Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-15 / 19. szám

Itz ipurszerü nyúlhústeriue­­lést folytató telepeken a szak­emberek kiemelkedő jelentősé­get tulajdonítanak a „preven­tív“ állategészségügyi munká­nak, az állathigiéniai és fertöt­­lenítési program maradéktalan végrehajtásának. Az állathigié­niai tennivalók szerves részét képezik a termelést technoló­giáknak. Ezzel elérhető, hogy ma már eredményesen tudunk védekezni a különböző nyűl­­megbetegedések ellen. A preventív védekezés lehet folyamatos és időszakos. A sza­kosított állattartó telepeken — ma már fertőző betegségek je­lentkezése nélkül Is — rendsze­resen fertőtlenítenek, hogy csökkentsék az állatok környe­zetében levő mikroorganizmu­sok számát. Zát't tartásban az állatok és az „élő környezet* között gyor­san kialakul valamilyen egyen­súlyi állapot, és akkor már nem fordulnak elő megbetegedések. Ilyenkor a termelés eredményei stabilizálódnak. Előfordul azon­ban, hogv a kórokozók után­dották az épületben visszama­radó felszerelések gépi tisztítá­sát. A durva szennyeződéseket nugy nyomású vizsugárral távo­­litják el, s egyben az alkatré­szeket áztatják is. Ezután erre a célra kialakított gépek elvég­zik a súrolást, majd ezt a nyúl­­istálló gázos fertőtlenítése kö veti. A korszerű fertőtlenítés, a gépi módszerek alkalmazásán kívül természetesen korszerű tért ötleni tő-anyagok használatát jelenti. Az istéllófertőtlenítés céljára korábban használt fer­tőtlenítő anyagok (formalin, klórlúg, szóda, egyéb lúgok) kedvezőtlen tulajdonságai foly­tán izgatják, nagyobb tömény­ségben pedig károsítják az em­ber és az állat bőrét, kötöhár­­tyáját, valamint légzőszerveit. A fertőtlenítő anyagokkal szem­ben támasztott igényeket jelen­leg a Phylaxia és a Ciba cég által forgalmazott „jodoformok“ elégítik ki (Iosan, lösen C. C.T.) a legjobban. Az állategészségügyi preven­tív muukák az állathig^éniai és sének megakadályozása, mert az egyedi gyógyulás rendszerint csak Időleges, de a környezetre a fertőzés veszélye változatta-/ nul fennáll. A tünetek alapján szigorú selejtezést kell végre­hajtani. Hetenként háromszor, — de legjobb kétnaponként — 4 százalékos Iosan С. С. T. ol­dattal kell az egész istállót le­permetezni. A vedlés időszaká­ban 1—1 hónapon keresztül na­ponta C-vitamint ajánlatos az állatoknak adni, 100 kg os élő súlyra 0,5 grammot számolva. Csak az erősen vemhes vagy szoptatós anyákat érdemes úgy kezelni, hogy a stredipeu és branchovet injekciót három négy napon keresztül az állat orrába cseppentjük. Közvetlen életveszély esetén 1 gramm sterdipennek intramusculárls beadásával jó eredmény érhető el. Ma már sok telepen, az ott dolgozók lelkiismerets munkája nyomán a nyulak escherichia coli baktérium okozta megbete­­gedéséť a minimális szintre si­került visszaszorítani. Ez a bé­ré a Neo-Te-Sol, amelyet 100 mg mennyiségben kell 1 kg meg­­ned^ésített takarmányra szórni 3—5 napon át. Jól használható és lényegesen olcsóbb a Contra­­laxán 4 százalékos oldatának 3—5 napon keresztül szájba va­ló adása, naponta és darabon­ként 1 ml-es adagban. A felnőtt nyulak coli entero­­toxémiájának tünetei és kezelé­se megegyezik a növendék nyu­­lakéval. Nagyobb értékű te­­nyésznyúl megbetegedése ese­tén azonban a „gallimycin in­jekció“ alkalmazása nagyon jó hatású és indokolt. A paraziták okozta megbete­gedések közül a coccidiózis kártétele azokon a telepeken nem jelenthet problémát, ahol a nyulak rácspadozaton vannak és kórmegelőzés céljából rend szeresen kapnak coccidiostatl­­kumokat (szulfaqinoxalin, ultra­­septyl). A fülrühösség a rühösségnek az a formája, amely komoly problémát okoz a termelési ága­zatnak és folyamatos védeke zést tesz szükségessé. Az enyhe Az iparszeríí nyílthústermelés állategészségügyi problémái pótlása valamilyen oknál fogva hirtelen felgyorsul. Ez akkor fordul elő, ha az állományba hurutos (légző- vagy emésztő­szervi) betegségben szenvedő egyedek kerülnek — a nagy­üzemi nyulászatokbau ez a leg­gyakoribb —, vagy ha a min­dennapos takarítás elmarad. A mikroorganizmusok ilyenkor szinte kivétel nélkül minden esetben túlszaporodnak és a különböző diszpozíciós bántál mák kialakulását segítik elő. Az „állatkiesések“ zöme szinte ki­zárólag erre vezethető vissza. A fertőző állatbetegségek ese tén a nyúltelep állatorvosa írja elő a fertőtlenítést és annak irányelveit. Az időszakos, meg­előző fertőtlenítést — a pre­ventív állategészségügyi munka legfontosabb láncszemét — vi­szont a technológiát előírások ba kell beépíteni, mint pl. a szakszerű takarmányozást. A termelési fázisok időbeni kapcsolatát úgy ajánlatos ki­alakítani, hogy minden perió­dus (ellés, brojler nyulak ki­szállítása) befejezését követően legyen idő a fertőtlenítés elvég­zésére. Ilyenkor az istállót és a vele funkcionális egységet ké­pező részeket, berendezési, használati tárgyakat alaposan i[ertőtlemtsük. Ezzel az ún. „is­tálló fáradság“ jelenségéi is meg tudjuk előzni. A fertőtlenítést minden eset­ben alapos mechanikai tiszto­gatás előzze meg. Ez a munka­folyamat nagyon lassú, munka­igényes, — és különösen a téli időszakban — az egészségre ár­talmas. Ezért ajánlatos egy olyan központi helyiség létesí­tése, amelyben elvégezhető a talep berendezési tárgyainak és mozdítható tartozékainak elő­­áztatása, gépi úton történő sú­rolása, vízsugárral való lemo­ssa, fertőtlenítős fürdetése és Mórítás utáni tárolása. Sok telepen ma már ajegol­fertőtlenílési programon tűimé nőén a stressz-sor hatásának kivédését célozzák. A rotációs termelés többszöri helyzetvál­toztatást jelent, amely stressz­­tényezőre a nyúl nagyon érzé­keny. Jelentős stressztényezö lehet a takannányozós is. Tulajdon­képpen a termelés folyamatos­ságéban most kutatják ezeket a tényezőket. Kísérleteket vé geznek arra vonatkozóan, hogy mikor és mivel lehetne ezeket a hatásokat kivédeni. Az már beigazolódott, hogy — a ba­romfihoz hasonlóan — bizonyos antibiotikumok és vitaminok I A, B, D) szerepe a stresszhatá­sok kivédésében Igen nagy. A jól szervezett prevenció ellené­re a szopós nyulak elhullása még mindig nagyarányú, s egyes telepeken elérheti a 15— 30 százalékot is. A leggyakrabban előforduló nyúlbetegségek között első he­lyen a pasteurellózis említhető, amely komoly gondot jelem az egyes telepeken. Ez a betegség a nagyüzemben egész éven át előfordul. Főleg a vemhesség 3—4 hetében szokott „fellob­banni“, és az elles utáni első héten többnyire. már gyógyul. Az évszakokhoz kötődő idény jellege csak annyiban mutatha tó ki, hogy a tavaszi és az őszi vedlések időszakában a beteg­ség gyakoribb. Ez azonban in­kább a vedlésnek az ellenálló képesség csökkenésére kifejtett hatásával, mint az évszakkal magyarázható. Pasteurellozisban a szopós kisnyulak is megbetegedhetnek. A beteg anyától származó fió­kák teljes egészében is elpusz­tulhatnak. A beteg anyák kis­­nyulai eleve gyengébben fejlőd­nek, mint az azonos korú, de egészséges anyától származók. A betegség elleni védekezésben legfontosabb a megelőzés és a fellépő fertőzés továbblerjedé­tegség a szopós-, a növendék- és a felnőtt nyulaknál egyaránt előfordul. Kártétele azonban 1—7 napos és 4—8 hetes kor­ban a legnagyobb. A baktérium az anya szennyezett emlőiből kerül a kisnyulak szervezetébe szopás alkalmával. Sok esetben a szopós nyulak 25 3U száza léka is áldozatául eshet a be­tegségnek. A megbetegedések megelőzése érdekében fontos, hogy tiszta pihenőasztal legyen az anya alatt. Az ellető ládában csak tiszta forgácsot szabad tenni, és az ellési időszakban naponta kell permetező fertői lemtést végezni az istái lőtér csíramennyiségének csökkenté­se érdekében. Gyógykezelés: a betegség első tüneteinek észlelésekor azonnal 1—2 csepp gallinycin vagy ehlorocid szájba cseppentése és az állat frissen fertőtlenített elletőládába történő áthelye­zése. Az állomány időszakonként zsúfolt elhelyezése és a nem megfelelő szellőztetés miatt a 4—8 hetes korú nyulak állomá­nyában is nagymértékű coli enteritis lép fel. A ketrecek, ládák, etetők, fenékrácsok és egyéb tartozékok nem megfe­lelő takarítása a fertőző anyag elszaporodását eredményezi és az a betegség fellobbanásához vezethet.,A higiéniai előírások betartásán kívül — a betegség megelőzése érdekében — a nyu­­lakat elő kell készíteni a vá­lasztásra. A választási megelő­zően 3 nappal А + Пз vitamint és egyedenként 1 ml Phylasolt, ivóvízben oldva kell az állatok­nak adnunk. A választási stressz kártételének csökkenté­se érdekében a választás előtt egy héttel ajánlatos elkezdeni a 0,5 százaléknyi Viton adago­lását a takarmányba. Ezt a vá­lasztást követően egy hétig fo­lyamatosan elessük. A betegség hatásos gyógysze­fertőzöttséget maga az állat is leküzdi, az erős ferlőzötlség viszont jelentős veszéllyel jár. A fül belső gyulladása nyugta­lanságot, idegességet, alpmtip­­rást, vetélést, tejtermelés-csök­kenést, étvágycsökkenést, to­vábbá párzáscsökkerlést okoz­hat. Ennek megelőzése érdeké ben legfontosabb fertőzömentes állományt vásárolni és tisztán tartani a ketrecet, valamint a környezetet. £hol az állományiján rühös­­ség fordul elő, ott havonta egy­szer 5 százalékos tetocidos pa­­rafinolajai kell a fülbe csep­penteni. Ha a fertőzöttség na­gyon erős, akkor ugyanezzel a szerrel az összes nyulakat ke­zeljük le. Nagy álományokban tartósabb hálást érünk el, ha a fülek kezelése után a ketrecet 1 százalékos „dilrifonos“ oldat­tal bepermetezzük. Így a kör­nyezeti atkákat is elpusztítjuk. A gombák által okozható megbetegedések közül a „sacha­­romikózis“ főleg a tenyészálla­tokat és a nyúlfiőkákal támad­ja meg. A betegségei egy szén­hidrát gomba idézi elő. Fertő­zött takarmánnyal vagy ivóvíz­zel kerül az állat szervezetébe és ott — főleg ellenátláscsök­­kentő tényezők közrejátszásá­­val — túlszaporodnak és az ál­lat pusztulását okozzák. Tünetei nem jellemzők, ha­sonlítanak a coli enteritiséhez. Gyógykezelése még nem meg­oldott, de a methylenum coeru­­leum alkalmazásával biztató kí­sérletek folynak. Kis tenyésze­tekben a methylénkék 0,5 szá­zalékos oldatából, két napon át naponta kétszer 1—1 ml-t ada­­goálásával az esetek túlnyomó részében teljes gyógyulás kö­vetkezik be. Nagyüzemi alkal­mazására, főleg megelőzési cél­zattal most folynak vizsgálatok. Dr. László László, tudományos kutató ❖ A •V ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦í* ❖ ❖ ❖ ❖ *»­❖ ♦!» •v *1* A ❖ ❖ A * ❖ A VIRÁGÖZÖN EZÚTTAL IS BETÖLTÖTTE KÜLDETÉSÉT Tíindérország. A szivar vány színei bujkálnák a gyö nyírni astruemerák, gerbe rak, rózsák, orchideák, tuti pánok, nárciszok, irisek szír inain. Pálmák, fikuszok, piti lodendromok hozzák el a Iá voli tropikus vidékek tik kasztó leheletét. Krizanté inuk, proteák és heliconiák váltanak ki az emberben olyan fenkölt, jóleső érzést, melyet szavakba se lehet önteni. Ilyen és hasonló benyomá­sukat váltott ki belőlük a közelmúltban nemzetközi részvétellel megrendezett Flóra Bratislava '76 virág kiállítás. A kiállítás a ZA­­RES Bratislava vállalat ren­dezésében a csehszlovák vi rágkertészet rohamos fejlő­déséről adott tanúbizonysá­got. A gazdag hagyományok ra visszatekintő rendezvény reméljük, hosszabb távon is hasznosnak bizonyul, hisz az előző évek során a nálunk még eddig nem termesztett virágok egész sora honoso dott meg, éppen a Flóra '72, '74 stb. jóvoltából. A virágok e gyönyörű „szimfóniájában" a harminc külföldi cégen kívül az or­szág szinte valamennyi vi rágtermesztó vállalata köz reniüködött. s hogy sikerrel, azt mi sem bizonyítja éke­sebben, mint hogy a „csúcs­napokon“ — szombat vasár­nap — a látogatók tízezrei gyönyörködtek a felejt hetet len látványban. A kiállítás újdonsága, „slágere" a HAE OMERIA magnifica és a Gar­denia vlrágfajta volt. Ezeket az egyedeket országunkban még nem láthatta a nagy­­közönség. Az utóbbi években, mint már említettük, szinte hihe­tetlen fejlődésen ment ke resztül a virágtermesztés, elmúlt az a korszak, amikor a kertészet eszközei, szer; számai, a kiskapa és az ön tözokanna voltak. A korsze­rű virágtermesztés, parkosí­tás, városrendezés komoly tudománnyá alakult, mely összetett szakismeretet és bonyolult gépeket igényel. A virágokon kívül virágker­tészeti gépeket is felvonul tattak a kiállítók. Hat kül földi és a hazai Agrostroj vállalat mutatta be legújabb termékeit. Nagy sikert ara­tott és nagy érdeklődést kel­tett az amerikai Vermeer cég TS-44 A típusú faátül­tető gépe. Köztudott, hogy egy többéves fa átültetése, áthelyezése rendkívül sok munkát, bonyolult művelete két igényel. Nos, mindezt szinte emberi beavatkozás nélkül végzi el az említeti mechanizmus. A virágok, a szépség, az ízlés szorosan összefügg a divattal, ezért számos divat bemutató is tarkította a ki­állítást. A közönség méltán gyönyörködhetett1 legjobb divattervezőink öszi-téli-ta­­vaszi és nyári kreációiban. A Kultúra és Pihenés Parkjából azonban nemcsak a látványt vitték magukkal az emberek, de sokan távoz - tak virágcsokrokkal, virág­ét fűmagokkal, s mi több jótanácsokkat „felfegyver­kezve“, hogy otthonaikban, esetleg kertjeikben hódol janak a viráguknak. Ezt a kitünően megszervezett ta nácsadó szolgálat és a virág árusuk tették lehetővé. Mód nyílott különböző vágott és cserepesvirágok beszerzésé re s hasznos tanácsokkal a virágkertészet kiváló szak­emberei látták el az érdek lödőket. S még valami. Fővárosunk­ban, de az ország szinte va­lamennyi városában, közsé gében egyre szaporodnak a szemet gyönyörködtető par kok, bővül a zöld övezet. Ez feltétlenül szükséges és di­cséretes törekvése virágker­tészeti és városrendező szak­embereinknek. A „Flórán“ előadások, tapasztalatcserék egész sora szolgálta e nemes célt. Száz szónak is egy a vége. A virágözön ezúttal is betöl­tötte küldetését. Aki látta, bizonyára egy véleményen van velünk. S hogy a gya­korlatban mi honosodik meg a látottakból, azt döntse «1 a jövő, mely kétségkívül biz­tató a virágkertészet szem­pontjából is. Barak László (A felvételt Tvarožek készítette.)

Next

/
Thumbnails
Contents