyja őt nyugton az olyan ötlet, amely szerint az alkalmazott módszert vagy gépi felszerelést tökéletesíteni lehet. Ez alól a lucerna gépi szárítása sem képez kivételt. Leghaladóbb módszer jelenleg ezen a téren a gépnek közvetlenül a lucernatáblán történő üzemeltetésé. Mozgó terményszárítögép alkalmazásával megtakarítható a nagy tömegű zöld anyag szállítása. Az erdőgazdaságoknak és az efsz-eknek már közel húsz, külföldről behozott TAARUP, valamint GLAAS jelzésű mozgó terményszárító berendezése van. A České Budéjovice-i Mezőgazdasági Tanonciskola Hluboká nad Vltavou-i tangazdasága ugyancsak rendelkezik egy vontatható terményszárító berendezéssel. Dolan Antonín gépkezelő szerint, a saját kerekein helyreszállított forgódobos lucernaszárító gép megérkezését követő másfél órán belül üzemkész állapotba hozható. Működése teljesen automatikus. A gép 24 órás teljesítménye három hektár zöldanyag feldolgozása. Az óránkénti 5 mázsa takarmányliszt készítéséhez 160 kg fűtőolajat használ fél. A gépet megszakítás nélkül üzemeltetik, s minden műszakban egy gépkezelő és két traktoros teljesít szolgálatot. A traktorosok egyike főleg a gép zöldanyaggal való ellátásáról gondoskodik. A lucernát két menetben gyűjtik be. A rendre kaszált zöldanyagot NDK gyártmányú szársértő berendezésen vezetik keresztül, hogy a fönnyadás egyenletes legyen. A felszedett és 10—15 mm hosszúságúra szecskázott fonnyadt lucernát a billenő kocsiról a szénagyűjtő, illetőleg adagoló vályúba juttatják. Óránként ezer kilogramm préselt takarmányt készítenek. A kész takarmánypogácsa köbméterenként 300—400 kg súlyú, így a lucerna-földről való elszállításakor a szállítóeszköz rakodó felülete jól kihasználható. Ez is munka-, valamint üzemanyag megtakarítást eredményez, sőt a raktározás kisebb költségbe kerül. A takarmánypogácsa egy órával a betakarítást követően raktározható. A mechanizmusokat Diesel motor üzemelteti. A hőképző égő óránként 0,7—2,5 millió kilő kalória hőmennyiséget fejleszthet, s különféle takarmánynedvességhez alkalmazható. Míg a hagyományosan betakarított jó minőségű lucernaszéna etetésével hektáronként 4580 liter tej nyerhető, addig a terményszárító berendezés segítségével megmentett tápanyagból 8000 liter tej termelhető. KUCSERA SZICÄRD A forgódobos terményszárító működés közben. (A szerző íelv.)
