Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-31 / 4. szám

1970. Január Sí. SZABAD FÖbDMÜVBS. 15 ш Tapasztalataim a méhek „fekete betegségének" gyógyításával A mostani vándortanyá­­mon immár negyvenhárom éve méhészkedőm. Tíz év alatt rendszerint kétszer­­háromszor gyűjtenek méz­­harmatot a méhek fenyőről. Amikor fenyőről gyűjtenek, rendszerint megjelenik * fekete betegség. Az összes kaptár máhei gyűjtenek mézharmatot a fenyőkről, ha tehát a mézharmat okoz­ná a betegséget, akkor az összes kaptár méheinek meg kellene betegedni. De nem Így van. Nálam a kaptárak 12—13 százalékában jelent­kezik a fekete betegség. A fekete méheket kiüldö­zik a kaptárból, azok rá­szállnak az egészséges csa­ládot tartalmazó kaptárak röpdeszkájára. Eleinte attól tartottam, hogy a fekete mé­hek megfertőzik az egészsé­ges családokat is. Az évek folyamán azonban meggyő­ződtem arról, hogy a beteg méhek nem terjesztik a fer­tőzést, ugyanakkor gyanúsí­tani kezdtem az anyákat. Később meggyőződtem róla, hogy ha a beteg családban kicserélem az anyát, akkor a leszármazottak már egész­ségesek lesznek. Az alábbiakban egy meg­történt esetet szeretnék el­mondani röviden. 19B9-ben a 9-es számmal ellátott kap­tárban nagyobb méretű fe­ketedést tapasztaltam. Reg­gelenként igen sok halott és még mozgó beteg méhet sö­pörtem össze, június végén lecseréltem az anyát, az anyanevelőből, s egy már 14. napja szépen petéző fej­lett anyát adtam a család­nak. Július 5-én az anya für­gén szaladgált, de petét nem találtam. Méh is kavós volt a már a mézűrben. Eb­ből tori Иявмтим, hogy л beteg méhek aea képesek méhpempét termel­ni és táplálni az anyát, te­hát az anya kénytelen méz­zel táplálkozni a azért nem petézik. A családot életképtelen­nek minősítettem és leké­­neztem, de a szépen fejlett, fürge anyát sajnáltam meg­ölni. Más családba sem mer­tem beadni, mart féltem a fertőzés terjedésétől. A fe­leségem is sajnálta az anyát, mivel 6 Is kedveli a méhe­ket ás segítőtársam a mé­hészkedésben. Azt javasolta, próbáljak megmenteni, ad­­jnnk neki két-három keret fedett fiasftást rágódó fiatal méhakkel. Nem vagyok híve az ilyen keret-áthelyezésnek (Idegen keret kerül a kaptárba, z ki tudja mit idéz elő?), de végül is engedtem felesé­gem nnszolásának és kike­restem két erre alkalmat restem két erre alkalmas adtam azokat a 9-es kaptár­ba. S bekövetkezett amit vártank. július 10-én láttak, hogy a fiatal méhek etetik az anyát, sőt a sejtekben frissen rakott petéket Is ta­láltunk. július 14-én már a máso­dik keretet petézte az anya. Adtam neki még egy harma­dik petás keretet le. Augusz­tus 5-én már mind a három keret fiasftva volt. Fekete méh még véletlenül sem volt a kaptárban. Szeptem­ber 1-én még volt egy kere­ten fedett Hasítás. A 9-es kaptár méhcsaládja normá­lis népességgel vonult téli pihenőre. Azóta hat év telt el, s a 9-es kaptár méhei kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, a fekete beteg­ségnek még a jele sem mu­tatkozott. Tehát a fekete be­tegség nem ragályos. Mindig nagy figyelőmmel vizsgálom a kaptárak rőp­­deszkáját, mert az sokat el­árul. Ha valamely kaptár­ban a fekete betegség