Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

egészítheti ki, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ajánlásából, esetleg saját kezdeményezéséből erednek.

3. §

f1) Az a szövetkezet, amely 1976 január elseje előtt alakult, kidolgozza alapszabályát és ezt a tagsági gyűlésen legkésőbb 1976. június 30-ig megtárgyalja és jóváhagyja.

(2) A szövetkezet tagsági gyűlése által jóváhagyott alapszabályt a szövetkezet késedelem nélkül véleményezésre terjeszti be a járási mezőgazdasági igazgátóságnak, amely együttműködésben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával ezt megvizsgálja, főként olyan szempontból, hogy ez összhangban van-e a jogi előírásokkal és megfelel-e mind az össztársadalmi érdeknek, mind pedig a politikai és az ökonómiai szükségleteknek, valamint a szövetkezet lehetőségeinek.

(3) Amennyiben a járási mezőgazdasági igazgatóság megállapítja, hogy a szövetkezet alapszabálya megfelel a 2. bekezdésben feltüntetett követelményeknek, ezt véleményezésével a járási nemzeti bizottságnak terjeszti be jóváhagyásra; amennyiben nem találja megfelelőnek úgy visszaküldi a szövetkezetnek azzal az indokkal, hogy az általa meghatározott időpontig eltávolítsa a hiányokat.

(<) A szövetkezet jóváhagyott alapszabályát a járási nemzeti bizottság nyilvántartásba veszi.

4. §

A szövetkezet alapszabályának járási nemzeti bizottság általi jóváhagyása idejéig a szövetkezet a mintaalapszabályhoz igazodik.

5. §

j1) Az 1. és a 2. §, valamint a 3. § 2., 3., 4. bekezdése, továbbá a 4. § rendelkezései vonatkoznak

a) azon szövetkezetek alapszabályának kidolgozására és jóváhagyására is, amelyek 1975. december 31-e után alakultak

meg;

b) a szövetkezeti alapszabály esetleges változására és kiegészítésére.

(2) A szövetkezet saját alapszabályát csak akkor módosíthatja és egészítheti ki, ha megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a mintaalapszabállyal összhangban beiktat a saját alapszabályába más alternatív megoldást, amely megfelel a gazdálkodás haladóbb formáinak (2. §, 2. bekezdés e) pont).

«. §

Hatályát veszíti:

1. a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium 169/1964 számú rendelete, amely nyilvánosságra hozta az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályát azokkal a kiegészítésekkel és változásokkal együtt, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek VI. országos kongresszusa fogadott el;

2. a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 170/1964 számú rendelete, amely előírta az egységes földművesszövetkezetek alapszabályzata kiegészítésének és változásainak módosítását, jóváhagyását és regisztrálását;

3. az egységes földművesszövetkezetek, minta, munka és tárgyalási rendje, amleyet a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 1964. november 20-án adott ki 61 039/64 szám alatt, s amely a 26/1965 számú törvénygyűjteményben volt regisztrálva, az egységes földművesszövetkezetek minta, munka és tárgyalási rendjének kiegészítésével és változásaival együtt, amit a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium 1965. december 15-én 56 671/65 szám alatt adoft ki.

7. 5

Ez a rendelet 1976 január elsejével lép hatályba.

AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK MINTAALAPSZABÄLYA

Az egységes földművesszövetkezetek közös gazdálkodásának sikeres eredményei megmutatták Lenin szövetkezetesítést tervének erejét mint a falu szocialista építésének egyedüli útját. Igazolták Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának helyességét, amely ezt céltudatos és alkotó módon alkalmazta sajátos viszonyainkra.

Az állam, a munkásosztály és az egész társadalmunk állandó politikai és anyagi segítsége közepette az egységes földművesszövetkezetek ökonómlailag és szervezésileg megszilárdult szocialista típusú nagyüzemi szövetkezeti szervezetekké váltak, fejlett anyagi-műszaki alappal és növekedő termelési intenzitással, valamint magas színvonalú munkatermelékenységgel. A termelés állandó növekedése lehetővé teszi számukra, hogy egyre nagyobb mértékben elégíthessék ki a szövetkezeti földművesek anyagi és kulturális szükségleteit, s biztosítsák életszínvonaluk állandó emelkedését. Fokozatosan megszűnnek a különbségek az ipari és a mezőgazdasági munkafeltételek, valamint a város és a falu között; a mezőgazdaságban a szocialista tulajdon formájának közeledésére kerül sor.

Az egységes földművesszövetkezetekben kialakult a szövetkezeti földművesek osztálya és elmélyült szocialista jellege. A szövetkezeti földművesek Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével szoros szövetségben a munkásosztállyal tevékenyen veszik ki részüket a fejlett szocialista társadalom építéséből.

