Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-24 / 16. szám
1 1976. április 24. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A gyár termékei országszerte Ismertek. A munkához való pozitív viszony sikert eredményez Élelmiszeripari létesítményeink tervteljesítése, termékeik minősége hálánk egyetlen állampolgára számira sem lehet közömbös, mivel termékeik az ember élelmiszerszükségletének javarészét képezik. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) konzervgyár fennállása óta a múlt évet zárta a legsikeresebben, ami a hagyományokra támaszkodó üzem életében nagy'fordulatról tanúskodik. Ez az eredmény abból a szempontból is jelentős, hogy az ötödik ötéves terv feladatait már az 1975-ös év augusztusában teljesítették. A termelés viszonylatában jelentős szerepet játszott a gyártási terv túlteljesítése. A kilencféle készétel-konzerv skáláját újabb ételféleségekkel bővítik. Ezt kívánja a közérdek, mivel „rohanó“ világunkban a családok étkezésében nagy szerepe van a késztörténtek, az össztermelés mutatói mégis biztatóak. Az 1975-ös évben az össztermelés terve 113 millió 46 ezer korona volt, a valóság viszont 114 millió 489 ezer korona értéket tett ki. Az árueladás tervét 117 millió korona értékben határozták meg, ezt az üzem dolgozói kétmillió koronával teljesítették túl. Érdemes megemlíteni a készételekkel kapcsolatos eredménymutatókat is. A gyár а 2100 tonnás tervezett termékmennyiség helyett 2694 tonna készételt állított elő, öszszesen 17 millió 600 ezer korona értékben. Az aránylag korszerűtlen termelési eszközökkel rendelkező gyár vezetősége nagy súlyt fektet a jó kollektívák, a szocialista brigádok szervezésére, munkájuknak irányítására. A 430 állandó dolgozót foglalkoztató üzemben nyolc csoport versenyez a szocialista brigád címért, két csoport ezüst és három pedig a bronzfokozat tulajdonosa. A brigádok hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére — társadalmi munka keretén belül — 1 millió 302 ezer korona értéket produkáltak. Az egyéni vállalások száma 304 volt, melyeket 479 ezer korona értékben hiánytalanul teljesítettek. Az üzem igazgatóhelyettesének, Mácha Ladislavnak szavai szerint, a szocialista brigádok munkájának, a vállalások teljesítésének óriási visszhangja, jelentősége van. Ez ösztönözte a vezetőséget és a dolgozókat arra. hogy a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek ténylegesen kötelezettségek, s ne csupán „álcázott“ számok legyenek. Amint ez a fentiekben is érzékelhető, az ismétlődő gondok, problémák — jó szervezéssel kiküszöbölhetők. Persze, a még fokozottabb beruházásokkal a dolgozók szociális ellátásának javításával ez a népgazdaságilag fontos üzem minőségileg színvonalasabb, még több tonna termékkel járulhatna hozzá élelmiszeriparunk hírnevének ápolásához. KALITA GÄBOR ételeknek. A múlt év második negyedévében — néhány hónapos kiesés után — az üzem ismét „ráállt“ a különböző dzsúszok, szörpök gyártására. A külföldről importált alapanyagokból készített frissítők iránt olyan nagy volt télen is az érdeklődés, hogy a gyár nem győzte teljesíteni a megrendeléseket. A nyári idényben viszont már aránylag elegendő dzsúszt szállítottak a megrendelőknek. A Liptovský Mikuláš i konzervgyár Rimavská Sobota-i részlegében évek óta gondot okoz a különböző befőttek, zöldség konzervek gyártása. Ez főleg a minőségileg gyenge — nem időben szállított — termékek, alapanyagok és kifogásolható raktározási körülmények „kontójára“ irható. Erről tanúskodik az is, hogy a múlt évben a tervezett 3000 tonna kompót helyett csupán 1800 tonnát gyártottak. Hasonló volt a helyzet a sterilizált borsó- és babkonzervek gyártásánál is. Borsóból 500, babból pedig 120 tonnával konzerváltak kevesebbet a tervezettnél. Mácha Ladislav mérnök, igazgatóhelyettes (balról 1 „vlllámértekezletet“ Annak ellenére, hogy az üzem egyes tart Kovács István és Sztrecsko István részlegvezetőkkel, munkaterületein jelentős kiesések (Foto: Kalita, Kádek) Uilllíliíilllílilllililiiillllliillíllilliilillllllllillll Újabb sikerek felé A Rimavská Söbota-i (rimaszombati) „Gemer“ Sör- és malátagyárat, méltán sorolhatjuk világszerte ismert üzemeink közé; a Szovjetunióba, Magyarországra, Kubába, VDK-ba, Jugoszláviába. Japánba, Brazíliába és Venezuelába exportál termékeiből. A külföldi megrendelések igényes teljesítése mellett ez üzem dolgozói fő feladatnak tartják a hazai fogyasztói piac ellátását. Nyolc járásban kedvelik, fogyasztják nagy előszeretettel a „Gemer“ sört. A feladatok tehát tekintélyesek, komoly, zökkenőmentes munkát igénylők, s hogy a gyár vezetői és dolgozói „fel tudnak nőni“ feladataikhoz, ezt bizonyítja néhány szám, amely a múltévi eredményeket tükrözi: A sörgyártás előirányzott tervét 112 százalékra teljesítették. Malátából 106,7 százalékra teljesítették a tervet. Bátran állíthajuk, hogy előirányzót terveiket minden téren túlszárnyalták — beleértve az exportot is, hiszen 14 milliós haszonnal zárták az évet. A kiváló eredmények, a jó! megszervezett szocialista munkaversenynek köszönhetők. Az üzem dolgozóinak 67 százaléka — kilenc brigád — kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Két kollektíva már elnyerte a „szocialista brigád“ büszke címet. Az üzemben 221 egyéni és tizenhat csoportos kötelezettségvállalás született a XV. pártkongresszus tiszteletére, amelynek értéke 2,5 millió korona. „Nagy becsben“ tartják az újítókat is. Tavaly tizenegy benyújtott újítást „ültettek át“ a gyakorlatba, amelyek több mint százezer korona tiszta hasznot „hoztak a konyhára“. Visszatérve a konkrét termelésre, az idén 355 ezer hektoliter sört és 15 ezer 500 tonna malátát gyártanak. Ennek harminc százaléka exportra megy. Terveik teljesítése nagymértékben függ a nyersanyagellátástól. Ez elsősorban a sörárpa mennyiségére és minőségére vonatkozik. A gyár vezetői szakemberei szerint az utóbbi Időben sajnos, romlott az árpa minősége; emelkedett a fehérjetartalom. A szövetkezetek, állami gazdaságok nem fordítanak kellő gondot a megfelelő agrotechnikára, a betakarításnál, szárításnál nem tartják be az íratlan törvényt. Az ilyen és hasonló hiányosságok miatt minden mázsa árpán mintegy harminc koronát vesztenek a mezőgazdasági üzemek, tehát úgymond „maguk alatt fűrészelik az ágat“. Gondok tehát vannak itt is, de mivel „mindent a vevőért“, az idén is kapható lesz megfelelő mennyiségben a 8, 10, 12, 16 fokos világos és barna „Gemer“ sör. Meglepetésnek szánják a „Píto“ elnevezésű, alkoholmentes sör gyártását is. A „becses nedű“ palackozását is meggyorsították, korszerűsítették, új gépsorokkal szerelték fel a palackozó részleget. Nyáron a „Gemer“ háromdecis üvegben is a fogyasztók asztalára kerül. Az említett korszerűsítés, a kötelezettség-vállalások — amelyek elsősorban a munkatermelékenység növelésére, az energiamegtakarításra és a nyersanyagok ésszerű kihasználására irányulnak — valamint az árukészlet bővítése, minden bizonnyal eredményes lesz, természetesen az igényes fogyasztók legnagyobb megelégedésére. —barak— Tény és való, hogy hazánk ■ mezőgazdasága az utolsó évtizedben sokat fejlődött. A mezőgazdasági termelés színvonala emelkedett. A tudományos alapokon nyugvó termelési módszerek, a céltudatos irányítás, a jó terméseredmények mind azt bizonyítják, hogy tudunk sokat és jól is termelni, de gyakran megfeledkezünk a termelés igen fontos tényezőjéről, a gazdaságosságról; pedig nem mindegy, hogy pénzben kifejezve mennyiért termelünkl Ha elgondolkozunk a termelés gazdaságossága fölött, rájövünk a koronában kifejezett gazdasági károkra. Nem azokról a károkról akarok beszélni, amelyeket elemi csapások Vagy más elháríthatatlan, váratlan okok váltanak ki, hanem azokról, amelyek nagyobb gondossággal, hozzáértéssel elkerülhetőek, és amelyek a szövetkezet pénzügyi gazdálkodására negatívan hatnak. Ezért a mai szövetkezeti dolgozónak, de elsősorban és főként az irányitó szervek vezetőinek ismerniük kell a törvényt és kötelesek betartani mindazokat a jogszabályokat, amelyek kapcsolatban állnak a termeléssel, az értékesítéssel, az ellenőrzéssel, a szövetkezeti vagyon védelmével. Ha a jogdásznak nem lett volna szabad kifizettetni a számlát a tej minőségéért felelős zcjotechnikus előzetes nyilatkozata nélkül. Ha a zootechníkus nem írja alá a számlát, reá hárul a felelősség és bizonyítás, hogy a számla jogilag nem megalapozott. A jelen esetben pedig az történt, hogy a jogilag nem megalapozott kötbér kifizetéséért teljes egészében az üzemgazdász felelt. Tanulság: az üzemgazdásznak nem szabad a kifizetést elrendelnie addig, amíg a kötelmi pénzről szóló számlát az illető vezető dolgozó nem látja, hanem annak írásbeli nyilatkozata alapján kell eljárnia. Ebben az esetben az üzemgazdász nem ismerte az 55/67. sz. törvényrendeletet, sem a szövetkezeti alapszabályzatot és „házirendjének1'’ rendelkezéseit. Jogilag bírálva az esetet: a tejfelvásárló üzem a döntő bíróságon az ügyet elvesztette volna, tehát az üzemgazdász fölösleges kárt okozott az efsz-nek. Másik példa: az efsz permetezési-gazdasági szerződést kötött a permetezési munkálatokait végző vállalattal. A porozás megtörtént, de eredmény nélkül. Mit tesznek ebben az esetben az efsz-ek illetékes szakemberei? Reklamálnak, jó két A törvény nem ismerése senkit sem mentesít szabályokat megszegik — akár készakarva, akár gondatlanságból — felelősség terheli őket. Tulajdonképpen nem arról van szó, hogy minden Jogszabályt ismerjenek: de legalább azokat, amelyekkel szinte naponta találkoznak. Minden szövetkezeti vezető dolgozónak (elnöknek, agronómusnak, zootechnikusnak, üzemgazdásznak stb.) feltétlenül szükséges, hogy rendelkezésére álljon legalább a mezőgazdasági termények és szükségletekről szóló 55/67 sz. törvénytár! rendelet. Ismernie kell a vezetése alá tartozó ágazatot illető előírásokat. Ezért is tartanak időszakonként iskolázásokat, aktívákat s főként ezért van minden járási mezőgazdasági igazgatóságon jogi osztály. Az alábbiakban felhozok egykét gyakorlati példát arra vonatkozóan, hogy milyen félreértésekre kerül sor abban az esetben ha az illetékesek nem ismerik eléggé a törvényes előírásokat, vagy elhanyagolják, illetve mellőzik. Például az egyik efsz