Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 8 14 MgELTE ERE ?? Tavaly Szlovákia mezőgazdasági üzemei 383 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából, vagyis az 1974-es évi eredménnyel szemben ötvenegy mázsával kevesebbet. A felmérések azt bizonyítják, hogy a cukorrépatermesztésben is vannak tartalékok, termelés-fejlesztési lehetőségek. Az agrotechnikai határidő pontos betartásán kívül nagy jelentősége van az azonos feltételek közt gazdálkodó, de eltérő termelési eredményt elérő mezőgazdasági üzemek termés-kiegyenlítésének, amint azt a CSKP KB és az SZLKP KB műit évi októberi plénuma is hangsúlyozta. Л Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás két szövetkezetének, — Dolný Bar (Albár) és a Padáft (Padfiny) — cukorrépa termesztéséről szeretném megjegyezni, hogy a múlt éven mindkét gazdaságban jobb eredményt értek el a járási átlagnál, ám évek óta lényeges különbség tapasztalható a két szövetkezet cukorrépatermesztésében. A Dolný Bar-i szövetkezet talajainak mintegy ötven százaléka kavicsos, homokos és a talaj termő rétege alig éri el a 11—15 cm I. A cukorrépatermesztést az is hátrányosan befolyásolja, hogy a szemes kukoricát már hét éve monokultúrában termesztik, fgy a vetésforgóban a szántóterületnek mintegy huszonkét százaléka nem jöhet számításba, holott ez a terület a legjobb összetételű. A cukorrépa termesztése tekintetében a CSKP két kongresszusa közti időszakban pozitív itt a fejlődés. Míg 1970-ben hatvan hektár területen termesztették a cukorrépát és 477 mázsás hektárhozamot értek el, addig a múlt évben 102,5 hektár területen, vagyis a szántóterület 10,5 százalékán 530 mázsás volt a hektárhozam, örvendetes, hogy az utóbbi nyolc évben nem értek el kisebb átlagot 450 mázsánál és az ötödik ötéves tervidőszakban túlszárnyalták az 500 mázsás hektárhozamot! Arról, hogy a tagságnak milyen viszonya van a cukorrépatermesztésbez 1973-ban győződhettek meg legjobban. Akkor nyolcvan hektár volt a tervfeladat, azonban ezt a területet további húsz hektárral bővítették, gondolva a feldolgozó ipar nyersanyaggal való jobb ellátására és állataik takarmányszükségletének jobb fedezésére! A szövetkezetben kellő figyelmet fordítanak az elövetemények megválasztásának. Évek óta két gabona közé vetik a cukorrépát, vagyis ez egyik évben feltört lucerna után őszi búzát vetnek, majd ezután kerül a talajba a cukorrépa. így a lucerna után még fennmaradó tápanyagok legjobb kihasználására törekednek! Ilyen talajon háromszáz, a többire azonban négyszáz mázsa istállótrágyát adnak. Tarlóhántás helyett inkább a nehéz szovjet tárcsákat alkalmazzák. Ezekkel nemcsak a gyommagvak kelését gyorsítják, hanem a tarlómaradványok gyorsabb felbomlását is elősegítik. Az istállótrágyát, valamint a foszfor és a kálium trágyák kétharmadát a 18— 22 cm-es középszántással dolgozzák a talajba. Legkésőbb október 20-ig elvégzik a speciális mélyszántást 32— 35 cm mélységi, mert a későbbi szántásban lassú a biológiai élet, s a talaj beérése sem tökéletes. Aztán simítóvai zárják a talajt, mégpedig azért, hogy tavasszal a műtrágyákkal nagyobb hatást érjenek el. A foszfor- és a káli trágyák egyharmadát és a nitrogén 80 százalékát kombinátorral dolgozzák a talajba. A nitrogén műtrágyák megmaradó húsz százalékát május vége felé fejtrágyaként alkalmazzák. Átlagban hektáronként 430 kg hatóanyagot (130 kg N, 90 kg P és 210 kg K) juttatnak a talajba. A műtrágyákat a talaj tápanyag-telítettsége szerint adagolják. Ebben a bratislavai UKSUP segíti őket. Vetés előtt hektáronként a gyomok ellen a PYRAMIN vagy BUREX készítmény öt kg-os adagját használják. A magágy lehető legjobb előkészítése érdekében nehéz hengert és fogast alkalmaznak. Fogasolt talajba vetik a cukorrépát, mert tapasztalat szerint ez gyorsítja a kelést, a vihartól megvédi a zsenge növényt, s a könnyű talajon kisebb károk keletkeznek. A cukorrépát tiszenkétsoros vetőgéppel vetik. A Dobrovická „A“ fajtát termesztik, mert ez a Slovmona „H“val szemben