Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-26 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. június 26 2 A CSKP Központi Bizottságának ülése A prágai vár Ulászló-termében tar­totta második ülését a CSKP Központi Bizottsága. Napirenden a következő pontok szerepeltek: — a képviselőtestületi választások előkészítése; — feladatok a párt tagállománya mi­nőségi szinvolának további javítá­sával kapcsolatban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésére meg­hívták a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjait, az SZLKP KB Elnökségének tagjait, a CSKP KB osztályvezetőit, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok kommunista tagjait és más vendége­ket. Az ülést Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB fő titkára nyitotta meg. A Központi Bizottság tisztelettel adózott František Z u p к a elvtárs, a CSKP KB tagja, a párt egyik alapító tagja emlékének. A délutáni tanácskozást J o s e f K e m p n ý elvtárs, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára vezette. A megtárgyalásra kerülő kérdések­kel és dokumentumokkal kapcsolat­ban bevezetőül beszédet mondott Gus­táv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitká­ra. A pártban és a társadalomban a CSKP XV. kongresszusa utáni általá­nos helyzetet igen jónak minősítette. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus óta eltelt két hónapot a pártszervek és szervezetek, az állami és a gazdasági szervek és a Nemzeti Front társadal­mi szervezetei intenzív munkája jel­lemezte. Kialakulóban vannak a ked­vező feltételek а XV. kongresszus ha­tározatainak fokzatos megvalósításá­hoz. Gustáv Husák elvtárs elismerően szólt arról, hogy a párt teljes egyet­értéssel fogadta a kongresszus ered­ményeit. Ezek ugyancsak aktív támo­gatásra találnak dolgozóinknál, akik a párt politikája iránti bizalmukat politikai elkötelezettségükkel, munka­kezdeményezéssel és a szocialista ver­senyben való részvétellel nyilvánítják ki. A kongresszus programját magu­kévá tették a szakszervezetek, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség, a Nőszö­vetség, a Nemzeti Front más szerve­zetei és pártjai. А XV. kongresszus programja az egész Nemzeti Front programja lett. Husák elvtárs a továbbiakban a gazdasági feladatokról beszélt. Elis­merően nyilatkozott az eredmények­ről, amelyeket a tervteljesítés terén az év első öt hónapjában elértünk, főként az ipari termelés növekedésé­nek dinamikájáról, arról, hogy ez a munkatermelékenység növekedésének eredménye. Elmondotta, hogy sike­rült megtartani a helyes arányt a munkatermelékenység és az átlagbé­rek növekedése között, és szólt né­hány további eredményről. Az alap­vetően pozitív eredmények mellett to­vábbra is tapasztalhatók bizonyos fo­gyatékosságok, amelyeket aktívan és energikusan ki kell küszöbölni. Hu­sák elvtárs példák egész sorával jel­lemezte ezeket, hangsúlyozva, hogy okaik elsősorban szubjektív jellegűek. Ezért határozott harcot kell folytatni a rutin, a kényelmesség, az önelégült­ség ellen, s ahelyett, hogy az úgyne­vezett objektív nehézségekre hivatko­zunk, keresni kell az igényesebb fel­adatokkal való megbirkózásnak új, hatékonyabb útjait. Gustáv Husák elvtárs a továbbiak­ban a képviseleti testületi választások előkészítésével foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy a párt XV. kongresszusa óta a választás a legjelentősebb bel­politikai eseménye az évnek. A vá­lasztások előkészítése és lefolytatása a szocialista demokrácia nagy iskolá­ja lesz a gyakorlatban. A Nemzeti Front képviselő-testületi jelöltjeinek kiválasztása valamennyi társadalmi rétegből: a munkások, parasztok, ér­telmiségiek, fiatalok és nők sorából történik, akik a dolgozó nép igazi képviselői lesznek. A közös jelöltek kiválasztásakor nemcsak az új képvi­seleti szervek helyes osztályszempont­­ból való, szociális és életkori össze­tételére fogunk törekedni, hanem mindenekelőtt tevékenységük színvo­nalának általános emelésére. A követ­kező hónapok fokozott igényeket tá­masztanak a párt pollitikai tömeg­munkája iránt. Beszédének befejező részében Hu­sák elvtárs a párt tagállományának további minőségi megjavításával kap­csolatos kérdésekkel foglalkozott, me­lyeket a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében kell végre­hajtani. A CSKP Központi Bizottsága tanács­kozásának befejező részében határo­zatot fogadott el, amelyben jóváhagy­ta: 1. A CSKP Központi Bizottsága El­nökségének eljárását a CSKP XV. kongresszusa határozatainak a párt­szervekben, állami, gazdasági és tár­sadalmi szervekben és szervezetekben való biztosítása terén, valamint az 1978. évi képviselő-testületi általános választások előkészítésére vonatkozó intézkedéseket; 2. a CSKP Központi Bizottságának határozatát a párt tagállományának további javításáról; 3. a CSKP KB Elnökségének eljárá­sát az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének előkészíté­sén, és a CSKP KB Vasi! Bil'ak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette küldöttségének eljárá­sát a szerkesztő bizottság berlini ülé­sén, amelyet 1976. június 10-től 11-ig tartottak; 4. a CSKP Központi Bizottsága albi­zottságainak létesítését és összeté­telét a következőképpen: — ideoló­giai bizottság: elnöke Vasil Bifak elvtárs; népgazdasági bizottság: elnö­ke Josef Kempný elvtárs; me­zőgazdasági és élelmezésügyi bizott­ság: elnöke Jan B a r у 1 elvtárs; az ifjúsággal való foglalkozás bizottsága: elnöke Jan B a r у 1 elvtárs; 5. a CSKP KB Elnökségének és Tit­kárságának, a CSKP KB első ülése óta eltelt időszakban kifejtett tevékenysé­géről szóló elemzést. A CSKP KB meghagyja a társadalmi élet egyes szakaszain az összes párt­szerveknek, szervezeteknek és kom­munistáknak, hogy következetesen biztosítsák a CSKP Központi Bizottsá­ga által kidolgozott és jóváhagyott dokumentumok és eljárás végrehajtá­sát, ennek érdekében minden szaka­szon és minden területen széles körű politikai-szervezési és nevelőmunkát fejtsenek ki. A CSKP Központi Bizottsága — áll a határozatban — kifejezi meggyőző­dését, hogy az egész párt, a pártszer­vek és -szervezetek, valamint az ösz­­szes kommunisták a dolgozókkal szo­ros egységben mindent megtesznek az elkövetkező időszakban a CSKP XV. kongreszsusa irányvonalának további sikeres megvalósításáért. A múlt héten ült össze a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresz­^ szusa Ulánbátorban, hogy értékelje az előző kongresszus óta végzett munkát és kijelölje a következő időszak társadalompoltikai és gazdaság­­fejlesztési céljait. Jumzsagijn Cedenbal elvtárs, a párt központi bizottságának első titkára központi bizottság beszámolóját előterjesztve hangoztatta, hogy а XVII. Jártkongresszus fontos határkövet jelent az ország céltudatos, felfelé ívelő éjlődésében. Mongólia az elmúlt időszakban újabb nagy lépéssel jutott előbbre a párt programfeladatainak végrehajtásában, a szocializmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében. A SZOCIALISTA INTERNACIONALIZMUS JEGYÉBEN A párt külpolitikai tevékenységéről szólva Cedenbal elvtárs hangoztatta: А XVI. kongresszuson kijelölt feladatok tevékeny és sikeres végrehajtása az ország nemzetközi helyzetének megszilárdulásához, a nemzetközi po­rondon kivívott tekintélyének növekedéséhez vezetett. Aktívabbá vált a Mongol Népköztársaság részvétele a nemzetközi ügyekben, erősödött kül­politikai tevékenységének egyeztetése a szocialista közösség országaival a népek békéjéért és biztonságáért vívott harcban. Külpolitikánk sarkköve, megingathatalan elve és központi irány a nagy Szovjetunióhoz és a többi testvéri államhoz fűződő megbonthatatlan barát­ságunk és sokoldalú együttműködésünk továbbfejlesztése és elmélyítése, a szocialista