Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-12 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 12. 2 Döntő munkaszakon: a takarmánybetakarítás (Folytatás az 1. oldalról.) nek, ebből 35—45 vagont saját szükségletre, 90—100 vagont pedig az állami tartalékalapba juttatnak. A takarmányféleségek begyűjtését terv szerint valósítják meg, természetesen megbeszélve a dolgozókkal, akik jó gazda módjára szabad szombatjaikat, sőt ha kell vasárnapjaikat is föláldozzák, csakhogy a lehető leggyorsabban. jó minőségű takarmányt gyűjtsenek be, s ezáltal növeljék az állattenyésztés színvonalát, olcsóbbá tegyék a tej- és hústermelést. —nt— * TELJESÍTIK FELAJÁNLÁSAIKAT A közelmúltban több kelet-szlovákiai szövetkezetben jártunk. A Malý Horeš-i (kisgéresi) egyesült efsz elnökével a folyamatban levő munkákról beszélgettünk. — Mintegy 190 hektáron vetettünk cukorrépát — mondta Csontos elvtárs. — Ütvén hektárnyi területen javában egyelünk — kézi erővel. Megtudtuk még, hogy eléggé sok gondot okoz a kukorica gyomirtása. Az ok: kevés a vegyszer, főleg az Oleogesaprin és a Gramosone. Így hát kénytelenek saraholni. Nagyrészt gépi, de kézi erővel is dolgoznak. Nincs nehézség a szőlővel. A 180 hektárnyi összterület körülbelül 80 százaléka termő. A napokban fejezték be az első permetezést. A budulovi egyesült szövetkezetben öt gépesített munkacsoport végzi a takarmánybetakarítást. A szövetkezet vezetői itt is nagy súlyt fektetnek a szükséges abrakmennyiség biztosítására. BS—6-os típusú szárítójukban naponta 150 mázsa lucernalisztet gyártanak. A herefélék egy részét itt is szenázsoljék, de hideglevegős szárítással is raktároznak, sőt bizonyos mennyiségű préselt takarmánypogácsát is készítenek. Röviden az aratási előkészületekről is szó esett. 2300 hektár gabonát kell learatniuk, ehhez huszonöt kombájn áll majd rendelkezésükre. A kombájnok túlnyomó része már üzemképes, akár azonnal is elkezdhetnék az aratást. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy tervszerűen, nagy igyekezettel folynak a munkák mindkét szövetkezetben. Tudjuk azt is, hogy az egész országban hasonló a helyzet. A tömérdek felajánlás, amely a XV. pártkongresszus tiszteletére, valamint a CSKP megalakulásának 55. évfordulója alkalmából született, minden bizonnyal meg is valósul. Annak ellenére, hogy az eredmények teljes mértékben csak az év végén mutatkoznak meg, már most megítélhetjük, kik lesznek az élenjárók, a legeredményesebbek. Ott, ahol a vezetők a szövetkezeti tagok feladatuk magaslatán állanak, az eredmények sem maradnak el. Barak László 57 ÉVES A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG Jelenünk A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megmutatta a világ népeinek, hogy a kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulás útja a kizsákmányoló osztály uralmának megdöntése és a proletárdiktatúra megteremtése. A forradalom alapelvei hatalmas erővé váltak, amely a világ dolgozóinak millióit harcba mozgósította a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a jobb jövőért. Visszhangra találtak a németországi, magyarországi és szlovákiai tömegek forradalmi megmozdulásában: 1919-ben itt tanácsköztársaságok alakultak. Szinte egyetlen olyan ország sem volt a tőkés világban, amelyben a belső okok miatt kibontakozó forradalmi mozgalom ne terebélyesedett volna el az oroszországi proletariátus haitalmas akcióinak hatása alatt. A Nagy Október hatására a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító mozgalmában is alapvető fordulat történt. Mint Klement Gottwald írta: „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem volna Csehszlovákia“. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a burzsoázia átvette ugyan a hatalmat, de ugyanakkor létrejöttek a feltételek arra, hogy a proalapköve letariátus szakítson az áruló burzsoáziával és balra nyisson. Ennek az ellenállási küzdelemnek fontos eseménye volt a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, amely még nagyobb mértékben hozzájárult a csehszlovákiai munkásosztály forradalmasodásához. Szlovákiában főként a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása fűtötte a forradalmi hangulatot. Ez az esemény Kelet-Szlovákiában annak a hatására következett be, hogy a magyar vörös hadsereg ellentámadást indított a csehszlovák intervenciós csapatok ellen, amelyek az antanthatalmak csendőrének a szerepét vállalták és megmozdultak a nép forradalmi mozgalmának elnyomására. A Szlovák Tanácsköztársaság kormánya kifelé szuverén állam kormányaként szerepelt. Felvette a kapcsolatokat más tanácsköztársaságokkal — a magyarral és az ukránnal —, amelyhez ideiglenes követét is akkreditálta. Mennyiben tartotta magát szuverén államnak a Szlovák Tanácsköztársaság. ezt önálló Vörös Hadsereg létrehozása is bizonyítja, amely előbb önkéntességi alapon, később általános mozgósítás alapján történt. A Szlovák Tanácsköztársaság kormányának egyik első lépése a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele volt. Teljesen államosította az iskolákat és a művelődési intézményeket. A szlovákiai forradalmi munkásság sikerét azonban az intervenciós csapatok fölénye és a magyar vörös hadsereg visszavonulása következtében nem sikerült megtartani. Hasonlóan a Magyar és a Bajor Tanácsköztársasághoz, a Szlovák Tanácsköztársaság is — harcosainak áldozatossága és hősiessége ellenére — megbukott az ellenforradalmárok csapásai alatt. Az éles osztályküzdelmeknek ebben az időszakában a nyugat-európai proletariátus nem vívót ki döntő sikereket, főként azért, mert a fiatal kommunista pártok még nem sajátították el alaposan a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét. A munkásosztály haladó rétegei azonban meggyőződtek róla, hogy a proletár forradalom a marxista-leninista párt szilárd vezetése, bolsevik taktika, a munkásosztály szövetségese — a parasztság irányában követett világos politika nélkül áldozatkészsége és hősiessége ellenére sem győzhet. A Szlovák Tanácsköztársaság azonban népeink forradalmi hagyományainak fontos részét alkotja; ezek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forradalmi osztályharc, a proletárdiktatúráért vívott küzdelem gondolatai továbbra is tért hódítsanak. —jmő— Az emberformálás igényes szakaszán ф A szocialista életmód és az alkoholizmus ф A nemzeti bizottságok szerepe a szocialista társadalmi normák betartásában ф Pártunk XV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésének messzemenő programját tűzte ki. Ez a program azonban nem csupán gazdasági tervmutatők összessége. A társadalmi fejlődés anyagi feltételei mellett hosszú távú, de napirenden szereplő feladat a szocialista emberformálás, a szocialista embertípus és életstílus kialakítása. Ez mind nevelést, mind átnevelést jelent, harcot a múlt csökevényei és mindazon negatív jelenségek ellen, amelyek akadályokat jelentenek társadalmunk fejlődésének útjában. Ilyen negatív jelenség az alkoholizmus, amely természetét tekintve beteges szenvedéllyé fajulhat és egyébként ép, egészséges embereket vonhat ki a mindennapi termelési folyamatból. Anélkül, hogy falra festenénk az ördögöt, meg kell mondanunk, hogy az alkoholizmus társadalmunkban is komoly probléma, melynek megoldásával igazságügyi, belügyi szervek, szociológiai és egyéb tudományos kutatóintézetek foglalkoznak, kutatván e negatív jelenség megfékezésének és fokozatos leküzdésének legmegfelelőbb módjait. Tény az, hogy hazánk a szeszfogyasztásban, főként a hagyományos sörivásban világviszonylatban előkelő helyen szerepel. A szeszes italok terén egyébként a tervteljesítéssel sincs bai. Tavaly a sörgyártásban 100, a szeszes italok gyártásában 110 százalékra teljesítették a tervet, az ásványvizek kitermelésében azonban megrekedtek 96 százaléknál. Míg 1973d)an 10,7 liter szeszes ital jutott egy lakosra, tavaly már 11 és fél liter, ugyanakkor ez az arány kerületek szerint is eltérő: a kelet-szlovákiai kerületben 13,2 a közép-szlovákiaiban 12,01, s a nyugat-szlovákiaiban a legalacsonyabb: 8,1 liter. Az alkoholizmussal kapcsolatos másik fontos kérdéscsoport: ki, mikor és miért szokott rá a rendszeres italozásra? A kutatási adatok szerint, az alkoholisták 95 százaléka fiatalon kezdte az ivást. Érthető, hogy a felvilágosító munka és küzdelem elsősorban arra irányul, hogy a 18 éven aluli fiatalság ne szokjon rá az italozásra, mert életútja elején mindjár végzetesen elcsúszhat. Természetesen az alkoholizmus elleni küzdelmünk nem valamilyen meddő erkölcsprédikálás. A cél az, hogy a szocialista társadalom tagjai kultúráltan, mértékkel, egészséges környezetben fogyasszanak szeszes italt, élvezzék, de ne váljanak az alkohol rabjaivá. Az alkoholizmus egyik fő előidézője a megszokás. Ezért óvja társadalmunk a fiatalokat az italozástól. Újabban 0,75 alkoholegységet tartalmazó pasztörizált sör került forgalomba Pito néven, elsősorban gépkocsivezetők számára. Alkoholtartalma miatt nem számít szeszes italnak, ám mégis a sörfajták kategóriájába tartozik s élvezetével kapcsolatban a fiatalok körében fennáll az a veszély, hogy rászoknak a sörivásra. Az „alkoholmentes“ sör szerepének megítélése a jövőben pedagógusokra és orvosokra vár. További kérdéscsoport az alkoholizmussal kapcsolatban, hogyan lehet intézményesen harcolni a túlzott szeszfogyasztás ellen, amelynek egyik jellemzője, hogy 1974-ben 6 milliárd 507 millió, tavaly pedig már 7 milliárd koronát költöttek Szlovákiában szeszes italra. Először is bővíteni kellene a jó minőségű és olcsó alkoholmentes italok gyártását és árusítását. Szakemberek kiszámították, hogy a vendéglátóipari vállalatok bevétele szempontjából az alkohol eladásának korlátozása, illetve „vetélytárs“ feltűnése korántsem befolyásolná érzékenyen a bevételt, hasznot. Az Egyesült Államokban alkoholizmus következtében évente 15 milliárd dollár kár keletkezik. A lakosság számát véve sajátos összehasonlítási alapul, kiszámították, hogy Szlovákiában az alkoholizmus okozta károk elérnék a 8 milliárd korona kárt, viszont a szeszes italok utáni bevétel csak 7 milliárd korona. Az alkoholizmus ilyen vonatkozásairól természetesen különféle fejtegetésekbe lehetne bocsátkozni. Az a lényeg, hogy az illetékes szervek felszínen tartják a kérdést, tanulmányozzák és intézkedéseket hoznak. Az alkoholizmus okozta károkról szólva előtérbe lép a helyi képviseleti szervek, a nemzeti bizottságok szerepe. Az alkoholizmus okozta károkat nem lehet csak pénzben kifejezni. A részegség és másnaposság következtében kimaradt műszakok számát és egyéb veszteségeket ki lehet mutatni, ám nehezebben fejezhetők ki az erkölcsi következmények, amelyek több esetben családok széthullásában, elrontott életekben mutatkoznak. Itt tehetnek sokat a nemzeti bizottságok, mert van rá jogkörük. Mint a közrend felügyelői idejében intézkedhetnek, hogy a család életét, a gyerekek nevelését veszélyeztető iszákos szülőt idejében elkülönítsék, elvonó kezelésre kényszerítsék stb. Ezen a téren bizony mulasztások terhelik a helyi nemzeti bizottságokat, mert nem eléggé élnek jogkörükkel. Pedig ezen a téren is aktívabbaknak kell lenniük, mert az alkoholizmustól veszélyeztetett családok élete, a családi béke