kez­detére utaló jeleket észle­lek, azonnal kicserélem a családban az anyát. Ez a módszer jól bevált, s mióta alkalmazom, csak egyetlen kaptárban fordalt eló a mé­hek fekete betegsége, ami sikeresen orvosolható. Mikulás Lajos (Jelšava) A szerk. megjegyzése. A szerző által tárgyalt „fekete betegség“ a méhészeti szak­­irodalomban feketekór né­ven is emlegetett bénulásos megbetegedéssel azonos. Rendszerint mézharmatméz­­hordáskor lép fel, ezért elő­fordulásét a méhészek gyak­ran az erdei mézharmatméz­­gyűjtés eredményének tulaj­donítják. A méhszurok tisztítása. A méhszurok, Idegen szó­val propolisz kereskedelmi áru lett. Fontos azonban a tisztasága. Grüneis arról panaszkodik, hogy a felvásárló cég visszaküldte a mintáját, mert sok tisztátalanságot talált benne. A következőképpen segített a bajon. A sza­badban 2X1 méteres műanyagleplet terített a földre, a lepel sarkaira nehezéket rakott, és szeles Időben mar­kába vette a lekapart mébszurkot s az ujjal között lassan csurgatni kezdte a lepelre. Az eredmény meglep­te. A méhszurok-törmelék osztályozódott. A finom, kö­zepes és durva részek egymástól elkülönülve hulltak a lepelre, valósággal osztályoződva gyűltek össze. A szél erőssége szerint magasabban vagy alacsonyabban kell tartani a kezet. jjc A füstölő szabályozása. A füstölő néha igen gyor­san ég s félre téve Is hamar fogy benne az anyag. Legier azt ajánlja, hogy a szokásos fújtatós füstölő ki­fújó nyílásába összegyűrt alumínium-főliáből gyúrt du­gót kell nyomni. A dugó alakításával, kijjebb vagy bel­jebb tolásával szabályozni lehet a levegő Járását s így a füstölés mértékét is. з|с A kukorica virágpora. Senden nem mond újat, amikor a kukorica virágporára irányítja a figyelmet, de az okos szó sohasem árt. A méhek valóban szorgalma­san gyűjtik a kukorica fehéres sárga virágporát, külö­nösen a meleg napok reggelén. Nem vesznek részt a kukorica megporzásában, mert a szél elvégzi helyettük ezt a munkát. A szél viszi át a bibékre a virágport. A kukorica virágpora azonban fontos a Hasítás elesé­­gének készítésében. * Serkentés. Egy ausztriai méhésztárs azt ajánlja, hogy a család puha cukorlepényen kívül cukorszörpöt is kapjon. Szerinte a lepény egyedüli adagolása nem elég, a kettő együtt viszont igen hatásos. Vadelhárítás, vadvédelem A' vad elriasztása egy adott területről, vagy Idő­szakos távoltartásának lehe­tősége, hatásos eszközök és anyagok alkalmazása, a vadban gazdag országokat egyre Jobban foglalkoztatja. A nagyvad riasztásának és az aprövad védelmének több éven keresztül kipróbált módszerét, az alkalmazott vegyszerek hatását tanulmá­nyoztuk a Német Demokra­tikus Köztársaság Kari Marx Stadt-1 és berlini kör­zeteiben. A szakmai csoport vizs­gálata a VEB-FETTCHEMIE vegyiművek által készített Fekáma SWM nyári, és Fe­­káma WM 308-as téli vad­riasztószerekkel kezelt cse­metekerteket, erdőtelepítése­ket, kukorica és kertészeti kultúrákban végrehajtott kezelések hatását. A csemetekertek, fiatal erdőtelepítések — fenyő, tölgy és bükk — faállomá­nyában a vadeltartö képes­ségen felüli nagyvadállo­mány esetén 3—5 százalé­kos volt csak a károsodás. A1 kezelés elmaradásé