Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-07 / 5. szám

1978. február 7. SZÖVETSÉGI SZEMLE Értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a CSKP XV. kongresszusát A Gbelcei (Köbölkút!) Egységes Földművesszövetkezet egyike a nagy Jövedelemmel gazdálkodó mezőgazda­­sági üzemeknek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a sajátos termé­szeti és közgazdasági előfeltételekkel összhangban, tehát ésszerűen alakí­tották ki a termelés szerkezetét, más­részt pedig azzal, hogy a szövetkezet dolgozói a munka frontján, vagyis a termelésben példás kezdeményező­készséget tanúsítanak, ami a szocia­lista kötelezettségek vállalásában és teljesítésében is kifejezést nyer. Hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadítása 30. évfordulójának tiszte­letére huszonegy termelő csoport és hét egyéni kötelezettségvállalás szü­letett, melyek nyomán a szövetkezet bátran vállalhatta, hogy a termelési tervét 1 millió 150 ezer koronával, az árutermelési és értékesítési tervét 2 millió 100 ezer koronával túltelje­síti. Továbbá, hogy a termelésre for­dított anyagi kiadásokat a tervezettel szemben 350 ezer koronával csökken­ti. A dolgozók munkakörnyezetének javítására — szociális helyiség építé­sére stb. — a tervezettnél 550 ezer koronával többet fordít. Tény, hogy a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalása kiterjedt a ter­melés széles skálájára. Például a te­nyésztői munka színvonalának emelé­sével célul tűzték ki a szarvasmarha- és a sertésállomány létszámának nö­velését, továbbá a gabona, a kukori­ca, a tej és a hús eladási tervének lényeges túlszárnyalását. A kötelezettségvállalások teljesíté­sének értékeléséről készült számve­tés dicséretes eredményeket mutat. Elsősorban is tükrözi azt, hogy a szö­vetkezet tagjai nem szemfényvesztést szolgáló alaptalan ígérgetéseket tet­tek, hanem amit vállaltak, azt a ter­melés minden szakaszán — magas fokú politikai elkötelezettségről ta­núskodó munkával — teljesítették, illetve a vállalásukat túl is szárnyal­ták. lényegében 1 millió 24 ezer ko­rona értéket képviselt az a többlet­termék — ami egyben jövedelemtöbb­letet is eredményezett —, amellyel a gbelcei szövetkezet felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére vál­lalt szocialista kötelezettségeit túltel­jesítette. Magától értetődik, hogy egy ilyen szövetkezetben, ahol a tagság ily pél­dásan viszonyul a termeléshez és a kötelezettségvállalások teljesítéséhez, kedvező előfeltételek vannak arra, hogy a CSKP XV. kongresszusát nem apró-cseprő, hanem valóban példás szocialista kötelezettségek vállalásá­val köszöntsék. Ez persze egyben ar­ra is utal. hogy a gbelcei szövetke­zetben a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormány, a Szakszerveze­tek Központi Tanácsa és a SZISZ Köz­ponti Bizottságának kongresszusi fel­hívása kedvező visszhangra talált. Az üzemi pártszervezet és a szövet­kezet vezetősége tehát „merész“ cé­lokat tűzhetett a tagság elé. A hato­dik ötéves tervidőszakra, s azon be­lül az 1976-os évre előirányzott fő­feladatokkal összhangban, a szövet­kezet szocialista kötelezettségválla­lása — amit az egyes munkacsopor­tok és egyének kötelezettségvállalása hitelesít — főleg a gabona, a zöldség­félék, a gyümölcs, a szőlő mennyisé­gének növelésére, továbbá az ésszerű takarmányozás általános meghonosí­tására, az abraktakarmánnyal való következetes takarékosságra