fenntartása éppen olyan fontos,, mint a szolgáltatások javítása, a közmegelégedettség biztosítása. Annál is inkább, mert a jövő nemzedék egészséges nevelődéséről van sző. Ha a választási programokban kimondottan nem is szerepel ez a ténykedés, a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és képviselőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy képviseleti szerveink szocialista lényegéből kiindulva ez természetes kötelességük, társadalmi érdek, s bűnözésmegelőzési küldetésük is van! Lőrincz László Elhunyt František Zupka elvtárs A CSKP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése mély megrendüléssel közölte, hogy június 2-án, rövid súlyos betegség után, 74 éves korában, hirtelen elhúnyt FRANTIŠEK ZUPKA elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a Szakszervezetek Központi Tanácsának egykori elnöke, aki hosszú időn át töltötte be ezt a tisztségét. Zupka elvtárs 1921-ben alapító tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. A szlovákiai proletariátus kiváló szervezője volt, a forradalmi munkásmozgalom első soraiban állott. Éveken át működött a Vörös Szakszervezetek vezető funkcionáriusaként. Aktivitása, állandó politikai tevékenysége miatt üldöztetésben volt része, a fasiszta megszállás egész ideje alatt koncentrációs táborokban raboskodott. Zupka elvtárs a felszabadulás után az SZLKP vezetőségi tagja lett. Fokozatosan fontos párt-, szakszervezeti és állami tisztségekkel bízták meg. Érdemeket szerzett az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megteremtésében és erőfeszítéseivel jelentősen hozzájárult a munkásosztály győzelméhez és hazánk szocialista építéséhez. Jurtától a panelházakig EGY TESTVÉRPÁRT KONGRESSZUSÁRA Hétfőn, június 14-én megnyílik testvérpártunk, a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. Mongólia, az a testvérország, amely a kapitalista időszakot átugorva jutott el a szocializmus építéséig, az előző ötödik ötéves tervben elért sikerek büszke tudatában készült a kormányzó párt legfelső szintű tanácskozására. Az öt év alatt az Ipari termelés 55, a mezőgazdasági pedig 38,4 százalékkal emlekedett. A reáljövedelem gyarapodása elérte a 36 százalékot, a kiskereskedelmi forgalom pedig 32 százalékkal volt nagyobb' az előző időszakhoz képest. A következő ötéves terv irányszámai szerint az ipari termelés 60—65 százalékkal fog nőni, korszerűsítik a meglevő ipart és kiszélesítik bázisát. A fő feladat: ipariagrárország teremtése. A földművelést is korszerűsítik az újabb 230 ezer hektár művelés alá fogott termőfölddel bővített területeken. Mongólia gazdasági életének fellendítésében óriási szerepe van a KGST országok segítségének és együttműködésének. A legfőbb partner, természetesen, a Szovjetunió. Szovjet segítséggel nyitottak egy modern szénbányát Baganarban, agráripari komplexum létesült Orhov-Szonginben, réz- és molibdéndúsítőt építettek Erdenetben. Hazánk bőripari berendezéseket és technológiát adott át mongol barátainknak és hazai szakembereink tanítják be az ottani kádereket a technika kezelésére. Magyarország a szongini biológiai kombinát felépítésében és üzemeltetésében nyújtott segítséget. Itt már 56 fajta gyógyszerkészítményt gyártanak. Az NDK pedig Mongólia húsiparának fellendítésében, valamint porcelán- és szőnyeggyártásában segít. Szovjet szakemberek segítségével jutott el az életadó víz a sivatagba. Mongol testvérpártunk tanácskozásához sok sikert kívánunk! Lőrincz A békés, fegyvermentes világért A Béke világtanács tavaly stockholmi felhívása nyomán most világszerte aláírásgyűjtő kampány indult annak a követelésnek a megerősítésére, hogy a nyugati világ kormányai hassanak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, járuljanak hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez és mielőbb hívják össze a leszerelési világértekezletet. Nagyon érthető, hogy a stockholmi felhívás hatására kibontakozó mozgalom szervesen kapcsolódik a szovjet kormány békepolitikájának az utóbbi években tett rendkívül pozitív kezdeményezéseihez. Helsinki szelleme — kivált a szocialista közösség országainak, elsősorban a szocialista nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak buzgó törekvése és erőfeszítése folytán — áthatja napjainkban a nemzetközi kapcsolatokat, ám az Európa-értekezlet elvei még nem érvényesülnek teljesen, mert a világreakció visszahúzó erői akadályokat gördítenek a nemzetközi megértés és együttműködés útjába, szeretnék visszarántani a világot a hidegháborús évekbe, zsarolást alkalmazni a szocialista világgal szemben engedmények kicsikarásáért, Helsinki szelleméért. Ezért van szükség a világ békeszerető tömegeinek megmozdulására, hogy pozitív cselekvésre késztessék a nyugati kormányokat is. Mint az SZKP XXV. kongresszusa megállapította, „napjainkban nagy a béke megszilárdításáért indított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége... A jövőben sem kíméljük erőnket, hogy minél szélesebb néptömegeket kapcsoljunk be a béke megszilárdításának ügyébe. A Szovjetunió külpolitikájában türelmesen és következetesen kutatja a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös békés együttműködése fejlesztésének újabb és újabb útjait, a leszereléshez vezető utakat“. A Szovjetunióban már megindult az aláírásgyűjtési kampány. A stockholmi felhívást minden 16 évnél idősebb állampolgár aláírhatja. Az Egyesült Államokban is hatalmas mozgalqm indult a stockholmi felhívás aláírására. E mozgalom kezdeményezői a békeharcosok, a polgárjogi harcosok és más haladó szervezetek, melyek most öszsefogtak a közös cél: a fegyverkezési hajsza csökkentése és a leszerelés kikényszerítése érdekében. (Lö) AASZ-fórum börtönországban Az Amerikai Államok Szervezete Santiagóban, Chile fővárosában rendezte meg idei tavaszi közgyűlését. Abban a Chilében, amelynek ellenforradalmi puccsal hatalomra került vezetői, a fasiszta junta tízezreket mészároltatott le, százezreket tart fogva koncentrációs táborokban. Nem kétséges, hogy a börtönországban, Pinochet és hasonszőrű gyilkos tábornok társai birodalmában megrendezett AÁSZ-közgyűlésnek nevezett színjáték rendezője Washington, azok az erők, amelyek az elnökválasztási kampány hátterében hidegháborús szólamokat hallatnak és útját állják a Helsinki szellemében történő kibontakozásnak. Nem kétséges, hogy a reakciós erők célja annak elhitetése a világgal, hogy a chilei rendszer szalonképesebbé vált, megszűnt a vérengzés, demokratizálódik az élet. Ez nagyon kapóra jött Pinochet rendszerének, mely minden módot megragad, hogy kijusson nemzetközi elszigeteltségéből. A junta tett ugyan olyan szándékos nyilatkozatokat, mintha liberalizálná rendszerét, ám a valóság az, hogy a terror nem enyhült, sőt, éppen az AÁSZ-közgyűlés küszöbén foganatosítottak tömeges letartóztatásokat. Sőt, nyugati hírforrásokból olyan szándékos „tájékoztatást“ is elterjesztettek, hogy az AÁSZ-fórum alkalmas lesz arra, hogy a világ meggyőződjék a junta megszelídüléséről és ,közeledés történjék Chile és a Szovjetunió (!) között“. A moszkvai Pravda találó választ adott az ilyen koholmányokra, amikor megjegyezte: „A junta semmilyen mesterkedése sem elegendő arra, hogy a népellenes rendszer tisztára mosáa vérrel beszennyezett homlokzatát“. A junta szinte fuldoklik bűnös rendszere hínárjában. Kivezető utat nem talál, hiába segítik őt ebben amerikai védnökei. Szembe találja magát egy hatalmas erővel, melynek neve: nemzetközi szolidaritás. L. L,
