Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-03 / 26. szám
1 1978. július 3. SZABAD FÖLDMŰVES Felkészültek az aratásra antibiotikumok alkalmazását tanácsolják. Ezeknek az a tulajdonsá-Az aratás gyors, mínőségbeni és veszteségmentes elvégzése tekintetében nagyon fontos az erre való alapos felkészülés, ami többek között az arató-cséplőgépek időbeni kijavítását, a traktorosok és kombájnosok iskolázását, a szállítóeszközök arató-cséplőgépekhez való megfelelő beosztását, a kicsépelt gabonafélék tárolására szolgáló raktárhelyiségek előkészítését és fertőtlenítését, valamint a szalma begyűjtésének szervezését és megoldását öleli fel. Ellátogattunk a hurbanovoi (őgyallaí) szövetkezetbe, hogy meggyőződjünk arról, mit tettek az idei aratásra való felkészülés érdekében. Ezekről a kérdésekről Kádek Miklós, a szövetkezet főgépesítője tájékoztatott bennünket. — Az idén 415 hektár gabonaféle betakarítása vár dolgozóinkra. Ebből az őszi búza 280, a tavaszi árpa 105, a rozs pedig 30 hektár. Szövetkezetünknek négy arató-cséplőgépe van, — két E—5Í2-es és ugyancsak két SZK—4-es típusú —, melyeket még a tél végével és a tavasz elejével kijavítottuk. Ugvan kisebb hibák előfordulnak, melyek pótalkatrészek hiányában merültek fel, de ezek nem gátolják a gépek teljes üzemeltetését. Szövetkezetünknek már több éve gyümölcsöző kooperációs viszonya van a helybeli gép- és traktorállomással, az aratás tekintetében is. Az idén két E—512-es kombájnnal segítenek bennünket. — Ogv számítjuk, hogy egy aratócséplőgéppel naponta hét hektár gabonát arathatunk, tehát egy kombájnra összesen hetven hektár jut. Ez azt jelenti, hogy előreláthatólag tíz nap alatt befejezzük az aratást. A kicsépelt termés problémamentes elszállításában tíz traktort, két tehergépkocsit és tizenhat pótkocsit használunk. Szövetkezetünkben az idén az egyfázisos betakarítást alkalmazzuk. — Közvetlenül az aratás megkezdése előtt megbeszélést tartunk az aratásban résztvevő kombájnosokkal, traktorosokkal, szalmabetakarítókkal. Ezzel a veszteségmentes betakarításra, a gépek helyes karbantartására törekszünk. Már több éve azon a nézeten vagyunk, hogy nem engedhető meg az arató-cséplőgépek nagy sebességen való üzemeltetése. Célprémiummal serkentjük az idő és a gépek lehető legjobb kihasználását. Így minden feltételünk adott a magas színvonalú, jól szervezett és veszte ségmentes aratásra. — Mintegy harminc vagon befogadóképességű raktárhelyiséggel rendelkezünk. Napjainkban folyamatban van egy ötven vagon befogadóképességű raktár befejezése is. Bízunk ab ban, hogy az aratás megkezdéséig elkészülünk vele. Szövetkezetünkben épülőben van egv MGF—OB típusú nagy teljesítményű szárítóberendezés is. Üzembe helyezésével aratás előtt számoltunk, de sajnos, különféle okok miatt erre csak ősszel kerülhet sor. Így az esetleg nedvesebb gabonát ismét a felvásárló vállalatnál szárítathatjuk. — Az aratás megkezdésével egyidőben komoly figyelmet fordítunk a szalma begyűjtésére Is. Ezt a munkafolyamatot három K—442-es nagy teljesítményű préssel és négy HORAL— 33-as típusú önfelszedő-kocsikkal sze-Mezógazdasági üzemeink többségében az arató-cséplőgépek kijavítva és előkészítve várják az aratást. • (A szerző felvételei retnénk végezni. A szalmát mindkét betakarítási módszernél kazlazzuk. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a hurbanovoi szövetkezetben jól felkészültek az Idei aratásra. A vezetők és dolgozók bíznak az aratás problémamentes lefolyásában. Jó, szakképzett kombájnosokkal rendelkeznek. Közülük Asztalos Pál a múlt évben lelkiismeretes és áldozatkész munkájáért minisztériumi kitüntetésben részesült. — blm—< Napirenden a termelés további összpontosítása és szakosítása Az elmúlt öt évben a nyugat-szlovákiai kerületben jelentős sikereket értünk el a termelés összpontosításában. Ez abból is kitűnik, hogy míg 1971-ben 824 szocialista mezőgazdasági üzemet tartottunk számon és 948 hektár jutott egy-egy gazdaságra, addig jelenleg csak 311 szövetkezetei és állami gazdaságot számlálunk 2642 hektár földterület- átlaggal. A hatodik ötéves tervidőszak végéig azonban a társadalom célkitűzéseivel összhangban a mezőgazdasági termelés összpontosításában további hatékony lépéseket kell tennünk. Így a mezőgazdasági üzemek száma 255- re csökken, a földterület átlaga pedig 3650 hektárra bővül. Napjainkban 82 mezőgazdasági üzemünkben 3000 hektáron felüli a földterület átlaga. A jövőben rendet kell teremtenünk az állami gazdaságok földalapjának az összpontosításában, a belüzemi szervezésben, a gazdaságok korszerű alapeszközökkel való ellátásában stb. Napjainkban ennek érdekében mélyrehatóan elemezzük a helyzetet, s fölmérjük a lehetőségeket. Intézkedéseket teszünk az állami gazdaságok konszolidálására. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a jelenlegi huszonnyolcról húszra csökkentjük az állami gazdaságok számát, a földalapot olymódon összpontosítjuk, hogy 5000 —10 000 hektáros legyen egy-egy gazdaság területe, s ezzel párhuzamosan a CSKP KB októberi plenáris ülésének határozata értelmében megoldjuk az állami gazdaságok korszerű szervezését és Irányítását is. El kell ismernünk, hogy a földalap összpontosítása tekintetében nem használtuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Ez a folyamat nincs ugyanis teljesen összhangban a termelés szakosításával, mert a fönövények száma úgyszólván lehetetlenné teszi a nagytáblás termelés kialakítását. Ez az állapot túlságosan bonyolulttá teszi a belüzemi szervezést és irányítást, nagy anyagi-műszaki költségekkel terheli a gazdaságokat. Így szinte lehetetlenné válik a szakosított nagyüzemi termelési alapok, valamint a tudományos4echnikai vívmányok teljes mértékű kihasználása, a munkatermelékenység jelentős fokozása, a termelés észerűsítése stb. Köztudomású, hogy a CSKP XV. kongresszusa mezőgazdaságunk fő feladatául tűzte ki a társadalom szemes terményekkel és alapvető élelmiszerekkel való mielőbbi önellátása elérését. Kerületünkben az igényes feladatat a kukoricatermesztés fokozásával oldjuk meg, mert itt erre adottak a feltételek A hatodik ötéves tervidőszak végéig a szemes kukorica vetésterületét 150 ezer hektárra bővítjük. Ezzel az országos feladatnak 80 százalékát vállaljuk magunkra. Célunk, hogy az ötéves tervidőszakban összesen 12,5 millió tonna szemeskukorica termést érjünk el, vagyis az ötödik ötéves tervidőszak valóságához képest 1,9 millió tonnával többet. Az állattenyésztés tervszerű fejlesztése és hasznosságának társadalmi igény szerinti fokozása ugyanis azt követeli, hogy a szántóföldi takarmányok termőterületét lényegesen ne csökkentsük, azonban