irányul. Ezt főleg az üzemirányítás és a mun­kaszervezés színvonalának emelésé­vel, a dolgozók szakismereteinek bő­vítésével, az egyes termelési és mun­kafolyamatok korszerűsítésével akar­ják elérni. Ez a példás, tehát jó hírnévnek örvendő szövetkezet tizenegy egyéni és 22 kollektív kötelezettségvállalás­sal köszönti pártunk XV. kongresszu­sát. Az említett vállalások összege­zése azt jelzi, hogy a gbelcei szövet­kezet az évi termelési tervében elő­irányzott áruértékesitési tervét — fő­leg a hús-, a tej-, a szőlő- és a gyü­mölcstermelés szakaszán — 827 ezer koronával akarja túlszárnyalni. Dicséretes jelenség, hogy a terme­lés és'' az áruértékesítés tervfeletti növelése mellett, továbbra is komoly célokat tűztek maguk elé a takaré­kosság elvének következetes érvénye­sítése érdekében. Például vállalták, hogy az év folyamán a villanyáram, fűtő- és üzemanyag-szükségletet to­vább korlátozzák, ami hozzávetőle­gesen 50 ezer korona megtakarítás­hoz vezet. Lényeges megtakarítást akarnak elérni — természetesen a terimés takarmányok minőségének a javítására és a takarmányozási tech­nológia esetleges módosítása, tökéle­tesítése által — szemes termékekből. Az állattenyésztés dolgozói például vállalták, hogy az abraktakarmány felhasználását szabályozó normákkal szemben 4 százalékos megtakarítást érnek el. Amikor a szövetkezet veze­tősége összegezte a dolgozók kötele­zettségvállalásait örömteljes követ­keztetésre jutott. Vagyis büszkén je­lenthette, hogy a gbelcei szövetkezet dolgozói szocialista kötelezettségvál­lalásának pénzértéke meghaladja a 2 millió 600 ezer koronát, joggal ál­líthatjuk tehát, hogy a Gbelcei Egysé­ges Földművesszövetkezet értékes szocialista kötelezettségek vállalásá­val köszönti a CSKP XV. kongresszu­sát. VARGA jÚZSEF ваш^яшашшяшшшшааашявшшшяшшшятш A levicel (lévai) járás Dolná Seč-i (alsószecsei) szö­­vetkezeteseit nem kell külön bemu­tatnunk. Munká­jukkal már évek ótav jó hírnevet szereztek maguk­nak a Garam völ­gyében. A szövet- I kezet okmányaiból megtudhatjuk, hogy 1966-ban búzából 35, kukoricából 41,5, cukorrépából pedig 512 mázsás átlagos hektárho­zamot értek el. Azért adhattak el ugyanabban az évben egy hektárra számítva 233 kg húst, 471 liter tejet és 877 darab tojást. A szövetkezet akkor kiváló eredmé­nyeiért elnyerte a Csehszlovák—Szov­jet Barátság címet. Ez tíz évvel ez­előtt történt. Azóta sok minden meg­változott, a szövetkezetesek életszín­vonala is emelkedett. A szövetkezet ma nagyobb, bővült a földalapja, sőt az elnevezése is megváltozott: Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz Ga­­ramvölgye, székhely Dolná Seč. A szö­vetkezet nevének első része megma­radt, s erre joggal büszkék a szövet­kezetesek. Ezért ma Is lépést tarta­nak a legjobbakkel, bizonyítva, hogy méltók a megtisztelő címre. A XV. PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívását párt­­gyűlésen, a szövetkezet vezetőségének gyűlésén, SZISZ-gyűlésen és termelési értekezleteken vitatták meg. Elhatá­rozták, hogy а XV. kongresszus, ya­­lamfnt a párt megalakulása 55. évfor­dulójának tiszteletére vállalt felada­tokat nemcsak teljesítik, hanem lé­nyegesen túl is szárnyalják. Továbbra is a marhatenyésztést tartják a döntő ágazatnak. E célból a fajnemesítő szolgálattal és a járási állategészség­ügyi intézménnyel karöltve biztosíta­ni akarják az állomány további javí­tását, s e téren főként a tenyész­­sertések szigorú kiválasztására és nagyfokú szaporodási képességére törekszenek. A sertéstenyésztésben teljes mértékben áttérnek a hússerté­sek tenyésztésére. A növénytermesz­tésben, főként a gabona- és takar­­mánytermesztésben részletes progra­mot dolgoztak ki nemesített fajták termesztésére és felhasználására. A takarmánytermesztésben fontos fel­adatnak tartják kellő mennyiségű fe­hérjedús takarmány télire való bizto­letére vállait kötelezettségeiket. 