Jelenleg — mezőgazdaságunk termelő erejének gyorsütemű fejlődése következtében, amely összefüggésben áll a tudományos-műszaki fejlődés erőteljesebb érvényesítésével a nagyüzemi mezőgazdaságban, valamint a szocialista termelési viszonyok további megszilárdulásának és elmélyülésének következtében a mezőgazdaságban, — az egységes földművesszövetkezetek Lenin szövetkezetesítési tervének megvalósítása útjárr fejlődésüknek minőségi új szakaszához érkeztek.

Az új feltételek és az új, igényesebb feladatok megkövetelték szocialista földművesszövetkezeti mozgalmunk jogi helyzetének rendezését. Ennek része az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabálya, amely körvonalazza a szövetkezetek belső életének alapvető szabályait és jelentős eszköze a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésének a szövetkezetekben; a szövetkezeti földművesek aktív részvétele elmélyítésének a szövetkezeti ügyek intézésében és irányításában.

I. A SZÖVETKEZET CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE

1. cikkely

í1) Az egységes földművesszövetkezet (továbbiakban csak szövetkezet) a dolgozó földművesek és további dolgozók önkéntes szövetkezése szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre; népi jellegű szövetkezet és önkéntes társadalmi szervezőt.

(2) Az a szövetkezet, amelynek tagsági gyűlése a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tagsága mellett dönt, egyúttal alapszervezetét képezi az említett szövetségnek.

(3) A szövetkezet tevékenységében főleg a következő alapelvek érvényesülnek: az önkéntesség, az állami irányítás, a szövetkezeti demokrácia, a tage*, a szövetkezet és az egész társadalom érdekeinek összhangja, valamint a tervszerűség, a szövetkezeti tulajdon védelme és a szocialista tulajdon két formájának közeledése a mezőgazdaságban.

2. cikkely

l1) A szövetkezet fő feladatai a következők:

a) a népgazdasági tervekkel összhangban a gazdálkodás szocialista elvei szerint fejleszteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést;

b) érvényesíteni a tudományos és a technikai fejlődés vívmányait főként a termelés és a munka szervezésében, valamint irányítás ipari módszerek bevezetésével, a termelő- és munkafolyamatok ésszerűsítésével, továbbá az üzemen belüli önálló elszámolási rendszernek (hozrascsot) mint a szocialista gazdálkodás nélkülözhetetlen módszerének kihasználásával;

c) teljes mértékben kihasználni az egész földalapot és az egyéb termelési eszközöket és forrásokat a növekedő társadalmi szükségletek fedezésére, fokozni a termelés intenzitását és hatékonyságát, valamint az árutermelést az állami alapokba;

d) megvalósítani a tagok és alkalmazottak szocialista nevelését (46. cikkely 3. bekezdés), fejleszteni azok aktivitását kezdeményező készségét és öntudatos magatartását a termelési

és egyéb feladatainak teljesítése céljából, a szövetkezeti demokrácia elve alapján kialakítani a feltételeket a szövetkezeti ügyek irányításában és igazgatásában való részvételükhöz, munkakezdeményezésük fejlesztéséhez, (a szocialista verseny és az újítómozgalom fejlesztéséhez, szocialista munkabrigádok és komplex racionalizáclós brigádok kialakításához stb.) és bekapcsolódásukhoz a közösségi életbe;

e) igyekezni kielégíteni a tagok és az alkalmazottak szociális-ökonómiai szükségletét és igényeit és a társadalom érdekeivel összhangban megvalósítani a komplex szociális gondoskodást a munka- és az életfeltételek Javítása által (megkülönböztetett figyelmet fordítani az ifjúságnak, a nőknek és a csökkentett munkaképességű személyeknek), társadalmi és kulturális életük szervezésével, politikai és szakmai ismereteik bővítésével, képesítésük színvonalának növelésével, lakásépítéssel, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények létesítésével.

(2) A szövetkezet feladatai teljesítésekor a jogi előírásokhoz igazodik, főleg a munkabiztonsági és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásokhoz, s gondoskodik a szocialista törvényesség következetes betartásáról.

í3) Termelési és egyéb feladatai sikeres teljesítése céljából, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájából erednek, a szövetkezet kihasználja a szocialista államok, valamint az élenjáró szocialista mezőgazdasági szervezetek gazdag tapasztalatait.

67. cikkely

A fegyelmi büntetésről szóló határozat kézbesítésére azok a rendelkezések vonatkaznak, amelyek a szövetkezeti munkaviszonyokkal kapcsolatos iratok kézbesítésére.

