Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-01 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május i. 4 VETSÉGI A SZÖVETKEZETI j: fÖL DMŰVf SíH ! SZŐVE TSÍGÍKEK i FÓRUMA J A földművesek aktivitása - döntő tényező a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésében % CSKP Központi Bizottsága októbert ülésének megállapítását és a hatodik ötéves terv Irányelvei új célokat tűztek mezőgazdaságunk elé és a lakosság élelmiszerszükségletének kielégítésével, valamint az ésszerű táplálkozás szerinti élelmiszerszerkezetmódosításával szemben minduntalan növekvó igényekből Indulnak ki. Az elózó ötéves tervidőszakhoz viszonyítva nagy mértékben növekednek a feladatok, de valamennyi mezőgazdasági dolgozó felelősségteljes hozzáállásával és a mezőgazdaságnak termelőeszközöket Juttató ipari üzemek segítségével reálisan teljesíthetők. Az alapvető cél, amelyet ebben az Irányban már a CSKP Központi Bizottságának 1974 novemberi ülése kitűzött, a gabonaönellátás néhány éven belül történő fokozatos elérése és élelmiszer-termelésünk általános önellátottságának további növelése. E célelérését a hatodik ötéves terv feladatai teljestíésének is elő kell segítenie. Emellett azt is látnunk kell, hogy a lakosság élelmezésével járó igények tovább növekednek. Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó kát évének Időjárási viszonyaiból eredd bonyolult feltételek ellenére általánosságban sikerűit teljesítenünk az előző ötéves tervben megjelölt feladatokat. Földműveseink szorgalmas és áldozatos munkájukkal részben kiküszöbölték a kedvezőtlen befolyásokat. Az elmúlt időszak tapasztalatai megmutatták, hogy az eredményeket befolyásoló legfontosabb tényező a dolgozók aktív hozzáállása, munkakezdeményezése. Földműveseink bebizonyították, hogy reálisak voltak az előzó ötéves terv mezőgazdasági feladatai, noha kezdetben egyeseknek megvaláslthatatlanoknak tűntek, s a többi ágazattal együttműködésben sikerűit biztosítaniuk a feladatok teljesítését. Azt, hogyan viszonyulnak az Igényes feladatokhoz, a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására kibontakozott rendkívüli méretű munkaaktivltás tükrözi. Egyének, munkaközösségek, mezőgazdasági üzemek dolgozói tömegesen válaszoltak a felhívásra: számtalan szocialista kötelezettséget vállaltak a termelési feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, fűtőanyag, energia, szemes takarmány megtakarítására, •tb. Az élelmtszer-önellátottság fokozásával kapcsolatban fontos feladat a gabona-önellátottsúg elérése. Annak ellenére, hogy az ötödik ötéves tervidőszak folyamán lényegesen növekedtek a hektárhozamok, nagy különbségek vannak az egyes kerületek, járások és fűként üzemek között. Ezért szükséges, hogy elsősorban azokban az üzemekben, ahol a hozamok nagyon alacsony szintűek, vagy nagy ingadozások mutatkoztak a hozamokban, a figyelem az agrotechnikában, a növénytáplálásban, vagy az irányításban és munkaszervezésben fellelhető tartalékok feltárására irányuljon. Ez irányban nem kis szerepet játszhat a megfelelően választott fajtaszerkezet és a gabona termelési, szállítási és raktározási veszteségeinek csökkentése. Sok üzemben ilyen kérdés még az ésszerű szemestermény-gazdélkodás is, főként a gabona gazdaságos felhasználása az állattenyésztésben. A gabnnakérdés megoldása folyamán sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a terímés takarmányok termesztésére. Annak ellenére, hogy