Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

* mint a vizsgáztató bizottság tagjai részt vesznek az efsz-elnökök, a járási mezőgazdasági igazgatóságok dolgozói, valamint a munkavédelmi szaktechnikusok nevelésében, isko­láztatásában és vizsgáztatásában. A MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGOK FELADATAI Munkavédelmi bizottságok az SZFSZ Központi Bizottsága, Járási bizottságai, valamint az efsz-ek mellett működnek. Az efsz-ek munkavédelmi bizottságát a tagsági gyűlés vá­lasztja. A bizottságnak 5—7, esetleg több tagja lehet. Tagjai a munkahelyek, az egyes gazdasági udvarok és üzemek kép­viselőt. A bizottság elnöke tagja az efsz vezetőségének. A munkavédelmi szaktechnikus nem lebet sem elnöke, sem tagja a munkavédelmi bizottságnak, mivel a bizottság felada­tai közé tartozik a munkavédelmi szaktechnikus munkájának ellenőrzése. A munkavédelmi szaktechnikus felelős a jő mun­kafeltételek kialakításáért, a munkabiztonsági előírások be­tartásáért, elvégzi a munkaképtelenség eseteinek elemzését, s javaslatokat terjeszt elő a bizottság számára. A munkavédel­mi szaktechnikust meghívják a bizottság illéseire. A munka­­védelmi bizottság havonta egyszer ülésezik. Tevékenységéről jelentést készít az efsz tagsági gyűlése, valamint az SZFSZ járási bizottsága számára. Az efsz munkavédelmi bizottsága a következő feladatokat teljesíti: a) nevelő tevékenységet fejt ki a szövetkezeti tagok között, s arra ösztönzi őket, hogy emeljék a munkabiztonság, az egészségvédelem színvonalát; bj ellenőrzi, hogy az efsz munkavezetői milyen feltétele­ket teremtenek a biztonsági, higiéniai és a tűzvédelmi előírá­sok megtartásához valamint azt, miként követelik meg és el­lenőrzik ezeknek az előírásoknak a megtartását; c| ellenőrzi, hogy az efsz vezetősége gondoskodik-e a szük­séges mennyiségű és minőségű személyi munkavédelmi eszkö­zökről, s milyen feltételeket teremt a nők és a fiatalkorúak éjjeli munkájára, valamint a Munka-Törvénykönyvben és az SZS"K Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irány­elveiben lefektetett alapelveket meghaladó túlóra! munkákra vonatkozó tilalmi rendelkezések megtartásához; d) ellenőrzi, hogy az efsz vezetői miként teljesitik azokat a feladatokat és Intézkedéseket, amelyeket az állami szakfel­ügyeleti szerv, az egészségügyi igazgatóság, vagy a munkavé­delem társadalmi ellenőrzésének szervei kötelezően elrendel­tek, valamint azt, hogy miként teljesítik a tervezett, valamint az efsz elnöksége és tagsági gyűlése által kitűzött munkabiz­tonsági feladatokat; ej a hatáskörének megfelelő területen részt vesz a munka­biztonsági ellenőrzések végrehajtásában, s a gazdasági tevé­kenység olyan elemzéseiben, amelyek a munkabiztonság kér­déseire vonatkoznak; f) ellenőrzi, hogy e berendezések és a munkahelyek meg­felelnek-e a munkabiztonsági előírásoknak, s hogy betartják-e az előírt munkarendet és munkaszervezési formákat; g) részt vesz a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedé­sek okainak kivizsgálásában, ellenőrzi az ezekre vonatkozó jelentések helyességét, véleményt nyilvánít arról, hogy milyen mértékben követett el hibát az efsz és maga a károsult, s ja­vaslatokat terjeszt elő az efsz vezetőségének az érintett szö­vetkezeti tagok igazságos kártalanítására; h) figyelmezteti a felelős gazdasági dolgozókat és až efsz vezetőségét az észlelt fogyatékosságokra, s megkövetelt azok elhárítását; ha