jobb csiraképességű, egyenletes növésű és jól megfelel a gépi betakarítás feltételeinek. Figyelmet fordítanak a répa hektáronkénti egyedszáma betartására is. A múlt évben pl. 93 ezer tőszámot értek el hektáronként, s a cukortartalom 13,5—14 százalék közt váltakozott! Az agrotechnikai határidő betartása és a termesztés során szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a több mint 80 ezer hektáronkénti egyedszám elérését. A cukorrépa vetés utáni munkálata sarabolásból, kézi egyelésből, fejtrágyázásból és a levéltetvek elleni védekezésből (0,5 százalékos INTRATION készítménnyel) áll. Ezek közül a legnagyobb figyelmet az egyelésre fordítják, mert ez teszi lehetővé a hektáronkénti egyedszám betartását. Minden parcelláért a vezetőség valamely tagja felel a talajelőkészítéstől a betakarításig. Ügyelnek az agrotechnikai határidő betartására és egyebekre. A minőségi munka végzése s a tervezett feladatok túlteljesítése érdekében munkaversenyt szerveznek. Tavaly pl. 90 ezer korona prémiumot fizettek a legjobb eredményeket elérő dolgozóknak. A cukorrépa vetésterületének mintegy hatvan-hetven százalékát öntözik. A betakarítást háromsoros karajoző és kiszántó gépekkel végezték. A múlt évben egy mázsa cukorrépa önköltsége 17,1 koronát tett ki. (ól hasznosítják a cukorgyártás melléktermékeit is. A leveles répafejei föld felejti rakványokban tartósítják tisztán, vagy szalmával, kukoricaszárral vegyítve stb. Idén száz hektáron vetettek cukorrépát. A munkafolyamatokat a talajelőkészítéstől a vetésig következetesen, felelősségteljesen végezték, így a hatszáz mázsás hektárhozam elérésére is megvannak a feltételek. A szövetkezetben a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a fő figyelmet a cukorrépa hektárhozamának a növelésére fordítják. Bogyai Ignác, a szövetkezet elnöke bízik abban, hogy az igényes feladatokat teljesíthetik. A p a d á n i szövetkezetben a cukorrépa vetésterülete és hektárhozama kezdettől fogva kevesebb volt, mint a Dolný Bar-iban, holott földterületük, éghajlati és talajtani feltételeik majdnem azonosak. 1970-ben 42 hektár területen termesztették a cukorrépát és' 464 mázsás hektárhozamot értek el. A közben egyesített szövetkezetben tavaly 82 hektáron termesztették a cukorrépát és 420,5 mázsás termést takarítottak be. Az 1970 es évtől kezdve a szövetkezetben ingadozott a termésátlag. Még egyszer sem sikerült elérniük az 500 mázsás hektárhozamot! Az előveteményeket nem minden évben választották meg helyesen, mert a talajok többsége tőzeges, mély fekvésű és ezek nem teljesen megfelelőek a cukorrépa termesztésére. Ilyen okból a múlt évben tizenkét hektáron termesztettek cukorrépát répa után s ott csak 240 mázsás hozamot értek el hektáronként! Egyébként őszi búza után vetik a cukorrépát. A talajelőkészítés nagyjából megegyezik a Dolný Bar i szövetkezetével. Hektáronként 400 mázsa istállőtrágyát adnak és eltérő az ipari trágyák alkalmazása is. A foszfor- és a káliumműtrágyák kétharmadát és a nitrogén egyharmadát a mélyszántás előtt juttatják a talajba. A nitrogén műtrágyák további egyharmadát egyelés, a hátramaradó részt pedig a második sarabulás után fejtrágyaként alkalmazzák. Általában 420 kg NPK hatóanyagot (130 kg N, 80 kg P és 210 kg K) juttatnak a talajba. A simítózást tavasszal végezték. Tavaly a vetést SPC—6-os vetőgépekke] végezték, ami nem vált be teljes mértékben. Gyengébb csíraképesésgű magot vetettek, s a vegyszer csak a vetésterület 80 százalékára volt elegendő. Az említett okok nagyban befolyásolták, hogy a cukorépa hektáronkénti egyedszáma mindössze B7 ezer darab lett és kevés volt a cukortartalom is. Vetés után kétszer saráboltak és a Dobrovická „A“ fajta esetében szükség volt a kézi egyelésre is. A drótférgek ellen LIDENAL helyett DYFONATE 10—G, a bogarak és bolhák ellen WOFATOX, a levéltetvek ellen pedig BI 58 ЕС vagy INTRATION készít ménnyel védekeztek. Tavaly ötven hektáron öntöztek. A betakarítás szintén háromsoros karajoző és kiszántó gépekkel