zootechnikusa boszszankodott, amikor a tejátvevő üzemtől megkapta a pénzbüntetésről szóló számlát (faktúrát). — Miért frjam én alá a számla helyességét — kérdezi, hiszen tudtával az üzemgazdász utasítására már kifizették. A zootechníkus a számlát nem ismeri el, mert nincs alapja, mert a tejfelvásárló vállalat csak a saját laboratóriumi vizsgálata alapján állította ki, holott az efsz a reklamációra nem reagált. Az 55/87. sz. törvényrendelet világosan leszögezi: a tej tisztasága miatti reklamáció esetén az illetékesek vagy egyezséggel intézik el ügyeiket, vagy ha a tejeladó üzem nem reagál a tejfelvásárló üzem reklamációjára, akkor a tejmintát köteles elküldeni az állami vizsgáló- és ellenőrző szervnek (UKSUP), melynek döntése végleges. Az efsz az átadási szelvényen (blokkon) feltüntette a tej minőségi kritériumait. Ha az nem egyezik a tejfelvásárló üzem laboratóriumi vizsgálatával, akkor természetes, hogy két különböző adatot kapunk. Ebben az esetben nem lehet mérvadó a tejfelvásárló üzem egyoldalú laboratóriumi vizsgálata, hanem egy harmadik — semleges — hivatalos vizsgáló szerv döntése szükséges. Mi történt ebben az esetben tulajdonképpen? Ki követte el a hibát? Az üzemgazhét elteltével, méghozzá telefonon. Két jogi probléma áll egymással szemben: nem írásban reklamáltak, holott a gazdasági törvény 136. paragrafusa (37/ 1971 szám alatt jelent meg) világosan előírja; a szocialista vállalatok közötti gazdaságijogi ügyeket írásba kell foglalni (eme törvény 23. paragrafusa), mert bizonyítani kell, hogy a reklamáció tényleg megtörtént. A telefonon tett reklamációt pedig igen nehéz bizonyítani! A másik hiba: a mezőgazdasági üzemek részére végzett munkálatokat, amelyek a növénytermesztésre vonatkoz-" nak a 73/67. sz. rendelet értelmében szerződéses alapján végzik. A megnyilvánuló hibákat, a munka befejezésekor írásban kell reklamálni, különben a jogorvoslás elévül. Azokat a hibákat, amelyek az átvételkor még nem észlelhetők hét napon belül reklamálni kell, mégpedig attól a naptól számítva, amikor a csehszlovák norma vagy a tapasztalat szerint a munka eredményének mutatkoznia kellett volna. Ellenkező esetben a reklamálást határidő elévül. A törvény nem ismerése senkit sem mentesít. Az efsz kifizette az elvégzett munkáért járó összeget, „csak az eredmény“ maradt el, vagyis a szövetkezet anyagilag károsult. Az előrehaladott agrotechnikai határidő miatt már nem lehet kárcsökkentő intézkedéseket tenni. Végeredményben a szövetkezet leírhatja a kárát, felelősségrevonás nélkül. A hibák kiküszöbölése, a félreértések elkerülése végett és nem utolsósorban a szövetkezet gazdaságosságának az érdekében igen fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek illetékes vezető dolgozói alaposan ismerjék a gazdasági törvényeket, a jogszabályokat és ennek értelmében időben intézkedjenek. Az időszakonként megtartott iskolázásokon, az efsz-eknél tett látogatások, megbeszélések, a vezetőkkel folytatott eszmecserék alkalmával több ízben utaltak arra, hogy az elévülési időt nemcsak a gazdasági törvény, az 55/67. számú rendelet, hanem sok más rendelet és törvény is szabályozza, ezért nehézségekbe ütközik ezek kikeresése, tanulmányozása. Nos, hogy ezen segítsünk a következő időszakban közlünk néhány főbb, efsz-eket érintő jogszabálykat, hogy ezzel is elejét vegyük a sokszor figyelmetlenségből, gondatlanságból eredő károknak. K. ö.
