Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-07 / 5. szám
1978. február 7. SZÖVETSÉGI SZEMLE Értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a CSKP XV. kongresszusát A Gbelcei (Köbölkút!) Egységes Földművesszövetkezet egyike a nagy Jövedelemmel gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a sajátos természeti és közgazdasági előfeltételekkel összhangban, tehát ésszerűen alakították ki a termelés szerkezetét, másrészt pedig azzal, hogy a szövetkezet dolgozói a munka frontján, vagyis a termelésben példás kezdeményezőkészséget tanúsítanak, ami a szocialista kötelezettségek vállalásában és teljesítésében is kifejezést nyer. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére huszonegy termelő csoport és hét egyéni kötelezettségvállalás született, melyek nyomán a szövetkezet bátran vállalhatta, hogy a termelési tervét 1 millió 150 ezer koronával, az árutermelési és értékesítési tervét 2 millió 100 ezer koronával túlteljesíti. Továbbá, hogy a termelésre fordított anyagi kiadásokat a tervezettel szemben 350 ezer koronával csökkenti. A dolgozók munkakörnyezetének javítására — szociális helyiség építésére stb. — a tervezettnél 550 ezer koronával többet fordít. Tény, hogy a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalása kiterjedt a termelés széles skálájára. Például a tenyésztői munka színvonalának emelésével célul tűzték ki a szarvasmarha- és a sertésállomány létszámának növelését, továbbá a gabona, a kukorica, a tej és a hús eladási tervének lényeges túlszárnyalását. A kötelezettségvállalások teljesítésének értékeléséről készült számvetés dicséretes eredményeket mutat. Elsősorban is tükrözi azt, hogy a szövetkezet tagjai nem szemfényvesztést szolgáló alaptalan ígérgetéseket tettek, hanem amit vállaltak, azt a termelés minden szakaszán — magas fokú politikai elkötelezettségről tanúskodó munkával — teljesítették, illetve a vállalásukat túl is szárnyalták. lényegében 1 millió 24 ezer korona értéket képviselt az a többlettermék — ami egyben jövedelemtöbbletet is eredményezett —, amellyel a gbelcei szövetkezet felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségeit túlteljesítette. Magától értetődik, hogy egy ilyen szövetkezetben, ahol a tagság ily példásan viszonyul a termeléshez és a kötelezettségvállalások teljesítéséhez, kedvező előfeltételek vannak arra, hogy a CSKP XV. kongresszusát nem apró-cseprő, hanem valóban példás szocialista kötelezettségek vállalásával köszöntsék. Ez persze egyben arra is utal. hogy a gbelcei szövetkezetben a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottságának kongresszusi felhívása kedvező visszhangra talált. Az üzemi pártszervezet és a szövetkezet vezetősége tehát „merész“ célokat tűzhetett a tagság elé. A hatodik ötéves tervidőszakra, s azon belül az 1976-os évre előirányzott főfeladatokkal összhangban, a szövetkezet szocialista kötelezettségvállalása — amit az egyes munkacsoportok és egyének kötelezettségvállalása hitelesít — főleg a gabona, a zöldségfélék, a gyümölcs, a szőlő mennyiségének növelésére, továbbá az ésszerű takarmányozás általános meghonosítására, az abraktakarmánnyal való következetes takarékosságra irányul. Ezt főleg az üzemirányítás és a munkaszervezés színvonalának emelésével, a dolgozók szakismereteinek bővítésével, az egyes termelési és munkafolyamatok korszerűsítésével akarják elérni. Ez a példás, tehát jó hírnévnek örvendő szövetkezet tizenegy egyéni és 22 kollektív kötelezettségvállalással köszönti pártunk XV. kongresszusát. Az említett vállalások összegezése azt jelzi, hogy a gbelcei szövetkezet az évi termelési tervében előirányzott áruértékesitési tervét — főleg a hús-, a tej-, a szőlő- és a gyümölcstermelés szakaszán — 827 ezer koronával akarja túlszárnyalni. Dicséretes jelenség, hogy a termelés és'' az áruértékesítés tervfeletti növelése mellett, továbbra is komoly célokat tűztek maguk elé a takarékosság elvének következetes érvényesítése érdekében. Például vállalták, hogy az év folyamán a villanyáram, fűtő- és üzemanyag-szükségletet tovább korlátozzák, ami hozzávetőlegesen 50 ezer korona megtakarításhoz vezet. Lényeges megtakarítást akarnak elérni — természetesen a terimés takarmányok minőségének a javítására és a takarmányozási technológia esetleges módosítása, tökéletesítése által — szemes termékekből. Az állattenyésztés dolgozói például vállalták, hogy az abraktakarmány felhasználását szabályozó normákkal szemben 4 százalékos megtakarítást érnek el. Amikor a szövetkezet vezetősége összegezte a dolgozók kötelezettségvállalásait örömteljes következtetésre jutott. Vagyis büszkén jelenthette, hogy a gbelcei szövetkezet dolgozói szocialista kötelezettségvállalásának pénzértéke meghaladja a 2 millió 600 ezer koronát, joggal állíthatjuk tehát, hogy a Gbelcei Egységes Földművesszövetkezet értékes szocialista kötelezettségek vállalásával köszönti a CSKP XV. kongresszusát. VARGA jÚZSEF ваш^яшашшяшшшшааашявшшшяшшшятш A levicel (lévai) járás Dolná Seč-i (alsószecsei) szövetkezeteseit nem kell külön bemutatnunk. Munkájukkal már évek ótav jó hírnevet szereztek maguknak a Garam völgyében. A szövet- I kezet okmányaiból megtudhatjuk, hogy 1966-ban búzából 35, kukoricából 41,5, cukorrépából pedig 512 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Azért adhattak el ugyanabban az évben egy hektárra számítva 233 kg húst, 471 liter tejet és 877 darab tojást. A szövetkezet akkor kiváló eredményeiért elnyerte a Csehszlovák—Szovjet Barátság címet. Ez tíz évvel ezelőtt történt. Azóta sok minden megváltozott, a szövetkezetesek életszínvonala is emelkedett. A szövetkezet ma nagyobb, bővült a földalapja, sőt az elnevezése is megváltozott: Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz Garamvölgye, székhely Dolná Seč. A szövetkezet nevének első része megmaradt, s erre joggal büszkék a szövetkezetesek. Ezért ma Is lépést tartanak a legjobbakkel, bizonyítva, hogy méltók a megtisztelő címre. A XV. PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívását pártgyűlésen, a szövetkezet vezetőségének gyűlésén, SZISZ-gyűlésen és termelési értekezleteken vitatták meg. Elhatározták, hogy а XV. kongresszus, yalamfnt a párt megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére vállalt feladatokat nemcsak teljesítik, hanem lényegesen túl is szárnyalják. Továbbra is a marhatenyésztést tartják a döntő ágazatnak. E célból a fajnemesítő szolgálattal és a járási állategészségügyi intézménnyel karöltve biztosítani akarják az állomány további javítását, s e téren főként a tenyészsertések szigorú kiválasztására és nagyfokú szaporodási képességére törekszenek. A sertéstenyésztésben teljes mértékben áttérnek a hússertések tenyésztésére. A növénytermesztésben, főként a gabona- és takarmánytermesztésben részletes programot dolgoztak ki nemesített fajták termesztésére és felhasználására. A takarmánytermesztésben fontos feladatnak tartják kellő mennyiségű fehérjedús takarmány télire való biztoletére vállait kötelezettségeiket. 1976. évi szocialista vállalásuk 1 millió 103 ezer korona értéket képviselt, az egész hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó vállalásuk értéke 6 millió 116 ezer korona. A szövetkezetesek már most megalapozzák feladataik teljesítését. Nyomban az őszi munkák elvégzése után hozzáfogtak a gépjavításhoz, hogy a tavaszi munkák során minden a legnagyobb rendben legyen. GONDOSKODÁS AZ EMBERRŐL » A komplex programban a szövetkezeti dolgozókról való gondoskodásról sem feledkeztek meg. A szövetkezet Hagyományok ápolói sítását. Üj gépparkkal jobb termelési feltételeket teremtenek, a gépek tökéletesebb kihasználására és jobb munkaszervezésre törekednek, emellett figyelemmel követik a munkatermelékenységet és a költségeket. A gazdasági tevékenységben alkalmazni fogják a legkorszerűbb számítástechnikát, hogy ezzel megjavítsák a tájékoztatási rendszer és az irányító munka formáit valamennyi szakaszon. A szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott kollektívák által kezdeményezett munkaverseny nagy ösztönzést ad a gazdasági és politikai feladatok teljesítésére. A növénytermesztési szakaszon már működik három ilyen kollektíva és most tervezik egy komplex ésszerűsítő brigád alakítását. Párt- és kormányszerveink felhívásának megvitatása után a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy növelni fogják а XV. pártkongresszus tiszteévente 800 koronát irányoz elő a szociális és társadalmi fejlesztési terv megvalósítására. Évente kétszer gondoskodik valamennyi szakaszon a higiéniai, munkabiztonsági és egészségvédelmi komplex vizsgálatról, ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai évente egyszer komplex orvosi ellenőrzésen menjenek keresztül. A szövetkezetben a gazdasági agitáció és propaganda valamennyi hozzáférhető formáit alkalmazzák, amelyeket további ösztönzőnek tartanak a szövetkezet termelési és "társadalmi sikereinek elérésére. A szövetkezetesek figyelmesen áttanulmányozták a trebatlcei B^ke Efsznek a központi szervek felhívására adott válaszát, amellyel azonosítják magukat és példáját követve bekapcsolódnak a „Szocialista szövetkezet" címért folyó versenybe. J. PROKEŠ, oki. mérnök Egy mondat a krónikában Szövetkezeteink krónikája az elmúlt évek eseményeit, soha vissza nem térő ünnepélyes pillanatait, emlékeit, a szövetkezet életének jelentős állomásait rögzíti. Az itt járt külföldt vendégek, hírneves emberek, politikusok, államfők, a mezőgazdasági tudományos kutatás kiemelkedő egyéniségeinek emléksorai és aláírásai mellett a szövetkezeti nagy család sorsdöntő mérföldköveit megörökítő bejegyzések sorakoznak. Michal Z ál us ký, a Horné Saliby-i Ifelsőszeli) szövetkezet elnöke egyik jelentős évfordulójuk megünnepléséről készített fényképet keresve tette elém díszes, bőrkötéses krónikájukat. Ezt lapozgatva az egyik oldalon piros tintával, nagyon tetszetős kézírással írt mondat ragadta meg figyelmemet. A francia szöveg alatt csupán az aláírást nem sikerült kibetűznöm. Vajon ki írhatta ezt az érdekes mondatot, mely magyarra fordítva körülbelül így hangzana: „Kenyér, béke, nemzetközi testvériség, kommunista egység". Alatta pedig a bejegyzés dátuma — 1957. július 20. és az aláírás. A szövetkezet elnöke mosolyogva elégítette ki kíváncsiságomat. A számomra olvashatatlan aláírás és a lángbetükkel írt mondd Но Sí Minhtől, az akkor még szabadságáért és függetlenségéért harcoló vietnami nép nagy fiától, vezéregyéniségétől származik. Ezekkkel á szavakkal tett szilárd meggyőződéséről hitet, Szlovákia egyik földművesszövetkezetében. Hitet tett arról, hogy az eberi lét és boldogság alapfeltételei közül legfontosabbak a becsületes munkával megtermelt kenyér, az építést és az előrehaladást segítő béke, a közös ideológián felépülő internacionalista testvériség és a kommunista egység. Papírra vetett mondata csaknem húsz év távlatából még ma sem — amikor Ho Sl Minh már nincs az élők sorában, és a vietnami nép kivívta szabadságát — veszít el mára és jövőre szóló érvényét, (obenau) Vándorzászló után köszönőlevél A múlt év elején egy képesriport jelent meg lapunk hasábjain, mely a SZISZ Központi Bizottsága vándorzászlajának átadásáról készült. Akkor ebben a jelentős elismerésben a kolárovo! (gűtai) szövetkezet szerelőbrigádja részesült. Egy év telt el azóta! Vajon ezalatt az egy év alatt öregbítették-«' Jó hírnevüket a vándorzászló birtokosai? „MEG KELL GYŐZŐDNI RŰLA" Mikor a városka központjában található szerelőműhelybe érkeztem, már nem sok idő volt hátra a munkaidő befejezéséig. Erről persze csak az óramutató állása árulkodott, a gépjavítók viselkedése kevésbé. Serényen dolgoztak! Az udvaron álló Gazterepjáró körül szétrakott alkatrészek, kulcsok arról tanúskodtak, a személyautót orvoslók egyhamar be sem fejezik a munkát. — Laci, aztán majd szólj a többieknek is! Négy után maradjanak Itt! — Megjavítjuk az óvodások két kis ágyát! — hallom Marosi Lajos szocialista brigádvezető érces hangját. Egy pillanat múltán azonban előttem termett: — Kiváncsi, ugye? — mondotta Marosi elvtárs —hogy a múlt évi cikkben kiemelt „A Marosi-brigád" régi fénye megmaradt-e?! Nézzen körül és győződjön meg róla! A szerelőműhelyben uralkodó rend és tisztaság, valamint a terület ötletes kihasználása volt az, ami külön figyelmet érdemelt. — Meglepődött az elvtárs?! Nem csodálkozom. A múlt év szeptemberében például munkahelyünkön fogadtuk a Lengyel Ifjúsági Szövetség hazánkban tartózkodó képviselőit. Az ő figyelmüket is főleg a rend, a műhely jó felszerelése és a tisztaság ragadta meg. Ebből is jól látható, a brigádvezető és a tagok határozottan követik — a sok helyen be nem tartott — jelszót; a rend, a tisztaság a minőségi munka fontos tényezője. Tovább nézelődve a hatalmas L- alakú műhelyben, egy gépkolosszus alól kiszűrődő párbeszédet hallottunk: — Ha a szerelőkulccsal nem férsz a mélyebben levő „anyához", mindig nézd meg, leszerelhető-e valamelyik alkatrész. Itt például, ha a védőlemezt leveszed és__ A szerelőközpont legidősebb tagja, Madarász István egy hatalmas betakarító gép javítása közben látta el hasznos tanácsokkal a szocialista brigád egyik legfiatalabb tagját, Csente Imrét. Pista bácsi már 1954 óta dolgozik a szerelőműhelyben, s ez idő óta még nem múlt el nyár, hogy kombájnjával ne vett volna részt az araéjjelen — említette egyik kollégájuk — a szövetkezet Bábolna szárítójának tartálya nem bírta a nagy nyomását. „Domborulni" kezdtek az oldalai. Érthető, hogy gyors beavatkozásra, segítségre volt szükség! Mihalics és Mrška kollégák segítettek a bajon. Igaz, egész éjjel dolgoztak, de reggelre abroncsok védték a tartályt, — így a szárítóüzem minimális kieséssel folytathatta fontos munkáját. Mikor a két szerelőt arra kértem, beszéljenek erről bővebben, csak enynyit mondtak: — „Nincs erről sok mondanivalónk — kötelességünk volt!" CSILLOG MÉG A BRIGÁD RÉGI FÉNYE? — A múlt évi szocialista kötelezettségeinket sorolhatnám, volt belőlük Jócskán. De nem akarom untatni az elvtársat — mondta a brigádvezető. — Tavaly teljes mértékben sikerült megoldanunk a gépek éjjeli javítását, Marosi Lajos brigádvezető: „Ezt a köszönőlevelet kaptuk". s így szinte zökkenőmentes volt a mezőgazdasági munkák menete. Az elkatrész-problémát is megoldottuk — saját erőnkből! Ami azt illeti, ezért tudtuk túlszárnyalni a gépjavításokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásainkat is. No, meg azért, azért, mert kitűnő szakember-gárdával rendelkezünk. Ha már itt tartunk, azt Is megemlíteném, — persze ezzel sem akarok dicsekedni — az aratás és az őszi munkák alkalmával számos külön vállalást is tettünk. A kombájnosok versenyében és a készenléti mozgómühely dolgozóinak vetélkedésében előkelő helyezést értünk el. Persze, rész' vettünk a városszépítési társadalm Madarász István műhelyvezető tanácsadás közben. tásban. Az idős dolgozó — akinek kiegyensúlyozott természete, víg kedélye, mindig jó hatással van társaira — szívesen beszédbe elegyedett velem: — Tudja, már több mint egy éve nyugdíjasként dolgozom a műhelyben. Természetesen a hosszú, munkával telt évek alatt az emberre nem kevés tapasztalat ragad, aminek nagy részét — amíg dolgozom — szeretném átadni a fiataloknak. S ha netalán azt észlelem, hogy valamelyik idősebb szerelő gáncsoskodlk a még tapasztalatlan, teszem azt katonai szolgálat előtt álló szerelőkkel, azt az embert alaposan megleckéztetem. Persze, a szocialista brigádban erre nem igen került sor. Mihalics László motorszerelőt és Mráka Ján géplakatost egy hatalmas, többezer köbcentiméteres motor „bütykölése" közben találtuk. Szerény, szűkszavú emberek. Nincs dicsekvő szavuk! Másoktól hallottuk azt is, hogy az elmúlt hetekben milyen példásan cselekedtek: Egy esős munkában is. Személyenként hat órát dolgoztunk városunk szépítésén. S mint azt már említettem egy évvel ezelőtt — az óvoda feletti védnökséget brigádunk minden egyes tagja szívügyének tartja. Például, ha az óvodások séta közben begurítanak műhelyünkbe egy meghibásodott „versenyautót" — mondta mosolyogva a brigádvezető — nyomban többtagú „rohambrigád“ dolgozik rajta, hogy a „kocsi" mielőbb üzemképes legyen. Mint Iájuk, a kolárovo! szövetkezet szerelőműhelyének szocialista: brigádja továbbra is jó példát mutat. S ezért nem véletlen az sem, hogy Marosi Lajos brigád vezető jelen volt azon a fogadáson, amit a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke, Husák elvtárs, a legjobb szocialista brigádok vezetőinek tiszteletére adott. Meggyőződésem, hogy Husák elvtárs lelkesítő szavai és az a köszönő levél, amit a brigád részére küldött, hatványozott, eredményes jó munkára serkenti a brigád tagjait. Kalita Gábor
