Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-15 / 19. szám

197B. május 15. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Д Šoporňal Efsz kezdetben a járás gyengébb szövetkeze­tei között szerepelt. Nehézségek­kel küszködött, a gazdasági udvar építésében is elmaradt más szövet­kezetek mögött. A šoporňai Jozef Gála, aki akkoriban a mezőgazda­­sági iskola tangazdaságában dol­gozott, ismerte a helyzetet, mégis íigv határozott 1951-ben, hogy be­lép a szövetkezetbe. Jozef Gála egy évig a szövetke­zet zootechnikusának teendőit lát­ta el. Hamarosan felfigyeltek az akkor 30 éves fiatalemberre s meg­választották szövetkezett elnöknek. Vezetésével ú] élet kezdődött a szövetkezetben. Más lett a tagság viszonya az efsz-hez, lavult a mun­kaszervezés, erősödni kezdett a szövetkezet, nőttek a hektárhoza­mok, sőt, az állattenyséztésben is jelentkeztek az eredmények. A szövetkezet átlagos búzahoza­ma hektáronkint csak 23 mázsa volt, öt évvel később már elérte a 30,1 mázsát, s 1970-ben már 39,2 mázsás hozammal büszkélkedhet­tek. Tavaly elérték a 46,2 mázsát. Főként a kukoricatermelésében voltak kiváló eredményeik: az I960, évi átlagos 28 és fél mázsás hozamot 1970-ben több mint 40 mázsára emelték, tavaly pedig 509 A Szocialista Munka Hőse ják egyenesen a földekre. A szö­vetkezet ún. stabilizációs kölcsö­nöket folyósít tagjainak családi házak építésére. Az idén két négy­lakásos házat építtet tagjainak. Az idén a ČSKP XV. kongresszu­sának tiszteletére vállalták, hogy a mezőgazdasági termelést terven felül 1 millió 460 ezer korona ér­tékben növelik. Nem véletlen eredmények, öntu­datos munka gyümölcsei. Nem fe­ledkezhetünk meg a „dolgok moz­gatójáról“, Jozef Gala szövetkezeti elnökről sem, akinek Gustáv Husák köztársasági elnök, május elseje küszöbén átnyújtotta a Szocialista Munka Hőse állami kitüntetést. Krajcsovics Ferdinand hektáron elérték a 95,55 mázsás átlagos hektárhozamot. Ezzel az eredménnyel nemcsak járási, ha­nem szlovákiai viszonylatban is a legjobbak közé sorakoztak fel. Évelő takarmánynövényekből 103 mázsás hozamot is elértek, (hektá­ronként, szárazanyagban számít­va). A szövetkezet hazánk legna­gyobb csemegepaprika-termelője. Évente 180—190 hektáron termesz­tenek paprikát. Többször voltak tapasztalatcserén a szegedi vagy a kalocsai szövetkezetben. A szövet­kezet szárítójában szárítják a pap­rikát, melyet aztán a Nové Zámky-i (érsekújvári) vagy a patai Slovlik üzemnek adnak el feldolgozásra. Mi a titka a kukoricatermesztési sikereiknek? František Kolesár oki. mérnök vezetésével 47 tagú ésszerűsítő brigád gondjaira bízták a fontos terményt. A brigádot a szövetkezet agronómusa, a trakto­rosok. a gépjavító műhely legjobb dolgozói és a kukoricaföldeken dolgozó növénytermesztők alkot­ják. A brigád állandó kapcsolat­ban van a Trnavai Kukoricater­mesztési Kísérleti Állomással és a Bratislavai Öntözési Kutatóintézet­tel. A sávos öntözőkön kívül tavaly már olyán öntöző berendezéssel kísérleteztek, amely 400 méteres körzetben ontja a vizet. A szövetkezet az állattenyésztés­ben sem marad el. Eredményei na­gyobbak a járási átlagnál. Az ál­lattenyésztésben főként a pulyka­tenyésztésre szakosítottak. Tavaly 34 ezer pulykát adtak el, rövidesen évi 70 ezer darabot kívánnak ér­tékesíteni. A 3600 hektáros szövetkezetben 14 agrármérnök gondoskodik a ter­melés állandó növeléséről. Magas színvonalú gondoskodás történik a szövetkezet tagjairól. Egész éven át étkezhetnek a szö­vetkezeti étteremben, étlap szerint rendelhetnek. Az ebédet, ugyan­csak megrendelés szerint, kihord-Rászolgáltakaz elismerésre Nem először járt itt Hraničná pri Hornádom-on párt- és kormánykül­döttség, hiszen ez a közös gazdaság már többször részesült magas kor­mánykitüntetésben. Többek között a Munka-érdemrend tulajdonosa. Ünnep ez a nap a hraničnaiak számára. Nemcsak a a vendégek miatt, hanem azért is, mert most 27 éve alakult meg a községben a közös gazdaság s nem utolsósorban azért is, mert a három éve egyesült két község — Kehnec és Milhošt népe nem csaló­dott. Zsúfolt a szövetkezet klubhelysége. Az első sorban foglalt helyett Juhász Ilona, aki a Nemzetközi Nőnap alkal­mából az elnöki palota vendége volt. Ez a derék asszony a marhahiztaldá­­ban dolgozik; jó eredményeinek kö­szönhette, hogy Kezet foghatott Husák ' etvtárssal. Sokan szorongtak á folyosón, akik később érkeztek, azoknak már nem jutott ülőhely. Fiatalok, idősek, fiúk, lányok kipirult arccal hallgatják Tóth Imre ünnepi beszédét, aki az első pil­lanattól a szövetkezetben dolgozik, immár huszonkét éve elnökösködik. Zömök, derék, őszinte ember.- Fekete haja közben megfehéredett és jócskán megritkult. Sok jóban és rosszban volt már része, hiszen az elnöki tisztsége mellett számos társadalmi tisztséget is. betöltött, sokáig volt a SZNT kép­viselője és a kerületi és járási párt­­bizottság tagja. A reá bízott feladato­kat mindig becsületesen elvégezte. Szépen, tagoltan beszél. Ilyeneket mond: táblásítás, szakosítás, kooperá­ció, hibridek. Pedig valakimor ő is egy volt a községbeli parasztemberek közül. — Az itteni rossz talajon — mondja — csak korszerű technikával lehet megközelíteni az országot átla­got. — Aztán a fajtaösszehasonlítő kísérletekről szól, a gépi betakarítás­ról. Ez már nagyüzem. Olyan, ahol is­merős kifejezés az intenzív növény­­védelem, a vegyszeres gyomirtás, a szakszerűség, a munkaszervezés. Nem csoda, hogv öt év után újból kiváló lett a közös gazdaság. Szól a beszámoló a szakosított ál­­lattenyésztésől, a korszerű növényter­mesztésről és gépesítésről. A község veterán kommunistája, a szövetkezet alapító tagja, a közös gazdaság első elnöke a 7b éves Szem ко Gvörgv mellettem ül és magvaráz­za. hogv ín nár lóval 300 sertésyel'os 100 tehénnel kezdték a közös gazdál­kodást és ma a szövetkezetnek 1057 szarvasmarhája, 765 sertése és több mint 20 erőgépe van. Emberközpontú az ünnepi beszámo­ló..Amikor a gépesítésről szól, dicséri a szerelőket, a traktorosokat. Kéri a tagságot, becsüljék meg őket jobban. Azzal folytatja: tanulniuk kell, s köny­­nyíteni az emberi munkát. A fiatalo­kat itt kell tartani, mégpedig állandó munkával, megfelelő keresettel, to­vábbképzéssel — egyszóval gondos­kodással, mert az öregek helyét nekik kell elfoglalniuk. A szövetkezet veze­tősége mindent megtesz, hogy a fia­talok jól érezzék magukat. Öt lakás­egységet már felépítettek, most újabb hat lakásegység épül. Amikor a szocialista brigádmozgalom kerül szóba, hátulról egy középkorú ember azt súgja, hogy náluk a gépe­sítésben csak az lehet ilyen brigád tagja, aki nem iszákos és a munkából nem hiányzik. A brigádtagnak ismer­nie kell az elért eredményeket, hogy azokat tudja összehasonlítani a 15—25 évvel korábbiakkal. Vajon emlékszik-e még rá valaki? Pataky Gyula fejbólin­­tással felel, hogy igen. Elhiszem neki, hiszen ő 1951-től agronómus a közös gazdaságban. Sorolja is, hogy például a búza hektáronként 10, jó esetben 15 mázsái adott. Most 50 mázsát ad. A kukorica 20—25 mázsát termett ak­kor, tavaly 60,40 