Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-22 / 20. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. május 22. 4 ——i A HOVtTKfZETI fÖLDMŰVFSeк SZÖVÍTSíCfneK FÓRUMA Érvényesüljenek mindennapi munkánkban A CSKP XV. kongresszusának irányelvei Új üdülők létesítése a mezőgazdasági dolgozók számára Hazánk gazdasági és társadalmi fej­lődésének a CSKP XV. kongresszusán az 1976—1980-as esztendőkre kitűzött irányelvei — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését taglaló ré­szében — kifejtik, hogy „a mezőgaz­daság termelőerejének fejlődésével párhuzamosan kell bővíteni az egész­ségügyi-, kulturális- és sportlétesít­ményeket. Ezért szövetkezeteinkben állandóan fokozni kell a munkafelté­telek javítása felöli gondoskodást és a nemzeti bizottságokkal együttmű­ködve tovább fejleszteni az életfelté­telek javítását a falvakon.“ Ezt az irányzatot követve végzik a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek szervei egyik fontos feladatukat — a szövetkezeti dolgozók hazai és külföldi üdülésének, valamint gyerme­keik pionírtáborokra történő besoro­lásának megszervezését. A szövetke­zeti földművesek és gyermekeik üdül­tetése iránt fokozott gondoskodás megköveteli, hogy a Szövetkezét! Földművesek Szövetsége saját üdülő­­központokat és pionírtáborokat léte­sítsen. jelenleg Trenčianska Teplicében lé­tesül egy gyógyfürdői üdülőközpont, amelyet közösen, szövetkezeti alapon a trenőíni, trnaval és a topolőanyi já­rás épít. Hasonló módon a levicei (lévai], a zvolení és a Veľký Krtíš-i járás közös összefogásával épül Du­­dincében (Gyügyön) egy további gyógyfürdői üdülőközpont. E két léte­sítmény építését az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának Jóváhagyásával valósítják meg. A beruházási építkezések terén mu­tatkozó feszült helyzet hatodik ötéves tervidőszakunkban és különösen az új kapacitások létesítésére fordítható keretek hiánya gátolja a szövetséget abban, hogy további saját üdülőket építsen. E létesítmények felépítése után nagyobbára bizonyos vagyonjogi problémák is felmerülnek az állami fürdőigazgatósággal az üdülőközpon­tok üzemelésének fenntartásával kap­csolatosan. A SZFSZ üdülőközpontjainak és pio­nírtáborainak fokozatos létrehozását a jövőben másképp, elfogadhatóbb, reá­lisabb módon végzik. A szükséges anyagi eszközöket a Nemzeti Front Központi Bizottsága által a SZFSZ számára kiutalt összeg képezi. Ilyen módon az 1977-es évvel kezdődően kétmillió korona összeget fordíthat­nak majd a pionírtáborok létesítésére. Az elsők között a SZFSZ senicai já­rási bizottsága kezdte meg Sobotište község határában — nagyon szép he­lyen fekvő víztároló melletti üdülő­­központban — egy pionírtábor létre­hozását. A tervezés munkáit a senicai Agrostav végzi és számolnak azzal, hogy ezt a típustervet Szlovákia más járásaiban, legalább további négy já­rásban is felhasználhatják. E szerény létesítmény 75 gyermek üdültetését teszi lehetővé és a férőhelyek számát esetleg százra is emelhetik. E pionír­­táborban társalgó, étkezde, klubhelyi­ség lesz és az elszállásolást négy he­lyiségből álló sejtszerűen elhelyezett és közös szociális berendezéssel fel­szerelt épületek biztosítják. Az új plo­­nlrtáborok felépítése iránt érdeklődik a komárnoí, Banská Bystrica-1, zvo­lení, martini, Rim. Sobota-1 (rima­szombati) és a michalovcel (nagyml­­hályi) járás. Egy közmondás azt tartja, hogy né­ha a kevesebb többet jelent! Ez érvé­nyes a jelen esetre is. Pazar nagy épületek helyett helyesebb a rendelte­tésének tökéletesen megfelelő kisebb üdülőket létesíteni, amelyeket két éven belül használatba is lehet adni. Hiszen az ilyen létesítményekre — nem pedig az építkezések megkezdé­sére — a pionírok, a szövetkezeti