ebben az irányban a múlt év kedvező volt, nem sikerült biztosítanunk olyan méretű takarmányadagokat, hogy ne lettünk volna kénytelenek rendkívüli intézkedéseket tenni a jobb takarmánygazdálkodásra. Ezen a táron a helyzet igazolja a pártszervek megállapításainak helyességét, és a hatodik ötéves terv irányelvei is a növénytermesztés továbbfejlesztésének biztosítására irányulnak. Egyelőre nem lehetünk elégedettek a terimés takarmányok termelésének belterjességé vei. Minősége sok esetben nem fetol meg az állattenyóestósl feladatok megkívánta szükségleteknek. Ugyancsak legyen a dolgosók kezdeményezése kibontakozásénak egyik fó Iránya elegendó takarmány biztosítása, tőként asórt, mert a növénytár mesztés elsődleges fejleestóse ellenére sem becsülhetők le és tekinthetők másodrendűknek as állattenyéastésl termelés feladatai. Mlndenekelótt asért, mert a hatodik ötéves terv Irányelvei teltételesik, hogy as egy lakóéin számított húsfogyasztás as 1975- ben elért valósághoz viszonyítva megközelítőleg tis százalékkal növekszik, jelenleg az a fontos, hogy a figyelem az állattenyésztési termelés továbbfejlesztéséhez szükséges já minőségű takarmányfélék termelésére, a saját takarményalap biztosítására irányuljon. Egyebek között teljes mértékben fel kell használni az összes hozzáférhető melléktermékeket és a feldolgozó ipar hulladékait, amelyek mindmáig nagy tartalékot jelentenek. Mezőgazdasági dolgozóink kezdeményezésükkel mérhetetlen értékeket teremtettek és nagy devizát takarítottak meg. Csakúgy, mint a múltban, az idén is teljes mértékben ki kell használnunk ezt a kezdeményezést és aktivitást, mert az idei év nagy mértékben befolyásolja az egész ötéves terv1 eredményeit. Ebben az irányban üdvözölnünk kell a fiatalok, főként ifjúsági kollektívák kezdeményezését, azt, hogy kezdeményezően törekednek valamennyi erőforrás maximális kihasználására a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Értékelnünk kell például az »észak-csehországi kerület SZISZ-tagjainak mozgalmát: maximális mennyiségű terimés takarmányt akarnak nyerni a rétekről és legelőkről. Felhívásukra már sok ifjúsági szervezet és kollektíva válaszolt. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a legjobban gazdálkodó üzemekben is akadnak tartalékok és eredményesen felhasználhatók a termelés hatékonyságának fokozására. A gazdaságvezetők ezért fogadjanak örömmel minden kezdeményezést, amely új anyagi értékek létrehozását, a földalap és a többi termelőeszköz jobb kihasználását és a termelési tartalékok feltárását eredményezi. A versenyző munkaközösségek és a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége elsősorban olyan területekre irányuljon, ahol a legtöbb a gyenge pont, ahol aktivitásuk a legszembetűnőbb eredményekhez vezethet. Szem előtt kell tartanunk, hogy a következő időszakban sem támaszkodhatunk arra, hogy majd a világpiacon vásárolhatjuk meg a szükséges monynyisgű élelmiszert, amely stratégiai nyersanyaggá válik. Termelnünk kell tehát minél többet és a lehető legolcsóbban. hogy Így jobban biztosítsuk szocialista társadalmunk szükségleteinek kielégítését. MIROSLAV KOSINA, a CSKP Központi Bizottsága IX. osztályának munkatársa A XV. PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE: Újítási javaslatok a mezőgazdaságban A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány, a Szakszeryezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága levélben fordult a dolgozókhoz, hogy a lehető legjobban járuljanak hozzá a megjelölt feladatok megvalósításához, kezdeményezően támogassák az intenzifíkálást és ésszerűsítést a gazdasági tevékenység valamennyi területén, gondolkozzanak javításának lehetőségein, ötleteiket fejezzék ki újítási javaslatokban. Noha az ésszerűsítés és a hatékonyság a mezőgazdaságban is napirenden van, itt kevesebb újítási javaslat születik, mint a többi termelési ágban. A mezőgazdaság sajátossága, hogy sok szervezet foglakozik ugyanazzal a tevékenységgel, küszködik ugyanazokkal a problémákkal. A jő újítási javaslat tehát széleskörűen alkalmazható. Helytelenül járnak el ott, ahol — azt is kihasználva, hogy a szövetkezetesek nem ismerik az előírásokat — többnyire a megvalósított ötleteket, valójában újítási javaslatokat sem rögzítik. Így lehetetlenné válik terjesztésük, jő példaként való felhasználásuk, hogy ösztönzésül szolgáljanak további újításra. Számok mutatják, hogy e téren sok a fogyatékosság. Szinte hihetetlen, hogy tavaly a szövetkezeti dolgozók műszaki alkotó kezdeményezése a nyugat-szlovákiai kerületben csupán 206, ebből a Nové Zámky-i (érsekújvári járásban 112), a közép-szlovákiai kerületben 59 ebből a lučeneci (losonci) járásban 21, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 25, (a košicei és a poprádl járásban 8—8) újítási javaslatban merült ki. Ugyanakkor 12 járásban, köztük a Dunajská Streda-i (duneszerdahelyi), topoľčanyi, zvolení, Banská Bystrica-1, Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és a mlchalovcel járásban egyetlen újítási javaslat sem született. Ez a tény azt bizonyítja, hogy nem mindegyik járási mezőgazdasági igazgatóság tartja szem előtt az SZSZK kormányának 169/1973 számú rendeletét, amely egyenesen kötelességükké teszi ezt a feladatat. Nyilvánvalóan a szövetkezetek többsége sem tudja, hogy tavaly augusztus elseje óta érvényben van a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium 68/1974 számú rendelet©, amelynek értelmében szövetkezeti tevékenységgel kapcsolatos újítási javaslatot be kell jelenteni a járási mezőgazdasági igazgatóságnak; ez a szövetkezet kötelessége, a járási mezőgazdasági igazgatóság pedig majd dönt arról, hogy továbbítja-e az újítást annak a szövetkezetnek, amelyben a legjobb feltételek vannak az újítás érvényesítésére. Fejlett szocialista társadalmunk szempontjából ez az út a leghelyesebb, mert a szövetkezett földművesek értelmi képességei és tapasztalatai nagy értékeket eredményező újítási Javaslatataiban koncentrálódnak. Lássunk egy példát: a galántai járásban a mostovál (hidaskürti) Vörös Csillag Efsz-ben 1974-ben öt újítási javaslatot érvényesítettek s ezzel 214 ezer korona megtakarítást értek el. A legértékesebb újításuk a Petterseml keltető módosítása volt. A keltetőt egy belga cég szállította le; üzemelése folyamán a kétágú villák törése folytán gyakran támadt üzemzavar a forgató gépezetben. Pótalkatrészeket sem belföldön, sem a szállító cégtől nem tudtak beszerezni. Különféle kísérletezések során olyan villákat szerkesztettek, amelyek megfelelő módosítással szinte teljesen kizárták üzemzavarok lehetőségét. Ezzel az újítási javaslattal évi 150 ezer korona megtakarítást értek el. Ugyanis egy idényben a keltetőben 140 ezer libatojást használnak fel, a tojástartók kézi forgatása pedig kizárt dolog. (Varga István, oki. mérnök újítása.) Az újítási mozgalom nagyon jó szervezéséről győződhetünk meg a Nové Zámky-i járásban, amely elnyerte az NDK vándorzászlaját. 