közvetlen veszély fenyegeti a szövetkezeti ta­gok egészségét, vagy ha a biztonsági előírások éllen komo­lyabb kihágást követnek el, a bizottság minden tagja betilt­hatja a további munkát a veszélyeztetett munkahelyen, erről a döntésről azonban tájékoztatnia kell az efsz elnökét, a mun­kabiztonsági felügyelőséget, az SZFSZ Járási bizottságát és az efsz társadalmi munkavédelmi felügyelőjét; j] saját tapasztalatai és a szövetkezett tagok hozzászólásai alapján kezdeményező javaslatokat terjeszt elő a munkafelté­telek és a munkakörnyezet Javítására, a balesetmegelőzés ha­tékonyságának fokozására, s megköveteli ezek érvényesítését. A munkavédelmi bizottság sikeres működésének fontos fel­tétele a jó munkaterv. Célszerű a munkatervet fél évre kidol­gozni, éspedig úgy, hogy az az SZFSZ járási bizottsága mellett működő munkavédelmi bizottság munkatervéből Induljon ki. A bizottság tevékenységi tervét az egyes efsz-ek konkrét fel­tételeire és szükségleteire kell irányítani. A bizottság szükség szerint meghívja az efsz egyes vezetőit az üléseire, az őket érintő feladatok megtárgyalásához. A tárgyalásról rövid je­lentést készítenek, s előterjesztik azt az efsz elöljáróságának és az SZFSZ járási bizottságának. AZ EFSZ MUNKAVÉDELMI FELÜGYELŐJE Az efsz munkavédelmi felügyelője a munkavédelmi bizottság elnöke. A felügyelő közvetlenül a munkahelyen, az illetékes munkavezetőkkel együttműködve teljesíti feladatait, részt vesz a balesetek, megbetegedések és tüzesetek megelőzésére vo­natkozó tárgyalásokon, kapcsolatot tart az állami szakfelügye­leti szervvel stb. A munkavédelmi felügyelő egyúttal közvet­len személyi kapcsolatokat tart fenn a szövetkezeti tagokkal, tájékoztatja őket az időszerű kérdésekről, meghallgatja néze­teiket, véleményüket, javaslataikat, s ezeket a vezetőkkel folytatott tanácskozásokon érvényesíti. Tisztségük jelentősége abból ered, hogy választott funkcionáriusok. Az SZFSZ járást bizottsága „Igazolványt“ ad ki a munkavédelmi felügyelő szá­mára, amely feljogosítja őt a társadalmi ellenőrzés végrehaj­tására. A munkavédelmi bizottság elnöke szorosan együttmű­ködik a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsá­gával. A DOLGOZOK SZEMÉLYI VÉDELME A dolgozók személyi védelme nagy jelentőségű a munkavé­delmi gondoskodás egész rendszerében. A dolgozók személyi védőeszközöket használnak azokon a munkahelyeken, ahol a kedvezőtlen hatásokat nem lehet megszüntetni hatékony és tökéletes műszaki Intézkedésekkel. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervei és a mun­kavédelmi bizottságok tagjainak közvetítésével ellenőrzi, hogy az efsz-ek miként gondoskodnak a tagok munkavédelmi esz­közellátásáról. Egyúttal azt is ellenőrzi, miként bánnak ezek­kel az eszközökkel, és hogyan használják ki azokat. A személyi védőeszközök biztosítását és elosztását az 1971. szeptember 9-én kiadott 251-es számú szövetségi kormányren­delet szabályozza, melynek alapján az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kiadta a mezőgazdaságban érvényes irányelveket. Az irányelvek részét képezi az olyan munkahelyek és munkatevékenységek felsorolása, amelyeknél szükséges a személyi védőeszközök használata. Az Irányelvek a személyi védőeszközök élettartamát is meghatározzák. Az említett irányelvek alapján minden szervezetben kidol­gozzák a védőeszközöket igénylő munkahelyek jegyzékét, s meghatározzák a védőöltözetek és egyéni védőeszközök szükséges összetételét, mennyiségét. Az efsz köteles pontos nyilvántartást vezetni a védőeszközök biztosításáról, s azokat az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsátani. A munkavezetők megkövetelik a beosztott dolgozóktól az előírt védőeszközök használatát és rendszeresen ellenőrzik azok állapotát. Az efsz évente legalább egyszer értékeli a vé­dőeszközökkel való gazdálkodást, éspedig mindig a munkavé­delmi komplex ellenőrzések végrehajtása után. A dolgozók kizárólag csak olyan munkáknál használhatják a védőeszközöket, amelyek számára azokat kiutalták. Ezek napi karbantartását a dolgozók végzik. A védőeszközökön ke­letkezett károkért (például felelőtlen kezelés, tudatos kárte­vés vegy elvesztés esetében) a Munka-Törvénykönyv 176-os és 178-as §-a értelmében a dolgozók viselik a felelősséget. A szervezet a védőeszközöket vagy állandó, vagy meghatá­rozott Időre adja k! a dolgozóknak. A védőfelszerelés a mun­kaadó szervezet tulajdonában marad, s a Szervezet köteles kioktatni a dolgozókat a védőeszközökkel való szakszerű és gazdaságos bánásmódra. A szervezet megköveteli a dolgozók­tól az elhasznált védőeszközök visszaszolgáltatását, s újakat utal ki helyéttük. , A szervezetek kötelesek gondoskodni a védőeszközök tisztí­tásáról, fertőtlenítéséről és javításáról, hogy a dolgozók min­dig tiszta és kifogástalanul működő felszereléssel rendelkez­zenek. Szükséges, hogy az efsz valamennyi dolgozója Ismerje a védőeszközök alkalmazásának feltételeit, valamint azok életr tartamát. Ezek a feltételek az efsz munkabiztonsági szaktech­nikusánál találhatók.. A személyi védőeszközök nyilvántartását pontosan kell vé­gezni, s a nyilvántartási lapokon fel kell tűntetni a dolgozó nevét, a munkahely és a kiadott védőfelszerelés megnevezését, annak élettartamát až irányelvek szerint, a kiadás időpontját, az új felszerelésre vonatkozó igény időpontját, az átvevés és a visszaszolgáltatás igazolását. XXX Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának rendelkezéseit az efsz-ek munkavédelmének társadalmi ellen­őrzéséről a minisztérium Közleménye (Vestník MPVž SSR) az 1975. február 20-án kiadott 4. részben tartalmazza. A szövetkezeti Földművesek Szövetsége valamennyi szervé­nek fő feladata elősegíteni, hogy a munkavédelem a szövet­kezetek éves termelési-pénzügyi tervének oszthatatlan részévé váljon, s elválaszthatatlanul hozzátartozzon a műszaki fejlesz­tés és az ésszerűsítő intézkedések tervéhez. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervei a munka­­védelem társadalmi ellenőrzésének végrehajtása során jogosak belépni a munkahelyekre és a dolgozók intézményeibe, s a vezető dolgozóktól, az irányító szervektől jelentéseket, elem­zéseket, bizonylatokat és felvilágosítást kérhetnek. A szövetkezeti munkaiskolák IV. tananyaga FRANTIŠEK MANDA: A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének feladatai a munkavédelem társadalmi ellenőrzése terén az egységes földművesszövetkezetekben A szocialista társadalomban a munkavédelem az emberről való gondoskodás egyik alapvető megnyilvánulása. Feladata az, hogy sokoldalúan védje az ember egészségét és életét a munka károsodással, az Idő előtti elhasználódással szemben. A munkavédelem, a munkafeltételek és a munkakörnyezet állandó tökéletesítése a tervezés, a termelés és a műszaki fejlesztés elválaszthatatlan része. A dolgozók egészségvédelmi jogát a CSSZSZK Alkotmányának 23. fejezete tartalmazza, amely megállapítja, hogy ezt a jogot a munkavédelemről való szervezett gondoskodás garantálja. A dolgozók céltudatos egészségvédelmét Jogi normák, és az ezekre épülő ágazati biztonsági előírások szabályozzák. A gazdasági szervek az efsz-ek vezetőségétől kezdve egészen a minisztériumokig kötelesek biztonságos és egészségi szem­pontból kedvező munkafeltételekről gondoskodni. Ezért min­den vezető felelős. Ebből a felelősségből ered a gazdasági szervek felelőssége azokért a károkért Is, amelyeket munka­balesetek vagy foglalkozási megbetegedések okoztak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervei társadalmi ellenőrzést gyakorolva figyelemmel kísérik, hogy a gazdasági dolgozók, az efsz-ek vezetői miként teljesítik kötelességeiket a munkavédelem területén, hogyan gondoskodnak a dolgozók védelméről a munka, a munkakörnyezet és a munkafeltételek kedvezőtlen hatásával szemben, hogyan védelmezik a dolgo­zóknak a Munka-Törvénykönyvben lefektetett Jogait. Emellett fejlesztik a dolgozók kezdeményezését és aktivitását a mun­kafeltételek Javítására, munkabalesetek számának csökkenté­sére, a kockázatos és fizikailag megerőltető munkák felszá­molására irányuló törekvésükben. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM MUNKAVÉDELMI FELADATAI ES CÉLJAI A SZÖVETKEZETEKBEN A CSKP céltudatos politikája, amely a dolgozók szociális vívmányainak erősítésére és bővítésére irányul, széles terü­letet biztosít a dolgozókról való gondoskodás számára. Első­sorban a munka- és életfeltételek javításáról, a dolgozók po­litikai és szakmai felkészültségének fejlesztéséről, az életszín­vonal és a szociális biztonság további összetevőinek bővítésé­ről van szó. A szocialista rendszer lényegéből következik, hogy a nép­gazdaság sokoldalú fejlesztésének feladatai szorosan össze­függnek a nép egészségéről, a' JÓ életfeltételekről és a biz­tonságos munkafeltételekről való gondoskodással. Éppen ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a vezetők, a műszakiak ugyanolyan figyelmet szenteljenek a munkavédelemnek, a munkaeszközök biztonságának, a munka higiéniájának és kul­túrájának, a munkahelyek esztétikai és pszichológiai feltéte­leinek, mint magának a termelésnek, a munka ésszerűsítésé­nek és a további gazdasági kérdéseknek. A BALESETMEGELÖZÉS JELENTŐSÉGE A munkavédelem nemcsak humánus és szociális követel­mény, hanem elsősorban gazdasági jelentősége van. A balese­tek az érintett személyen kívül az egész népgazdaságnak is jelentős károkat okoznak. A statisztikai kimutatások szerint egy-egy munkabalesetet szenvedett személy gyógykezeltetése átlagosan 22 napig tart. A nem megfelelő munkafeltételek és a munkahelyek kedvezőtlen műszaki ellátottsága jelentős mér­tékben növeli a megbetegedések számát, s ezzel a dolgozóknak a munkából való kiesését Is. Szlovákiában évi átlagban 200 halálos kimenetelű baleset fordul elő, ebből az efsz-ekben 1974-ben 55 Ilyen baleset tör­tént. Az 1975-ös év első felében az efsz-ekben 20 baleset volt halálos kimenetelű. A munkabalesetek Szlovákia viszonylatban évente több mint egymilliárd korona értékű kárt okoznak a társadalmi termelésben. A rossz munkafeltételek és a nem megfelelő munkakörnye­zet 10—40 százalékkal csökkentik a dolgozók teljesítményét. Ha ezekhez a veszteségekhez még hozzászámítjuk a kifizetett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents