Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-31 / 4. szám
1 1978. JANUAR 31. XXVII. évfolyam. 4. szám. Ära: 1,— Kčs Szabad f ö ld m ű v e s Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A zárszámadások szolgálják az igényes feladatok teljesítését! Lapui tartalmából Elérkezett a szövetkezeti zárszámadások, az évzáré és évnyitó közgyűlések ideje. E gyűlések küldetését és rendkívüli jelentőségét minden évben hangsúlyoztuk. Ez nem véletlen, mert annak tudatosításából takad, hogy az említett gyűléseknek az elmúlt évi gazdálkodás elmélyült elemzését, valamint a távlati gazdaságfejlesztés évi termelési tervek reális körvonalazását kell szolgálniuk. Az idei zárszámadó és évnyitó közgyűlések szerepét, termelés- és gaz daságfejlesztó küldetését meghatványozza az a körülmény, hogy azok részét képezik a komplex intézkedéseknek, amelyeket országos méretekben Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának politikai elüké szitése céljából teszünk. Magától értetődik tehát, hogy az egységes föld múvesszövetkezetek — most. a közgyűlések idején — azáltal is tanúsítják pártos elkötelezettségüket, ha összhangban a CSKP mezőgazdasági politikájával és a csehszlovák népgazdaság hatodik ötéves tervével olyan feladatokat tűznek maguk elé, amelyek már a tervidőszak első évében a termelés és gazdálkodás színvonalának lényeges emelkedését tükrözik. A múlt évi gazdálkodás felelősségteljes elemzése, a jé tapasztalatok összegezése, valamint az irányításban, a munkaszervezésben, a termelési és munkafolyamatokban tapasztalt hibák és fogyatékosságok nyílt feltárása lényegében egyértelmű a termelésfejlesztés lehetőségeinek keresésével, ami a távlati és az évi tervfeladatok ésszerű meghatározásának nélkülözhetetlen előfeltétele. A szövetkezet vezetőségének és tagságának erkölcsi kötelessége határozottan fellépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a termelés stagnálásához vezető hibák elkendőzésére irányul. Keresnie kell azokat a rejtett (sajnos, azonban gyakran nagyon is szembetűnő) tartalékokat, amelyek céltudatos kihasználása a termelés tervszerű növekedéséhez. a szövetkezet gazdagodásé hoz és a tagság életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Kétségtelen, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évére előirányzott feladatok nagyon igényesek. Egyet azonban meg kell érteni mindenkinek. Azt, hogy a termelési feladatok növelése nem öncélú jelenség. Hanem törvényszerű és szükségszerű előfeltétele az életszínvonal emelkedésének. Tehát a jobb hozzáállásra, felelősségteljesebb magatartásra ösztönző nagyobb tervfeladatokban ne rosszat lássunk, hanem a fejlődő szocialista társadalmunk szükséglete kinyilatkoztatásának. a saját növekvő igényeink kielégítéséhez szükséges anyagi javak előzetes és tervszerű összesítésének tekintsük. Ismeretes mindannyiunk előtt, hogy az idén és a további években is legfontosabb feladat lesz a növénytermesztés gyorsított ütemű fejlesztése abból a célból, hogy létrehozzuk és a szükségletekkel párhuzamosan bővítsük a saját takarmánybázist, megteremtve ezáltal az állattenyésztési tér melés további fejlesztésének nélkülözhetetlen előfeltételeit. A legnagyobb figyelmet természetesen a gabonatermesztésre, a kukorica, a cukorrépa és a fehérjedús takarmányok, a herefélék és a hüvelyesek termesztésének fejlesztésére kell fordítanunk. S e tekintetben bár a vetésterület némi bővítése kedvezően befolyásolhatja a termékek mennyiségének alakulását, ez azonban semmi esetre sem vezet az évről évre növekvő szükségletek optimális kielégítéséhez. A kérdés teljes megoldásához csak az ésszerűbb és szakszerűbb gazdálkodás vezet. Vagyis az, ha a rendelkezésünkre álló termőföldet — a tudományos-műszaki vívmányok haladéktalan gyakorlati meghonosításával — maximálisan kihasználjuk, tehát minden lehetőt elkövetünk a hek tárhozamok növeléséért, majd pedig ezért, hogy a kitermelt javak minden szemét, minden szál takarmányt stb. megvédjük a károsodás veszélyétől Helyén való tehát, hogy