VII. A SZÖVETKEZETI TULAJDON VÉDELME

68. cikkely

Á szövetkezet kötelessége tevékenységét úgy irányítani, hogy a szövetkezeti vagyont tökéletesen, célszerűen és gazdaságosan használja ki, s mindenfajta károsodás elől megóvja; erre neveli minden egyes tagját. Ha a szövetkezeti vagyonban

kárt okoztak, úgy a szövetkezet köteles követelni a kár megtérítését.

69. cikkely

í1) A szövetkezeti tag kötelessége olyan tevékenységet kifejteni és magatartást tanúsítani, hogy sem a saját egészségében, sem a szövetkezet vagyonában kár ne keletkezzen és ténykedése ne vezessen a társadalom, a szövetkezet és az egyének rovására jogtalan anyagi előnyökhöz.

(2) A szövetkezetnek kötelessége rendszeresen ellenőrizni azt, hogy tagjai úgy teljesítik-e feladataikat, hogy károk ne keletkezzenek.

70. cikkely

(1) A szövetkezetnek tagjai számára olyan feltételeket kell teremtenie, hogy tagsági kötelezettségüknek, egészségük és a vagyon veszélyeztetése nélkül mindenkor eleget tehessenek; ha e téren hibákat észlel, ügy kellő intézkedéseket kell tennie ezek kiküszöbölésére,

(2) Ha a szövetkezeti tag megállapítja, hogy tagsági kötelességeinek rendes teljesítéséhez nem teremtették meg a kellő feltételeket, ezt felettesének köteles jelenteni.

(3) Ha a szövetkezetét kár fenyegeti, a szövetkezeti tag kötelessége erre felhívni a szövetkezet illetékes vezető tisztségviselőjének (vezető beosztású szakdolgozójának), esetleg az illetékes szervek figyelmét. Ha a szövetkezetét fenyegető kár elhárítására azonnali beavatkozás szükséges, a szövetkezeti tag kötelessége haladéktalanul beavatkozni; nem köteles így cselekedni, ha ebben rendkívüli körülmény gátolja, avagy e beavatkozással önmagát, a szövetkezet más tagjait (dolgozóit), vagy a szövetkezeti taghoz közelálló személyeket sodorná komoly veszélybe.

71. cikkely

(!) Készpénzt, értékpapírokat, árut, anyagkészleteket vagy egyéb értékeket elszámolási kötelezettség mellett a szövetkezet csak abban az esetben bízhatja tagjának, illetve a szövetkezetben alkalmazott dolgozó gondjaira, ha vele az anyagi felelősségről szóló egyezséget kötött; ilyen megegyezés csakis írásban megkötve érvényes.

(2) Az anyagi felelősségről szóló egyezség nélkül a szövetkezet nem bízhatja tagjára, illetve alkalmazottjára a pénztárosi vagy a raktárnoki tisztség betöltését, de egyéb pénztári ügylettel vagy anyagi eszközök (áru, készletek stb.) átvételével, tárolásával és kiadásával kapcsolatos tevékenységet sem. Az anyagi felelősségről szóló egyezség megkötése nélkül a szövetkezet nem bízhatja meg tagját, illetve alkalmazottját olyan tisztségek betöltésével sem, amelyekre az anyagi felelősség különleges előírásai vonatkoznak.

72. cikkely

(!) Az anyagi felelősségről szóló egyezség megkötésekor, megszűnésekor, a szövetkezeti tagnak más munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezésekor, feltétlenül el kell végezni az eszközök leltározását.

(2) Azokon a munkahelyeken, ahol a szövetkezetnek olyan tagjai vagy alkalmazottai dolgoznak, akik közösen felelősek a hiányokért, a leltározást el kell végezni a felelősséget vállaló személyekkel kötendő megállapodás alkalmából, de el kell végezni a leltározást akkor is, ha a megállapodás érvényét veszti, továbbá más munkába és munkahelyre való áthelyezéskor, s ha a felelősséget vállalt személyek mindegyikét áthelyezték, ha a vezető vagy helyettesének személye megváltozik, vagy abban az esetben, ha a közösen felelős dolgozók bármelyike kéri, mivel a kollektív összetételében változás történt vagy közülök valaki kivonja magát az anyagi felelősségről szóló egyezményben meghatározott kötelezettségek alól.

73. cikkely

A szerszámokat, az egészségvédelmi eszközöket és egyéb tárgyakat a szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak írásban nyugta ellenében adja használatba. Erről a szövetkezet nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti, kinek, mikor és milyen állapotban adta használatba a tárgyakat, továbbá mikor és milyen állapotban adták vissza.