1968 öta adományozzák ezt a Csehszlovákia és az NDK közti versenyben félévenkint pénzjutalommal együtt a legjobb eredményeket elérő járásnak. Az eredményeket az is elsegítette, hogy a járás keretében is versenyt indítottak a szocialista munkaverseny előírt kritériumai szerint. A járási vándorzászlót már háromszor a muzslai Béke Eísz nyerte el. Miért érnek el ilyen eredményeket? Azért, mert e területen tervszerűn dolgoznak. A járási termelési igazgatóság által kinevezett járási bizottság rendszeresen ülésezik, nyilvántartja, értékeli és nyilvánosságra hozza a jelentősebb újítási Javaslatokat és gondoskodik érvényesítésükről. A XV. kongresszus határozatai megvalósításának időszakában jó alkalom lesz arra, hogy a mezőgazdaságban az efsz-ek és állami gazdaságok dolgozóinak erőfeszítését, eszességét és tapasztalatait az újítók és az egész társadalom érdekében újítási javaslatokba összpontosítsák azokban a járásokban is, ahol ennek érdekében eddig még nem történt semmi. (dr.J Ahol közügy a kulturális élet továbbfejlesztése Ifjú Kovács Vince, a CSEMADOK sokolcel (lakszakállasi) helyi szervezetének elnöke tapasztalt, széles látókörű ember. Jő szervező, közkedvelt. Éppen e jellemvonások révén került a szervezet élére. A helyi szervezetnek 240 tagja van, akik közül nagyon sokan részt vesznek a különféle rendezvényekben. Néhány kiváló szólóénekesük Is van, mint például Pázmány Miklós, Bajna Mihály, Bajcsl Mária, Német Géza és Bartalos Mária. Igen szép eredményekkel dicsekedhet a vegyeskórus is, melynek vezetője Ferenczi János. Rendezvényeik olyan látogatottak, hogy a jelenlegi kultúrházban el sem férnek már a kultúra kedvelői. A kultúra iránti szeretetet az is bizonyítja, hogy a január lü-én megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt“ első párásl elődöntőjét, amelyen közel 120 versenyző vett részt, az érdeklődők többsége állva nézte végig. Pedig több mint két őréig tartott a műsor. Az említett rendezvényen a Zemianska Olča-i (nemesócsai) citerazenekar, női-, férfi énekkar, valamint szóló énekesk vettek részt. Továbbá a tOüf (tanyl) énekkar és szólóénekesek, a trávniki (komáromfüssi) női- és férfi énekkar, valamint a helyi húsz tagú vegyeskőrus és szólóénekesek adtak ízelítőt tudásukból. Az említett elődöntőből a Zem. 01- öa-i férfi-, a trávniki női énekkar és a sokolcel vegyeskar jutott tovább. A szólóénekesek közül Bartalos Mária, Németh Géza (sokolcel), Sefcsfk Beáta (törli) és a Zem. Olča-1 citerazenekar tagjai jutottak a járási döntőbe. Végtelen öröm számunkra, hogy ilyen népes mezőnyben Is szép helyezést értek el. E tömegszervezet munkáját minden téren támogat) a helyi nemzeti bizottság Szűcs László elnökkel, az egyesített szövetkezet vezetősége Cseh Károly elnökkel az élen, valamint Bartal Vince, a helyi AKI igazgatója. A vezetőség munkáját elősegíti az is, hogy a pedagógusok közül Szfakovics Imre, Vtgh István, Deák István és Farkas István aktívan bekapcsolódnak a rendezvényekbe. A fiatal elnök arról Iá tájékoztatott, hogy a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére színvonalas kulturális műsort rendeztek. Egy esztrádműsorral pedig ellátogattak a szomszédos Holiare (Gellér) és Bodza-Lúky (Bogyarét) községekbe is, ahol nagy sikert arattak. A sikereken felbuzdulva a vezetőség arra törekszik, hogy ez évben külön női- és külön férfiénekkart alakítson. Az énekkarok