földművesek gyermekeinek ezrei vár­nak éspedig nemcsak Szlovákiából az illető járásból, hanem a Cseh Szocia­lista Köztársaságból is, mivel az üdül­tetésnek ezt a formáját cserealapon valósítják meg és a Cseh Szövetkezeti Földművesek Szövetsége hasonló mó­don építi saját üdülőközpontjait. Igen helyes az is, hogy mindenekelőtt az ifjúság, a gyermekek számára kezdjük e létesítmények felépítését. Hiszen ők jelentik az űj nemzedéket, amely fel­váltja majd jelenlegi szövetkezeti tag­jainkat a gépek mellett, a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben. Az ifjúság egészségvédelmének és üdültetésének anyagi megalapozása jó befektetés, amely idővel kamatosán visszatérül.a mezőgazdasági termelés­ben. A CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítésében ez jelenti az első, szerény, de reális lépést, amely igen időszerű és mindenek felett konkrét feladat. (Ďurdiak) Nagyobb körültekintéssel A hatodik ötéves tervidőszak első negyedévének az eredményeit és a hiányosságait értékelik a tr oh iáovi járási mezőgazdasági igazgatóságon is, mint több más üzemben. Ebből az alkalomból elbeszélgettem Dúca Ru­dolf elvtárssal, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkabiztonsági fe­lelősével, a munkabalesetek és a munkaképtelenség alakulásáról a járás területén. ф Dúcs elvtárs, mi a helyzet a trebi&ovi járás szövetkezeteiben a munka­­biztonság és az egészségvédelem terén7 — Áz utóbbi években csökken mind a balesetek, mind a megbetegedések száma, ami annak is köszönhető, hogy az általunk irányított mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb összegeket fordítanak a munka- és életkörülmények javítására. Továbbá meg kell említenem, hogy a szövetkezetek egyesítésé­vel, a nagyobb gazdasági egységek kialakításával állandósulnak a munka­­biztonsági technikusok, az állami gazdaságokban, a szövetkezetekben. Az előző években a kisebb szövetkezetekben másodrendű tisztségként végezték, vagyis valamilyen más funkcióhoz kapcsolták a munkabiztonsági techni­kusi tisztséget, ezt is csak formálisan, hogy a jelentésekbe beírhassanak valakit. Ma a 22 szövetkezet közül, húszban már van munkabiztonsági tech­nikus és a fennmaradóban reméljük rövidesen megoldjuk ezt a problémát és ott is meglesz az állandó munkabiztonsági technikus. A szövetkezetek­ben további segítség még az is, hogy mind nagyobb tevékenységet fejtenek ki a munkabiztonsági bizottságok. Igaz, hogy ezeknek a jövőben még fo­kozottabb tevékenységet kell kifejteniük, hogy a szövetkezetekben is to­vább csökkenjen a munkabalesetek és a megbetegedések száma. О Milyen formában ás hogyan kívánnak ezen javítani a jövőben? Kapcsolat és érdek A mezőgazdaságban is jócskán fel­gyorsult a fejlődés üteme. Ezzel kap­csolatban egyes vezetők azt vallják: az efsz-tagság ezt a fejlettebb gazdál­kodási formát nem tudja áttekinteni, s hasznosan nem is szólhat bele a közös gazdálkodás ügyeibe... Akik így vélekednek, azok a szö­vetkezeti demokráciát csak politikai szólamnak tekintik. Olyasvalaminek, amiről kell ugyan beszélni, de érvé­nyesítéséért kár fáradozni. Ahol ilyen felfogás kap lábra, valóban lebecsülik a közgyűlést, a szövetkezet választott szerveinek a munkáját. A szövetkezeti tagokat nem tulajdonosnak, egysze­rűen csak „munkaerőnek“ tekintik. Káros ez a szemlélet. Hogy mire vezet, van rá példa. Elég talán a rož­­ňaval (rozsnyói) járás Dlhá Ves-i {hosszúszói) szövetkezetének esetét említeni, ahol az önkényeskedő, a tag­ság véleményét semmibevevő vezetés súlyos károkat okozott. Végülis az elnököt leváltották. A jő szövetkezeti vezetés legfőbb ismérvei közé tartozik a tagság be­vonása a közös problémák megoldá­sába. Az esetek nagy többsége bizo­nyítja: ha a tagság és a vezetőség között jó a kapcsolat, bármilyen ne­hézség legyűrhető. A jó szövetkezeti vezetés fő követel­ménye: a vezetőség minden tettével következetesen szolgálja a közösség érdekeit. Tartsa mindenkor szem előtt, hogy nem a szövetkezeti tagság van őérte, hanem ő a szövetkezeti tago­kért. Az olyan szövetkezetben, — ahol ez a vezérelv érvényesül — a tagok magukénak vallják a közöst, nemcsak jogaikkal élnek, kötelességeiket is fe­lelősségérzettel, példásan teljesítik. A szövetkezetek egyesülésének kez­detén sok bosszúságot okozott a ta­goknak, hogy nem tudták tennivaló­jukat; mikor, milyen munkához kezd­jenek? Ma viszont már kevés helyütt tapasztalni a munkaszervezés ilyen elemi hibáit, hátráltató körülményeit. Amit a Plešiveci (pelsőci) Vörös Csillag Efsz irányítási-szervezési gya­korlatában mér hamarabb tapasztal­tunk, ma a rožňavai járás legtöbb szövetkezetében alkalmazzák. Erről mondta Farkas István efsz-elnök: „Nálunk a vezetők, szakemberek na­ponta megbeszélik a másnapi, legköz­vetlenebb tennivalókat. Ha pedig va­lamelyik termelési ágazat vezetőjé­nek, tisztségviselőjének problémája akad — a dolgozókat is beleértve! —, megkeressük a legmegfelelőbb elinté­zési módot. TELJES AZ EGYETÉRTÉS A Vojany-i (vaján!) szövetkezetben a kommunisták értékelték a kong­resszusi munkaverseny eredményeit. Megvitatták az éves tervet, a takaré­kossági lehetőségeket és feladatokat, majd az ágazatvezetők bejelentették, hogy а XV. pártkongresszus tisztele­tére túlteljesítik tervfeladataikat: pél­dául a korai burgonya eladási tervét 3 százalékkal, ami 140 ezer korona többlet-bevételt jelent; sertéshúsból 54, marhahúsból 95 és baromfihúsból 235 mázsával teljesítik túl az elő­irányzott mennyiséget. Vállalták to­vábbá, hogy minden szakaszon betart­ják az abraktakarmány-fogyasztási normákat, ilymódon 216 ezer korona értékű szemesterményt megtakaríta­nak. A géppark dolgozói például .öt­ven erőgépet üzemeltettek két mű­szakban a vetés időszakában — éjjel a talajt készítették elő, s nappal ve­tettek. Sikerült ilymódon a lemara­dást behozniuk, amit főleg a szeszé­lyes időjárás okozott. Emellett a trak­torosok vállalták, hogy a legkisebbre hökkentik az üresjáratot; ezzel 60 4zer korona értékű üzemanyagot, a gépek gondos karbantartásával meg 54 ezer korona értékű alkatrészt ta­karítanak meg. A vajániak 721 ezer korona értékű új munkafelajánlással köszöntötték a XV. pártkongreszsust, ilymódon kife­jezve egyetértésüket a párt új célki­tűzéseivel, az új feladatok következe­tes megvalósítására törekedve. (ülés) Eredményes barátság A levicei (lévai) járás Dolná Seč-i (alsószecsei) szövetkezetének tagjai már igen jól ismerik szovjetunióbeli barátaikat, a Szaratov körzeti Arkadak városka földműveseit. Gyakran cserélik ki ta­pasztalataikat a baráti látogatások alkalmával és a szövetkezet tagjai minden évben versenyre lépnek az arkadaki vándorzászló elnyeré­séért. Ebben az évben is elnyerték ezt az értékes vándorzászlót, valamint a CSSZBSZ járási bizottságának vörös zászlaját. Ezen felül H e n­­z s e 1 Mihály elvtársat, a szövetkezet elnökét — aki már 1950 óta tagja e szövetkezetnek és 14 esztendeje áll a szövetkezet élén — a lenini eszmék iránti hűségéért és a csehszlovák—szovjet barátság következetes megszilárdításáért nemrég a Zdének Nejedlý emlék­éremmel tüntették ki. Néhány nappal ezelőtt tért haza a szövetkezetnek az a négy tagja is, akiket ünnepélyes keretek között tüntettek ki a CSSZBSZ jelvé­nyének I. fokozatával. Ugyanis a Csehszlovák—Szovjet Barátság ne­vet viselő Garamvölgye szövetkezet, Dolná Seč-i székhellyel már né­hány éve nemcsak a járási, hanem gyakran a szlovákiai elsőséget is megszerzi a szövetkezetek versenyében. Különösen a tejhozam terén mutat fel kiváló eredményeket és itt állandóan az élvonalbeli szövet­kezetek sorában találjuk. E jó eredmény elérésében különös érde­meket szereztek: Jolana Malčeková, a Višne nad Hronom-i farm fejőnője, továbbá Helena Mackóvá, a Dolná Seč-i állattenyésztő telep fejőnője, aki egyúttal a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetés birto­kosa. Kép és szöveg: M. Zimmermannová — Már ez év márciusában a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a járási mezőgazdasági igazgatóság közös megegyezése alapján, háromnapos tanfolyamot rendeztünk a munkabiztonsági technikusok és a bizottságok elnökei számára, ahol a technikusok az alapvető ismeretekből, vizsgáztak is. Ezt azért tettük, hogy jobban el tudják látni a teendőiket. Sajnálattal kell. megállapítani azonban, hogy a szövetkezetek vezetői, csak akkor lát­ják a munkabiztonsági technikus munkáját, amikor már komolyabb hiá­nyosságot, fogyatékosságot a Kerületi Munkafelügyelőség ellenőrzésekor feltár és komolyabb büntetést is kiszab. A mostani értékelés után azokat az üzemeket, ahol ezen a téren hiányosságok vannak, meglátogatjuk és megtárgyaljuk a szövetkezetek vezetőivel, a biztonsági technikus és a munkabiztonsági bizottság elnökének Jelenlétében a hiányosságok okait, a munkabalesetek és megbetegedések terén, valamint annak lehetőségeit, hogyan lehet rajta javítani. Ф Hogyan alakul a munkabalesetek ég a megbetegedések, valamint a kiesett munkanapok aránya a járásban? — Általában a múlt év hasonló időszakával szemben a balesetek és meg­betegedések száma csökkent és így a kiesett munkanapok is. Amíg 1974-ben 15553 esetet jelentettek a szövetkezetek 35 722 — munkanap-kieséssel, ad­dig 1975-ben 1446 esetet, 31 683 munkanap-kieséssel. Sajnos azonban, hogy a munkabalesetek száma 60-ról 67-re emelkedett. Ezen a téren a Bolyt „Haladás“ Efsz van az élen, 11 munkabalesettel, ami a 330 dolgozóra igen magas szám. A legjobb a Maié Trakanyi- (kistárkányi) Efsz, ahonnan egyet­len egy balesetről sem kaptunk jelentést, Jó még az Oboríni (abarai) Efsz is, ahol a 450 dolgozó közül csak egy szenvedett balesetet, ami csak kilenc munkanap-kiesést jelentett. A bolyi szövetkezet esetében egy-egy balesetre 25 munkanap-kiesés jut. A Vojányi Efsz-ben is csak egy munkabaleset tör­tént, de ez már 53 munkanap-kiesést eredményezett, s ebben a szövetke­zetben van a legtöbb munkanap-kiesés a megbetegedések következtében is. A 373 dolgozóból 143 volt beteg és átlagosán közel 40 munkanapig. Ha­sonló esetek vannak még Svinicában és Polanyban is. A legnehezebb, de erről is kell szólnom, hogy a Cékei „Ondava“ Efsz szürnyegi részlegén egy halálos baleset is történt ez év március elején. Ha összehasonlítjuk az állami gazdaságok és a közös szövetkezeti üzemek dolgozóinak munkafel­tételeit, azt kell mondanom, hogy a munkahelyek és a munkakörülmények is hasonlóak, és a dolgozók létszámára való tekintettel, az egységes föld­művesszövetkezetekben a balesetek, valamint a megbetegedések száma 50 százalékkal magasabb, mint az állami gazdaságokon és a közös szövetkezeti üzemekben együttvéve. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy a szövetkezetekben, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével karöltve, nagyobb körültekintéssel, igényeseb­ben ellenőrizzük a munkabaleseti és egészségvédelmi óvintézkedések vég­rehajtását. Csak így csökkenthetjük a munkabalesetek és megbetegedések számát a szövetkezetekben. Ezen intézkedések megtevése szükséges azért is, hogy a hatodik ötéves tervben kitűzött gazdasági és szoéiális fejlődésé­nek irányelveit teljesíthessük a mezőgazdaságban is. A beszélgetést lejegyezte: Parajos László

Next

/
Thumbnails
Contents