74. cikkely

Ha a szövetkezet tagja, vagy alkalmazottja kárt tett a szövetkezeti vagyonban, a vezetőség kötelessége haladéktalanul és gondosan kivizsgálni mindazokat a körülményeket, amelyek a kártétel során közrejátszottak s a vizsgálat eredménye alapján a kár előidézőjét kioktatni hogyan viselkedjen, nehogy a kártétel megismétlődjék; nagyobb károkról a szervezeti, esetleg termelési egység értekezletén tárgyalnak.

75. cikkely

(*) Ha a vezetőség a szövetkezeti vagyonban keletkezett kár kivizsgálásakor arra a megállapításra jutott, hogy a kórért a szövetkezet tagja, illetve a szövetkezet alkalmazottja a felelős, meghatározza a kártérítés nagyságát, tekintetbe véve a Munka-Törvénykönyv erre vonatkozó, a munkafeladatok végzésekor vagy ezzel közvetlen kapcsolatban a dolgozó által okozott károk megtérítésének terjedelmére vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Ha az okozott kár meghaladja a 10 ezer korona összeget, vagy olyan kár keletkezett, amelyért az elnök (alelnök, esetleg a vezetőség más tagja, illetve az ellenőrző bizottság tagja felelős, az Igényelt kártérítés összegét a vezetőség javaslatára a taggyűlés (a küldöttek testületé) szabja meg; egyébként a kártérítés összegét rendszerint a vezetőség határozza meg.

76. cikkely

Az a szövetkezeti szerv, amely az igényelt kártérítés összegét megszabta, eltekinthet a kártérítési összeg fennmaradó részének behajtásától, ha a szövetkezeti tag a megállapított kártérítési összegnek legalább kétharmad részét lefizette és a-szövetkezeti tagságból eredő kötelességeit példásan teljesíti. Ez a kedvezmény azonban nem alkalmazható, ha olyan kár megtérítéséről van szó, amely kárt a szövetkezet tagja szándékosan vagy ittas állapotban okozott a gondjaira bízott értékekben, amellyel elszámolni köteles, de e kedvezmény nem alkalmazható a tárgyak, eszközök elvesztése alkalmából sem.

77. cikkely

Ha a szövetkezet tagja beleegyezik a kár megtérítésébe a megszabott összegben és ha a szövetkezet vele a térítés módjában megegyezik, a szövetkezet köteles az illetékes taggal írásbeli megállapodást kötni, egyébként az egyezmény elégtelen. Ha a kártérítési kötelességet a tag nem ismerte el, nem vállalta, úgy a szövetkezet kötelessége kártérítési igényét egyeztető tárgyaláson, esetleg bíróság útján érvényesíteni.

78. cikkely

A szövetkezet köteles biztosítani azoknak az eszközöknek a megőrzését, amelyeket tagjai a munkába magukkal visznek, továbbá az olyan szokványos járművek megőrzéséről is gondoskodik, amelyeket a dolgozók a munkába menet vagy munkából jövet használnak.

VIII. A SZÖVETKEZET TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE

79. cikkely

A szövetkezet társadalmi tevékenysége főleg tagjai felöli sokrétű gondoskodáson alapszik éspedig különösképpen az ideológiai, szakmai, kulturális, művelődési, munka, szociális és egészségügyi gondoskodásra terjed ki. Különös figyelmet fordít a szövetkezet az ifjúságra, a nőkre, a csökkent munkaképességű személyekre és a nyugdíjasokra.

80. cikkely

A szövetkezet szüntelenül gondoskodik tagjai és alkalmazottainak politikai fejlődéséről. A termelési és egyéb értekezleteken, valamint más alkalmakkor tudatosítja tagjaival és alkalmazottaival a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek szövetsége szilárdulásának jelentőségét és a fejlett szocialista társadalom további fejlődésé érdekében tájékoztatja a tagságot a mezőgazdasági termelésre háruló követelményekről. A szövetkezet tagjait és alkalmazottalt a proletárinternacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében neveli.

81. cikkely

A szövetkezet gondoskodik tagjainak és alkalmazottainak továbbképzéséről, valamint önképzéséről, szakképzettségük fokozásáról és célszerű kibővítéséről. Ezért

a) tagjait és egyéb dolgozóit javasolja különböző iskolákra, így pl. munka melletti távtanulásra s az előírásokkal összhangban lehetővé teszi tanulásukat azzal, hogy részükre anyagi támogatást biztosit;

b) szövetkezeti munkaiskolát szervez és minden további lehetőséget kihasznál tagjai és alkalmazottai képzettségének növelésére; szaktanfolyamokra küldi őket példás üzemekbe és a haladó tapasztalatok Iskolájára;

c) lehetővé teszi tagjainak és alkalmazottainak a más szövetkezetek tagjaival folytatott tapasztalatcserét s azt, hogy a főiskolát és a szakközépiskolát végzettek munkábalépésük