Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-19 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 19. Az ember javára BESZÉLGETÉS GENNAGYIJ GORELOV ELVTÁRSSAL, A KGST TITKÁRSÁGÁNAK SZAKÉRTŐJÉVEL 0 A KGST-tagálamok kommunista és munkáspártjai fő gondoskodásának tárgya az anyagi és kulturális szín­vonal folytonos emelése, az életkörül­mények állandó Javítása. A testvéri szocialista országok dolgozói méltán büszkék a szociális, gazdasági és kul­turális eredményekre. Mondana né­hány konkrét példát? — Nagyon szívesen. A KGST-tagor­­szágokban a lakosság jólétének dina­mikáját jellemző egyik fő mutató a nemzeti jövedelem gyarapodása. Egy lakosra számítva a nemzeti jövedelem 1950-hez kéjest Bulgáriában hatszoro­sára, Magyarországon háromszorosá­ra, az NDK-ban 4,7 szeresére, Lengyel­­országban 3,3-szorosára, Romániában 5,5- szeresére, a Szovjetunióban 4,2- szeresére, Csehszlovákiában 2-szere­­sére nőtt. A testvéri szocialista orszá­gokban a nemzeti jövedelemnek kö­rülbelül háromnegyed részét a lakos­ság anyagi és kulturális szükségletei­nek kielégítésére fordítják. Hazánk a lakosság anyagi ellátott­ságának szintjét tekintve már most vezető helyet foglal el világviszony­latban. A táplálkozás és a készruha­­fogyasztás szintén illetően pedig a legfejlettebb államok közé tartozik. Ugyanez vonatkozik a lakosság tartós használati cikkekkel való ellátottsá­gának szintjére is ... Az elmúlt 25 esztendő folyamán a szocialista társa­dalom lényegesen növelte az anyagi fogyasztást. Hazánkban a lakosság társadalmi fogyasztásának volumene nagyobb, mint bármely kapitalista országban. 0 Az elmúlt-ötéves tervidőszakban a KGST-tagországokban milyen volt a fejlődés? — Noha a komplex értékelést még nem fejeztük be, de azt tudjuk, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a népgazdasági tervek sikeres teljesíté­se hozzájárult a KGST tagországokban a dolgozók anyagi jóléte tervezett növekedésének eléréséhez. Így pél­dául az elmúlt ötéves tervidőszakban a lakosság jövedelme évente Bulgá­riában körülbelül 9 százalékkal, Ma­gyarországon 8,6 százalékai, az NDK- ban 9,5 százalékkal (tiszta pénzjöve­delem), a Szovjetunióban 8,3 száza­lékkal emelkedett. Ezen a területen az elmúlt ötéves tervidőszakban valamennyi KGST-tag­­államban jó eredményeket értek el. Például a lakásviszonyok a lakosság gnyagi és kulturális színvonalát jel­lemző egyik legfontosabb mutatónak tekintendő. A testvéri szocialista or­szágok dolgozói évente a teljes ké­nyelmet nyújtó új lakások millióit kapták. Az 1971—1975 időszakban a KGST-tagállamokban 60 millió ember jutott kényelmes lakáshoz. A KGST-tagállamokban a szocia­lista építés évei során jelentős sikere­ket értek el a közoktatás és az egész­ségügy, a szociális gondoskodás és a tudomány területén. S mindez az em­ber javát szolgálja, minden az em­berért történik. 0 A dolgozók anyagi jólétének nö­velésében fontos szerepet játszik a KGST-tagországok együttműködése. Ez a program hogyan valósul meg? — Mint ismeretes, a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjá­nak egyik feladata a testvéri orszá­gok gazdasági fejlettségi szintjének fokozatos közelítése és kiegyenlítése. E feladat végrehajtása elő fogja se­gíteni azt is, hogy országainkban a lakosság életszínvonala közeledjék egymáshoz és fokozatosan kiegyenlí­tődjék. Ez a folyamat már a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa meg­alapításának pillanatában elkezdődött. Most, amikor a komplex programot — a KGST-tagországok együttműködésé­nek ezt a mélyen tudományos és konkrét okmányát — elfogadták, ez a folyamat felgyorsulva és célirányosan fog lezajlani. Az összehangolt gazda­ságpolitika megsokszorozta erőnket, segít abban, hogy sok népgazdasági problémát hatékonyabban, kisebb anyagi ráfordításokkal tudjuk megol­dani. A komplex program elfogadása után néhány esztendővel világosan kitűnik, milyen kedvezően hatnak az integrá­ciós intézkedések az anyagi termelés növekedésére, s következésképpen or­szágaink dolgozói életének további ja­vulására is. Emellett természetesen nagy figyelmet fordítanak azokra a népgazdasági ágazatokra, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az élet­­színvonal alakulására: a mezőgazda­ságra, az élelmiszeriparra és más ága­zatokra. 0 Milyen eredmények születtek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán? — Az elmúlt 25 esztendő folyamán, különösen a legutóbbi években a KGST-tagállamok mezőgazdaságában jelentős változások mentek végbe. Fo­lyamatban van a mezőgazdasági ter­melés széles körű gépesítése és kemi­­zálása, fejlődik a nemzetközi szako­sodás és együttműködés a mezőgazda­­sá gterületén. Ez lehetővé teszi a KGST-tagállamokban a mezőgazdasági kultúrák és állattenyésztés hozamá­nak növelését évről évre. Például a világ mezőgazdasági termelése a leg­utóbbi húsz esztendőben 50 százalék­kal gyarapodott: az egy lakosra szá­mított növekedés 9 százalék volt. Az említett időszakban a KGST-tagorszá­gokban 77 százalék, illetve 48 száza­lék volt a megfelelő mutató. Az utóbbi években a KGST vala­mennyi tagállama még gyorsabb ütem­ben szándékszik fejleszteni mezőgaz­daságát. E feladat megoldásában nagy szerepet hivatott játszani a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott intézkedé­sek végrehajtása. Ugyanekkor jelentős helyet szánnak a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben, a kemizá­­lásban, a talajjavításban való együtt­működés fejlesztésének. Gorelov elvtárstói megtudtam még azt is, hogy az élelmiszeripari állandó bizottság intézkedéseket dolgozott ki a KGST-tagállamok közötti élelmiszer­­választék-csere bővítésére. Ajánláso­kat dolgoztak ki továbbá a tudomá­nyos-műszaki együttműködés hatéko­nyabb formáinak felhasználására ab­ból a célból, hogy növeljék az elő­állított élelmezési cikkek tápértékét és új, kiváló minőségű élelmiszereket hozzanak létre. , Ezek az intézkedések szintén növe­lik majd a KGST-tagországokban a lakosság növekvő szükségleteinek ki­elégítéséhez szükséges élelmiszerek termelését. így egészíti ki a szocialis­ta gazdasági integráció a gyakorlat­ban azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a testvéri államok kommunista és munkáspártjai tesznek a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának növeléséért. Lejegyezte: Illés Bertalan Közel-Kelet veszélyes útkereszteződése A tavaly óta különösen kiéleződött, libanoni válság, az utóbbi hetekben mind veszélyesebb fordulatokat vett. Alig csillan fel a békés rendezés re­ménye és hallgatnak el a fegyverek, a csendet újabb fegyverropogás zaja töri meg, tovább szedi áldozatait az esztelen gyilkolás, testvérháború. Az országnak már van ugyan új köztársasági elnöke, ám Frangié, a lemondott államfő még nem adta át hivatalát. Az is nyilvánvaló, hogy a szembenálló felek között nem csupán az elnök személye volt az ütközőpont. Az utóbbi hetek fejleményeinek sajátossága, hogy a libanoni belviszály megszűnt libanoni ügy lenni, túllépte az ország határait. Ma már egyre kevesebb sző esik a belső erőket megosztó vallást különbségről, amelyet sokáig — helytelenül — a viszály fő okának tartottak. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a haladó és a visszahúzó erők áldozatokat követelő mérkőzéséről van szó, de újabban ebbe az elmérgesedett viszálykodásba bizonyos külföldi erők is be akarnak avatkozni. Tény az, hogy a rendfenntartási és béketeremtési céllal Libanonba be­­vonuLt szírial erők akciója is sikertelen maradt, mert tovább szólnak a fegyverek. Franciaország érdeklődést tanúsított a libanoni helyzet rende­zése iránt, a régi hagyományos kapcsolatokra hivatkozva csapatkontigen­­seinek kiküldését is felajánlotta Libanonnak. Ugyanakkor fenyegető tény, hogy Libanon partjainál állandóan amerikai hadihajók cirkálnak. ■ Éppen ezért idejében hangzott el a szovjet TASZSZ sajtóiroda figyel­meztető nyilatkozata, mely a kormánytól kapott felhatalmazás alapján le­szögezte: „A Szovjetunió felszólítja az összes államokat, tartózkodjanak midnen olyan lépéstől, amely ellentétes a függetlenség, a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartásának elveivel, azért, hogy ezek az álta­lánosan elismert nemzetközi elvek Libanon viszonylatában is maradékta­lanul érvényesüljenek.“ A kellő pillanatban érkezett a szovjet nyilatkozat. Ugyanis érthető, hogy a Szovjetunió sem nézheti közömbösen, mi történik határai közelében, s biztonságára gondolva meg kell tennie minden diplomáciai, politikai és egyéb lépést, hogy eleve elhárítsa a veszélyes fejleményeket. A libanoni dráma tovább tart, éppen ezért minden békeszerető erőnek a viszály lesi­­mítására kell törekednie s nem szabad megengednie, hogy tragikusabbá váljék a polgárháború és tüzénél a maguk érdekeit követő imperialista erők süssék meg pecsenyéjüket. (Lö) Mélyülő barátság A közelmúltban előkelő vendége volt a szovjet fővárosnak. Indira Gandhi Indiai kormányfő és kísérete járt a szovjet kormány vendégeként Moszkvában. A látogatás jelentőségét emeli az a kapcsolat, amely a máso­dik világháború óta a független és elnemkötelézettségi politikát folytató India és a szovjetország között kibon­takozott. A két ország barátsága fej­lődésének konkrét állomásai vannak, a szovjet segítséggel épült indiai ipar hatalmas létesítményei: Bhilai, Bo­­karo ... Mint a látogatásról kiadott közle­mény megállapítja, mindkét ország a kölcsönös barátság és együttműködés politikáját folytatja s tőle telhetőén mindent megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. A közlemény kiemeli, hogy az indiai kormányfő igen nagyra értékeli Leonyid Brezs­­nyev személyes hozzájárulását az európai enyhülési folyamathoz. Nagyon fontos megállapítása a köz­leménynek, hogy mindkét fél szüksé­gesnek tartja: Váljék az Indiai-óceán a béke és az együttműködés övezeté­vé, továbbá az ázsiai biztonság erő­sítése végett fokozni kell a térség minden országának, stabilitását, füg­getlenségét és gazdasági erejét. (Lő) Az önellátotiság elérése reális feladat (Folytatás az 1. oldalról.) se. A jelenlegi feltételek mellett ez a betakarított takarmánynövények haté­kony feldolgozásának, minél több ha­tóanyag megőrzésének fő útja. 1980-ig évente mintegy kétmillió tonnával több jóminőségű szénaliszt termelését kell biztosítanunk, ami körülbelül egy­millió tonna szemes takarmányt pó­tol. A terimés takarmányok konzervá­lását fokozatosan, céltudatosan és ha­tékonyan kell fejlesztenünk, tekintet­be véve az energia és a fűtőanyag gazdaságos felhasználását. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar fejlesztésében, valamint a külke­reskedelmünkben is fontos szerepe van a cukorrépa termesztésének. Ezért a XV. pártkongresszus feladatul tűzte ki a cukorrépa vetésterületének bővítését, főként olyan vidékeken, ahol hagyományosan jó hektárhoza­mokat érnek el. A kongresszus hatá­rozata feladatul tűzi olyan átlaghoza­mok és cukortartalom elérését, hogy az előző ötévben elért tényleges hely­zethez viszonyítva 23 százalékkal nö­veljük a termést. Eddigi burgonyatermesztési tapasz­talataink igazolják, hogy a burgonyá­ra is nagyobb figyelmet kell fordíta­nunk. Ezért a hatodik ötéves tervben a burgonyaterületek állandósítására és az átlaghozamok növelésére számí­tunk úgy, hogy az egyes években leg­alább négymillió tonna legyen a bur­gonyatermés. HATÉKONYSÁG Az önellátottság fokozásának köve­telményével összhangban a kongresz­­szus úgy határozta meg az állatte­nyésztési termelés fejlesztésének fel­adatait, hogy biztosítsuk az állati ere­detű élelmiszerek növekvő fogyasztá­sának kielégítését. Főként az állat­­tenyésztési termelés szerkezetét és az állatok hasznosságát kell fokoznunk, csökkentenünk kell az állatok, főként a borjak és választott malacok vi­szonylag nagyfokú elhullása okozta veszteségeket. Az állattenyésztési termelés döntő és legbonyolultabb ága a marhate­nyésztés. A hatodik ötéves tervben a tehénállomány növelésével és hasz­nosságának fokozásával biztosítjuk a fokozott tejtermelést. A marhatenyész­tés progresszív megszervezése szoro­san összefügg a szakosítás és a kon­centráció fejlesztésével, ezen a téren várnak ránk a legfontosabb feladatok. A hússertések tenyésztését is ma­gasabb szintre fogjuk fejleszteni. Az állati termékek minőségének egyidejű javítása mellett teljes mértékben biz­tosítanunk kell vágómarha, szárnyas és a tojásszükségletet. E feladatok megvalósításával szorosan összefügg­nek beruházási és technológiai jellegű intézkedések, melyeknek célja az em­beri munka részarányának csökken­tése, a munka kultúráltságának és ha­tékonyságának fokozása. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítését követik a mezőgazdasági termelés kü­lönféle szolgáltatásokkal való ellátá­sának céljai. Csehszlovákiában 1980- ban a mezőgazdaságnak juttatott mű­trágyafélék hektáronként el kell, hogy érjék a 288 kg tiszta hatóanyagot, s az eddiginél jobban felhasználják az összes fajta szerves trágyát és nö­veljük a mésztartalmú műtrágyák jut­tatását. A XV. pártkongresszus hangsúlyoz­ta, hogy az életszínvonal további emelkedése törvényszerűen összefügg az élelmiszeripari termékek választé­kával, minőségével támasztott foko­zott követelményekkel.' Ezért felada­tunkká tette, hogy 1980-ig mintegy 19 százalékkal növeljük a piaci alapok élelmiszerellátását. Ezzel szorosan összefügg a választék határozott és rugalmas bővítésének biztosítása, a fogyasztók kívánságainak közvéle­ménykutatással történő megállapítása az ésszerű modern táplálkozás elvei alapján. Nagy figyelmet kell fordíta­nunk főként a gyermektápszerek vá­­élelmiszerekre és az alacsonyabb ka­lóriatartalmú ételekre, új gyümölcs- és zöldségkészítmények bevezetésére és szeszmentes üdítő italok gyártásá­ra. A hatodik öteves tervben megkez­dődik két húsipari kombinát, hét tej­üzem, három malátaüzem, két nagy­­lasztékára, a cukorbetegeknek készült kapacitású fagyasztóüzem építése és a trebišošvi cukorgyár komplex re­konstrukciója. JÖ ELŐKÉSZÜLET, A SIKER ALAPJA A XV. kongresszus az erdő- és víz­­gazdálkodásban is Igényes feladatokat tűzött ki' 1980-ig 6—7 százalékkal kell bővülnie a fakitermelésnek. Itt is folytatnunk kell az egész termelési folyamat ésszerűsítését, ami lehetővé teszi a munkatermelékenység fokozo­­sát és a fárasztó munkák csökkenté­sét. A tavalyi nem éppen kedvező év után az idén a mezőgazdasági terme­lés tervezett fejlődése elérésének fő feltétele a növénytermeszmesztés fel­adatainak teljesítése. A szemes termé­nyek termelésének tavalyihoz képest körülbelül egymillió tonnával kell bő­vülnie. Az állami felvásárlási terv 3 millió 150 ezer tonnára emelkedik. Ezért a helyzet már most megkövete­li, hogy maximális figyelmet fordít­sunk a gabona betakarítására és te­remtsünk meg minden feltételt a vesz­teségmentes begyűjtésre és tárolá­sára. SOK FÜGG A KEZDEMÉNYEZÉSTŐL A múlthoz hasonlóan az idén is megszervezzük a kombájnokkal való kölcsönös kisegítést a szemes termé­nyek begyűjtésében. Lényeges javulás történt az idén a hüvelyesek betakarításában. A mező­gazdasági vállalatok az idén több, mint 500, hüvelyesek betakarítására különlegesen alkalmassá tett kom­bájnnal és SK—-4-es kombájnokhoz behozott 150 adapterral fognak ren­delkezni. A mezőgazdasági üzemeknek, június 20 ig kell elkészülniük a gabonabeta­karítási és vele kapcsolatos tervek­kel. A termésbetakarítás során nyúj­tott segítség egyik döntő formája az ifjúság segítsége lesz, főként ott, ahol munkaerőhiány mutatkozik. A SZISZ- szervezetek ismét terjesszék el az „Egy szem gabona se vesszen kárba“ ifjúsági mozgalmat a betakarítási munkák jó elvégzésére, továbbá a Fényszóró-mozgalmat a veszteségek figyelemmel kísérésére, és csökkenté­sére, őrszemek szervezésére. Az irányító szervek aktív munkájá­tól függ, hogyan sikerül kihasználni a mezőgazdasági dolgozók kezdemé­nyezését és bekapcsolni a segítség­nyújtóba a falusi lakosságot, a véd­nöki üzemeket és a Nemzeti Front szervezeteit. Ha az idei aratással jól megbirkózunk, eredményesen hozzá­járulunk a hatodik ötéves terv első évében a gabonaprogram