ese­tén hasonló területen és kultúrában 30—35 százalé­kos károsítás Is előfordult. A szántóföldi kultúráknál а kezelt növényekben 5—7 százalékos kár keletkezett, míg a kezeletlen táblák nö­vényállományában 17—18 százalékos károsodást mér­tek. Ä Fekámla vadrlasztő sze­reket az erdőgazdaságok igen Jő eredményekkel al­kalmazzák. Feltétlenül szük­séges lenne a mezőgazda­­sági üzemek és a vadásztár­saságok közösen szervezett védekezése is. Az állami be­szerzést megkönnyíti az, hogy a szert szocialista — KGST — ország készíti. Fo­lyamatos biztosítása az igénynek megfelelően meg­oldható. A Fekáma SWM sokoldalú alkalmazására jellemző még, hogy a mezei nyúl és az őz távoltartása érdekében Is eredményesen alkalmazható. A Fekáma Íz- és lllatanyaga 8—12 népig tartja távol a vadat a veszélyes, kezelt területtől. (R. I.) Zalay Gusztáv, a bartosi állomásfőnök a pádon ülve erősen gondolkodott. Sze­mét a fenyőfák üde zöld gallyacskáin legeltette. Erő­sen foglalkoztatta az utolsó telefonbeszélgetés. *-> Gusztikám mikor lesz a medvevadászat? — kér­dezte egy Ismerős hang. — Lesz, lesz, csak nyuga­lom — volt a rövid válasz. Feleségével, Erzsikével együtt kedvetlenek voltak, mert egyelőre nem tudták az ígéretet betartani. Azok­ban az erdőkben, ahol ba­rátjuk otthonos volt, nem tartózkodtak medvék. A leg­közelebbi lokalltás, ahol medvék is tanyáztak, az th­­rácsl nagyikterjedésű erdők távolabb voltak. Persze ott sem hemzsegtek úgy, mint a hangyák. Aztán Erzsiké kevés gon­dolkodás után mosolyogva a következőket mondotta: — Bízzad csak rám, mafd találok megoldást. — Gusz­táv kérdőleg nézett felesé­gére. — Tudod, Zöldyéknél van egy szépen kidolgozott med­vebőr, a fejjel együtt. Vala­melyik ismerős vadászt meg kell nyerni, Játssza meg a medvét. — Kockázatos dologi — legyintett Gusztáv lemon­dóan. — Ki vállalná a fele­lősséget egy előre nem lát­ható medvevadászat kimene­teléért? — Hagyjad csak rám, hí­vasd ide Zöldyt, Dobost és a szivattyú őrt. Mafd meg­beszéljük velük a dolgot. Húsz perc múlva együtt volt a társaság. Az állomás­főnök vitte a szót, hivatko­zott a medvevadászat után érdeklődő telefonsürgetésre, aztán átadta a szót felesé­gének, hadd ismertesse el­képzeléseit. A három vadász a főnök felesége köré gyűlt és hall­gatta terveit. Elgondolása szerint hármuk közül egyi­ket „bevarrják" a medve bő­rébe s az a sűrűségben ku­tyákkal való hajtásra, az élő medvét utánozza. Kutyákra azért volt szükség, hogy tel­jes legyen a hatás. Gézára gondoltak, mert ennek volt a legvékonyabb termete, ám le kellett mon­dani az elképzelésről, mert nem tartózkodott otthon. Így Dobost ajánlották, akt hallgatott. — Tálán csak nem mond nemet — faggatta Ákost az asszony. — Hiszen magának van a legöblösebb hangja, a két méter hosszú bőrbe szé­pen bevarrjuk, aztán... — Könnyű azt mondani, hogy bújjak a medve bőré­be, hátha valamt előre ki­számíthatatlan baj ér, én nem lelkesedem a szerepért — mondotta Ákos. Nem állta sokáig a sarat és végre vállalta a medve szerepét. Nagy lett az öröm. Másnapra halasztották a próbát. A feleségek éjfélig varrták a kapcsokat, hiszen szükséges volt, hogy fedve legyenek a kezek, a