1976. évi szocialista vállalásuk 1 millió 103 ezer korona értéket képviselt, az egész hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó vállalásuk értéke 6 millió 116 ezer korona. A szövetkezetesek már most megalapozzák feladataik teljesítését. Nyomban az őszi munkák elvégzése után hozzáfogtak a gép­javításhoz, hogy a tavaszi munkák során minden a legnagyobb rendben legyen. GONDOSKODÁS AZ EMBERRŐL » A komplex programban a szövetke­zeti dolgozókról való gondoskodásról sem feledkeztek meg. A szövetkezet Hagyományok ápolói sítását. Üj gépparkkal jobb termelési feltételeket teremtenek, a gépek tö­kéletesebb kihasználására és jobb munkaszervezésre törekednek, emel­lett figyelemmel követik a munka­termelékenységet és a költségeket. A gazdasági tevékenységben alkal­mazni fogják a legkorszerűbb számí­tástechnikát, hogy ezzel megjavítsák a tájékoztatási rendszer és az irányí­tó munka formáit valamennyi szaka­szon. A szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott kollektívák által kez­deményezett munkaverseny nagy ösz­tönzést ad a gazdasági és politikai feladatok teljesítésére. A növényter­mesztési szakaszon már működik há­rom ilyen kollektíva és most tervezik egy komplex ésszerűsítő brigád ala­kítását. Párt- és kormányszerveink felhívá­sának megvitatása után a szövetke­zet tagjai elhatározták, hogy növelni fogják а XV. pártkongresszus tiszte­évente 800 koronát irányoz elő a szo­ciális és társadalmi fejlesztési terv megvalósítására. Évente kétszer gon­doskodik valamennyi szakaszon a hi­giéniai, munkabiztonsági és egészség­­védelmi komplex vizsgálatról, ragasz­kodik ahhoz, hogy a szövetkezet tag­jai évente egyszer komplex orvosi ellenőrzésen menjenek keresztül. A szövetkezetben a gazdasági agitáció és propaganda valamennyi hozzáfér­hető formáit alkalmazzák, amelyeket további ösztönzőnek tartanak a szö­vetkezet termelési és "társadalmi si­kereinek elérésére. A szövetkezetesek figyelmesen átta­nulmányozták a trebatlcei B^ke Efsz­­nek a központi szervek felhívására adott válaszát, amellyel azonosítják magukat és példáját követve bekap­csolódnak a „Szocialista szövetkezet" címért folyó versenybe. J. PROKEŠ, oki. mérnök Egy mondat a krónikában Szövetkezeteink krónikája az elmúlt évek eseményeit, soha vissza nem térő ünnepélyes pillanatait, emlékeit, a szövetkezet életének jelentős állo­másait rögzíti. Az itt járt külföldt vendégek, hírneves emberek, politiku­sok, államfők, a mezőgazdasági tudo­mányos kutatás kiemelkedő egyéni­ségeinek emléksorai és aláírásai mel­lett a szövetkezeti nagy család sors­döntő mérföldköveit megörökítő be­jegyzések sorakoznak. Michal Z ál us ký, a Horné Saliby-i Ifelsőszeli) szövetkezet elnöke egyik jelentős évfordulójuk megünneplésé­ről készített fényképet keresve tette elém díszes, bőrkötéses krónikájukat. Ezt lapozgatva az egyik oldalon piros tintával, nagyon tetszetős kézírással írt mondat ragadta meg figyelmemet. A francia