Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-29 / 21. szám

1976. május 29. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Kibontakozóban a tejipar integrációs törekvése Munkásosztályunk hatékony támogatásával az ötödik ötéves terv­időszakban tovább fejlődött szocialista mezőgazdaságunk termelése, s a feladatok teljesítéséhez a tudományos ismeretek is nagyban hozzájárultak. A mezőgazdasági üzemek sokaságában hazai és kül­földi gyártmányú korszerű gépalkotások tették lehetővé a termőföld szakszerű megmunkálását a jobb eredmények elérését. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk népgazdaságunknak egyik döntő fon­tosságú ágazata lett, azzal a küldetéssel, hogy alapvető élelmisze­rekkel társadalmi igény szerint ellássa a fogyasztókat. Ä mezőgazdasági nagyüzemek a termelés összpontosításával kapcso­latban a tejiparral fenntartott régi együttműködési formák fejlesztését és újak kialakítását kívánják. Ezek gya­korlati megvalósítása iránt érdeklőd­tünk a MILEX tejipari n. v. Calovoi (nagymegyeri) üzemében Méhes Vil­mos termelési igazgatóhelyettestől, valamint Miklós Dezső ökonómiai igazgatóhelyettestől. Szerintük az együttműködés legré­gibb formája a tej fizetett szállítása a fedolgozó üzembe, ami a Csehszlo­vák Teherfuvarozó Vállalat feladata lenne. További együttműködési forma a ta­karmánytej visszaszármaztatása a me­zőgazdaságnak, a savót és takarmány­túrót is beleértve. Valamivel újabb keletű a takarmá­nyozás céljára juttatott tejpor és a zsírtalanított (0,03 zsírfokú) tej ren­delkezésre bocsájtása. A mezőgazdasági üzemeknek vissza­származtatott tej- vagy tejtermék mennyiség rendszerint a felvásárolt friss tej 5—6 százalékának felel meg, amit a járási mezőgazdasági igazga­tóságok szabnak meg. Üzemük a ko­­márnoi (komáromi) járás községeinek egy részében és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás községeinek háromnegyed részében vásárolja fel a friss tejet. A Csehszlovákiában gyártott tejhűtő tartályok aránylag kis méretűek, mindössze 500—1000 liter befogadó­­képességűek. A mezőgazdasági nagy­üzemek miután tejtermelésüket össz­pontosították egy-egy farmon napi 4000—8000 liter tejet állítanak elő, amely mennyiségre tároló tartályok­ra, hűtőberendezésre és ezek csőveze­tékkel való összekapcsolására az ún. szerelésre van szükségük. Másfél év­vel ezelőtt kezdett üzemük együttmű­ködni a felvásárló körzetükbe tartozó efsz-ekkel ilyen felszerelések beszer­zése terén. Például a Kolárovol (Gú­­tai) Efsz részére egy 10 ezer liter űr­­tartalmú tejtároló tartály beszerzésé­ben segédkeztek, a szükséges egyéb berendezésekkel eg'yütt s közremű­ködtek a szerelésben is. Az Orechová Potôni (dióspatonyi) Efsz üzemük ré­vén szintén hozzá jutott egy hűtő­­berendezéshez. Az tdén a tejüzem két darab 10 ezer literes tartályt cserél fel újjal és a használtakat mezőgaz­dasági üzemekben szereli fel. Az egyik tartályt a Vydrany-1 (Hodősi) Efsz kapja meg, de a másiknak pilla­natnyilag még nincs gazdája. A lesze­relt tartály és hűtőberendezés a nyerstej rövidebb ideig tartó tárolá­sára, tehát a mezőgazdasági üzemek szükségleteinek teljesen megfelel, ezért az együttműködés ezen formáját szívesen veszik. A csehszlovák szabvány a tej rövid idejű hűtését 10—15 C fokra írja elő. A 3,6—3,7 százalék tejzsír tartalom és 12,5 százalék szárazanyag tartalom (fehérje, tejcukor, hamu, ásványi anyagok) esetén a tej fagyáspontja —0,54 C fok. Ismert, hogy a víz fagy­pontja 0 C fokon van. Főként e két támpont alapján országosan használt táblázatot dolgoztak ki a kutatók an­nak megállapítására, hogy tejhamisí­tás esetén mennyi vizet öntöttek a nyers tejhez. Ha vizet önt valaki a tejhez, akkor esetleg csak ásványi anyagot ad hozzá, de a száraz anyag többi összetevője hiánvzik. Így azután ha például az ellenőrzött tej zsírfoka feldolgozó kapacitása, úgy a mező­­gazdasági üzemektől naponta egyszer, mégpedig 6—12 óra közötti időben vennék át a kifejt tejet. Ez esetben majd nagyobb gondot kíván a tej ke­zelése, melynek hűtését 8—10 C fok között kell végezni, mert csak így gátolható meg a tejsav-baktériumok szaporodása, miáltal a tel hosszabb ideig nem savanyodik meg. Ezért igyekezik a tejfeldolgozó együttmű­ködni a nagyméretű tartályok és hű­tőberendezések beszerzésében. Kerü­leti vállalatuk külföldön is keresi a lehetőségeket alkalmas felszerelések beszerzésére. A tejüzemnek további igyekezete a 6000 liternél nagyobb űrtartalmú tej­szállító tartályok beszerzése, mert ezek alkalmazása 30—40 százalékkal csökkentené a fuvarköltséget. Hozzá­vetőleg ugyanilyen arányú megtaka­rítást jelentene a napi egy műszak bevezetése, mert az elsődleges feldol­gozás folyamán nem lenne bizonyos telmennviség feldolgozásához annvt Az üzem gyártási programjának legfontosabb tétele a tejporkészítés, amelyből idén tervszerint 4450 tonna mennyiséget állítanak elő. Ez napi 13—13,5 tonnányi tejpor gyártását jelenti. Fontossági sorrendben náluk második helyen áll a vajgyártás, amelyből a tejmennyiségtől és annak zsírtartalmától függően naponta 7— 7,5 tonnát gyártanak. Terv szerint 1976-ban összesen 2800 tonna meny­­nyiségű vaj gyártásával számolnak. Ezenkívül gondoskodnak felvásárló körzetük pasztőrözött tejjel és külön­féle tejtermékekkel történő ellátásá­ról. Áruválasztékukhoz tartozik töb­bek között a 2 százalék zsírtartalmú palackozott tej, a 3,5 százalékos zsír­­tartalmú teljes tej, a 16 százalék zsírtartalmú savanyított tejföl, a 12 százalékos zsírtartalmú édes tejföl és a 33 százalékos habtejszin. Túrófélék­ből úgynevezett teljes túróval, vajtú­róval és keménytúróval látják el kör­zetüket. Készítenek továbbá gyümölcs­ösemmel édesített joghurtot s ún. Kiss Jenő főművezető, az NDK gyártmányú tejpasztőrűző berendezés centrifugájának működését ellenőrzi. munkaerőre szükség mint kétműsza­­kos üzemelés esetén. A nagyobb tel­jesítményű új gépek felszerelése után üzemen belül bizonyos munkaerő át­csoportosításra kerül majd sor és ez­zel tökéletesíthetik a tej mennyiségi és minőségi átvételét, például több tételből vehetnek mintát, gondosab­ban végezhetik a tejtárolók tisztítá­sát stb. A korszerű új gépek segítsé­gével a közeljövőben 50 százalékkal növekedik az üzem termelése, a kor­szerűsítés folytán mégis lehetséges lesz a palackozóból, a vaj- és a túró­gyártó részlegről átcsoportosítani bi­zonyos mennyiségű munkaerőt az el­sődleges tejfeldolgozás szakaszára. A tejporkészítésí részlegen továbbra is három műszakban kell szervezniük a munkát, mivel ezen a szakaszon csakis újabb beruházások megvalósí­tásával lehetne növelni a gyártási ka­pacitást. Az egy műszakos munkarendszer különösen a családos anyák részére lenne előnyös, még akkor is, ha eset­leg hosszabbított műszakban kellene dolgozniuk, mert reggel 6—7 órától délután 15—16 óráig gyermekeiket a bölcsődében, vagy óvodában helyez­hetik el, délután pedig már maguk gondoskodhatnak róluk. Szocialista hazánkban ahhoz az elv­hez tartjuk magunkat, hogy a dolgo­zók béralapját nemcsak a fizikai mun­ka alapján kell növelni, hanem a gé­pesítéssel elért termelésfokozás figye-Az ugyancsak NDK ban készült folyamatos vajgyártógép óránkénti kapaci­tása 2500 kg vaj előállítása. A 250 grammos, valamint a 125 grammos vajkockákat Németh Zsuzsa csomagolja kartondobozba. (A szerző felvételéi) 3,4 százalék, szárazanyag tartalma 12 százalék, fajsúlya 1,028 kg, akkor nyilvánvaló, hogy az ilyen tejet 4—5 százaléknyi vízzel „dúsították“. Régen elmúlt az az Idő, amikor csaknem észrevétlenül lehetett hamisítani a tejet. Tejüzemük 1961. október l-től mű­ködik és azóta a nappali és az éjjeli műszakban veszik át a friss tejet. Amennyiben a közeljövőben a jelen­legi másfélszeresére bővül a tejüzem lembevételével is. A megváltozott üzemben így a termelés fokozásával arányosan szintén növekedik majd a dolgozók fizetése, persze az előállí­tott értékből az üzem, illetőleg a népgazdaság részére is megmarad bő­ven. Ez természetes, hiszen a korsze­rűsítéssel járó beruházás pénzbe ke­rül. A tejiparban a szabály az, hogy a túltermelés minden százaléka után legkevesebb 0,3 százalék béremelés jár. fehér joghurtot is. Idei tervükben 13,5 millió liter egalizált és 3,5 szá­zalék zsírtartalmú étkezési tej, továb­bá 1 millió liter tejföl, 120 tonna tú­ró, valamint 270 ezer palack joghurt gyártása szerepel. A többi náluk nem gyártott tejterméket, pl. a sajtféléket az erre szakosított tejipari üzemek­től szerzik be. így gondoskodnak kör­zetük ellátásáról. Pl. a bratislavai tej­üzemtől szerzik be a „Miláčik“ néven forgalomba kerülő krémtúrót és a kéthetes szavatossági idejű tartós te­jet. Sajtfélékből igen bő a választék és előírás szerint legalább 22 sajtféle­séget kell körzetük részére beszerez­niük, a galantai, a Nové Zámky-i (ér­sekújvári) és az ország többi tejipari üzemeiből. Náluk új terméknek számít az étke­zési célra készülő tejpor, továbbá a pudingpor. Már gyártják a vaníliá­val és kakaóval ízesített két puding­félét, amelyeket vízzel kell feltölteni és főzéssel elkészíteni. Még ez évben vagy a jövő év elején bevezetik az olyan pudingfélék gyártását, amelye­ket majd nem kell főzni. Ezek ösz­­szeállításával már kísérleteznek. A jelenleg gyártott pudingok cukorból, forralással duzzadó keményítőből és ízanyagokból készülnek. A hidegen elkészíthető pudingok gyártásához hi­deg- vagy enyhén langyos vízben duz­zadó keményítőre és különös stabili­záló zselatinra van szükség. Az emlí­tett kutatás ezen két anyag tulajdon­ság-megfigyelésével kapcsolatos. A jelenleg rendelkezésre álló gépi be­rendezések évi 270—280 tonna meny­­nyiség készítését teszik lehetővé. Szlo­vákiában 300—400 tonna puding iránt mutatkozik kereslet. De remény van arra, hogy a jövő év végéig új beren­dezések üzembe állításával a puding­gyártást a kereskedelmi igények szintjére fokozhatják. Tervek szerint 1978—1979-ben új, nagykapacitású tejporgyártó berende­zést állítanak üzembe, miközben a ré­gi tejpor készítő berendezés még egy ideig működik majd. Erre azért van szükség, mert az 1964 óta három mű­szakban működő tejpor-készítő beren­dezés tejlesítménye csökkent, viszont a tejtermelés a mezőgazdasági üze­mekben évente megközelítően 3 szá­zalékkal növekedik. A tejszárító rész­leg jelenleg napi 150 ezer liter tejet képes három műszakban feldolgozni, viszont az új szárító berendezés 24 óra alatt 400 ezer liter tejet lesz ké­pes tejporrá változtatni. A mezőgazdasági nagyüzemek és a tejipar egymásra utaltságából termé­szetesen következik, hogy ez a két termelési ágazat együttműködik és kölcsönösen segíti egymást. Ezért a tejipar kibontakozóban levő legújabb integrációs törekvéseit a mezőgazda­ság megelégedéssel nyugtázza és nyil­vánvalóan viszonozni fogja. KUCSERA SZILARD Tény, hogy mezőgazdasági termelésünkre a hatodik ötéves terv­időszakban még igényesebb feladatok hárulnak a termelés intenzi­tásának és hatékonyságának a növelésében. Ez azt jelenti, hogy a múlthoz képest jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló termelési­­műszaki bázist, főleg a növénytermesztés minőségi színvonala eme­lésében. Ehhez természetesen újabb korszerű gépek, munkaeszközök, gép­sorok szükségesek. Társadalmunk a termelés szüntelen — mennyi­ségi és minőségi — fokozására való törekvés kapcsán ezzel számol. Így mezőgazdasági üzemeink a hatodik ötéves tervidőszakban nem kevesebb, mint 49 ezer traktort, 10 ezernél több kombájnt, számtalan nagy teljesítményű más gépet és munkaeszközt kapnak a terimés takarmányok veszteség mentes begyűjtésére, feldolgozására, tartó­sítására, stb.. s ezzel egyidejűleg a cukorrépa és a burgonyatermesz­tés komplex gépesítésére is. Szocialista társadalmunk 22 ezer speciális tehergépkocsival — ezen belül 2000 vegyeshasznú gépkocsival — segíti a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexumhoz tartozó üzemeket. Hasonló támogatást kap mezőgazdaságunk állattenyésztése is. A népgazdaság-fejlesztési terv ezzel egyidejűleg számol a mező­gépgyártás kapacitásának a bővítésével, vagyis azzal, hogy a Brno­­ban székelő Zbrojovka n. v. a korábbihoz viszonyítva lényegesen bővíti üzemegységeinek gyártási kapacitását. 3 Még élénken emlékezetünkben élnek a CSKP KB októberi plénu­mának az irányelvei, melyek sürgetővé tették a mezőgazdasági tech­nikát gyártó üzemek termelési programjának konkretizálását, ezen üzemek felelősségét, ami a gépállomásokra is vonatkozik. A dolog lényege abban van, hogy lehetőséget találjunk a gyártó kapacitás igénynek megfelelő bővítésére, miáltal lehetővé válik me­zőgazdaságunk egyenletes gépellátása, amint azt a CSKP KB XV. kongresszusának az irányelvei megszabták. Ez azt sürgeti, hogy a Zbrojovka üzemegységei alkalmazkodjanak a célkitűzésekhez. Csak így váltható valóra a mezőgazdaságra mé­retezett igényes termelési feladat. A mezőgépgyártó kapacitás bővítésére társadalmunk jelentős lé­péseket tett, ami abban jut kifejezésre, hogy a Zbrojovka üzemegy­ségeit máris korszerűsítik, a termelési programot választék szerint is bővítik. Ebben a törekvésben a lehető legjobb minőség és gyártási gyorsaság elérése vezérli őket. A mezőgépgyártó kapacitást elsősorban a korábban megkezdett építkezések gyorsított befejezésével bővítik. A vállalat keretében a múltból ugyanis mintegy 16 megkésett építkezést tartanak számon. Ezeknek egyenkénti beruházási költsége meghaladja a 2 millió ko­ronát. s ugyanennyinek a kivitelezésével számolnak a hatodik ötéves tervidőszakban is, ami fokozott figyelmet követel a beruházótól. A beruházó-programban jelentős szerep jut a brnoi traktorgyártó üzem új szerelőcsarnoka időtervre való elkészítésének. Elképzelés szerint ezt 1978-ban adják át, amikor teljes ütemben megkezdődhet az unifikált traktorok sorozatának szerelése. Ezzel több traktor ke­rülhet forgalomba, s lehetővé válik a mezőgazdaság jobb ellátása Is. Ugyancsak fontos beruházás a prostéjovi Agrostroj üzem korsze­rűsítése és gyártó vonalainak a kompletizálása is. Korszerűsítés után valósággal új köntöst ölt az üzem. A beruházás első szakasza 1978- ban kerül átadásra, s ezt követik a további szakaszok is. Harmadik jelentős beruházásnak számít a jiCíni Agrostroj szerelő­csarnokának az elkészítése, ahol a hatsoros cukorrépa-karajozók gyártási programjának a bővítését már 1977-re tervezik. A szóbanforgó beruházások tekintélyes költséggel készülnek. Az első kettőnek költségvetési tétele (egyenként) meghaladja a 100, a harmadiké pedig az 50 millió koronát. Ezen gyártó kapacitások üzeni­­behelyezése után minden bizonnyal változik, javul mezőgazdaságunk gépellátása. Hasonlóan építés alatt áll Zvolenban egy hatalmas központi pót­­alkatrész raktár 25 milliós beruházási költséggel, amelyet ebben az évben adnak át rendeltetésének. Ezzel egyidejűleg felújítják, vagyis bővítik a pelhrimovi Agrostroj gépsorait és napirenden tartják a ko­­márnoi (komáromi) üzemrész felújítását is. Az utóbbinak munkála­tait még 1974-ben kezdték, s befejezésre előreláthatólag 1977-ben kerül sor. Ezt követően lehetőség nyílhat a négy- és. hatsoros bur­gonyaültetőgépek nagy mennyiségben való gyártására. A fentiek természetesen csak egy részét képezik a mezőgépgyártó beruházó programnak. Az illetékes szervekkel tárgyalásokat folytat­nak további gyártó kapacitások kivitelezése érdekében, ami arra en­ged következtetni, hogy a brnoi Zbrojovka komolyan törekszik a mezőgazdasági gépgyártás bővítésére. Ebből a célból hovatovább nagyobb kapacitást állít be. Egyebek közt olyan üzemegységeket is, amelyek korábban mezőgépgyártással egyáltalán nem foglalkoztak. Uhr. Brod-i üzemegységét, ahol ezelőtt nem gyártottak mezőgépe­ket és felszereléseket, újabban 10 milliós költséggel traktorhidraulika gyártására szakosítja. Az építés munkálatait a múlt évben kezdték, s a komplett üzemrészt ebben az évben át is adják rendeltetésének. Nagyon időszerű, hogy a vállalat egyéb beruházásai is hasonló gyor­sasággal készüljenek el. A beruházó programban gondot fordítanak a gyártóvonalak korszerűsítésére is. Természetesen olyan terjede­lemben. ahogyan erre a pénzügyi keret módot nyújt, hiszen a régi berendezések kicserélése eléggé költséges és egyszerre nem megold­ható. Ezért a régi berendezések lehető leggazdaságosabb kihaszná­lására törekednek. Így teljesül az a célkitűzés, amelyet társadalmunk, mezőgazdasá­gunknak korszerű gépekkel való ellátására vonatkozó irányelveiben feladatként megjelölt. HOKSZA ISTVÁN \

Next

/
Thumbnails
Contents