lábak, a mell és a hastáf. Igen ám, de kemény volt a medvebőr, nehezen ment a varrás. Olaj­jal puhították, hogy a tű átszúrja. Végre elkészült. Barna posztóból készült, tér­­digérő botost szereztek a faluból, hogy az öltözék tel­jes legyen. Délután három órákor kez­dődött a próba. Minden va­dász vitt magával egy ko­­pót. Akkortájt még divat volt a kopózás. Az öt kapá­val háromszor-négyszer meg­­szagoltatták a medvebőrt, hogy az állatok érzékeljék, miről van szó. Dobos a hátizsákban vitte a botosokat. A szlvattyűőr pedig a medvebőrt cipelte. A legnagyobb sűrűség há­rom kilométernyire volt az állomástól. Az őr „felöltöz­tette" Ákost, s megbeszélés­re puskacsövön trombitált, mely szerint a kopókat rá­engedik a nyomra, hogy a medvevadászat kutyacsaho­­lástól ts hangulatos legyen. Nagy volt az ámulat, ami­kor a köpök a friss nyomot percek alatt befutották és farkcsóválással üdvözölték a beöltöztetettet és kísérő­jét. — Ez kudarc — Jegyezte meg Gusztáv — holnap a faluból négy komondort ho­zunk s ezekkel kísérlete­zünk. A „csatanyeréshez" kellettek az idegen, isme­retlen kutyák, hogy a vadá­szat tökéletesnek tűnjön. (Folytatjuk) j. M. Habrovský különböző típusú vlllantőkkaL Egyik délután mire odaérek, fiatal horgász fáraszt kb. 2— 2,5 kg-os ballnt. Nagy buzga­lommal nekifogok dobálni. Ne­kem kapásom sincs, pedig cse­rélem a csalit, ö még kettőt fog, kilő és másfél kilő közöt­tieket, valamennyit szlvarólom­­mai. Odamegyek és látom, hogy a szivarőlom, amellyel horgá­szik, be van festve fehér fes­tékkel. A hármashorog felüli részén kb. egy centiméteres hosszúságban, körben pirossal. Mivel nekem Ilyen csalim nem volt, nem fogtam semmit. Hazaérve azonnal készítettem három szivarőlmot. Befestettem valamennyit olajfestékkel. A elsőre piros pettyeket, a máso­dikra és harmadikra csíkokat tettem keresztbe és hosszába, élénkpiros kerőkpárzoménc-fes­­tékből. Másnap elindultam ezzel az „új“ múcsalival pergetni. Most már nekem is „Jött“ bálin. Nem válogatott a háromféle festésű szivarőlom között. Az ered­mény mutatta, hogy egy újabb szeszélyüket eltaláltam, mivel a látott színkombinációt Jól hasznosítottam. Az volt a megállapításom - miután tiszta vízben horgász­tam —, hogy a hófehér látha­tóbbá, feltűnőbbé teszi a piro­sat és ezért kap rá vadul a bá­lin. De a két szín csak együtt Jó, külön sem a fehér, sem á piros nem sokat ér. Ezért szép és kiszámíthatat­lan a horgászat. Ezért nincs százszázalékos csali, csak kom­binálni lehet, mert a végső szőt a halak — Jelen esetben a ballnok — mondják kll (Fk) Hármashorog, parafakalappal Lehet, hogy tapasztalt horgásztársainknak úgy tűnhet, me­gint feltaláltuk a spanyolviaszt, amikor tanácsot adunk kezdő horgásztársainknak: hogyan tudják megvédeni kezüket, testü­ket, ruhájukat a rablóhalak fogásához használatos hármas ho­rog orvtámadása ellen. Ugyanis vérbeli öreg horgászok még aprócska keszegező horgaik hegyére is felhúzzák a parafa­­kalapocskát, hogy ne érhesseöket készségük szállítása vagy a kássségtarté zsákba történő ki-berakása közben üzemi bal­eset. Kerítsünk demtzson torkába valő nagy dugót s éles késsel vágjunk le belőle egy kb. 1,5—2 cm vastag szeletet. Ezután ssilettpengével, a rajz útmutatása szerint réseljük fel, majd a horgunk szárát a résbe illesztve, hármashorgunk hegyét óva­tosan nyomjak belő e parafaszeletbe. Így nem sérülhetünk meg tőle és nem Is akaszkodhatnak össze a csali nélkül la ugyancsak fogús, erős drllingjeink horogszárait A festett szivarólomról A ballnhorgászok Jól Ismerik a hosszúkás alakú ólmot, me­lyet ballnólomnak, vagy szivar­­ólomnak neveznek. Ezen ólmon hosszában drótot húznak át, melynek mindkét végén fület képeznek. A fül egyik végébe zsinórt kötnek, a másik végé­be pedig hármashorgot kap­csolnak be, összekötő kariká­val. Súlya a víz sebességétől függ. Általában saját színében használják. Azt is sokan tudják, hogy a szivarólom ez egyik legeredmé­nyesebb műcsall nemcsak ba­­llnra, hanem harcsára Is. Kapi­tális harcsák vesztettek már rajta, ha a hármashorog mel­lé, élénkpiros műanyaglemezt, vagy pamutbojtot akasztottak. Azonban most az ólomszlnű szivarólom, a többi műcsallval együtt eredménytelennek bizo­nyult. Egy közhíd mellé jártam ba­llnoznl, váltakozó sikerrel, mfi­­legyes szivarólommal, valamint Horgászberkekből э4е Hármas horog a cse­resznyében. Egy belga hor­gász ötlete: vegyük le a cseresznye szárát, majd egy vékony pálcával óvatosan toljuk ki a gyümölcsből a magot és a kapott résen he­lyezzünk el a cseresznyében egy hármas horgot. Ezt a csalit és a „tálalást“ állító­lag nagyon szereti a ponty. sjc Svéd rekordok. A svéd horgászlap nemrég ismer­tette az ország sporthorgá­szai által eddig fogott leg­nagyobb halak listáját. Né­hány adat ebből: a kifogott legnagyobb dévérkeszeg 3,7 kg, csuka 22,5 kg, kérész 2,2 kg, ponty 10,5 kg, com­­pő 3,2 kg, menyhal 6 kg, a legnagyobb fogassüllő pedig 8,8 kg súlyú volt. jjc zsinór téli kezelése. Á beszerezhető zsinórok jók, megbízhatók. Megfelelő kar­bantartással azonban lénye­gesen meghosszabbítható az élettartamuk. Legalább éven­te egyszer jó lazán átteker­cselni a tárolóra a zsinórt. Ha ez „nehezünkre esik“, legalább húzzuk le a dobról és megfordítva, az eddig használt végével alulra, te­kercseljük vissza a dobra egészen lazán és áztassuk be az előkészített gliceri­nes-vizes oldatba. Az így ke­zelt zsinór pihen, felfrissül és Jelentős mértékben visz­­szanyerl rugalmasságát. jjc Amurt izgató csalt Bank 0., az Ismert szakem­ber azt tanácsolja, hogy az amur csalizására békalen­csét használjanak a sikert remélő horgászok. A béka­lencsét — némi kenyérrel együtt — gombóccá kell gyúrni. Tapasztalata szerint ugyanis ezt a csalit kedveli legjobban az amur. A ma­gyar horgászok más vélemé­nyen vannak. Általában nem törik magukat az Ínyencsé­gek kutatásában, egysze­rűen kukoricával csalizott horgot vetnek az amur elé. S nem sikertelenül, hiszen szaklapjuk hasábjain egy­más után számolnak be ka­pitális méretű példányok rabulejtéséről. A szombat­­helyi ifj. Németh József 13,5 kg-os amurt akasztott meg egyetlen szem kukoricával; egy dunaföldvárl társa, Menyhel József Zoltán, főtt búzával beetetett helyen 14,9 kg-os amurt „vonszolt“ a partra, s a csali Itt is egyetlen szem főtt kukorica volt.

Next

/
Thumbnails
Contents