közösség egységének minden módon való megszilárdítása. A cél: ipari-agrár ország építése Mongólia és a többi szocialista ország kapcsolatairól szólva a beszámoló megjegyezte, hogy a Szovjetunió mellett a KGST többi tagországa is mű­szaki és gazdasági segítséget nyújt országunknak a népgazdaság és kultúra egyes ágazatainak fejlesztéséhez. A Mongol Népköztársaság következetes elvi politikát folytat a Kínai Népköztársasághoz való viszonyában. Erőfeszítéseket teszünk az együttmű­ködés és jószomszédság kapcsolatainak helyreállítása érdekében, egyszer­­mind erélyesen elutasítjuk a reakciós maoizmust. A maoisták, mint a szo­cializmussal ellenséges erők lépnek fel, nyíltan szövetkeznek a fajgyűlölő fasiszta rendszerekkel, a legelvetemültebb reakcióval, az imperialista agresszió erőivel, hogy egységfrontot hozzanak létre a világszocia­lizmus elleni harcra. Ily módon a maoizmus az imperializmus tartalé­kává és közvetlen segítőjévé válik. Ezért a maoizmus elleni harc elválaszt­hatatlan része annak a küzdelemnek, amelyet a népek az imperializmus és a reakció ellen folytatnak. A párt és a mongol kormány álláspontját a beszámoló így körvonalazta: A Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkban és a maoizmus elleni küzdelemben kiindulási pontunk a megingathatatlan hűség a szocialista közösséghez, a kommunista világmozgalom egységének védelméhez, az anti­­imperialista erők sorainak tömörítése által diktált internacionalista érde­kekhez. Cedenbal elvtárs hangoztatta: Pártunk és államunk külpolitikai tevékeny­ségének egyik fő iránya a népek nemzeti felszabadító küzdelmének követ­kezetes támogatása, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokhoz fűződő baráti kapcsolataink fejlesztése. ENYHÜLÉST ÄZSIÄBAN IS AZ SZKP KB HATÁROZATA A SZOVJET MEZÜGAZDASÄG TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL Legfontosabb feladat a termelés szakosítása és koncentrálása Az SZKP Központi Bizottsága а XXV. kongresszus döntése nyomán határo­zatot fogadott el „A mezőgazdasági termelés specializálásának és kon­centrálásának továbbfejlesztéséről a gazdasági kooperáció és agráripari integráció alapján“. A terjedelmes dokumentum emlé­keztet rá, hogy a Központi Bizottság 1985. márciusi „mezőgazdasági“ plé­numa után a Szovjetunióban az egy főre jutó mezőgazdasági termelés csaknem negyedével növekedett, mi­közben az eltelt tíz esztendőben a la­kosság sokkal kisebb arányban — 23 millióval — gyarapodott. Megkétsze­reződött a mezőgazdaság energiaellá­­tottséga, megháromszorzódott a mű­trágya-ellátottság. A kilencedik öt­éves terv kivételesen mostoha időjá­rási viszonyai közepette a mezőgazda­­sági termékmennyiség 13 százalékkal nőtt az előző tervidőszakhoz képest. Az SZKP Központi Bizottsága mind­azonáltal úgy véli, hogy az utóbbi évek pozitív eredményei ellenére a mezőgazdasági termelés színvonala még nem felel meg a növekvő szük­ségleteknek. Elsőrendű feladat ilyen körülmények között a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozása, s ennek egyik fő módja a termelés specializálása és koncentrálása. A határozat, amely а XXV. kong­resszus döntése nyomán született, em­lékeztet arra, hogy Moldavában, Uk­rajnában, Belorussziában és más szov­jet területeken a specializált nagy­üzemi gazdaságok szervezése igen fi­gyelemreméltó eredményeket hozott, ezekben a munkaráfordításokat 2,5— 3-szorosra sikerült csökkenteni, s az önköltséget 1,5—2-szeresen alacso­nyabb szintre leszállítani, mint a nem specializált gazdaságok átlagá­ban. A tapasztalatok tehát ugyancsak a fejlődésnek ezt az irányát mutatják a mezőgazdaság számára. A Központi Bizottság szerint a gaz­daságközi kooperációval és agráripari integrációval kapcsolatos intézkedése­ket tervszerűen, differenciáltan, sza­kaszosan kell végrehajtani. Az együtt­működésre lépő kolhozok és szovho­­zok az első fázisban ipari típusú hús­termelő, tejtermelő, tojá9termelő, gyapjútermelő stb. nagyüzemeket, illetve egyesüléseket alkothatnak, s az állami szervek e folyamathoz minden segítséget megadnak: kidol­gozzák a terveket, leszállítják a meg­felelő technikai berendezéseket és egyéb anyagi segítséget nyújtanak. A kolhozközi, szovhozközi, illetve kolhoz-szovhoz típusú egyesülések megvalósulhatnak egy közigazgatási területi egység keretében, vagy ha a specíalizálás úgy kívánja, több terü­leti egység között is. A központi bi­zottság szükségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy az átszervezések végre­hajtása során szigorúan be kell tar­tani az együttműködés önkéntességé­nek elvét a kolhozok és szovhozok, valamint egyéb üzemek között, s a gazdaságközi egyesülésben részt vevő egységek mindegyike megőrzi gazda­sági önállóságát. A termelésirányítás megszervezésében a demokratikus centralizmus elvének kell érvénye­sülnie. Az SZKP Központi Bizottsága fel­hívja a figyelmet arra is, hogy a spe­­cializálás és az összpontosítás, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kialakítása nem egyszeri intézkedés, hanem hosszantartó nagy távlatokra tervezett folyamat. A központi bizott­ság „figyelmezteti a párt-, az állami és a gazdasági szerveket, hogy tartóz­kodjanak a specíalizálás, a koncentrá­lás és a kooperáció felülről való „el­rendelésének“ minden formájától. E- rélyesen meg kell gátolni azt is, hogy a szervezés és irányítás olyan formáit kényszerísék rá az érdekeltekre, ame­lyeket a tudomány és a gyakorlat még nem ellenőrzött. Másfelől a párthatá­rozat óva int az integrációs folyamat feltartóztatását célzó kísérletektől is, az egy helyben topogástól és a helyi érdekek előtérbe helyezésétől. Választási felhívás (Folytatás az 1. oldalról) vesekhez, az értelmiséghez, a nőkhöz és a fiatalokhoz, g kommunistákhoz és a pártonkívüliekhez, a Nemzeti Front többi politikai pártja és szervezete fiatalaihoz, szo­cialista hazánk összes polgárához. Ebben a szellemben fordulunk ahhoz a több mint egymillió fiatalhoz, akik az idén választanak először. Meggyőződésünk, hogy an­nak tudatában választanak majd és teljesítik más fel­adataikat, hogy felelősek hazánk felvirágoztatásáért és boldog jövőjéért. Azt akarjuk, hogy országunk fölött mindig a boldog élet napja ragyogjon. Meggyőződésünk, hogy azok a pol­gárok, akik szeretik hazájukat, minden erejüket, tudá­sukat és képességüket, energiájukat és tehetségüket Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzett Front programjának teljesítésére fordítják. Meggyőződésünk, hogy aktívan és kezdeményezően vesznek részt a választások előkészítésében, támogatni fogják a Nemzeti Front jelöltjeit, és népünk létbiztonsá­gának megszilárdítására, valamenyiünk boldog jövőjére szavaznak majd. Fejezzük ki a szavazással pozitív viszonyunkat a szo­cializmushoz, kommunista pártunkhoz és a Nemzet Front politikájához! Szavazzunk országunk és népünk boldog jövőjére! Csehszlovákia Kommunista Pártja és a népünk szilére egységével előre a fejlett szocialista társadalom építé sének újabb sikereiért! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A CSSZSZK NEMZETI FRONTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Az általános béke megszilárdításáért vívott küzdelemben nagy jelentő­ségű az enyhülési folyamat kiterjesztése a világ más térségeire, különös­képpen az ázsiai kontinensre, ahol az emberiség több, mint fele él. Az ázsiai béke és biztonság megteremtésének alapja a mostani felszültség­­gócok felszámolása, a vitás nemzetközi kérdések politikai rendezése, le­mondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről, a földrész országai közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése. Mongólia továbbra is aktívan együttműködik azokkal az országokkal, ame­lyek az ázsiai béke és biztonság megőrzését szolgáló kollektív erőfeszíté­sekhez való hozzájárulást tűzik célul. A kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatok helyzetét elemezve Cedenbal hangoztatta, hogy az MNFP lankadatlanul figyelmet fordít együtt­működésének fejlesztésére Lenin nagy pártjával, az SZKP-val és a nemzet­közi kommunista mozgalom marxista—leninista csapataival, e mozgalom egységének és összeforrottságának szilárdítására. Bővíteni kívánja kapcso­­luatait, szilárdítani internacionalista szolidaritását a haladó demokratikus mozgalmakkal és szervezetekkel. A testvérpártokkal való együttműködé­sünk fő feladata és tartalma volt és maradt a szocialista közösség országai egységeinek megszilárdításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéért, az összes forradalmi és imperialistaellenes erőkkel vállalt osztály­szolidaritás megerősítéséért folytatott együttes küzdelem. A Mongol Népi Forradalmi Párt továbbra is következetes harcot vív a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megszilárdításáért a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Pártunk osztja a testvérpártok véleményét arról, hogy célszerű a kommunista és munkáspártok képviselői új nemzetközi tanácskozásának összehívása, a mostani nemzetközi helyzet kollektív elemzése, és az imperialista reakció elleni küzdelemben képvise­lendő közös irányvonal kidolgozása céljából. A kommunisták internacionalizmusával összeegyeztethetetlen a szovjet­­ellenesség. Nem egyeztethető össze a kommunista internacionalizmussal az sem, ha az ilyen tevékenységgel kapcsolatban valaki a türelem vagy a semlegesség álláspontjára helyezkedik. GAZDASÁGI sikerek és távlatok A beszámoló gazdasági kérdésekkel foglalkozó része méltatja az előző öt év eredményeit. A társadalmi össztermék 44,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 38 százalékkal nőtt. Fontos intézkedések történtek a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére. Az új ötéves terv (1976—1980) időszakában Mongólia nemzeti összter­méke 40—44 százalékkal, a nemzeti jövedelem 37—41 százalékkal növek­szik. Az idén elkezdett hatodik ötéves tervben a tervezett beruházások összege felülmúlja a népgazdaság utóbbi tíz évben eszközölt összes be­ruházásainak értékét. A párt mezőgazdasági politikája a mezőgazdasági termelés tartós fejlő­désének biztosítását, a szövetkezeti gazdálkodás minden módon való erő­sítését és a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését szolgálja. A fel­adat a mezőgazdaság termelőerőinek további fellendítése. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának megszilárdítását szolgáló intézkedések arra hi­vatottak, hogy megszüntessék az ágazat függését a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól. 1971—1975-ben a mezőgazdaság évi átlagos összterméke 26,7 százalékkal nőtt az előző tervidőszakhoz képest. Az új ötéves tervben a mezőgazdaság évi átlagos termelése 26—30 százalékkal nő az ötödik ötéves tervhez képest. A beszámolási időszakban a párt központi bizottsága szüntelenül nagy figyelmet szentelt az ipar fejlesztésének, öt év alatt az ipari termelés vo­lumene 55,2 százalékkal nőtt, a növekedés évi átlagos üteme 9,2 százalék volt. Az ipari termelés növekedésének 75 százaléka származott a termelé­kenység emelkedéséből. 1975-ben Mongóliában a társadalmi össztermék csaknem 40 százalékát a szocialista ipar szolgáltatta. A hatodik ötéves tervben az MNFP az eddigi tapasztalatok és a létreho­zott ipari bázis alapján, a Szovjetunió és más szocialista országok segítsé­gével, az eddiginél is nagyobb feladatokat tűzött ki, melyek célja, hogy Mongólia a legközelebbi jövőben a nyersanyagtermelő és feldolgozóipar ésszerű szerkezetével rendelkező ipari-agrár országgá váljék, — mondotta a központi bizottsági beszámolóban Jumzsagijn Cedenbal .Ívtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents