Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-07 / 5. szám

OLCSO

NUTRIA TAKARMÁNY

Olcsó és értékes nutriatakarmány a csíráztatott árpa. A magot körülbelül hat óráig vízben áztatjuk, utána egykét centiméter vastag benedvesített habgumira szórjuk. A habgumit tepsire helyezve az ablak közelébe tesszük; 18 C fok hőmérsékleten három napon belül csírázni kezd a mag. Sűrű zöld „szőnyeget“ kapunk, amely vitaminokban gazdag takarmány. Egy kilogramm árpából mintegy hat kilogramm zöldtakarmányt nyerünk.

• MILYEN JELENTŐSÉGE VAN A BROILERCSIBÉK NAPOSKORI SÚLYÁNAK?

Ezt vizsgálták egy külföldi baromfitenyésztési szakiskolában. Megállapították, hogy a 33 grammnál könynyebb naposcsibék Hizlalása mindig ráfizetéses. Ebből következtettek arra, hogy az 50 grammosnál könnyebb tojásokat nem szabad pecsenyecsibe előállítási céllal keltetőgépbe rakni. Vagyis, a keltető üzemek — és természetesen a helyi kisállattenyésztők megbízott keltetőinek — feladata, hogy megfelelő keltetést tojásokat használjanak és legalább 40—45 grammos csibéket bocsássanak a hizlalók rendelkezésére, mert ezekkel érhető el a legjobb hizlalási és takarmányhasznosítájü eredmény.

• KALCIUMHIÁNY ÉS TOJÁSTERMELÉS

Angol kutatók huszonöt napig tartó kísérlet folyamán vizsgálták, milyen hatást vált ki a tojóknál a 0,05 % és 3 % kalciumtartalmú takarmány. A 0,05 °/o kalciumtartalmú takarmányt fogyasztó állatok tojástermelése kilenc nap alatt 75 százalékkal csökkent, s az utolsó három napon már csak 19,7 %-os volt. Ezen belül mintegy felére csökkent a kemény héjú tojások száma. A kísérlet harmadik napjától kezdve egyre több puha héjú tojást termeltek a tojók. Hat napon belül mintegy felére csökkent a vérszérum kalciumszintje és a következő 18 napon már nem is változott. Fokozatosan csökkent a tojássárgájának kalciumszintje is. A reproduktív szervek tömege ugyancsak kisebbnek bizonyult a kalciumhiányos táplálás következtében

Szűkre szabott, de sokoldalú takarmányozást

A rőpdében vagy zárt padlástérben tartott galambok esetében a központi feladat azoknak a hiányoknak a pótlása, amelyet galambjainknak éppen tartási módjukkal összefüggően kell elviselniük. Ilyen hiány például, a legelsők közül, a mozgás (repülés) lehetőségének korlátozottsága. Ennek következtében a galambok — főleg bőséges takarmányozás mellett — ellustulnak, elhíznak, s ebből kifolyólag akár tenyészképtelenné is válhatnak. A legajánlatosabb a szűkre szabott, de napjában többször adott eleség, amelynek menynyiségét a létfenntartás, illetve a kondíeiótartás szabja meg.

Nem szorul magyarázatra, hogy fiókanevelés ' időszakában a szülők által ellátott fiatalok növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges takarmány mennyiségét is biztosítani kell.

Ha a takarmányozás kérdését nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is figyelembe vesszük, akkor arra kell felhívnunk a tenyésztők figyelmét, hogy a galamb magevő madár, illetve a magvakból álló fő tápláléka mellett csak növényi eredetű takarmányokat fogyaszt. Az egyetlen magféleséggel történő takarmányozás még a szabadba járó állományok esetében sem

ajánlatos, mert az nem biztosítja a szervezet hibátlan működéséhez szükséges összes anyagokat. Magkeveréket kell tehát etetnünk, amelynek öszszetételét a galamb testnagysága, vérmérséklete, anyagcseréjének gyorsasága szabja meg. Fokozottabb teljesítményekhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű fehérje, amelyet a keverékben adott bő fehérjetartalmú magvakkal (borsó, bükköny, árpa) kell folyama tosan biztosítanunk. Legnagyobb a fiatal növekvő szervezet fehérjeigénye, hiszen saját testének fehérjéit legkönnyebben más fehérjékből tudja felépíteni. (g)

• »j» »2* *** *** *1* »2* «2* »2* ’** *2* »2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* ♦** í* »2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2

levelibékánknál

A mocsarakban, a tavak szélén — főleg éjjel — több hónapig szól a levelibéka (Hyla regilla) hím hívó hangja. A hívó hang 1—2 percig tart, utána szünet következik, s végleg akkor szűnik meg, amikor a nőstény rátalál a hímre. A nőstény béka a hangja alapján választja ki a párját.

Megfigyelték, hogy a hím békák csoportja mintegy fél méter távolságban tartózkodik a nősténytől. Egy-egy hím vezeti a kórust, az ö

hangja erősebb és hoszszabban szól, több energiát fejt ki. Öt megfigyelt csoportban a nőstények a kórusvezető, a hangadó hím békát választották. A laboratóriumi kísérlet is ezt igazolta. Egy kör négy pontján hangszóróval utánozták a hím békák hívó hangját. A kör középpontjába helyezett ketrecben 18 nőstény béka tartózkodott. A lejátszott, hang után a 18 nőstényből 14 a kórusvezető béka hangja felé indult.

Kérdés, hogy fejlődési szempontból értékesebb e az erősebb hangú hím, vagy pedig csak könynyebb megtalálni.

(Nature)

Arammal javítják a szaporodás feltételeit

Szovjet kutatók új módszerrel kísérletez nek a prémes állatok tenyésztésében: az anyaállat méhnyakát gyenge elektromos árammal ingerük.

Az elektromos ingerlés hatására, úgy tűnik, a hormonok szintje tetemesen no, hasonlóan, mint amikor bekövetkezik az ovu láció, a petefészekben az érett petét rejtő tüsző felrepedése és a petesejtnek a petevezetékbe kerülése.

Nyulakon, majd cobolyokon próbálták ki a módszert. Szövettani vizsgálatok alapján kiderült, hogy az állatok méhnyakának elektromos ingerlése a petefészek működé sét fokozza, s a tüszők gyors éréséhez és a petesejt kilépéséhez vezet.

(Zsivotnovodszlvo)

A csirkék agylágyulása

Korábban kizárólag az E-vitamin hiányának tulajdonították megjelenését. Csak a későbbi vizsgálatok tisztázták, hogy a betegséget lényegében nem az E-vitamin hiánya váltja ki, hanem az avas takarmányokbap etetett hús, halliszt stb. bomlásnak indult zsírtartalma. Ismert tény, hogy a takarmány ártalmassága és a zsírtartalom peroxidszáma között szoros összefüggés van. A betegség (Encefalomalácia) keletkezésében vagy lefolyásában az E-vitamin antioxidáns tulajdonságának is mindenekelőtt ebben van a szerepe. Más szavakkal, az E-vitamin, egyéb antioxidáns anyagokhoz hason lóan, elsősorban éppen e tulajdonsága folytán használható fel a betegség megelőzésében azzal, hogy csökkenti a takarmányzsírok oxidációját és a szervezetben az oxidált zsírok károsító hatását.

Amióta a gyári ktlverésű takarmányokba antioÄdánst kevernek, az encefalomalácia tömeges fellépése megszűnt. Időnként azonban még így is előfordul, és ha nagyobb fnérvű elhullást nem is okoz, a tömeges étvágytalanság és súlycsökkenés miatt még így is igen jelentős gazdasági kártétele.

MIKOR LEHET SZÁMOLNI A BETEGSÉGGEL?

1. Mindenekelőtt a saját keverésű, zsiradékot tartalmazó, állott, megavasodott takarmány etetése után, melyhez antioxidánst nem kevertek.

tÁllATtCHZ«6Í/6VI

au ácsa dó

2. Amikor tartalmaz ugyan a takarmány antioxidánst, de ez a zsírsavak oxidációját valami oknál fogva nem képes kellőképpen meggátolni. Tudvalévő,

hogy az antioxidáns a hosszabb ideig tárolt takarmányokban olyan mértékben csökken, hogy a takarmányzsírok avasodása megindulhat.

3. Amikor a csibeállomány kifejezett hajlamosságot mutat az agylágyulásra. Ilyen hajlamosító ok lehet például a nagy mennyiségben adott A-vitamin is azzal, hogy meggátolja a karotinoidok felhalmozódását a májban, márpedig a karotinoid festék etetése után az encefalomaláciás megbetegedések szánta csökken, ami a betegség fellépésében és gyógyításában játszott előnyös szerepére utal.

Természetesen, mindazok az egyéb tényezők is elősegítik a betegség jelentkezését és kártételét, amelyek gátolják a karotinok raktározását a májban.

4. Megfigyelték, hogy egyes fajták vagy tenyészetek alkati okokból különösen érzékenyek voltak a betegséggel szemben.

5. Az encefalomalácia jelentkezésében és lefolyásának súlyosságában más hajlamosító tényezők is jelentős szerepet játszanak, mint pl. a zsúfolt elhelyezés és a kedvezőtlen higiéniás viszonyok.

