Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-26 / 25. szám
1976. június 26. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Műtrágyaiparunk múltja, jelene és távlati fejlesztése Hazánk mezőgazdaságának fejlődése szorosan összefügg azokkal a forradalmi, társadalmi változásokkal, melyek az utábbi bárom évtized során végbementek. Ezek nemcsak a mezőgazdaság kollektivizálására, hanem az ipari termelés szocialista alapokon való átszervezésére, valamint mindkét termelőágazat tervszerű összekapcsolására is vonatkoznak. Ez létrehozta és tovább is feltételezi társadalmunk anyagi fejlődését pártunk politikája értelmében. Egyike azoknak az iparágaknak, melyek nagymértékben befolyásolták és ma is befolyásolják mezőgazdaságunk rohamos előrehaladását, a műtrágyaipar. A műtrágyák nagy hatást gyakorolnak a hektárhozamok emelésére és ezáltal az élelmiszerellátásra is. Napjainkban a világ különböző tájain az emberiség egyharmada éhezik — így a műtrágyák termelése nemcsak hazánk lakossága életszínvonalának emelését segíti elő, hanem egyben humánus küldetése is van. A műtrágyaipart joggal a vegyipar békét előmozdító ágazatának tekintjük. A TERMELŐALAP HELYZETE HAZÁNKBAN A mütrágyaipar széleskörű és tervszerű fejlesztése hazánkban főleg a Il-ik világháború után kezdődött. Az új társadalmi rend — a szocializmus — népünk kulturális és anyagi jólétét tekinti elsőrangú célkitűzésének. Ezáltal a műtrágyaipar minőségi és mennyiségi változásokon ment keresztül és számottevő része Csehszlovákia vegyiparának. A termelőalapot főleg két gyártási komplexum képezi: — Nyugat-Szlovákiában a Duslo Šaľa és a J. Dimitrov Vegyiművek Bratislavában. Mindkét kombinát a Slovchémia vezérigazgatóságának keretében működik. A gyártási komplexum nyersanyagát a szovjet földgáz nyújtja. Az ammónia, a nitrogénsav és kénsav alaptermékek gyártása mellett a komplexum programjához főleg a nitrátok, az urea, a superfoszfát és a szemcsézett NPK hatóanyagú komplex műtrágyák tartoznak; — az észak-csehországi gyártási komplexumhoz a Chemické závody CSSP n. v., Záluži és Severočeské chemické závody n. v., Lovosice gyárak tartoznak. Mindkét gyár a Chemopetrol vezérigazgatóság keretében működik. A nyersanyagot a mazut jpakuta) képezi és a gyártásprogram szintén teljesmértékű, mert magába foglalja a nitrátok, az urea, a szuperfoszfát és a szemcsézett komplex műtrágyák gyártását. Az említett komplexumok termelését célszerűen a Chemko, Moravské chemické závody, Pferovské chemické závody és a Východočeské chemické závody műtrágyatermékei egészítik ki úgy, hogy megfelelő legyen a választék. Gyáraink termelési kapacitása — évi átlagban — meghaladja az 1 millió tonna hatóanyagot (nitrogén, difoszforpentoxid és káliumoxid) és döntő mértékben fedezi mezőgazdaságunk szükségletét, mely 1975-ben felülmúlta az egy hektárra jutó 200 kg-os átlagot. [ a műtrágyák választéka ÉS MINŐSÉGE A műtrágyaipar fejlődését jellegzetes minőségi vonások kísérték. Így az 1954—1964 es éveket elsősorban a mészköves ammóniumnitrát és a szupesrfoszfát gyártásának fejlődése, a következő években pedig az urea és a szemcsézett NPK hatóanyagú komplex műtrágyák termelésének bevezetése és előrehaladása jellemezte. Ennek megfelelően fejlődött a választék is és javult a progresszív típusú műtrágyák aránya. Ha csak az utóbbi öt év fejlődését vesszük számításba — 1970- től 1975-ig — azt látjuk, hogy az egyszerű összetételű nitrátok aránya a korábbi 56,3-ról 1975-ben 47 százalékra csökkent, míg az urea részaránya 8,6-rói 13,7 százalékra emelkedett és a szemcsézett NPK hatóanyagú komplex műtrágyák százaléka majdnem megkétszereződött. A foszfortartalmú műtrágyáknál a fejlődés az utóbbi öt évben még szembetűnőbb. Míg 1970-ben az egyszerű összetételű szuperfoszfátok részaránya 76,8 százalék volt az összes legyártott foszfátokból és a komplex műtrágyáké csak 16,9 százalékot ért el. A szuperfoszfátok százalékaránya 1975-ben már 44,5-re csökkent s a komplex műtrágyáké pedig 39,6 százalékra szökött fel. A FEJLŐDÉS ÜJ ELEMEI Az utóbbi években ipari gyakorlatunk a gyártási mennyiségek abszolút értékének emelése mellett a műtrágyák gyártásának gazdaságosságára, a minőség és választék mutatók javítására összpontosult. A földgáz gőzzel való reformingjének bevezetése által az ammónia gyártásában nagykapacitású termelőegységben a gyártási költségek 14 százalékkal csökkentek, s a munkatermelékenység 500 százalékkal növekedett! Az energiafogyasztás 1 tonna legyártott NHs-ra 740 kWó-val lett kevesebb, mint az 1970-es évben. Hasonló kedvező fejlődést észlelhetünk a nitrogénsav és az urea gyártásánál si. A foszfortartalmú műtrágyák tekintetében kifejlesztették és az ipari termelésbe bevezették a dúsított szuperfoszfát gyártását. E szuperfoszfát egy részét nitrogéntartalmú oldatokkal és káli sóval keverjük, szemcsézzük és végtermék komplex műtrágyaként kerül a mezőgazdaság használatába. Előkészítettük és a gyártási gyakorlatba bevezettük a nitrogénsav ammónia nyomás alatti neutralizálását. Ezzel az eljárással az ammóniumnitrát ammónia sóit állítjuk elő. A szemcsézett komplex műtrágya minőségét ammóniumfoszfát oldalékokkal emeljük, melyet még a szemcsézés előtt keverünk az oldathoz úgy, hogy az egyenletesen legyen dúsítva. Javítjuk továbbá gyártási technológiánkat a szemcsézett komplex műtrágyák termelésében úgy, hogy a végtermék lassan oldható nitrogénvegyületeket is tartalmazzon. Olyan gyártásfolyamatokat dolgoztunk ki és vezettünk be üzemi méretekben, melyek mikroelemtartalmú műtrágyák előállítását teszik lehetővé. Ilymódon gyártjuk a superstop elnevezésű szuperfoszfátot és a szemcsézett komplex műtrágyákat. Szántóföldjeink egy része magnéziumhiányban szenved és a hiányzó elem előhívja a többi tápanyag kisebb mértékű mezőgazdasági hasznosulását is. Ezért kutatóink előkészítették az adatokat a 9—13 Mg О százalékos nitrát gyártására. A TOVÁBBI FEJLŐDÉS PROGNÓZISA Az emberiség táplálkozásval összefüggő feladatok továbbra is döntő szerepet játszanak a műtrágyaipar fejlesztésében. Ezért a jövőben reális válaszokat kell adnunk a kérdésekre, hogyan és miként fejleszteni a műtrágyák gyártását, milyen legyeh a választék, milyenek a progresszív műtrágyatípusok stb. Fejlődési koncepciónkban tehát a prognózissal, mint módszerrel kell dolgoznunk, melyből azután távlati terveinket elkészíthetjük. Koncepciónkban három alapvető kritérium állandósult, melyek alapján elősegítjük a műtrágyaipar további fejlesztését. Az első ilyen kritérium az agrokémiai hatékonyság, mely szerint a műtrágya színvonalát a növény és a talaj természetes szükséglete adja meg. Nem szabad, hogy az ipar érdeke felülkerekedjék a növénytermesztés objektív igényein. A második kritérium a fogyasztók igénye. A műtrágya olyan fizikálismechanikus tulajdonságokkal rendelkezzék, melyek lehetővé teszik a szállítás, a tárolás és a talajon történő alkalmazás teljes gépesítését. A műtrágyák tehát nemcsak a terméshozam növelését segítik elő, hanem egyben a mezőgazdaság munkatermelékenysége növelésének eszközeként is szolgálnak. A harmadik kritérium a termelőalap gazdaságossága. Az említetteken kívül a műtrágyáknak elő kell segíteniük a mezőgazdasági termelés rentabilitásának növelését. Ebben a vonatkozásban a gazdaságosság kötelez bennünket arra, hogy fordítsunk figyelmet a szekundáris nyersanyagoknak, mint az ammónia, a nitrogénsav, a kénsav és foszforsav. Ezek a félkészáruk 60—80 százalékát teszik ki a kész műtrágyáknak, és ez az első indokunk. A másodikat az a tény adja, hogy az említett vegyi folyamatokban olyan elsőrendű fontosságú nyersanyagokat dolgozunk fel, mint az energiahordozók, a foszfátok, a kén stb. Ezáltal az optimális kapacitású gyáregységek megépítése és a korszerű, kiemelkedő technológiák alkalmazása kell, hogy megteremtse azokat a feltételeket, melyek a nyersanyagok magasfokú hasznosítását és az alacsony termelési költségeket biztosítják. A KONCEPCIÓ TOVÁBBI TÉNYEZŐI A műtrágyaipar széleskörű és hatalmas iparág. A műtrágyák gyakorlatilag az egész Földön elterjedtek, de a nyersanyagokat csak egyes helyeken lelhetjük. Az emberiség nem nélkülözheti a célszerű nemzetközi kooperációt. A nyersanyagok és végtermékek szállítása ma már néhány millió tonnára tehető. Ez magasfokú tudományos munkaszervezést s az együttműködő felek között jó viszonyt igényel. A műtrágyák gyártását és alkalmazását a természet védelme is kíséri és mi több, ennek további fejlesztése is. Összevonva elmondhatjuk, hogy a műtrágyaipar fejlesztésében és a műtrágyák gazdaságos felhasználásában még nagyon sok feladat áll előttünk és a vegyipar, mint a mezőgazdaság műtrágyákkal való ellátója szem előtt tartja mezőgazdaságunk igényeit, további fejlődésének kilátásait és eredményeit. Hoffman András vegyészmérnök, a Slovchémia vezérigazgatóságának dolgozója Idén a hűvös tavaszi időjárás késleltette a gabonafélék fejlődését, ezért az aratás kezdete a szokásos időponthoz viszonyítva valamelyest késik. A Hurbanovoi (Ögyallai) Gép- és Traktorállomás ökonómiai-kereskedelmi igazgatóhelyettese Nagy András szerint a komárnoi (komáromi) járás keleti felében előreláthatóan Július 7-ike táján állnak rajthoz a gabonakombájnok. Az aratás gyors lebonyolítása érdekében a gépállomás vezetősége az üzemi pártszervezettel és a szakszervezeti bizottsággal karöltve politikai-szervezési, intézkedéseket dolgozott ki azzal a céllal, hogy aratáskor növekedjen a munkatermelékenység, csökkenjen a szemveszteség és a területegységre jutó önköltség, ami üzemanyag és javítási költség megtakarítást feltételez. Ennek elérésére Aratás csoportos kombájn alkalmazással irányították dolgozóik szakmai felkészülését és az egyének anyagi ösztönzőit. A munkatermelékenység szempontjából az említett intézkedés részletesen foglalkozik egy új módszer alkalmazásával, mégpedig a kombájnok csoportos alkalmazásával a gabonafélék betakarítása folyamán. Ezt a módszert két brigádközponton, a marcelováin (marcelházain), illetve okoličnáin (ekelin) vezetik be. Az említett brigádközpontok körzetében van ugyanis a legjobb lehetőség a csoportos gépi aratásra. Itt ugyanis a szövetkezetek egyesítése folytán a korábbinál nagyobb területegységek alakultak ki, ami lehetőséget nyújt az új munkaszervezési rendszer gazdaságos megvalósítására. Elgondolásuk gyakorlati kivitelezését két különféle módozatban próbálják ki. A marcelovái brigádközpont körzetében egy csoportban három E—512 jelzésű NDK gyártmányú kombájnt üzemeltetnek, négy kombájnossal. Ez a régi módszerrel szemben két munkaerő megtakarítását jelenti. A segédkombájnos tisztséget megszüntették, így minden kombájnkezelő egyenrangúvá vált. Mivel az egyéb náluk szokásos munkánál a kombájnaratás jóval kimerítőbb, ezért a napi 8,5 őrás munkaidő helyett személyenként 7,7 órás munkaidőt irányoznak elő. Bár a vállalatnak aratás idején jogában állna a szokásosnál is hosszabb munkaidőt megszabni, erre azonban gyakorlatilag nincsen szükség, mivel a gépállomás jó munkaerkölcsű, öntudatos kombájnosokkal rendelkezik, akik a közelmúltban országos viszonylatban is igen jó munkateljesítményt és helyezést értek el. Kombájnosaik például tavaly szlovákiai viszonylatban a gépeket legjobban kihasználó három kollektíva között kaptak helyet. Ezért nem szükséges kombájnosaikat kényszeríteni a munkaidő jobb kihasználására, amennyiben saját belátásuk szerint úgyis megtesznek mident annak érdekében, hogy a gabonatermés a lehető legrövidebb időn belül raktárba kerüljön. Kombájnjaikat a harmat felszikadása után reggeli 8 órától az időjárási viszonyok szerint délután legalább 18—19 óráig üzemeltetik. A gépek napi karbantartását és javítását a szóbanforgő két körzetben úgy szervezik, hogy az egyes gépcsoportok rendelkezésére jól felszerelt mozgóműhelyt bocsátanak, amelyben két szakképzett gépjavító teljesít majd szolgálatot. így mód nyílik az esetleg előadódó géphibák azonnali eltávolítására. A régi szervezési forma szerint egy-egy kombájn mindig más-más kis területű efsz földjein végezte az aratást, ami a mozgőműhely gépjavítóinak munkáját megnehezítette és a javítás nem volt gyors és operatív. Mire a segédkombájnosok megtalálták a mozgóműhelyt, olykor csaknem egy nap is beletelt, ami a gépkihasználásban sok holt időt jelentett. Az okoličnái brigádközpont körzetében lényegében hasonlóan szervezik a munkát, azzal a különbséggel, hogy itt négy darab E—512-es kombájnra hat kombájnost osztanak be. Ezt azzal a céllal teszik, hogy módjuk legyen összehasonlítani a két módozat munkaerőszükségletét és az abból adódó ökonómiai eltérést egy hektárra vonatkozóan. A gyakorlati eredmények alapján a jövőben azt a módszert vezetik majd be gépállomásuk minden brigádközpontján, amely jó szervezési adottságok közepette a legjobb ökonómiai eredményeket hozta. A legjobban bevált módszert gazdasági trösztjük keretein belül propagálni kívánják. Az ismertetett új munkaszervezési módszer szorosan összefügg a munkatermelékenység növelésével, ebből kifolyólag gyökeres változást kívánnak bevezetni a bérezési rendszerben. A régi és az új módszer szerinti egy hektárra számított munkabér megtakarítás 50 százalékát a kombájnosok fizetése eredeti „mozgórészének“ növelésére használják fel. A megtakarítás további 50 százalékát az üzemükben eddig előnytelenül bérezett munkák jutalmazásának kiegyensúlyozására fordítják. Az ilyen munkaigényes tevékenységek közé tartozik a gépjavítás, a permetezés, valamint az őszi trágyaterítés. A mozgóműhelyeken nem számolnak munkaerőmegtakarítással és ezeken az eddigi két főből álló létszám továbbra is megmarad. Gépparkjuk 12 kombájnját megjavították, de 5 kombájnt alkatrészhiány miatt nem lehetett komplettizálnt. A javítás befejezését akadályozó legfontosabb alkatrészek közé tartozik a szalmarázó, a variátor-tengely, maga a variátor, továbbá a különféle lapos- és ékszíjak sorozata. Legfájjóbb pont a 12 Voltos 135 ampérórás akumulátorok hiánya. Ebből 14 darab hiányzik még a teljes javításban részesített kombájnokról is. A hiányosságok nagyban megnehezítik az aratásra való teljes felkészülést, annak ellenére a hurbanovoi gépállomáson mindent megtesznek, hogy a lehetőségekhez mérten teljesítményükkel, szocialista munkavállalásuk teljesítése érdekében, az Idei aratás folyamán ismét az ország legjobb kombájnosai között kapjanak helyet. ^-ksz~Az elsők között A gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok termelési-gazdasági egységeiben a Prešov-i GTÄ dolozóinak felhívása — amely a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan és sikeres teljesítésére irányul — nem ismeretlen. A prešovi felhívásra a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) GTÄ dolgozói az elsők között válaszoltak. Az elmúlt ötödik ötéves tervidőszak feladatait idő előtt, még az elmúlt év júniusában teljesítették, ami bátorítást adott a nagykürtösi GTÄ dolgozóinak — mérlegelve az adott lehetőségeket és feltételeket — újabb kötelezettségvállalásra, mely szerint: 1. Az idei évre előirányzott termelést 2 százalékkal túlteljesítik. A hatodik ötéves tervet — melynek az összteljesítményekben kifejezett értéke 129 millió 580 ezer korona — a NOSZF 63. évfordulójának tiszteletére, vagyis 1980. december 7-ig teljesítik, s terven felül még 3 millió korona értékű termelést végeznek. 2. A tervezett anyagi költségekből évente 1 százalékot, az üzem- és energiaköltségekből pedig 2 százalékot takarítanak meg. 3. A kvantitatív és kvalitatív növényvédelem és a minimális szemveszteséggel járó gabonabetakarítás problémáit előre kidolgozott munkaszervezési rendszerrel oldják meg. 4. Mint szakosított vállalat, a DT 54-es és DT 75-ös erőgépek főjavítás igényét minőségi munkával, a reklamációk legkisebb mértékre való csökkentésével igyekeznek kielégíteni. 5 Az egyes fémmegmunkáló gépek kétműszakos üzemeltetésével 65 százalékra használják ki a gépeket. Minden nagyteljesítményű gépi berendezés kétműszakos üzemeltetését vezetik be. A vállalat dolgozói kötelezettségvállalásukban említést tettek még a szocialista munkaverseny és az újító mozgalom bővítéséről. De nem feledkeztek meg munkakörnyezetük szépítéséről, valamint az agitációs-propagációs munkáról sem. Bodzsár Gyula A Veľký Kritfíi GTÁ 25 tagú, legnagyob b munkaközössége a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésért versenyez. Nem kis feladatok várnak rájuk, mivel a múlt évi 165 lánctalpas traktorral szemben idén 200 DT 54-es és DT 75-ös erőgép főjavítását kell elvégezniük. (a szerző felvétele)