történt. A múlt évben csak egy gépsort használtak, mert nem kapták meg az Ígért második karajozót. Ennek következtében a betakarítás üteme is lassúbb volt. Problémát okozott a<c is, hogy a cukorgyár naponta csak mintegy tíz vagonnyi mennyiségű répát vásárolt fel a szövetkezettől, holott a gépek napi teljesítménye elérte a 15 vagont. Gyakran már 15 órakor leállították a gépeket! A szövetkezetben egy mázsa cukorrépát 19,93 korona költséggel termeltek. Az idén 68 hektáron vetettek Dobrovická „A“ és 12 hektáron Slovmona „H“ fajtát. Hektáronként 8—8 kg vetőmagot használtak a gyengébb csíraképesség végett. A talajelőkészítésnek, a vetésnek és a vegyszeres gyomirtásnak az idén nagyobb figyelmet fordítottak mint korábban. így megvan minden feltétel a jobb termés elérésére. A szövetkezet agronómusa. Karika Ferenc elvtárs bízik abban, hogy elérik az 500 mázsás hektárhozamot. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a padáni szövetkezet cukorrépa termesztési agrotechnikája eltér a Dolný Bar-i szövetkezetben évek óta meghonosult agrotechnikától. Reméljük, hogy Padánban a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hasonló eredményeket érjenek el, mint a szomszédban. BARA LÁSZLÓ Óvjuk a pillangósokat! ftrszágszerte köztudottá vált, hogy w szarvasmarha-állományunk részére mind mennyiségben, mind minőségben terimés takarmányokból, de elsősorban is lucernából és heréből ideális takarményalapot kell létesítenünk. Ezzel lehetővé válik az abrak takarékosság is. Amíg azonban eljutunk az ideális lucerna- vagy herekészletig sok problémával kell megküzdenünk, mert ezen takarmánynövényeknek meglehetősen sok a károsítója, melyek a hozamot is befolyásolják. Az általános kártevőkön kívül a lucerna gyökerét a lucernacincér lárvája, a lucernavándorpajzstetü, a lóhere gyökerét pedig a lóheregyőkércickánybogár károsítja. A legnagyobb kárt teszi a lucerna és a baltacin gyökerén a vlncellérbogár lárvája. Létezését a növény földalatti részeinek hervadása, sárgulása s az egész tő pusztulása bizonyítja. A megtámadott lucernás egyre ritkul és elgyomosodik. A feketés szürke ormányosbogarak a lucerna, lóhere, esetenként az árpa, a répa stb., földalatti részeit rágják és a szőlőkben is nagy kárt tehetnek. Ezek két évig fejlődnek, de röpülni nem tudnak. Nőstényeik tavasszal mintegy 400 tojást helyeznek a lucernás talajába, a gyökerek közé, ahol a lárcák áttelelnek, s a következő nyáron bábozódnak és bogarakká alakulnak, de a talajban maradva áttelelnek. Sok lárva esetén nagy a lucernás pusztulása. Négyzetméterenként 11—15 bogár, esetleg 6—10 lárva észlelése már erős fertőzésnek számít, de ennél jóval több lárvát is találhatunk négyzetméterenként. Védekezésre korán tavasszal, a fertőzött lucernák körül hasonló fogóárkot készíthetünk mint a répabogár ellen szoktunk. Végezhetünk hálózást is. esetleg csalétkeket készíthetünk a kártevők likvidálásához. A kártevők által erősen megtámadott, túlságosan kiritkult lucernásokat és heréseket a járási mezőgazdasági igazgatóságok illetékes szakembereinek a helyszíni vizsgálata és beleegyezése alapján idejében ki kell szántani és a megüresedett területre olyan egynyári takarmányt kell vetni, mely mennyiségre és minőségre a lehető legtöbbet nyújt a szarvasmarhaállományunk részére. —hai— Érdemes e a perzsa herét termeszteni? Az utóbbi években — főleg Csehországban — egyre nagyobb területen termesztik a nagy termésátlagot nyújtó egynyári perzsa herét, mely nagyon vízigényes takarmánynövény. Amenynyiben kedvezően csapadékos az időjárás, három növedéke megadja a 600 mázsát hektáronként. Száraz esztendőkben azonban a termesztéssel foglalkozó gazdaságok közül néhányan csalódtak a terméseredményben. Ezzel szemben azok a szövetkezetek és állami gazdaságok, melyek a perzsa here első kaszálását követően bőséges csapadékot kaptak, nagyon jó vízkészlettel rendelkező földekbe vetették, ott elégedettek voltak a hozamokkal. Szükséges azonban, hogy a perzsa herét megfelelő éghajlati