zárszámadáskor. termelési feladatokat körvonalazó értekezleteken ezek a kérdések képezik a vita tárgyát. Az eddigi eredmények — legyenek bár szépek — senkit nem jogosíthatnak fel arra, hogy a jövő alakulását a véletlenre, vagy a gyakran emlegetett sorsra bízza. A jó gazda mindig leszűrte munkájának tanulságait. De szívesen ismerkedett mások 'tapasztalataival is. Miért tette ezt? Egyértelműen azért, hogy minden hasznosítható tapasztalatot érvényesítsen, s munkája még gyümölcsözőbb legyen. A szorgalmas földművest nagyon bántotta az. ha a szomszéd parcelláján néhány mázsával több búza vagy kukorica termett. Ilyen jelenségekkel ma is nagyon gyakran találkozunk. Tisztelet a kivételnek, a hozzáállásban azonban különbség mutatkozik, vagyis úgy tűnik, hogy ma nem minden gazda keresi a kishozamok okait. Csak ezzel magyarázhatók azok a lényeges hozambeli különbségek, amelyek hasonló talaj- és egyéb természeti előfeltételek mel lett gazdálkodó szomszédos mezőgazdasági üzemek termelési eredményeiben mutatkoznak. Kétségtelen, hogy az utóbbi években az állattenyésztési termelés szinte minden mezőgazdasági üzemben bizonyos fejlődést mutat. A társadat mi szükségletek fedezése azonban sürgeti e termelési ágazat, főleg a tej- és a hústermelés továbbfejlesztését. Ha összehasonlítjuk a mezőgazdasági üzemek termelési eredményeit, ezen a téren is lényeges különbségek mutatkoznak. A különbségek okait is meg lehet találni, ha őszintén akar jnk! De nemcsak gazdaságok között mutatkoznak lényeges különbségek, hanem nagyon gyakran egyetlen mezőgazdasági üzemen belül is tanúi lehetünk annak a kedvezőtlen jelenségnek, hogy hasonló feltételek mel lett a tej- vagy a hústermelésben egyaránt lényeges különbségek vannak az egyes dolgozók termelési eredményei között. A legtöbb helyen odáig már eljutottak, hogy ezeket a tényezőket nem kendőzik el. Az okok keresésével, tárgyilagos feltárásával, valamint a kiküszöbölésükhöz vezető előfeltételek létrehozásával azonban még mindig ..hadilábon“ állnak. Pedig ez és nem más a termelés fejlesztésének alfájaomegája! Ez az a rejtett tartalék, melynek feltárásában a zárszámadó, évzáró közgyűlés is segíthet, ha a vezetőség a helyzetmegítéléshez „nyílt kártyákat“ használ, s ha ebben a munkában és a termelésfejlesztési lehetőségek optimális kihaszná iásában tanácsai és javaslatai tolmácsolása, valamint a termelésben való elkötelezett magatartásával a szövetkezeti tagság is hozzájárul, jusson tehát kifejezésre minden egységs földművesszövetkezet zárszámadó, évzáró és évnyitó közgyűlésén is, majd pedig a termelés minden frontján a szövetkezeti tagok korlátlan méretű készsége, hogy a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek, a szüntelenül növekvő igények kielégítése céljából Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusát a termelési eredményeink növelésével köszöntsük. s az idei gazdasági évet, a hatodik ötéves tervidőszak első évét minden szövetkezetben a tervfeladatok túlteljesítésével és jóval nagyobb jövedelemmel zárjuk. (pa) MÉHÉSZET VADASZAT HALASZAT A közelmúlt napokban ülésezett a KGST Végrehajtó Bizottsága a szervezet színpompás székházában. Lapunk második oldalán a Végrehajtó Bizottság tevékenységéről számolunk be. Foto: — tt— 4 TOVÁBBI CIKKEK: Gépjavítók között Szorgalmasabb tanulást Előtérben az ember Hozzájárulnak a fehérjeprogram teljesítéséhez A dolgozók kezdeményezésére építenek Az énekkari mozgalom értelme Tervszerűen, céltudatosan Á múlt év októberi központi pártplénumok céltudatosan. mélyrehatóan és részletesen elemezték a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar helyzetét, a továbbfejlesztés megannyi lényeges kérdését. Ezek a legmagasabb szintű tanácskozások az eredménysummázáson túl a fejlődést fékező hibákat, fogyatékosságokat is felszínre hozták. Elénk vetítették, melyek azok a tartalékok, amelyeket mindenképpen hasznosítanunk kell a cél érdekében. Ugyanakkor tíz és százezrek számára vált napnál világosabbá, miként valósíthatók meg nagy, társadalmi