mázsát. Cukorrépá­ból alig 300 mázsát takarítottak be hektáronként, az utóbbi években több mint 600 mázsát és mennyivel köny­­nyebb munkával! Aki titkot vagy különleges szeren­csét keres a Hraničnál Efsz eredmé­nyei mögött, eleve csalódik. A hranič­­náiak jómódú emberekké váltak a szövetkezetben. Iván István mérnöknek, a szövetke­zet zootecbn'kusának is van mivel dicsekednie, hiszen már 1973-ban 3600 literes évi fejésállagnál tartot­tak. És ezt nem kevesebb, mint 470 tehéntől érték el. Ebben a szövetke­zetben 100 hektár mezőgazdasági föld­területre 80 szarvasmarha jut, amiből 38 a fejőstehén. Egy hektár földterü­letre 1000 liter tejet, 220 kiló marha­húst és 90 kiló sertéshúst termeltek az elmúlt évben. Ugyanakkor dicsére­tére válik a szövetkezetnek, hogy az előirányzott, abrakfogyasztási normát minden szakaszon betartják. Arra kér a zootechnikus, hogy dicsérjem meg Jámbor András brigádvezetőt, akinek brigádja tavaly 3650 literes fejésátla­­got elérve, megkapta a büszke cím bronz fokozatát Szívesen teszem, de megdicsérem Szilvási István, Iván Gé­za, Hucko István, Szekeres János és Macej István gondozókat is, akik szin­tén hozzájárultak a szép eredmények eléréséhez. Ha már itt tartok nem szabad megfeledkeznem Pataky István és Juhász Ilona hizőinarha gondozók­ról, Majaros János és Sándor János hízósertés-gondozókról. Kalapos Ist­ván és Sándor Jolán anyakoca-gondo­zókról sem, mert valamenyien egv célért, a szebb eredményért dolgoztak. Janovia miniszter etvtárs kér szót. Azzal kezdi, örül, hogy eljöhetett er­re a tájra és átadhatja a szövetkezet 120 állandó tagjának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, vala­mint a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottságának vörös zászlaját, amelyet a hraničnái szövet­kezet kiérdemelten nyert el. A teremben nagyon nagv a csend. Látszik, a miniszter ismeri az embe­reket. Arról beszél, mdja, hogy az igazi vita a közös életéről nem itt, az ünnepi gyűlésen, hanem a földeken, az utcán, a porták előtt, a lakásokban folyik. Az a fontos — mondta —, hogy gondosan megbeszéljék mindazokat a Az ünnepi közgyűlés résztvevőinek egy része. (A szerző felvételei.) Janovia elvtárs átadja a szövetkezet elnökének a vöröszászlót. feladatokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusának határozata a mező­­gazdaságra ró. Az ország sorsával kapcsolja össze Hraničná sorsát, a munkások boldogu­lásával az itteni parasztokét. Kitárul­koznak a szövetkezeti klub falai kö­zött az országos gondok. Szóba kerül a gépesítés, a fejlesztés és a fogyasz­tás helyes aránya. Az is, milyen le­gyen a következő öt és tizenöt esz­tendőben a szocialista társadalmunk. Milyen legyen ilyen országban a kor­szerű mezőgazdaság? Olyan kérdéseket boncolgat, milyen legyen például a mezőgazdaságban az optimális üzemnagyság, hogy az meg­feleljen a jövőnek, a minden munkára képes óriási erőgépek igényeinek. Mint elhangzott, a tagság életkora Takarmánybetakarílás előtt • TÖBBSZAZ HEKTAR LEGELŐ ÉS RÉT VlZ ALATT • JÚ MUNKASZERVEZÉS A Lučeneci Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra azzal a céllal láto­gattunk el, hogy pontos képet kapjunk a károkról és kiküszöbölé­sükről. . — Manapság, araikor a takarmánykészlet növelése állandó téma a mezőgazdaságban, elszomorító tény, hogy az Ipoly ez évben is sokszáz hektárnyi legelőt, rétet tett tönkre. Mekkora járásunkban az elárasz­tott terület, mit tesznek a takarmánypótlás érdekében? Hogyan ké­szülnek a takarmány-betakarításra? — érdeklődtem Vyletel Pavol mérnöktől, a jmi igazgatóhelyettesétől. — járásunk területén mintegy 3800 hektárnyi rét és 540 hektár legelő van. Sajnos, előreláthatóan több mint 2100 hektárnyi terület­ről egyáltalán nem takaríthatjuk be a szénát. Ezen kívül 800 hektá­ron a talajvíz tette tönkre a szénatermést. Komoly számok ezek. Már évek óta folyamatban van az Ipoly szabályozása. Nemrég fejeztünk be egy 14,5 kilométeres szakaszt Rapovce és Kalonda között, a talaj­víz miatt azonban ezt a területet sem használhatjuk ki az idén. Üjabb hat kilométeres szakasz szabályozásához kezdtünk, tehát minden tőlünk telhetőt megteszünk a vízkárok csökkentése érdekében. A ke­rületi nemzeti bizottság azonban sajnos, csak a folyó jobboldalán engedi meg, hogy töltéseket emeljünk, holott a baloldalon vannak a leghasznosabb területeink, ahol — ha nem fenyegetne árvíz — 60— 80 mázsányi száraz termést is betakríthatnánk hektáronként. Elgondolkoztató intézkedés ez, amely bizonyára rövid időn belül megvalósul, hisz elsősorban népgazdasági érdek, hogy ne legyen állandóan téma az Ipoly-szabályozása, hogy véget vessenek az ár­vizeknek, a kihasználatlan földterületek végre hasznossá, termővé váljanak. — Nehézségeink vannak, de bátran állíthatom, hogy a takarmány­betakarítást alaposan megszerveztük — folytatta Vyletel elvtárs. — Termőterületeinket a legmesszebbmenőkig kihasználjuk, hogy így is ellensúlyozzuk az árvíz okozta takarmányveszteségeinket. — A betakarítást és konzerválást 40 komplex gépesített csoport végzi. A csoportok élén szakavatott emberek, agronómusok, gépesftők állának. Megállás nélkül folyik majd a munka, három, esetleg négv kaszáláson keresztül. A fő munkálatok idejére szocialista munkaver-Isenyt hirdetünk. A dolgozók eredményeit mennyiség és a minőség szerint értékeljük. Vonatkozik ez a betakarított takarmány konzer­válására is. Minőségét vegyi úton ellenőrzizzük. — Az olyan területeken, ahol nem vethetünk be gépeket, kézi erő­vel végezzük majd a munkát. Ebben természetesen nemcsak a szö­vetkezeti tagok segítenek, hanem az ipari üzemek dolgozói, a fiata­lok is részt vesznek a munkában. Júniusban például 45, júliusban pedig 75 SZISZ-tag áll rendelkezésünkre. Bizonyára jó munkát vé­geznek majd, hiszen tettrekészségüket, ügybuzgalmukat már bizonyí­tották az elmúlt években. — A szárítást, vagyis a takarmányliszt készítését is tervszerűen végzik. A Holiüai Efsz-ben szárítják majd a betakarított takarmány egy részét. Megállapíthatjuk tehát, hogy a járás mezőgazdái jól felkészültek a betakarításra. Terveiket bizonyára valóra is váltják. És ha nem termelhetnek többel, az nemcsak tőlük függ. Bízunk benne, hogy idővel az Ipoly kérdése is megoldódik. Persze az illetékes szervek is nagyobb körültekintést, igyekezetei tanúsíthatnának ez ügyben. Barak László itt is magas. A jövő útja a gépesítés, a korszerű technika. Ebben teljes az egyetértés a hallgatóság és szónok között. De abban is, amit ezután mond: még fontosabb az ember. Nos, ebben a szövetkezetben messzeme­nően gondoskodnak a dolgozókról. Üzemi konyha, öltöző, melegvizes zu­hanyozó ál) a dolgozók rendelkezésé­re. Üdülés, gyógykezelés, rendszeres szabadság' már természetessé vált. Janovic elvtárs felszólalása után átadta Tóth elvtársnak a vörös ván­dorzászlót és Csirip Jánosnak, a gép­javító szocialista brigád vezetőjének a CSKP XV. kongresszusának brigádja megtisztelő címet, amely a košicel járásban páratlan kitüntetésnek szá­mít. Illés Bertalan 4

Next

/
Thumbnails
Contents