Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-01 / 17. szám
1976. máju* í. SZABAD FÖLDMŰVES. A méhekkel való foglalkozás több észt, mint erőt igényel. Ezért tartam а méhekkel veié foglalkozást tudományos munkának. Az első fontos teendők közé tartozik az anyanevelés. Ennek több módja is van. Az egyiknél több. a másiknál pedig kevesebb észre van szükség. Sok méhésznek azonban ideje sincs arra, hogy méhanyákat neveljen. Ezért kénytelen azoktól rendelni anyákat, akik neveléssel foglakoznak. Sajnos, azonban ezek sem győzik kielégíteni az igényeket. Az anyanevelés a méhésznek a teendője. Hozzáértő anyanevelés nélkül jő eredménnyel méhészkedni szinte lehetetlen. Sok kellemetlenségtől. eredménytelen vergődéstől és sok veszteségtől kíméli meg magát az a méhész, aki ért az anyaneveléshez és rendelkezik tartalék-anyákkal. Anyanevelésre mindig a alkalmasak arra, hogy felhasználjam más kaptárban. Kerestem és találtam herefiasításos sejtet, abböl vágtam három tenyérnyi nagyságő darabot a a heresejtekre ragasztottam az anyabölcsőket. Az oda erősített anyabölcsőkkel a heresejtet a kifogott anyák kaptárainak a röpdeszkára tettem ügy, hogy az anyaböloső a kaptár kijárőja elé kerüljön s a kaptárból kiáramló hő melegítse. A sejtet a munkás méhek rögtün ellepték, melegítették. fijjel csomóban ültek rajta, s ezáltal megóvták a meghűléstől. A 3., 4. napon az anyabölcsőkból a fiatal anyák kikeltek és besétáltak a kaptárakra. Ott égy fogadták őket, mintha maguk nevelték volna. A próba kitünően sikerült. A legegyszerűbb anyanevelést a következőképpen végzem: Tónius 8-án a leváltásra szánt anyát kifogtam és 12-én a fedett anyaböicsőket felszámoltam. Az álcát kidobtam, a pempőt pedig kivettem. Azért szedtem le, mert azokban nagy munkás álca volt. Nyitott anyabölcsőkbő. (2—4-et) választottam, melyekben sok pemnő volt. A keret felső lécén meglegveztem. hol vannak elhelvezve. A többi anvabülcsőből az álcákat szintén kiszedtem, a pempőt össze-Az anyanevelésről legjobb tulajdonsággal rendelkező törzscsaládokat választom. Ilyen méhcsaládok minden méhészetben akadnak. A jé tulajdonságok közé tartozik a sikeres, a gyors és zavartalan tavaszi fejlődés, a szabályos fészekbeosztás, a szorgalmas, jó mézgyűjtő képesség, a kevésbé szúrós természet, valamint a jó egészség. Kezdetben iskolázott módszerrel neveltem auyákat. A szűz lépböl csíkokat vágtam fél napos álcákkal, minden harmadik álcát meghagytam, s a közbeeső kettőt szétnyomtam. E módszerről a szaklapokban mindenütt olvashatunk, ezért itt nem foglalkozom vele. Természetes módon nevelt anyákkal méhészkedem. Az alábbiak szerint nevelt anyákat nevezem természetesnek: A klválaszott törzscsaládoknak nem teszem fel a feles mézteret, hogy kényszeresem azokat anyabölcsők készítésére. A- mikor Iátok a here szűz sejteken 4—5 napos nyitott anyabölcsőket, az anyát bezárom 2 szitás kerettel egy keretre, olyanra, hogy legyen hová petéznie. Az anyát azért zárom szita alá, hogy nerajzzon, mert ha az anyabölcsőt a kilencedik napon befödik a méhek, akkor rajzás következik. Az anyát addig tartom zárva, ameddig az anvabölcsőket ott tartottam. Azok leszedése után a szitáskeretet leveszem, az anvát kiengedem vagy pedig kifogom. Egy anvabölcsőt bent hagyok és felteszem a költőtérre a mézkamrát. Az anvabölcsőket 13—IS nanos korukban anyanevelőkben, morajokban és olyan kaptárban hasznosítom, ahol szükség van anvéra. Csendes anvaválfáskor 3— 4 szén anyabölrsőt nevelnek a méhek. A néov anvabölc«öből hérmet a következőkében használok föl: Anvavéltásra feljegyzett kaptárakből három családból kifogtam az anyákat. Az anvahölcsftk а ЗП szántó kaptárban HSnlus ЗП-йп 8 nannsak — még nyitottak — voltak, He m*r befödés előtt álltak, flw határoztam, how öt nan után a hármat levágom és egvat hagyok я rég* anva helvett. Az említett három kantárból lónlus 30-én az anyákat kifogtam s azokat öt napig anva né'kiil hagytam. Öt nan máivá az anvabfilcsők 14 naposak voltak és gyűjtöttem és maradt a kiválasztott nyitott anyabölcső. Ezt még jobban táplálták pempőval. Június 20-án a legszebb anyabölcsőt meghagytam, a többit levágtam és ahol szükséges volt, oda beadtam. Június 22-én a bölcsőből az anya kikelt. Megállapítottam életre való-e, majd festékkel jelöltem. A kereteket átvizsgáltam, nincs-e valahol dugott anyabölcső. A- hol sok méh takarta a sejteket, aiokat kissé megráztam, hogy azok egy része leessen. így jobban láthattam a sejteket. Június 29-6n az utolsíé fedett fiasitás iz kikelt, (a fiatal anya addig nem száll ki párzani, mig van fedett fiasitás) július elsején a fiatal anya megpárzott, 3-án pedig megkezdte a petézést. Az anyanevelésnek nagy előnyei vannak, június 8-án kezdődik a fő hordás a rétekről, az erdőkből. Ha az anyát kiveszem, a petézés megszűnik és a dajkáié méhek a fiasitás ápolása helyett mézet gyűjtenek. A család a júliusi, augusztusi Hasításból származó fiatal méhekkel telel be. Fontos még a fiatal anyás kaptár röpnyflását figyelni. Ahol fiatal szűz-anya van. annak a kaptárnak röpnvilását figyelemmel kísérem. A fiatal anya kelésének 5. napja után körülbelül 1 hátig figyelem, nyugodtak-e a méhek. Ha nyugtalanul szaladgálnak, akkor árva a család ás anyisitani kell, mégpedig minél előbb, amíg „sírnak". Ilyenkor szeretettel fogadják az új anyát vagy az anyabölcsőt. Különben az árva család álanyássá válhat, s a várt mézhozam elmarad. Előfordulhat, hogy a méhésztársak a cikkben leírtakat nem teljesen értették meg. Ha fgy van, írjanak a Szabad Földműves méhészeti rovatához s én a kérdésekre készséggel válaszolok. Mikulás Lajos Májusi teendők Ä vadásztársaság fegyveres szocialista egyesület, ahol mindig és mindenkor rendnek és fagyelemnek kell lennie. Ha a vadásztársaság minden tagja sikeresen tevékenykedik, önként megtartja a vadászatra és a vadgazdálkodásra, de különösen a fegyverek használatára vonatkozó előírásokat, akkor nem lese szükség a fegyelmi bizottságok intézményére! A különböző hibák forrása nem egyszer a szakismeret hiánya. Mindez elsősorban a vadásztársaságokon múlik, ezen belül Is legfontosabb, hogy a kommunisták példamutató magatartást tanúsítsanak. Á hő eltakarodásával éledni kezd a természet. Az első tavaszi fűsarjak legveszedelmesebbek a legelésző vadra nézve, mely mohón esik neki a télen nélkülözött csemegének. Telhetetlenül tömi gyomrát a vitaminszegény, de annál nedvdúsabb fűsarjadékkal. A rég nem fogyasztott nedvdús táplálék fokozottan tngerll az állat emésztőszerveit, a savképződés fokozódása pedig a nyálkahártyákat ingerli, s bekövetketyát lngerlt, s bekövetkezik a félelmetes bélhurut. Az tél szenvedéseitől, áldozatául eshet a szörnyű betegségnek, — ha Idejekorán nem lép közbe a vadat féltő vadász és nem védi meg az epldémlkusan fellépő katasztrofális betegségtől. Ebben az időszakban csak egy tanács fogadható el, melyet minden vadas területtel rendelkező vadásztársaság szívleljen meg. Az első, amit a vadásznak még a hőtakaró eltűnése előtt tennie kell, hogy készítsen nyár- és kecskefűz gallyakat a vad részére. Ezek kérge üde, élő tápláléka a kiéhezetteknek és fokozatosan készíti elő a vadat a nedvdús táplálékra. A zöld kéreg egyben némi vitamint is juttat az állat szervezetébe és növeli ellenállóképességét. A vad által megszokott és látogatott sőzókat azonnal fel kell újítani! Ezek a helyek alkalmasak arra, hogy a vadnak gyógyszert Is juttassunk, ilymódon tehát megfelelő lehetőség van a fellépő tavaszi betegség korlátozására, sót minimumra való lecsökkentésére. Ahol makktermés nem göljük a* előkészített keretbe. A vad előszeretettel keresi fel a gyógysózót. Ezért ügyelni kell annak állandó felújításéra, nehogy későbben ennek hiányában a betegség mégis fellépjen. A vemhes anyaállatok ollós előtt vannak. Biztosítsunk részükre nyugalmat. Itt a legfőbb ideje a cserkészutak készítésének. Kezdjük meg télt élelempőtláshoz szükséges lombtakarmány begyűjtését Is. A tavaszi fiatal lombozat felel meg legjobban erre a célra. Lehetőleg új hajtású ágszárakkal vágjuk le a lombot és levegős, félárnyékos helyen szárítsuk. A magaslesről figyeljük a vadak egészségi állapotát. Nagy figyelmet szenteljünk a ragadozók apasztására. Megkezdődnek az első kaszálások és előtérbe kerül a fácán- és fogolyfészkek megmentésének problémája. Sürgősen vegyük fel a kapcsolatot a szövetkezet és az állami gazdaság dolgozóival. Idejében gondoskodjunk a megmentett tojások keltetéséről. Az erdőben észlelt kaparásokból következtetünk az őzbakok Jelenlétére s számára és csak selejt bakot lövünk! A kiöregedett bakokat botladozó járásukról, a fej őszbeborultságáről Ismerjük fel. A ki nem színezett egészséges bakokat ne lőjük! A kapitális, a legerősebb, a legjobb agancsú bakokat üzekedésre hagyjuk. Az őzmamák a hő elején, a szarvastehenek pedig a hónap végén ellenek. Lőjük a fiatal varjakat. A fiatal fácáncsibéket először hangyatojással, azután főtt tojással és cickafarokkal, 14 nap elteltével pedig főzött kölessel és hússal etessük. A sőzók körül a gyepnek tisztának kell lennie, hogy ellenőrizhessük, milyen vad látogatja. Erre a körülgereblyézés vált be. Ne feledkezzünk meg a Fácán fészek. volt, ott a makknak egyik fontos vegyi anyagát mesterségesen kell a vad emésztőszerveibe juttatnunk. Ez a bélhurut gyógyszere a tannin, magyarul csersav. A sózők elkészítésénél 2 százalékos arányban kell a sóval elkeverni, vagyis 100 kg sóra 2 kg tannint számítunk. Az összekevert sőt néhány gramm ánizzsal illatosítva a szokott módon agyaggal és vízzel péppé gyúrva bedönvadföldekről és a remízek gondozásáról. Ahol kell, használjunk műtrágyát. Ne lőjük ki a fiatal rókák mellől az anyát és ne tapossuk be a rókalyukakat, ez nem emberséges és nem vadászias. Megvan már a csülkös vad lelövésl terve? Csülkös vadat csak golyóval lőjünk! A magas leshelyeket, ha kell, tatarozzuk! Ján M. Habrovský |u| lelőtt pisztrángozásra adnánk fejünket, érdeme« foglalkozni az előírásokkal, meg kell tudni valamit a halról és annak szokásairól. Nagyon fontos például, hogy tudjuk, milyen horgászfelszerelést vigyünk magunkkal. Ma, amikor az autók ezret nyelik az országutak kilométereit, nem jelent problémát a pisztrángos helyek elérése. Több horgászbarát fog össze abban az esetben, ha távolabbi horgászvizeket szándékoznak meglátogatni, így a benzin költsége Is olcsóbb. Az a tény, hogy a nem pisztrángos vizeken horgásztllalom van, a pisztrángos vizeken pedig már április 15-töl lehet horgászni „csigázza“ az ember fantáziáját. Azoknak a horgászoknak, akik szeretik a szép természetet és szeretnék megkóstolni a saját fogású pisztráng Ízletes húsát, a vágya nem ütközik nehézlíra. Éppen ezért, ha siker* rel akarunk járni, mindig a víz folyásénak irányát követve kell horgásznunk. A csalit a part közelében, magunk elótt engedjük. Legtöbb sikerrel az olyan patakok kecsegtetnek, amelyek keresztül folynak a réteken. Itt a bogárcsall nem ébreszt gyanút a halban, s legtöbb esetben teljes a siker. Szép eredményt érhetünk el, ha kitapasztaljuk a nagyobb patakok gödreit, vagy sziklaakadályait, ahol legtöbbször a hal rejtekéból átugorva vág csalira. Horgászáséra leginkább alkalmas a borús Idó, mert ekkor árnyékunkkal nem riasztjuk el. Horgászásánál nagy szerepe van a felszerelésnek. Legjobb a könnyű nyél, kis orsóval, rajta 20-as, esetleg 30-as szllónnal. A könnyű felszerelés azért fontos, mert azt lehet mondani, egész nap kézben tartjuk, nem úgy, mint a pontyozásnál vagy a csukázásnál, ahol a horgászbotot alkalomadtán tartóra helyezhetjük. A helyi horgászok — ahogy megfigyeltem — leginkább mflléggyel, vagy vlllantóval horgásszák, ami nagy ügyességet Igényel. A kevésbé gyakorlott horgász az ilyen vizeken nagyon sok villantót veszít, ezért kezdőknek leginkább beválik a döglött kishal. A pisztrángfogásról ségbe. Viszont tudni kell azt, hogy habár Szlovákiára szóló horgászjegytik van, ez a pisztrángos vizekre nem érvényes. Erre külön engedélyt kell váltani. Fel kell keresni az Illetékes horgászszövetség gazdasági felelősét, akitől kiválthatjuk a megfeleő feljogosító jegyet. Az 1976-os évre szóló horgászjegyekkel bővebben a Poľovníctvo a rybárstvo 1975/11. száma foglalkozik. Ezután meg kell ismerkedni a hallal és annak szokásaival. A pisztráng kifogható mérete huszonöt centiméter. Igen élelmes; mindent megeszik, amivel a vízben találkozik és amit le tud nyelni. Szereti a lárvákat, bogarakat, rákokat, békákat, élö- és döglött kishalakat. Horgászásánál vigyázni kell. Kukaccal tilos horgászni, mert sok méreten aluli kerül horogra, sebződlk meg és elpusztul. Éppen ezért a horgok közül is inkább nagyobbat alkalmazzunk (1-es, de inkább 2-es számút). Ezt a kisebb pisztráng sem tudja elnyelni. Ha fenn ts akad a horgon, de nem tudja mélyre nyelni, nem sérül meg. így nem kell attól tartani, hogy ütközésbe kerülünk a helyi horgászokkal és azok előírásaival. A pisztráng számára a gyorsfolyású patakok nem a legalkalmasabbak. Mindig lesben áll, mert nem akarja elszalasztani a kínálkozó falatokat. De éhsége ellenére Is a hangos beszéd, a felesleges járkálás óvatossá teszt és nem kap a felkínált c9a-Gyakran használják csalinak a fenékjáró küllőt, botos kölöntét, fürge cselét. Jól beválik a halfarok Is. Megfelelő gyakorlat után megpróbálkozhatunk a mflléggyel is. Nagyon élvezetes. A csalikat ólom nélkül küldjük útjukra. Gyakorlat híján sok bosszúság érhet, mert a csali csak ritkán köt ki a kieseméit helyen. A pisztráng kapását, ha a csalit szemmel kísérjük, a legtöbbször látjuk Is. Amennyiben kapást nem látunk, de a szilön megfeszül, akkor mindjárt be kell vágni. Lehet, hogy a csali csak elakadt, de a legtöbb esetben kapást jelent. Ólommal leginkább csak állóvizeken, víztárolókon, horgásszunk. Itt a csalit aránylag messzire kell eljuttatni. Ha figyelmesek vagyunk, kapás esetén időben bevágunk, Igyekezetünket legtöbbször siker koronázza. Befejezésül csak annyit: a pisztrángozás kicsit költséges szórakozás, főleg azért, mert vizel, Illetve lelőhelyei általában lakhelyünktől távol esznek, de az Alföld tág területéhez szokott horgász számára az ilyen kiruccanás nagy élményt jelent, habár az is előfordulhat, hogy pisztrángot csak valamelyik vendéglő tányérján pillant meg. A fenyvesek rejtelmes susogása, a gyorsan fűtő patakok mentén velő barangolások, havas hegycsúcsok elkísérik az embert talán egy életen át. Ha pedig szép pisztrángot is sikerül fogni, az élmény szinte megfizethetetlen. Adamcsik Ferenc Új halfajták, halhibridek A magyarországi Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet genetikai témacsoportjának vezetője, dr. Bakos lános tudományos kutató a halnemesítésben elért eredményekről számolt be a közelmúltban a Békés megyei Népújságban. A többi között elmondotta, hogy az intenzív halgazdálkodás a mostaninál nagyobb termelőképességü halfajtákat, hibrideket igényel. A nemesítés arra törekszik, hogy az új fajták növekvőképessége, takarményértékesftése jobb, húsa ízletesebb, zsírszegényebb legyen. Ezért Szarvason különböző pontyfajtákat kereszteztek egymással. Az ország minden tájáról válogatták össze a kiváló egyedeket, s ezek keresztezésével olyan fajtát kaptak, amelynek termelőképessége 15—20 százalékkal nagyobb, mint a régi fajtáké. Dj halhibrideket is előállítottak. Növényevő halakat kereszteznek például egymással és pontyokkal. Ezzel elérik, hogy két különböző halfajta legjobb tulajdonságait egyesitik egy új hibridben. Sikeresen keresztezték a pontyot a fehér busával, a pontyot a pettyes busával, a pontyot az amúrral. Ezek a halhibridek a tavak, illetve a természetes vizek táplálékkészletét sokkal nagyobb hatásfokkal értékesítik, húsuk rendkívül ízletes. Remélhető, hogy ezek a hibridek a tőgazdaságok, a természetes és horgászvizek jő kiegészítő halai lesznek. (Magyar Horgász)