betanítását továbbra is Ferenczi József pedagógus végzi. Terveik között szerepel egy színjátszócsoport és egy tánccsoport alakítása is; főleg a fiatalokkal számolnak. Ennek érdekében szorosabb együtttmüködésre törekednek a SZISZ helyi szervezetének vezetőségével. Az említett szervezet vezetőségével legalább olyan jó kapcsolatot szeretnének kialakítani, mint amilyen a CSSZBSZ helyi szervezetének vezetőségével van. További tervük egy háromtagú citerazenekar megalakítása. Ennek semmi akadálya nincs, mert Fügedi Lajos, Molnár Zsigmond és Németh János hajlandók vállalni az ezzel járó nehézségeket. Amennyiben sikerül megvalósítani a kitűzött feladatokat, abban az esetben a község kulturális élete még pezsgőbb, még színesebb lesz. A tagság és a vezetőség a XV. pártkongresszus tiszteletére 500 óra társadalmi munkát vállalt, amelyet a községfejlesztés szakaszán végeznek. További felajánlásuk, hogy fellépnek a Klfžska Nemá-i (kolozsnémai) és a Zemianská Oléa-1 kulturális ünnepségeken. A CSKP megalakulásának 55. évfordulója alkalmából a CSSZBSZ vezetőségével együttműködve közös rendezvényt szerveznek. Ez évben a taglétszámot hússzal gyarapítják. Az elmondottakból látható, hogy Sokolcén közügy a kulturális élet ápolása, fejlesztése. Andriskin József A čajkovi „Hazánk felszabaditásá- J1 nak 30. évfordulója“ nevű társult szövetkezet vezetőségi ülésén a gépesítő részlegen alakult komplex ésszerűsítő brigád tagjaival megtárgyalták az általuk kitűzött reális tervet: harminc és fél nap alatt elvégezni a tavaszi munkákat. A jő tervezésnek és az említett brigádnak köszönhető, hogy ezt a kitűzött feladatot időben, a gépi eszközök szükség szerinti, célszerű átcsoportosításával teljesíthették. Ez, a levicel járás egyik nemrég társult szövetkeja, hogy a szövetkezetben tizenhat munkaközösség, közülük tíz kizárólag női kollektíva versenyez a szocialista brigád elmért. A növénytermesztésben kialakított brigádot a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére létesítették Heleéková Anna vezetése alatt. Vele együtt a növénytermesztés harminc dolgozója vállalta, hogy 30 ezer koronát takarítanak meg a helyes, szakszerű növényápolással. Munkakörnyezetük szebbé tétele érdekében 328 érát dolgoznak le társadalmi munkában. Csak így tovább, cajkoviak sete mindjárt kezdettől eredményesen Ebben a szövetkezetben öt fejőnfi működik. Kivételt képez a tejtermelés már több mint egy millió liter tejet — ami nemcsak a čajkovi szövetkezet, fejt ki. Nyolc fejőnő naponta tehenenhanem az egész levicel járás tájé kánt nyolc liternél nagyobb tojhozapontja. A čajkoviak azonban az állat- mot ér el. A szövetkezet 529 tagja kötenyésztésnek ezen a szakaszán is ja- zül 138 a nő, s így nem csoda, hogy vulásra törekszenek és feltett szándékuk, hogy az idén teljesítik a tejeladás évi tervét. A cél elérése érdekében foganatosított intézkedéseik egyike nagyhozamú üszők beszerzése, továbbá az istállók korszerűsítése, kellő gépesítés és újabb istállók építése. A tejhozam növeléséhez nem utolsó sorban a tehenek két műszakos gondozása és fejése is hozzájárul. Kiváló versenyszellemüket bfzonyltezt a mezőgazdasági üzemet a szövetkezet alelnöke, Helena Bednáriková elvtársnő képviselte az SZLKP járási és kerületi konferenciáján. A jő munkaközösség a kiváló munkakörnyezetben olyan értékeket teremt, amely mindnyájunk életszínvonalának emelését segíti elő. Csak így tovább Cajkoviak. M. Cimmermannová