szükséges, hogy a terimés takarmányok minőségét és egységnyi területre jutó hozamát tovább fokozzuk, ésszerűbben hasznosítsuk a növénytermesztés melléktermékeit stb. Az átlagos hozam s a minőség fokozása terén nagy figyelmet fordítunk az évelő takarmányoknak s ezek közt a lucernának, mely a legnagyobb tömegű növényi fehérjét nyújtja az állatállomány részére takarmányliszt és préselt takarmány formájában. Másik — népgazdasági szempontból — igen fontos növényünk a cukorrépa. melynek minőségi javítása terén még nagyon sok a tennivaló. A kukoricakörzetben ennek termesztése főleg cukornyeredék, de feldolgozó kapacitás tekintetében ts átértékelésre szorul, ami végeredményben hatással van a hektárhozamra, tmsszabb tárolás esetén a nyersanyag minőségére, s nem utolsó sorban a szállítási költségekre. Mint a növénytermesztésben, a gabonafélék és a terimés takarmányok termesztésében — a CSKP KB októberi plénumának határozata értelmében — az állattenyésztésben is hatékony programot dolgoztunk ki a szarvasmarha- és a baromfi állomány további fejlesztése céljából. A baromfitenyésztésben a tojástermelés máris iparszerüen történik, azonban a soronlevő öt évben a baromfihús termelő-kapacitást is kibövítjük. A termelés összpontosítása és szakosítása terén legnagyobb tartalékunk a szarvasmarha tenyésztésben van. Jelenleg fölméréseket végzünk egyes új létesítmények és' korszerűsített épületek célszerűségének a megállapítására. A nagy feladat realizálásában azonban csak az első lépéseknél tartunk. Ugyanez vonatkozik a nagyüzemi technológiára alkalmas nagy haszontulajdoságga! rendelkező te hénállomány nemesítésére is. Ezzel szemben arra törekszünk, hogy könynyű építőelemekből a lehető legolcsóbb tehénistállókat hozzunk létre, melyeknek költsége egv állatférőhelyre ‘átszámítva nem haladja meg a 27—30 ezer koronát. Ilyen istállókat az ötéves tervidőszak végéig 37 ezer tehén részére építünk. Amint tudjuk, a szarvasmarhatenyésztés földalaphoz kötött termelőtevékenység. Nem lehetünk elégedettek a termelés összpontosításához mért szakosítás eredményeivel. Nem használjuk ki kellő módon az üzemek közti kooperációból és integrációból eredő lehetőségeket, melyek tulajdonképpeni előfeltételei a jól szervezett, szakosított termelésnek, a célszerű összpontosításnak. Fokozatosan a sertéstenyésztést is szakosítjuk. Jelenlegi nagytenyészeteink nyújtják a sertéshús mennyiségnek egy tizedét. Mindamellett, hogy nehézségekbe ütközünk a nagytenyészetekből kikerülő sertéstrágya eltávolításában, mégis esedékes további nagyteiepek kivitelezése olyan technológiával, hogy lehetővé váljon az egységnyi húsmennyiségre jutó tápfogyasztás csökkentése. Kerületünk ben a sertések mintegy 810 ezer tan na tápot fogyasztanak, ami 160 ezer 680 tonna hús termelését teszi lehetővé. Ez arra figyelmeztet bennünket, hugy itt nagy lehetőség kínálkozik a takarékosságra. Ha csupán egy százaléknyi tápmennyiséget takarítanánk meg, akkor 8100 tonna takarmányt nyerhetnénk, melyet jól hasznosíthatnánk további állati termékek termelésében. A termelés célszerű összpontosítása és szakosítása érdekében a jövőben a mezőgazdasági üzemek közti kooperációs és integrációs viszony elmélyítésére törekszünk olymódon, hogy minden gazdaságnak megmaradjon a jogi és közgazdasági önállósága. A körzetre kiterjedő komplex iizemközi kooperációt — abból a célból, hogy azt későbben kooperációs társulássá fejlesztjük — egy körzetben 27 419 hektár mezőgazdasági, illetve 26 284 hektár szántóterületen realizáljuk. Pozitív tapasztalatok után ezt további kooperációs körzetekre is kiterjesztjük. guk, hogy viszonylag könyebben behatolnak a növényi szövetekbe, megváltoztatják ezek anyagcseréjét, s többségük ösztönzi a növények fejlődését. Az ún. „növényi antibiotikumok“ közül legismertebbek a fitobakteriomycín (FBM) és a polimycín. Az előbbit az actinómyces ’törzs termeli. Elsősorban baktérium- és gombaöiő hatása van. Főleg a .bab, szója és az eperfa bakteriózisa ellen használhatók. Ugyancsak siker-1 , , rel alkalmazhatók gombák okozta betegségek gyógyításé esetén is. A polimycínt az actinómyces polimycín törzs termeli. Hatása nagyban megegyezik az FBM-ével. (TN) AZ OVULÄCIÖ SZINKRONIZÁLÁSA KOCÁKBAN A szinkronizáláshoz a terhes nők vizeletében levő gonadótrop hormont használták. (HCG—human chorionic gonadotrophin]. (Ebből 15 svéd Landrace fajtájú, 110 kg-os súlyú kocának 500 NE adagot adtak izomba. A befecskendezés után általában 38—44 óra múlva következett be az ivarzás, amelyet 3—6 napig tartó prooestrus előzött meg. Az lvarzás maga 18—20 napig tartott. Az ivarzás idejében levágott kocák petefészkeiben megszámolták a Graaf-íéle. tüszőket, és átlagosan 1—11 tüszőt találtak, amelyeknek a nagysága 6—7-mm volt, valamint 2—9 ennél kisebb méretűt. Két 'kocánál a befecskendezés után hasmenés lépett fel és a boncolás során csak 4,5 mm nagyságú tüszőket találtak. Valószínűnek tartják, hogy a hasmenés késleltette az ivarzást. {—) VISSZA A „LÖERÓHÜZ"? , ’ ' ;; , Az energiaválság és utórezgései különböző és egybéň furcsa elgondolásokat vetettek felszínre a mezőgazdasági energiahordozók és felhasználásuk jövőjét illetően. Kutatók egy csoportja például számvetést végzett a vonóerőszükséglet alakulásáról arra az esetre, ha a traktorokat állati erővel helyettesítenék. A becslések szerint ez esetben az amerikai mezőgazdaság vonóerő-szükségletét 61 miillő 16 és öszvér biztosítaná. Ezek ellátásához viszon 73 millió hektár földterület., termésmenynyiségére és 31 millió munkásra lenne szükség. —T— A mezőgazdasági termelöfolyamatba beépülő szakosítás célszerű irányítási rendszert igényel! Ezen a téren jelentős tapasztalatokat szereztünk az élenjáró gazdaságokban, ahol bebizonyosodott, hogy a régi területi irányítási rendszerről fokozatosan át kell térnünk a jobb, vagyis az ágazati irányításra. Tény, hogy az ágazati irányításra való áttérés helyenként objektív nehézségekkel jár — mégpedig azért, mert korábban a terme löalapot a terSleti irányításnak megfelelően alakították ki — mindamellett fontos, hogy az új irányltisi rendszerre való áttérésnél mindenütt körültekintően járnak el. Ehhez nagyon jók a feltételek a nagy szövetkezetekben, de főképpen az állami gazdaságokban. Ne feledjük, hogy végeredményben minden a politikai és szakmai szempontból, feladatára jól felkészített embertől függ, vagyis attól, ahogyan előkészítettük a talajt, olyan lesz a termésünk! J. ALGAYER mérnök, я Nyugat-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ANTIBIOTIKUMOKKAL GTÖGYlTfAK A NÖVÉNYEKET A Szovjetunióban néhány növényi betegség elleni harcban bizonyos
