Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-12 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 12. 2 Döntő munkaszakon: a takarmánybetakarítás (Folytatás az 1. oldalról.) nek, ebből 35—45 vagont saját szük­ségletre, 90—100 vagont pedig az ál­lami tartalékalapba juttatnak. A takarmányféleségek begyűjtését terv szerint valósítják meg, természe­tesen megbeszélve a dolgozókkal, akik jó gazda módjára szabad szom­batjaikat, sőt ha kell vasárnapjaikat is föláldozzák, csakhogy a lehető leg­gyorsabban. jó minőségű takarmányt gyűjtsenek be, s ezáltal növeljék az állattenyésztés színvonalát, olcsóbbá tegyék a tej- és hústermelést. —nt— * TELJESÍTIK FELAJÁNLÁSAIKAT A közelmúltban több kelet-szlová­kiai szövetkezetben jártunk. A Malý Horeš-i (kisgéresi) egyesült efsz el­nökével a folyamatban levő munkák­ról beszélgettünk. — Mintegy 190 hektáron vetettünk cukorrépát — mondta Csontos elvtárs. — Ütvén hektárnyi területen javában egyelünk — kézi erővel. Megtudtuk még, hogy eléggé sok gondot okoz a kukorica gyomirtása. Az ok: kevés a vegyszer, főleg az Oleogesaprin és a Gramosone. Így hát kénytelenek saraholni. Nagyrészt gé­pi, de kézi erővel is dolgoznak. Nincs nehézség a szőlővel. A 180 hektárnyi összterület körülbelül 80 százaléka termő. A napokban fejezték be az első permetezést. A budulovi egyesült szövetkezetben öt gépesített munkacsoport végzi a takarmánybetakarítást. A szövetkezet vezetői itt is nagy súlyt fektetnek a szükséges abrakmennyiség biztosításá­ra. BS—6-os típusú szárítójukban na­ponta 150 mázsa lucernalisztet gyár­tanak. A herefélék egy részét itt is szenázsoljék, de hideglevegős szárí­tással is raktároznak, sőt bizonyos mennyiségű préselt takarmánypogá­­csát is készítenek. Röviden az aratási előkészületekről is szó esett. 2300 hektár gabonát kell learatniuk, ehhez huszonöt kombájn áll majd rendelkezésükre. A kombáj­nok túlnyomó része már üzemképes, akár azonnal is elkezdhetnék az ara­tást. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy tervszerűen, nagy igyekezettel foly­nak a munkák mindkét szövetkezet­ben. Tudjuk azt is, hogy az egész or­szágban hasonló a helyzet. A tömér­dek felajánlás, amely a XV. pártkong­resszus tiszteletére, valamint a CSKP megalakulásának 55. évfordulója al­kalmából született, minden bizonnyal meg is valósul. Annak ellenére, hogy az eredmények teljes mértékben csak az év végén mutatkoznak meg, már most megítélhetjük, kik lesznek az élenjárók, a legeredményesebbek. Ott, ahol a vezetők a szövetkezeti tagok feladatuk magaslatán állanak, az eredmények sem maradnak el. Barak László 57 ÉVES A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG Jelenünk A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme megmutatta a világ népeinek, hogy a kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulás útja a kizsákmányoló osztály uralmának megdöntése és a proletárdiktatúra megteremtése. A forradalom alapelvei hatalmas erővé váltak, amely a világ dolgozóinak millióit harcba mozgósí­totta a nemzeti és társadalmi felsza­badulásért, a jobb jövőért. Visszhangra találtak a németorszá­gi, magyarországi és szlovákiai töme­gek forradalmi megmozdulásában: 1919-ben itt tanácsköztársaságok ala­kultak. Szinte egyetlen olyan ország sem volt a tőkés világban, amelyben a belső okok miatt kibontakozó forra­dalmi mozgalom ne terebélyesedett volna el az oroszországi proletariátus haitalmas akcióinak hatása alatt. A Nagy Október hatására a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító mozgalmában is alapvető fordulat tör­tént. Mint Klement Gottwald írta: „a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nélkül nem volna Csehszlová­kia“. A Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után a burzsoázia átvette ugyan a hatalmat, de ugyanakkor lét­rejöttek a feltételek arra, hogy a pro­alapköve letariátus szakítson az áruló burzsoá­ziával és balra nyisson. Ennek az el­lenállási küzdelemnek fontos esemé­nye volt a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, amely még nagyobb mértékben hozzájárult a csehszlová­kiai munkásosztály forradalmasodásá­­hoz. Szlovákiában főként a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása fű­tötte a forradalmi hangulatot. Ez az esemény Kelet-Szlovákiában annak a hatására következett be, hogy a ma­gyar vörös hadsereg ellentámadást indított a csehszlovák intervenciós csapatok ellen, amelyek az antant­­hatalmak csendőrének a szerepét vál­lalták és megmozdultak a nép forra­dalmi mozgalmának elnyomására. A Szlovák Tanácsköztársaság kor­mánya kifelé szuverén állam kormá­nyaként szerepelt. Felvette a kapcso­latokat más tanácsköztársaságokkal — a magyarral és az ukránnal —, a­­melyhez ideiglenes követét is akkre­ditálta. Mennyiben tartotta magát szu­verén államnak a Szlovák Tanácsköz­társaság. ezt önálló Vörös Hadsereg létrehozása is bizonyítja, amely előbb önkéntességi alapon, később általános mozgósítás alapján történt. A Szlovák Tanácsköztársaság kormányának egyik első lépése a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonba vétele volt. Teljesen államosította az iskolákat és a műve­lődési intézményeket. A szlovákiai forradalmi munkásság sikerét azonban az intervenciós csa­patok fölénye és a magyar vörös had­sereg visszavonulása következtében nem sikerült megtartani. Hasonlóan a Magyar és a Bajor Tanácsköztársaság­hoz, a Szlovák Tanácsköztársaság is — harcosainak áldozatossága és hő­siessége ellenére — megbukott az el­lenforradalmárok csapásai alatt. Az éles osztályküzdelmeknek ebben az időszakában a nyugat-európai prole­tariátus nem vívót ki döntő sikereket, főként azért, mert a fiatal kommu­nista pártok még nem sajátították el alaposan a marxizmus-leninizmus for­radalmi elméletét. A munkásosztály haladó rétegei azonban meggyőződtek róla, hogy a proletár forradalom a marxista-leninista párt szilárd veze­tése, bolsevik taktika, a munkásosz­tály szövetségese — a parasztság irá­nyában követett világos politika nél­kül áldozatkészsége és hősiessége el­lenére sem győzhet. A Szlovák Tanácsköztársaság azon­ban népeink forradalmi hagyományai­nak fontos részét alkotja; ezek jelen­tősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forradalmi osztályharc, a proletár­­diktatúráért vívott küzdelem gondola­tai továbbra is tért hódítsanak. —jmő— Az emberformálás igényes szakaszán ф A szocialista életmód és az alkoholizmus ф A nemzeti bizottságok szerepe a szocialista társadalmi normák betartásában ф Pártunk XV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésének messzemenő programját tűzte ki. Ez a program azonban nem csupán gaz­dasági tervmutatők összessége. A tár­sadalmi fejlődés anyagi feltételei mel­lett hosszú távú, de napirenden sze­replő feladat a szocialista emberfor­málás, a szocialista embertípus és életstílus kialakítása. Ez mind neve­lést, mind átnevelést jelent, harcot a múlt csökevényei és mindazon nega­tív jelenségek ellen, amelyek akadá­lyokat jelentenek társadalmunk fej­lődésének útjában. Ilyen negatív jelenség az alkoho­lizmus, amely természetét tekintve beteges szenvedéllyé fajulhat és egyébként ép, egészséges embereket vonhat ki a mindennapi termelési fo­lyamatból. Anélkül, hogy falra festenénk az ördögöt, meg kell mondanunk, hogy az alkoholizmus társadalmunkban is komoly probléma, melynek megoldá­sával igazságügyi, belügyi szervek, szociológiai és egyéb tudományos ku­tatóintézetek foglalkoznak, kutatván e negatív jelenség megfékezésének és fokozatos leküzdésének legmegfe­lelőbb módjait. Tény az, hogy hazánk a szeszfo­gyasztásban, főként a hagyományos sörivásban világviszonylatban előkelő helyen szerepel. A szeszes italok te­rén egyébként a tervteljesítéssel sincs bai. Tavaly a sörgyártásban 100, a szeszes italok gyártásában 110 száza­lékra teljesítették a tervet, az ásvány­vizek kitermelésében azonban megre­kedtek 96 százaléknál. Míg 1973d)an 10,7 liter szeszes ital jutott egy lakos­ra, tavaly már 11 és fél liter, ugyan­akkor ez az arány kerületek szerint is eltérő: a kelet-szlovákiai kerület­ben 13,2 a közép-szlovákiaiban 12,01, s a nyugat-szlovákiaiban a legalacso­nyabb: 8,1 liter. Az alkoholizmussal kapcsolatos má­sik fontos kérdéscsoport: ki, mikor és miért szokott rá a rendszeres italo­zásra? A kutatási adatok szerint, az alkoholisták 95 százaléka fiatalon kezdte az ivást. Érthető, hogy a fel­világosító munka és küzdelem első­sorban arra irányul, hogy a 18 éven aluli fiatalság ne szokjon rá az italo­zásra, mert életútja elején mindjár végzetesen elcsúszhat. Természete­sen az alkoholizmus elleni küzdel­münk nem valamilyen meddő er­­kölcsprédikálás. A cél az, hogy a szo­cialista társadalom tagjai kultúráltan, mértékkel, egészséges környezetben fogyasszanak szeszes italt, élvezzék, de ne váljanak az alkohol rabjaivá. Az alkoholizmus egyik fő előidézője a megszokás. Ezért óvja társadalmunk a fiatalokat az italozástól. Újabban 0,75 alkoholegységet tartalmazó pasz­­törizált sör került forgalomba Pito néven, elsősorban gépkocsivezetők számára. Alkoholtartalma miatt nem számít szeszes italnak, ám mégis a sörfajták kategóriájába tartozik s él­vezetével kapcsolatban a fiatalok kö­rében fennáll az a veszély, hogy rá­szoknak a sörivásra. Az „alkoholmen­tes“ sör szerepének megítélése a jö­vőben pedagógusokra és orvosokra vár. További kérdéscsoport az alkoho­lizmussal kapcsolatban, hogyan lehet intézményesen harcolni a túlzott szeszfogyasztás ellen, amelynek egyik jellemzője, hogy 1974-ben 6 milliárd 507 millió, tavaly pedig már 7 mil­liárd koronát költöttek Szlovákiában szeszes italra. Először is bővíteni kel­lene a jó minőségű és olcsó alkohol­­mentes italok gyártását és árusítását. Szakemberek kiszámították, hogy a vendéglátóipari vállalatok bevétele szempontjából az alkohol eladásának korlátozása, illetve „vetélytárs“ fel­tűnése korántsem befolyásolná érzé­kenyen a bevételt, hasznot. Az Egye­sült Államokban alkoholizmus követ­keztében évente 15 milliárd dollár kár keletkezik. A lakosság számát vé­ve sajátos összehasonlítási alapul, ki­számították, hogy Szlovákiában az al­koholizmus okozta károk elérnék a 8 milliárd korona kárt, viszont a sze­szes italok utáni bevétel csak 7 mil­liárd korona. Az alkoholizmus ilyen vonatkozá­sairól természetesen különféle fejte­getésekbe lehetne bocsátkozni. Az a lényeg, hogy az illetékes szervek fel­színen tartják a kérdést, tanulmá­nyozzák és intézkedéseket hoznak. Az alkoholizmus okozta károkról szólva előtérbe lép a helyi képviseleti szervek, a nemzeti bizottságok sze­repe. Az alkoholizmus okozta károkat nem lehet csak pénzben kifejezni. A részegség és másnaposság következ­tében kimaradt műszakok számát és egyéb veszteségeket ki lehet mutatni, ám nehezebben fejezhetők ki az er­kölcsi következmények, amelyek több esetben családok széthullásában, el­rontott életekben mutatkoznak. Itt tehetnek sokat a nemzeti bizottsá­gok, mert van rá jogkörük. Mint a közrend felügyelői idejében intézked­hetnek, hogy a család életét, a gye­rekek nevelését veszélyeztető iszákos szülőt idejében elkülönítsék, elvonó kezelésre kényszerítsék stb. Ezen a téren bizony mulasztások terhelik a helyi nemzeti bizottságokat, mert nem eléggé élnek jogkörükkel. Pedig ezen a téren is aktívabbaknak kell len­niük, mert az alkoholizmustól veszé­lyeztetett családok élete, a családi béke fenntartása éppen olyan fontos,, mint a szolgáltatások javítása, a köz­megelégedettség biztosítása. Annál is inkább, mert a jövő nemzedék egész­séges nevelődéséről van sző. Ha a vá­lasztási programokban kimondottan nem is szerepel ez a ténykedés, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai­nak és képviselőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy képviseleti szer­veink szocialista lényegéből kiindulva ez természetes kötelességük, társa­dalmi érdek, s bűnözésmegelőzési küldetésük is van! Lőrincz László Elhunyt František Zupka elvtárs A CSKP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése mély megrendüléssel közölte, hogy június 2-án, rövid súlyos betegség után, 74 éves korában, hirtelen elhúnyt FRANTIŠEK ZUPKA elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a Szakszervezetek Központi Tanácsának egykori elnöke, aki hosszú időn át töltötte be ezt a tiszt­ségét. Zupka elvtárs 1921-ben alapító tagja lett Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának. A szlovákiai proletariátus kiváló szervezője volt, a forradalmi munkásmozgalom első soraiban állott. Éveken át műkö­dött a Vörös Szakszervezetek vezető funkcionáriusaként. Aktivitása, állandó politikai tevékenysége miatt üldöztetésben volt része, a fa­siszta megszállás egész ideje alatt koncentrációs táborokban rabos­kodott. Zupka elvtárs a felszabadulás után az SZLKP vezetőségi tagja lett. Fokozatosan fontos párt-, szakszervezeti és állami tisztségekkel bíz­ták meg. Érdemeket szerzett az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megteremtésében és erőfeszítéseivel jelentősen hozzájárult a munkásosztály győzelméhez és hazánk szocialista építéséhez. Jurtától a panelházakig EGY TESTVÉRPÁRT KONGRESSZUSÁRA Hétfőn, június 14-én megnyílik test­vérpártunk, a Mongol Népi Forradal­mi Párt XVII. kongresszusa. Mongó­lia, az a testvérország, amely a kapi­talista időszakot átugorva jutott el a szocializmus építéséig, az előző ötö­dik ötéves tervben elért sikerek büsz­ke tudatában készült a kormányzó párt legfelső szintű tanácskozására. Az öt év alatt az Ipari termelés 55, a mezőgazdasági pedig 38,4 százalék­kal emlekedett. A reáljövedelem gya­rapodása elérte a 36 százalékot, a kiskereskedelmi forgalom pedig 32 százalékkal volt nagyobb' az előző időszakhoz képest. A következő öt­éves terv irányszámai szerint az ipari termelés 60—65 százalékkal fog nőni, korszerűsítik a meglevő ipart és ki­szélesítik bázisát. A fő feladat: ipari­­agrárország teremtése. A földműve­lést is korszerűsítik az újabb 230 ezer hektár művelés alá fogott termőföld­del bővített területeken. Mongólia gazdasági életének fel­lendítésében óriási szerepe van a KGST országok segítségének és együtt­működésének. A legfőbb partner, ter­mészetesen, a Szovjetunió. Szovjet se­gítséggel nyitottak egy modern szén­bányát Baganarban, agráripari komp­lexum létesült Orhov-Szonginben, réz- és molibdéndúsítőt építettek Erdenet­­ben. Hazánk bőripari berendezéseket és technológiát adott át mongol bará­tainknak és hazai szakembereink ta­nítják be az ottani kádereket a tech­nika kezelésére. Magyarország a szongini biológiai kombinát felépíté­sében és üzemeltetésében nyújtott se­gítséget. Itt már 56 fajta gyógyszer­­készítményt gyártanak. Az NDK pe­dig Mongólia húsiparának fellendíté­sében, valamint porcelán- és szőnyeg­­gyártásában segít. Szovjet szakembe­rek segítségével jutott el az életadó víz a sivatagba. Mongol testvérpártunk tanácskozá­sához sok sikert kívánunk! Lőrincz A békés, fegyvermentes világért A Béke világtanács tavaly stockholmi felhívása nyomán most világszerte aláírásgyűjtő kampány indult annak a követelésnek a megerősítésére, hogy a nyugati világ kormányai hassanak a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére, járuljanak hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez és mielőbb hív­ják össze a leszerelési világértekezletet. Nagyon érthető, hogy a stockholmi felhívás hatására kibontakozó moz­galom szervesen kapcsolódik a szovjet kormány békepolitikájának az utób­bi években tett rendkívül pozitív kezdeményezéseihez. Helsinki szelleme — kivált a szocialista közösség országainak, elsősor­ban a szocialista nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak buzgó törekvése és erőfeszítése folytán — áthatja napjainkban a nemzetközi kapcsolatokat, ám az Európa-értekezlet elvei még nem érvényesülnek teljesen, mert a világreakció visszahúzó erői akadályokat gördítenek a nemzetközi megér­tés és együttműködés útjába, szeretnék visszarántani a világot a hideghá­borús évekbe, zsarolást alkalmazni a szocialista világgal szemben enged­mények kicsikarásáért, Helsinki szelleméért. Ezért van szükség a világ békeszerető tömegeinek megmozdulására, hogy pozitív cselekvésre késztessék a nyugati kormányokat is. Mint az SZKP XXV. kongresszusa megállapította, „napjainkban nagy a béke megszilárdí­tásáért indított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége... A jö­vőben sem kíméljük erőnket, hogy minél szélesebb néptömegeket kapcsol­junk be a béke megszilárdításának ügyébe. A Szovjetunió külpolitikájában türelmesen és következetesen kutatja a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös békés együttműködése fejlesztésének újabb és újabb útjait, a leszereléshez vezető utakat“. A Szovjetunióban már megindult az aláírásgyűjtési kampány. A stockhol­mi felhívást minden 16 évnél idősebb állampolgár aláírhatja. Az Egyesült Államokban is hatalmas mozgalqm indult a stockholmi felhívás aláírására. E mozgalom kezdeményezői a békeharcosok, a polgárjogi harcosok és más haladó szervezetek, melyek most öszsefogtak a közös cél: a fegyverkezési hajsza csökkentése és a leszerelés kikényszerítése érdekében. (Lö) AASZ-fórum börtönországban Az Amerikai Államok Szervezete Santiagóban, Chile fővárosában ren­dezte meg idei tavaszi közgyűlését. Abban a Chilében, amelynek ellenfor­radalmi puccsal hatalomra került ve­zetői, a fasiszta junta tízezreket mé­­szároltatott le, százezreket tart fogva koncentrációs táborokban. Nem kétséges, hogy a börtönország­ban, Pinochet és hasonszőrű gyilkos tábornok társai birodalmában meg­rendezett AÁSZ-közgyűlésnek neve­zett színjáték rendezője Washington, azok az erők, amelyek az elnökválasz­tási kampány hátterében hideghábo­rús szólamokat hallatnak és útját áll­ják a Helsinki szellemében történő kibontakozásnak. Nem kétséges, hogy a reakciós erők célja annak elhitetése a világgal, hogy a chilei rendszer szalonképesebbé vált, megszűnt a vé­rengzés, demokratizálódik az élet. Ez nagyon kapóra jött Pinochet rendsze­rének, mely minden módot megragad, hogy kijusson nemzetközi elszigetelt­ségéből. A junta tett ugyan olyan szándékos nyilatkozatokat, mintha li­beralizálná rendszerét, ám a valóság az, hogy a terror nem enyhült, sőt, éppen az AÁSZ-közgyűlés küszöbén foganatosítottak tömeges letartóztatá­sokat. Sőt, nyugati hírforrásokból olyan szándékos „tájékoztatást“ is el­terjesztettek, hogy az AÁSZ-fórum al­kalmas lesz arra, hogy a világ meg­győződjék a junta megszelídüléséről és ,közeledés történjék Chile és a Szovjetunió (!) között“. A moszkvai Pravda találó választ adott az ilyen koholmányokra, amikor megjegyezte: „A junta semmilyen mesterkedése sem elegendő arra, hogy a népellenes rendszer tisztára mosáa vérrel be­szennyezett homlokzatát“. A junta szinte fuldoklik bűnös rend­szere hínárjában. Kivezető utat nem talál, hiába segítik őt ebben amerikai védnökei. Szembe találja magát egy hatalmas erővel, melynek neve: nem­zetközi szolidaritás. L. L,

Next

/
Thumbnails
Contents