és talajviszonyok közt termeljük, s ott maximális hozamot nyújthat állatállományunk ellátásához. Ezekkel a kérdésekkel a kutatók intenzíven foglalkoznak. (zn) Ukrajna mezőgazdasága Az USZSZK-ban öntözéssel legeredményesebben a következő növényeket termesztik: őszi búza, lucerna, kukorica, rizs, takarmány- és cukorrépa, szója, korai burgonya, paradicsom stb. Nagy jelentőségük van a köztes- és a tarlónövényeknek Is, melyek nagy mértékben emelik az egy hektár örttözött területre jutó jövedelmet. A vetésforgóba besorolt növények termesztését — öntözési feltételek mellett — a következő táblázat szemlélteti: Termés 1/ha Tiszta Jöv. ha Növény önt. térülném önt. (rubel) nem önt. terület önt. tér. terület Őszi búza 42,8 19 121 57 Kukorica 1 köztes) 359,0 — 75 — Szemes kukorica 72,4 19,8 189 43 Silókukorica 518,0 155,0 224 54 Hereszéna 135,0 25,0 380 66 Paradicsom 446,0 — 1400 — Cukorrépa 580,0 192,0 1038 13 Korai burgonya 127,0 — 1303 — Szója 22,0 — 470 — Azon gazdaságok, amelyek földjük többségét gabona és takarmánynövények termesztésére használják, az első helyet foglalják el. Olyan gazdaságokat, melyek a városok, konzervgyárak és fürdők közelében vannak, zöldség- és burgonya termesztésre, valamint állattenyésztésre szakosítják. A Fekete-tenger és a Szívás tó melletti gazdaságokban, valamint a Krim, Cherson és odesszai területeken rizst termelnek. A cukorgyárak közelében elterülő gazdaságok, és az Ingulecki öntözőrendszer körzetében cukorrépát és gabonát termelnek. A nagy hozamok elérésének fontos feltétele az öntözött talajok tényleges kihasználása szempontjából a helyes vetésforgó. Öntözési feltételek mellett a legjobb eiőveteménynek tartják a lucernát, a silókukoricát, a gabonaféléket és a hüvelyeseket. Több éves kísérlet és tapasztalat igazolta, hogy a helyes agrotechnikának legjobban a nyolc-tíz éves vetésforgó felel meg, mely dinamikus és nem zárja ki a változtatást. Jozef Rakovan mérnök, Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet A szójatermesztés öntözéses viszonyok közt. (A szerző felvétele.) A SZOVJET MEZŰGAZDASAG FEJLESZTÉSÉÉRT A mezőgazdaság kemizálása A különböző összetételű műtrágyák, növényvédő vegyszerek, a traktorok gumi abroncsai és egyebek — a mezőgazdaságban is hasznosítható műanyagok — mind a vegyipar és a petrokémiai ipar termékei. A szovjet nép gazdaságnak ez a két ipari termelési ágazata az utóbbi évek folyamán gyors ütemben fejlődött. A Szovjetunió Kommunista Pártjának népgazdaságfajlesztési irányelve —■ 1976 és 1980 közötti években — a vegyipar és a petrokémiai ipar intenzív fejlesztésével számol. Az ötéves tervidőszak folyamán az említett termelési ágazatok 60—65 százalékkal növelik termelésüket, főleg a munkatermelékenység fokozása által. A vegyipar termelési tervének előterében a műtrágyagyártás lényeges növelése szerepel. Már a kilencedik ötéves tervidőszakban is tapasztalható volt a műtrágya termelés növelése, mivel a 300 millió tonna műtrágya egy és félszeresét képezte a nyolcadik ötéves tervidőszak alatt termelt mennyiségnek.“ Ezek a sikerek — mondotta L. I. Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára — rendkívüli módon hozzájárulnak a szovjet nép életszínvonalának emelkedéséhez. A műtrágya termelésének további növelése a párt agrárpolitikájának fontos részét képezi, mivel ez az előfeltétele a mezőgazdasági termelés további növekedésének, a gabona és a többi kultúrnövény nagy hozamának. Nem véletlen tehát, bogy 1980-ban a vegyiparnak — 40 százalékos hatóanyag tartalommal — 143 millió tonna műtrágyát kell termelni, s ami e feladat igényességét még növeli — granulált kivitelezésben. Lényeges növekedés várható a növényvédő vegyszerek termelésében is. A személy- és я tehergépkocsik száma szüntelenül növekszik, s a földeken is mind több és több traktor s egyéb gép dolgozik. Abból a célból, hogy a gumi abroncs iránti növekvő igények kielégüljenek, a Szovjetunióban az említett áru termelését 1980 ig 35—40 száza lékkai növelik. APN/SÜTI