(Ri)

novenykezelés

Előfordulhat, hogy a hirtelen bekövetkezett gyökérpusztulás, túlöntözés stb. miatt most a téli időszakban kell átültetnünk néhány növényt. Az átültetés csak akkor lesz eredményes, ha a már pusztulásnak indult gyökérrészeket gondosan, kis egészséges résszel együtt levágjuk s a keletkező nagyobb sebfelületeket behintjük faszénporral. A most már kisebb gyökérzetü növényt erősen homokos, tőzeges földkeverékbe, kisebb méretű cserépbe ültessük. Az átültetést követően a megfelelő hőmérséklet biztosítására a fűtőtestre helyezzünk téglát és arra állísuk a növény cserepét. Utána a növényre húzzunk fóliatasakot, — azzal védjük a száraz levegő káros . szárító hatása ellen.

Ahol nincs központi fűtés, ott eredményesen alkalmazható az elektromos talpmelegítés. Keressünk kb. 30 X 30 dm-es deszkalapot. Aljá . rá — két végénél — szegezzünk léctáblákat. A deszkát középen fúrjuk keresztül és . húzzunk át azon gumiszigetelésű villanyvezetéket. Kös. sük be a vezetéket talpas porcelán, vagy bakelit izzó foglalatba, s azt csavarok. kai rögzítsük a deszkalapra. Csavarjunk a foglalatba 40— 60 W-os izzót és borítsuk rá az üres beföttesüveget, s ar ra állítsuk a frissen átültetett növény cserepét. Szúrjunk a cserépben lévő földbe hőmérőt és fedjük be az egészet megfelelő méretű, bőszájú üveggel, esetleg fóliatasakkal. Ügy helyezzük el a növényt, hogy elegendő fényt kapjon és könnyen figyelemmel kísérhessük. A- mikor az izzó bekapcsolása után a növény földje 22—24 C fokra felmelegedett, kapcsoljuk ki az izzót. Ha a

Iföld hőmérséklete 2—4 C foknyit csökkent, az izzót ismét kapcsoljuk be. fe)

Január derekán végre „téliesre“ fordult az időjárás és — a gyermekek legnagyobb örömére — vastag — hótakaró borult a tájra.

Foto: —bor—

lllllllillllllliilllllllllillllliilliiíilllllllillilll^

Kevés szőlőt

Hazánk szőlészete 1980 után indult lényege sebb fejlődésnek. A legutóbbi tervidőszakban pedig már nemcsak a területnövelésre korié tozódtak a fejlesztési elképzelések, hanem célul tűztük a régi elöregedett, korszerűtlen ültetvények felújítását is. Meghirdettük a végcélt — 1990 ig olyan ütemben kell fejleszteni szőlészetünket, hogy kielégíthessük a fogyasz tők egyre növekvő igényeit. Egy főre számítva tizenhat liter bort kell a megjelölt évben produkálnunk, azonkívül az alkoholmentes italok gyártásához is kell adnunk némi nyersanyagot.

Az ötödik ötéves terv igényes feladatokat rótt mezőgazdaságunkra. Olyan igényeseket, hogy a szőlészet fejlesztésében például teljesíteni sem bírtuk őket. Eredetileg úgy tervez tűk, öt év alatt 7546 hektárral bővítjük szőlőültetvényeinket. A valóság alig haladta meg a hatezer hektáros növekedést.

A tervidőszak végén 39 974 hektár szőlőtermő területet tartottunk nyilván Csehszlovákiában. Ebből 27 580 hektár volt Szlovákiában, ahol egyébként mindössze 72 százalékra teljesítettük telepítési tervünket. A legtöbb szőlőt Dél Morvaország ültette 1971—1975 között, valamivel kevesebbet (2080 ha) telepített Nyugat Szlovákia, míg a legkisebb bővítés (588 hektár) a kelet szlovákiai kerületben volt tapasztalható.

telepítettünk

A lemaradás csak részben objektív tényezők következménye. Annyiban, hogy Szlovákiában aránylag sok az elöregedett szőlő, melyek felújításáért ugyancsak sokat tettünk a tervidőszakban, s így valamivel kevesebb „erőnk“ és időnk maradt új ültetvények létesítésére, a termelés bővítésére. No meg aztán a megfelelő oltványok biztosítása is sok problémába ütközött.

Egyébként „lényegében" elégedettek lehe tünk szőlészetünk eredményeivel. Átlaghozam tekintetében a legfejlettebb szőlőtermelő országok közé tartozunk, és a szocialista tábor néhány ún. szőlészeti nagyhatalmát is megelőztük. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy minden rendben van és semmit sem tehetünk a még jobb eredményekért. Távlati feladatunk adott, közelebbi célkitűzéseink is ismertek mindenki előtt, tehát úgy kell hozzálátni a munkához, hogy a tervidőszak végén ne megint magyarázkodnunk kelljen. Az ültetőanyag-szaporításban korszerű módszerek meghonosításán és széles körű elterjesztésén fáradozunk. Az első sikerek — például a fóliás oltványnevelésben — már tavaly megmutatták; tovább kell lépni a megkezdett úton, akkor lesz elég iiltetőanyag, nem szorulunk behozatalra és következetesen valóra válthatjuk termelésfejlesztési elképzeléseinket. —bor—