jelentőségű problémáink. „ Ojfent mozgásba lendült a falu, a vidék. Hasznos viták tisztáztak számos lényegbevágó kérdést. Gyarapszik a nehézségektől meg nem rettenő, cselekvőkész emberek száma. Kevesebb a közömbösség. Konkrétabb, névreszóló és segítőszándékú a bírálat, jöbban munkál az emberekben a felelősségérzet. Újabb és újabb kezdeményezések születnek országszerte. A szóbanlevő, közeljövőt láttató pártplénumok után megindult erjedési folyamatot, előrehaladást a mostani pártszervezeti évzéró gyűlések — a kommunista nevelés iskolái — méglnkább elősegítették. Rádöbbentették a még tétovázókat, ingadozókat Is arra, hogy a kényesebb, de közérdekű, társadalmi vonatkozású problémák megoldása nem ismer halogatást. Miről is van lényegében szó? Nem másról, mint a mezőgazdasági termelés további összpontosításáról, illetőleg az élelmiszeriparral való Integrációs kapcsolatok továbbfejlesztéséről, azoknak az alapelveknek megfelelően, amelyeket a párt Központi Bizottságának Elnöksége és a kormány a 6. ötéves tervidőszakra hagyott jóvá. A fejlődés ütemének felgyorsulását észleljük az utóbbi hónapokban. Miben nyilvánul ez meg a legkifejezőbben? Abban, hogy Szlovákia-szerte jócskán megcsappant a szövetkezetek száma. Az egyes Járásokban már évek kel ezelőtt tettek félénkebb-bátrabb lépéseket, amelyek mindenképpen az előrehaladást szolgálták, kivéve né hány elsietett intézkedést, felkészületlenséget. ’A kulcsprobléma megoldását kizárólag a szövetkezetek egyesítésében látták — és látják ma is — az egyes járásokban, elvetve az üzemközí, vagy szövetkezetközi együttműködést. Holott nemegyszer erre a közbeeső megoldásra lertne nagyobb szükség. Persze, ez nem általános érvényű megállapítás, csupán egyes összevont szövetkezetek tapasztalataiból indul ki... Az esetek többségében a szövetkezetek egyesítése következtében minőségi változásoknak lehetünk tanúi. Ilyen minőségi változás tapasztalható többek között a C. Radvaň-i (csilizradványi) székhelyű CSILIZKÖZ szövetkezetben is, ahol éppen az igényesebb feladatok következetes valóra váltása érdekében tökéletesítették az irányító, szervező és ellenőrző munkát. Teljes mértékben érvényesül a párt vezető szerepe. A szövetkezet valamennyi kommunistája a legmesszebbmenőkig tudatosítja: a személyes példamutatás nélkülözhetetlen, s csakis a pártonklvülíekkel szoros egyetértésben, a baráti, elvtársi jóviszony kialakításával, a szakmai-politikai igényességre törekvéssel, a terv- és munkafegyelem betartásával érhetők el jó eredmények. Természetesen, csak akkor, ha a nagy kiterjedésű közös gazdaság vezérkara mentes a személyes torzsalkodásoktól, a közös tervcélok eléréséhez a tudás legjavát adja. így érhettek el az egyesítést követő első évben 90, a másikban meg 140 millió koronás bevételt. Gyakori terepjáró útjaink során sok értékes ismeretanyagot gyűjtünk. Legutóbb a galántai járásban néztünk szét, ahol ugyancsak számos változást észleltünk. Varga Sándor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság helyettes-igazgatója készséges tájékoztatást nyújtott. Megtudtuk többek között, hogy a járás szövetkezeteinek száma az utóbbi években 47-ről 17-re csökkent. S átlagban egy szövetkezetre ma már 3200 hektár mezőgazdasági terület jut. Természetesen, az eddigi egyesítésekről pozitív értelemben szólt, mondván: tavaly előtt és tavaly az egyesített szövetkezetekre éppen az volt a jellemző, hogy terméskiesés helyett emelkedett a nyerstermelés. Az egyesítés a vezetésben is minőségi változásokat eredményezett (több szakmailag és politikailag képzett vezetőből válogathatták ki a legjobbakat!). Nagyonis megszívlelendő az, amit a műszaki személyzetre vonatkozóan mondott Varga elvtárs, igazgatóhelyettes: „Itt a téli időszak! Jól hasznosíthatnák a tanulásra, a gépkezelők képzésére, sajnos nem mindenütt élnek a lehetőségekkel. Márpedig tudhatnák, a gépek jobb kihasználása elképzelhetetlen több műszak nélkül. Egy traktorra, vagy munkagépre necsak egy, hanem három gépkezelő jusson.. (Folytatás « t. oldalon.)