szöveg alatt csupán az alá­írást nem sikerült kibetűznöm. Vajon ki írhatta ezt az érdekes mondatot, mely magyarra fordítva körülbelül így hangzana: „Kenyér, béke, nemzet­közi testvériség, kommunista egység". Alatta pedig a bejegyzés dátuma — 1957. július 20. és az aláírás. A szövetkezet elnöke mosolyogva elégítette ki kíváncsiságomat. A szá­momra olvashatatlan aláírás és a lángbetükkel írt mondd Но Sí Minh­től, az akkor még szabadságáért és függetlenségéért harcoló vietnami nép nagy fiától, vezéregyéniségétől szár­mazik. Ezekkkel á szavakkal tett szi­lárd meggyőződéséről hitet, Szlovákia egyik földművesszövetkezetében. Hi­tet tett arról, hogy az eberi lét és boldogság alapfeltételei közül leg­fontosabbak a becsületes munkával megtermelt kenyér, az építést és az előrehaladást segítő béke, a közös ideológián felépülő internacionalista testvériség és a kommunista egység. Papírra vetett mondata csaknem húsz év távlatából még ma sem — amikor Ho Sl Minh már nincs az élők sorában, és a vietnami nép kivívta szabadságát — veszít el mára és jö­vőre szóló érvényét, (obenau) Vándorzászló után köszönőlevél A múlt év elején egy képesriport jelent meg lapunk hasábjain, mely a SZISZ Központi Bizottsága vándor­zászlajának átadásáról készült. Ak­kor ebben a jelentős elismerésben a kolárovo! (gűtai) szövetkezet szerelő­­brigádja részesült. Egy év telt el az­óta! Vajon ezalatt az egy év alatt öregbítették-«' Jó hírnevüket a ván­dorzászló birtokosai? „MEG KELL GYŐZŐDNI RŰLA" Mikor a városka központjában ta­lálható szerelőműhelybe érkeztem, már nem sok idő volt hátra a mun­kaidő befejezéséig. Erről persze csak az óramutató állása árulkodott, a gépjavítók viselkedése kevésbé. Seré­nyen dolgoztak! Az udvaron álló Gaz­terepjáró körül szétrakott alkatré­szek, kulcsok arról tanúskodtak, a személyautót orvoslók egyhamar be sem fejezik a munkát. — Laci, aztán majd szólj a többiek­nek is! Négy után maradjanak Itt! — Megjavítjuk az óvodások két kis ágyát! — hallom Marosi Lajos szo­cialista brigádvezető érces hangját. Egy pillanat múltán azonban előttem termett: — Kiváncsi, ugye? — mondotta Ma­rosi elvtárs —hogy a múlt évi cikk­ben kiemelt „A Marosi-brigád" régi fénye megmaradt-e?! Nézzen körül és győződjön meg róla! A szerelőműhelyben uralkodó rend és tisztaság, valamint a terület ötle­tes kihasználása volt az, ami külön figyelmet érdemelt. — Meglepődött az elvtárs?! Nem csodálkozom. A múlt év szeptembe­rében például munkahelyünkön fo­gadtuk a Lengyel Ifjúsági Szövetség hazánkban tartózkodó képviselőit. Az ő figyelmüket is főleg a rend, a mű­hely jó felszerelése és a tisztaság ragadta meg. Ebből is jól látható, a brigádvezető és a tagok határozottan követik — a sok helyen be nem tartott — jelszót; a rend, a tisztaság a minőségi munka fontos tényezője. Tovább nézelődve a hatalmas L- alakú műhelyben, egy gépkolosszus alól kiszűrődő párbeszédet hallot­tunk: — Ha a szerelőkulccsal nem férsz a mélyebben levő „anyához", mindig nézd meg, leszerelhető-e valamelyik alkatrész. Itt például, ha a védőle­mezt leveszed és__ A szerelőközpont legidősebb tagja, Madarász István egy hatalmas beta­karító gép javítása közben látta el hasznos tanácsokkal a szocialista bri­gád egyik legfiatalabb tagját, Csente Imrét. Pista bácsi már 1954 óta dol­gozik a szerelőműhelyben, s ez idő óta még nem múlt el nyár, hogy kom­bájnjával ne vett volna részt az ara­éjjelen — említette egyik kollégájuk — a szövetkezet Bábolna szárítójának tartálya nem bírta a nagy nyomását. „Domborulni" kezdtek az oldalai. Érthető, hogy gyors beavatkozásra, segítségre volt szükség! Mihalics és Mrška kollégák segítettek a bajon. Igaz, egész éjjel dolgoztak, de reg­gelre abroncsok védték a tartályt, — így a szárítóüzem minimális kieséssel folytathatta fontos munkáját. Mikor a két szerelőt arra kértem, beszéljenek erről bővebben, csak eny­­nyit mondtak: — „Nincs erről sok mondanivalónk — kötelességünk volt!" CSILLOG MÉG A BRIGÁD RÉGI FÉNYE? — A múlt évi szocialista kötelezett­ségeinket sorolhatnám, volt belőlük Jócskán. De nem akarom untatni az elvtársat — mondta a brigádvezető. — Tavaly teljes mértékben sikerült megoldanunk a gépek éjjeli javítását, Marosi Lajos brigádvezető: „Ezt a köszönőlevelet kaptuk". s így szinte zökkenőmentes volt a mezőgazdasági munkák menete. Az elkatrész-problémát is megoldottuk — saját erőnkből! Ami azt illeti, ezért tudtuk túlszárnyalni a gépjavítások­kal kapcsolatos kötelezettségvállalá­sainkat is. No, meg azért, azért, mert kitűnő szakember-gárdával rendelke­zünk. Ha már itt tartunk, azt Is meg­említeném, — persze ezzel sem aka­rok dicsekedni — az aratás és az őszi munkák alkalmával számos külön vál­lalást is tettünk. A kombájnosok ver­senyében és a készenléti mozgómü­­hely dolgozóinak vetélkedésében elő­kelő helyezést értünk el. Persze, rész' vettünk a városszépítési társadalm Madarász István műhelyvezető tanácsadás közben. tásban. Az idős dolgozó — akinek ki­egyensúlyozott természete, víg kedé­lye, mindig jó hatással van társaira — szívesen beszédbe elegyedett ve­lem: — Tudja, már több mint egy éve nyugdíjasként dolgozom a műhelyben. Természetesen a hosszú, munkával telt évek alatt az emberre nem kevés tapasztalat ragad, aminek nagy részét — amíg dolgozom — szeretném átad­ni a fiataloknak. S ha netalán azt észlelem, hogy valamelyik idősebb szerelő gáncsoskodlk a még tapasz­talatlan, teszem azt katonai szolgálat előtt álló szerelőkkel, azt az embert alaposan megleckéztetem. Persze, a szocialista brigádban erre nem igen került sor. Mihalics László motorszerelőt és Mráka Ján géplakatost egy hatalmas, többezer köbcentiméteres motor „bütykölése" közben találtuk. Sze­rény, szűkszavú emberek. Nincs di­csekvő szavuk! Másoktól hallottuk azt is, hogy az elmúlt hetekben mi­lyen példásan cselekedtek: Egy esős munkában is. Személyenként hat órát dolgoztunk városunk szépítésén. S mint azt már említettem egy évvel ezelőtt — az óvoda feletti védnöksé­get brigádunk minden egyes tagja szívügyének tartja. Például, ha az óvodások séta közben begurítanak műhelyünkbe egy meghibásodott „ver­senyautót" — mondta mosolyogva a brigádvezető — nyomban többtagú „rohambrigád“ dolgozik rajta, hogy a „kocsi" mielőbb üzemképes legyen. Mint Iájuk, a kolárovo! szövetkezet szerelőműhelyének szocialista: brigád­ja továbbra is jó példát mutat. S ezért nem véletlen az sem, hogy Marosi Lajos brigád vezető jelen volt azon a fogadáson, amit a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke, Husák elvtárs, a legjobb szocialista brigádok veze­tőinek tiszteletére adott. Meggyőző­désem, hogy Husák elvtárs lelkesítő szavai és az a köszönő levél, amit a brigád részére küldött, hatványozott, eredményes jó munkára serkenti a brigád tagjait. Kalita Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents