Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-15 / 19. szám
1976. május 15. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Integrációs jelenségek a mezőgazdasági építészetben A CSKP 1974. évi novemberi plenáris ülése népgazdaságunk Ökonómiai fejlesztésének elemzó bírálata során kihangsúlyozta a beruházás jellegű építkezések tervszerű irányításának és kivitelezésének fontosságát. Az irányító szervek, a vállalatok és az állami igazgatás központi szervei feladatul kapták, hogy figyelmüket erre a szakaszra is összpontosítsák. Már a CSSZSZK kormányának 1972. évi 198 számú rendelete is irányt szabott az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozóan a mezőgazdasági építészet számára. Az összpontosított állattartással párhuzamosan fokozódik az istállók műszaki és technológiai felszerelése, növekedik a munkatermelékenység és csökken az egy állatra jutó beruházási költség. A kormányrendelet megköveteli az építkezések műszaki, tervelőkőszítési és tervezési munkálatainak minőségjavítását, valamint az egész beruházási folyamat színvonalas irányítását. A beruházás jellegű építkezések előkészítését és kivitelezését azon egységek végzik, amelyeket vállalat feletti szinten és a beruházázó központi szervek keretében alakítanak ki. Ezek feladatát és munkaterjeüelmét a mezőgazdasági, építkezések szerkezete és terjedelme szabja meg, s megvalósítására a hatodik ötéves tervidőszakban kerül sor. Erről kértünk tájékoztatást Pánik Ladislavtól, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma célépítésügyi osztályának vezetőjétől. Elmondta, hogy az építési feladatok teljesítésére jogilag önálló, valamint jogilag nem önálló szervek alakulnak. amelyekbe valamely szakágazati vállalat vagy egy egész gazdasági ágazat minden beruházási tevékenysége összpontosul. Például az Állami Meliorációs Igazgatóságon külön szervezési egységek alakultak, amelyek a beruházás jellegű mezőgazdasági célépítkezések előkészítése és kivitelezése során segítséget nyújtanak a beruházónak, s ezzel fokozzák az állam befolyását is a tervezésben, valamint a kivitelezésben. Az ÄMI beruházási egységei műszaki és mélyépítészeti mérnöki segítséget nyújtanak az ágazat beruházóinak, főleg a szövetkezeti és az állami szektornak, valamint a mezőgazdasági terményfelvásárlő és ellátó vállalatoknak. Az élelmiszeriparban ilyen tevékenység jelenleg a főigazgatóságokon összpontosul. Az Állami Meliorációs Igazgatóság beruházási egységeit — a mezőgazdasági célépítkezések céljából — központi, valamint kerületi fióküzemek szintjén alakították ki. A központi beruházási egység műszaki szolgálatot és mélyépítkezési mérnöki tevékenységet végez saját hatáskörében. Az ÁMI beruházási egységei nyilvántartják és figyelemmel kísérik a beruházási terv teljesítését, közreműködnek az építkezési hely megválasztásában és engedélyezésében, továbbá a minisztérium megbízásából részt vesznek az építést ellenőrző napokon. Az ÁMI beruházó egységei a kétmillió korona beruházási költségvetést meghaladó építkezésekben vesznek részt. Az ennél kisebb költségvetési összegű építkezéseken tanácsadói és konzultációs tevékenységet végeznek. Ezeket az építkezéseket a beruházó egységek nyilvántartották, de főleg tervteljesítés szempontjából kísérik figyelemmel. A beruházási tevékenység irányítása, s a műszaki segítség mindenekelőtt a következőkre összpontosul: A beruházás jellegű mezőgazdasági építkezések módszertani irányítására, a távlati, a középtávú, valamint a végrehajtási tervek, továbbá a mezőgazdasági fejlesztési koncepciók kidolgozására, a tervrajz készítési munkák, valamint típustervek javaslatára és az adás-vételi viszonyok koordinálására. A csehszlovák mezőgazdaság a minőségi változások szakaszába lépett. Ennek velejárója a nagyüzemi műszaki és anyagi termelési bázis megteremtése, s a termelés összpontosítása és szakosítása, valamint a sokrétű együttműködés. A fejlődés ma már túllépi a mezőgazdasági üzemek és az ágazat kereteit, ezért az új termelőberendezések kapacitásának, valamint minőségi paramétereinek összhangban kell állnia az új helyzettel. Az anyagi- és a pénzeszközöket korszerű nagyüzemi termelőegységek kialakítására kell összpontosítanunk, amelyekben fokozódik a munkatermelékenység és olcsóbbá válik a termelés. A beruházások fontos szerepet töltenek be, mert hosszú időre megszabják a termelés jellegét. Az elképzeléseket zömében saját építési kapacitással keil megoldani. Ez megköveteli a felaprózott építési kapacitások összpontosítását, szakosítását és kellő gépi felszerelését, valamint központi irányítását. Ez elősegíti az építőegységek járáson, illetve kerületen kívüli átcsoportosítását. Mivel a fontos építkezések kivitelezése reszorton belüli feladat marad, ezért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nagy gondot fordít saját építészetének szervezési, káderfeltöltési valamint műszaki ellátása javítására. Folyamatban van az építőkapacitás-bővítés műszaki feltételeinek megteremtése, az építkezések tervezett idejének lerövidítése érdekében, továbbá az adásvételi kapcsolatok egyszerűsítése és az egész beruházási folyamat gazdaságosabbá tétele. Á mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum a jelenlegi ötéves tervidőszakban az eddiginél jóval nagyobb építési kapacitást követel. Az SZSZK Építésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó szervezetik öt év átlagában hozzávetőleg 21 százalékkal járulnak hozzá a mezőgazdaság építési beruházásainak kiyitelezéséhez. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó építővállalatok a beruházások 77 százalékát végzik. Ebből a mezőgazdasági építővállalatokra a munka 28 százaléka jut, míg a mezőgazdasági üzemközi építőszervezetekre, — az agrostav vállalatokra és a meliorációs szövetkezetekre — a munka 49 százalékának elvégzése vár. A beruházási feladatok fennmaradó két százalékát más rezortok építővállalatai végzik. A szövetkezett üzemközi mezőgazdasági szervezetek együttműködésének és anyag szükségleteiknek beszerzése érdekében kerületi üzemközi társulások alakultak. A mezőgazdasági beruházást építkezések anyagellátásának javítása céljából mérlegelik azt a lehetőséget, hogy a Mezőgazdasági Építő Vállalatok Vezérigazgatósága a központilag és az üzemileg tervezett építőanyagok elosztója legyen a szövetkezeti üzemközi építővállalatok számára Is. Az ún. saját rezsiben végzett építkezések anyagellátása továbbra is a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok útján megy végbe. A mezőgazdasági építészet műszaki fejlesztésének, tudományának és kutatásának koordinálására és együttműködésére szövetségi szinten alakulna munkahely. Az illetékesek azon fáradoznak, hogy a Praha melletti Repyben székelő intézet bővítésével, a mezőgazdasági építészet, a gépesítés és az energetika kutatóintézete alakuljon ki, amely többek között a mezőgazdasági építészet központi koordináló helyévé is válna. A hatodik ötéves tervidőszakban tehát a mezőgazdasági építkezés szakaszán fontos integrációs jelenségek segítik a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása által napirendre tűzött követelmények megvalósítását. KUCSERA SZILÁRD A Dun. Streda-1 Mezőgazdasági ** Igazgatóság vezető szakemberei a CSKP XIV. pártkongresszus irányelveinek értelmében célul tűzték a mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-állományának mennyiségi és minőségi javítását. Tóth Tamás mérnök, a járási Fajtanemesítő Központ vezetője arról tájékoztatott, hogy milyen intézkedéseket tettek e feladatok teljesítése érdekében. Többek között elmondotta, hogy a járás területén fajtanemesítéssel 1973 6\a foglalkoznak intenzívebben. Keresztezésre főleg a fekete- és a vöröstarka fajta szarvasmarhát használják mert ezek kitűnő tejelők. A fekete-tarkánál a vérarány 82,5 százalék, mig a vöröstarkánál ban. Ezek a mezőgazdasági üzemek kiváló eredményeikkel jelentősen hozzájárultak a Dun. Streda-i járás tej- és hústermelésének dinamikus fejlődéséhez. A járás mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt időszakban 12 285 darab szarvasmarhát feketetarkával és 8000 db-ot vöröstarka fajtával kereszteztek. Mindkét esetben a továbbtenyésztésre szánt üszők 17—18 hónapos korukra megtermékenyítésre alkalmasak, de sajnos, több gazdaságban erre nem fordítanak kellő figyelmet. Az ivarérett üszőket csak 19—20 hónapos korukban fedeztetik be, ennek következtében eltolódik a vemhességi időszak. Az említett keresztezés révén könyabban, hogy így a teheneknél a harmadik és a negyedik laktáció után csökkenni fog a selejtezési százalékarány, ugyanakkor a fiatal üszők elérik az 570—800 kg-os élősúlyt. A vöröstarka fajta keresztezésére fajtatiszta szlováktarka szarvasmarha bikáit használják. Ezt a fajtát azért is kell fenntartani, hogy így biztosítani tudják a további keresztezéshez szükséges alapanyagot. A szlováktarka nemesített utódainál a testrámát 130—140 centiméterre fejlesztik. A kitűzött feladatok mellett el kell érni tehenenként a négyezer literes évi fejési átlagot 3,9—3,4 százalékos zsírtartalommal. A Hrasticei és a Értékes és eredményes munkát végeznek 37,5 százalék. A főhangsúlyt a tejtermelés fokozásán kívül a nagyobb testráma, az erős és jó izomzat kialakítására fordítják. A vöröstarka fajtánál a pontos és szakszerű takarmányozással elérik az 1,0—1,20 kg-os napi súlygyarapodást, a feketetarkánál ez 0,90 —1,0 kg között mozog. Л hasznosság javítása érdekében a Nový Zivot-1 (illésházai), a Hrasticei (nagymagyari), a Trhové Mýto-1 (vásárúti), valamint a Hubicei (gombai) Efsz-ek állattenyésztésében igen értékes és eredményes munkát végeznek. Az apaállatok tenyészértékének megfelelően a pároztatásl nyilvántartás alapján a vörös- és a feketetarka keresztezéséből származó bizonvos egyedeknél 6000—10 000 literes évi fejési átlagot is kimutattak. Ugyancsak „derekas“ munkát végeznek a nemesítés, a hasznosság fokozása érdekében a Michal na Ostr.-i (mihályfai), a Šamoríni Efsz-ben, valamint a Calovoi (nagymegyeri) szarvasmarha-hizlaldányebb testsúlyú borjak születnek, de négyhónapos korban elérik a kívánt súlyt. Tóth elvtárs szerint a hasznosság növelése érdekében a járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói továbbra is igényes és fontos feladatuknak tartják a szarvasmarha nemesítését, illetve keresztezését. Tenyésztési és nemesítési eredményeik azt mutatják, hogy tovább kell folytatni a nemesítést, figyelembe véve a helyi adottságokat, körülményeket és az eddigi tapasztalatokat. Ennek megfelelően a vöröstarka tenyésztésével Alsócsallóköz, míg a feketetarka tenyésztésével Felsőcsallóköz gazdaságai foglalkoznak. A nemesítésben döntő tényező a tenyészbika haszontulajdonságainak bírálása, mivel az öröklődő-képesség jelentősége nagy. Ezért a tenyészbikákat szigorú ellenőrzés alá vetik. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet szentelnek a továbbtenyésztésre szánt üszők kiválasztására. Bíznak Nový Zivot-1 Efsz-ben ezt már elérték. Jelenleg azokban a gazdaságokban is végeznek keresztezéseket, ahol ennek megkezdése előtt a tejtermelés járási átlag alatt volt. Az illetékes szervek nagyra értékelik azokat a gazdaságokat, amelyekben a keresztezés eredményeként jelentősen emelkedett a tejtermelés. Ellenben a közeljövőben azokat a gazdaságokat, amelyekben a keresztezés ellenére sem javult a tejhasznosság, kizárják a keresztezés) programból, mert a nemesítési és keresztezés! munkák főként mennyiségi és minőségi tulajdonságok átöröklését célozák. A kitűzött cél megvalósítása érdekében a mezőgazdasági üzemek állattenyésztői az eddigieknél még szorosabb kapcsolatot kell, hogy teremtsenek a fajtanemesítő központ szakembereivel, mert a hasznos és jő tanácsok alapul szolgálnak a hasznosság növeléséhez. Krascsenics Géza életmódunk megváltozott, “ nem végzünk annyi fizikai munkát, mint évekkel ezelőtt, ugyanakkor megőriztük táplálkozási szokásainkat, amelyek akkor alakultak ki, amikor még sokkal több fizikai munkát végeztünk. Szervezetünk nem használja fel energiatermelésre a fölösleges táplálékot, hanem felhalmozza azt. így hízunk! A minap a Kráľ. Chlmec-i tejüzembe látogattunk, ahol azt szerettük volna megtudni, hogy Bodrogközben milyen a tejfogyasztás. Sajnos, a kérdésre nem kaptunk választ. Azt azonban megtudtuk, hogy milyen tejet árusítanak műanyag-zacskóban. A termelőktől begyújtott 3,5 százalék zsírt tartalmazó tejet a tejüzemben pasztörizálják. Kezeléssel a tejből kiölik a netán benne előforduló, szervezetünkre ártalmas mikróbákat. A tej további útja a fölözőgép, s ez a zsírtartalmát 2 százalékkereskedelem felülvizsgálná a tejet árusító üzletek hűtőkapacitását és időben megtenné a szükséges intézkedéseket, ezzel sok kellemetlenséget elkerülhetne. A Bodrogköz tejellátásával összefüggésben megtudtuk, hogy a kereskedelem részéről sok a javítani való. A falusi üzletekben még mindig kevés a tej és a tejtermék. Meggyőződtünk róla, hogy reggel nyolc óra tájban tej csak néhol kapható. Ezzel kapcsolatban a tejüzem kereskedelmi osztályának vezetője, Kanda Ferenc mérnök a következőket mondotta: — Naponta több mint 30 ezer liter tejet vásárolunk fel. Lényegesen többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Kétféle tejet és 9 féle tejterméket hozunk forgalomba, jól tudjuk, hogy az üzletekben kevés a tej, azonban ml a kereskedelem igénye szerint szállítjuk a megrendelt mennyiségű tejet és tejterméket.' Fogyatékosságok a tejellátásban ra egalizálja. Innen rozsdamentes acélból készült tartályokba kerül. A csővezetékek is ilyen anyagból vannak. A napi munka befejezése után az egész berendezést fertőtlenítik. Következő munkafázis a tej csomagolása. A régi, kézi munkát igénylő kis gép helyett nagy termelékenységű csomagoló gépet állítottak be, melynek az a legfőbb „erénye“, hogy higénikusabbá teszi a tej kezelést. A tartályokból a tej zárt csőrendszeren keresztül kerül a zacskókba. Még a környező levegővel sem érintkezik. A zacskózott tejet a hűtőkamrában 38 C fokon tárolják, majd a kora reggeli órákban az üzletekbe szállítják. A trebiSovi járásban tej, tejföl, vaj és más termékekből az 1974-es évvel szemben tavaly 107,4 százalékot mutatott az index. A szép fejlődés dicséretére válik a kereskedelemnek, de az már nem, hogy a meleg nyári napokon többször megsavanyodott a tej és a tejtermék. — Sajnos, valóban igaz, hogy a múltban az Uzeletekben gyakran megsavanyodott a tej, amiért minket hibáztattak — magyarázza Lakatos Edit, a tejüzem ökonómusa. — Pedig a tej és a tejtermékek megsavanyodásáért a kereskedelem a hibás. Mi 97 üzletet látunk el tejjel és tejtermékkel. Sajnos, a kereskedelemnek nincs elég hűtőfelülete ahhoz, hogy a tejet kellő hőmérsékleten tárolja. Sok üzletben az általunk szállított tej — legyen bármilyen meleg a pult mellett áll, kitéve a perzselő hőmérséklet hatásának, így nem csoda, ha megsavanyodik. Ha azonban a tejet hideg helyen tartanák, még másnap is „édes“ maradna. Az a vásárló, akinek reggel nincs ideje megvenni a friss tejet, a délutáni órákban arra kényszerül, hogy esetleg megsavanyodva vigye azt haza. Ismét beköszöntött a melegebb idő! Helyes volna, ha a Á boltokat járva észleltük, hogy az üzletvezetők „előfizetéses“ módszert vezettek be. Tehát csak annyi tejet rendelnek, amennyit biztosan eladnak. Az alkalmi vevő, Így nem kaphat tejet! Olyan község is akad, ahol hetente csupán kétszer árusítanak tejet. Pedig Lakatos Edit, a tejüzem ökonómusa azt is megjegyezte, hogy naponta kétszer is szállíthatnának az üzletekbe tejet, ha azt valaki igényelné. Naponta több mint 10 ezer zacskóval szállítanak az üzletekbe tejet. Az iskolák azonban sokalják a literes zacskós tejet. Így több iskolába nem jnt el a tej. Nem lehetne 3 dec is zacskóban forgalomba hozni az iskolás gyerekek számára a tejet? — érdeklődtem Kanda Ferenctől, a tejüzem kereskedelmi osztályának vezetőjétől. — Az iskolák részéről olyan kicsi a megrendelés, hogy a 3 decis csomagolás nem kifizetődő, mivel új gépet kellene vásárolnunk. Az igényeket azonban kielégíthetjük, mert üvegekben eljuttatjuk a kívánt mennyiségű tejet az iskolákba. Jövőbeni tervünk, hogy a zacskós tejet a kívánt csomagolási nagyságban juttassuk el a fogyasztókhoz. A kereskedelem azzal is segíthetne a fogyasztókon, ha keresztül vinné a tejüzem azon szándékát, hogy a nagyobb községekben és a városokban speciális üzletet nyisson a tej és a tejtermékek árusítására, ahol a nap minden órájában friss tejet, tejfölt, tejszínt, joghurtot, vajat, fagylaltot kaphatnának. Olyan üzletről van szó. ahol reggelizni, uzsonnázni is lehetne, ahol a tejüzem forgalomba hozná azokat a termékeket is, amelyeknek gyártására lehetősége kínálkozna, mint például a zsírtalanított tejből készített üdítő italokat stb. Illés Bertalan