teljesítésé­hez. (Július Vargának, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezetőjének cikke nyomán) Lényeges politikai kérdés: Alaposan felkészülni (Folytatás az 1. oldalról.) nius 7-e óta tart, a kidolgozott harmo­nogram szerint. — Iványi elvtársi Tudna valamit mondani a gépszemlék eddigi tapasz­talatairól? — Általában elmondható, a mező­­gazdasági üzemekben a tavalyinál jobb a műszaki-gazdasági és szerve­zési felkészültség. És a gépszemléket végző műszaki bizottság az idén fő ellenőrző tevékenységét azokra a me­zőgazdasági üzemekre irányítja, ame­lyekben a legtöbb fogyatékosság mu­tatkozott az előző években. Továbbá, különös figyelmet fordítanak a leg­utóbb társult szövetkezetekre, ahol esetleg szervezési-ellenőrzési fogyaté­kosságok mutatkoznak. Erről azon­ban Kubacska Károly mérnök, Járási főmechanizátor tudna pontosabb át­tekintést nyújtani... Minden bizony­nyal ő most a járás egyik legelfoglal­­tabb szakembere, akit igen nehéz megtalálni... Gyorsabb gabonaátvétel Különösképp nem kell hangsúlyoz­ni, mit Jelent a gabonaátvétel zökke­nőmentessége. Rengeteg ídőpocséko­­lás, járműveszteglés előzhető meg az­által, ahogyan a galántal járásban megszervezték a gabonaátvételt. Már tavaly Is a harmonogram szerinti át­vételt praktizálták, amihez elenged­hetetlen feltétel: a mezőgazdasági üzemek gabonaszállítási ütemtervé­nek feltétlenül igazodnia kell a fel­vásárló üzem átvételi harmonogram- Jához. Ha ezt bármelyik termelőüzem felrúgja, elsősorban sajátmaga látja kárát: a felesleges ídőpocsékolást, járműveszteglést segíti elő. Márpedig, ez nem lehet közömbös sem az ő szá­mára, sem másokéra. Pontosságra, tervszerűségre és jobb, rugalmasabb szervezésre késztető megoldás ez, amellett gazdaságosabb is, hiszen az idő — pénz. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy az illető Járásban az idén gabo­naszárításra is alkalmassá teszik a szárítóüzemeket, függetlenül attól, csapadékos lesz-e az időjárás, vagy sem. Ilyképpen a terményfelvásárló üzem, valamint a szövetkezetek és állami gazdaságok óránkénti gabona­szárítási kapacitása eléri majd a 322 tonnát, összesen hatvanhét gabona­tisztító gép áll majd rendelkezésre, 82 tonna óránkénti kapacitással. Mind­ezek a szervező intézkedések lehetővé teszik azt, hogy a terményfelvásárló üzem — harmonogram szerint — na­ponta 7800 tonna gabonát átvehessen. Kevesebb Járművesztegléssel, időpo­­csékolással. S ez a lényegi Versenyt, a javából Járásszerte a gépek csoportos beve­tési rendszerét alkalmazzák majd a gabonabetakaritásban. Ez fölöttébb jól bevált már az előző években is. A gépcsoportvezető a fő felelős a gé­pek s a munkaidő gazdaságos kihasz­nálásáért, a szemveszteségért, ami nem elhet több egy százaléknál. Az ő gondja a vándorjavítóműhely kiren­delése, s nemkülönben a szociális­­higiéniai igények kielégítése is (étel, firssítő és tisztálkodási lehetőség, stb.). S végül: a galántai járás gabona­­termesztő szövetkezetei, állami gaz­daságai elfogadták a kerületi gabona­betakarítási versenyfelhívást, vagyis teljes lendülettel bekapcsolódnak a járási mezőgazdasági igazgatóság és Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága kezdeményezte és irányította járási aratási versenybe. A versenyző kombájnosok, gabona­­szállítók, gépkezelők, szalmaössze­gyűjtők, tarlőhántást végző traktoro­sok versenyeredményeit a járási Ara­tási Híradó kétnaponként népszerű­síti, a verseny legjobbjairól fényképes riportot közöl a Győzelmes Üt címn járási újság, s hetente félórás adás­ban számol be a vezetékes rádió. Emellett a mezőgazdasági üzemek sa­ját maguk is élnek a szemléltető agi­táció nyújtotta számos lehetőséggel, hogy a verseny a lehető legnagyobb nyivánosság előtt folyjék. A szocialis­ta munkaverseny nevelő, tudatformáló hatása ilymódon még hatványozottab­ban jut kifejezésre, tömegmozgósító szerepe a lehető legjobban érvénye­sül. A járási aratási verseny győztesei méltó anyagi-erkölcsi elismerésben rűc^ocíllnolr í l.n_Z___I

Next

/
Thumbnails
Contents