Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-17 / 15. szám
A biológiai és a mechanikai növényvédelem it jelentőségéről A szőlő- és gyümölcstermelők legnehezebb és legtöbb szakértelmet Igénylő munkafeladata a növényvédelem. Nem csoda tehát, ha ezen a téren tapasztalhatjuk a legtöbb hiányosságot. Sajnos, még elég gyakoriak az olyan kertek, ahol semmit sem, vagy csak igen keveset tesznek annak érdekében, hogy a szőlőt és gyümölcsfákat megvédjék a kártevőktől és a kórokozóktól. Olyanok is szép számmal akadnak, akik gondot fordítanak ugyan a védekezésre, de szakértelem hiányában rosszul, eredménytelenül folytatják munkájukat. Akár azokat nézzük, akik nem védekeznek, vagy azokat, akik rossszul védekeznek, láthatjuk, hogy mindkét kertésztfpus kárt okoz nemcsak magának, de a közösségnek is. Hiszen a rosszul kezelt kertekben az elszaporodó és kirajzó kórokozók messze környéken fertőzik az ültetvényeket és csökkentik a szakszerűen védekező kertészek munkájának eredményességét. Bár a legelterjedtebb a kártevők elleni vegyszerekkel történő növényvédelem, jő tudni azt is, hogy nemcsak vegyszeres védekezés lehetséges. A biológiai és mechanikai növényvédelemre egyre kevesebb gondot fordítunk, pedig jelentőségük nem lebecsülendő. Helyes alkalmazásuk megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a vegyszerekkel történő növényvédelmet. A BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM A szabad természetben az élőlények száma egyensúlyban van. Egyik növény vagy állatfaj sem szaporodhat el nagymértékben és tartósan, mert az olyan következménnyel járna, hogy a rendelkezésre álló táplálék kevésnek bizonyul és így az elszaporodott fajok táplálék hiányában a korábbi normális mértékre csökkennek. Amikor egy növény vagy állatfaj elszaporodik, hirtelen megnő ellenségeinek és kártevőinek száma is. Ezek a kártevők tömegesen pusztítják a táplálékul szolgáló növényeket vagy állatokat és így egy idő múlva ismét helyre áll a természetes biológiai egyensúly. Nagy veszélyt jelent hasznos növényeink számára, lia valahol egy olyan kártevő jelenik meg, atnelynek azon a területen nincsenek természetes ellenségei. Ezek az újonnan megjelent kártevők mérhetetlen pusztítást okozhatnak. A természeti egyensúly törvénye a gyümölcsösök kártevőire is vonatkozik. Minden rovarnak, gombának vannak természetes ellenségei, amelyek a kártevők elszaporodá sát fékezik, számukat bizonyos szinten tartják. Ezeket az élő szervezeteket célszerűen tudjuk hasznosítani annak érdekében, hogy a vegyszerhasználatot csökkenteni tudjuk. A vegyszeres növényvédelem eléggé költséges, többé-kevésbé káros az emberre Is. A kártevők idővel bizonyos fokig ellenállóképesek vele szemben, így a hatás nem minden esetben érvényesül. Nagy szükségünk van tehát természetes segítőtársaink közreműködésére a termés megvédésének érdekében. A biológiai védekezés alapgondolata az, hogy a kártevőket és kórokozókat a rajtuk, vagy belőlük élősködő rovarokkal, rovarirtó madarakkal, emlősökkel, gombákkal pusztítsuk el. Nagy előnye a biológiai növényvédelemnek, hogy igen olcsó eljárás. A számunkra értékes munkát végző rovarokat, madarakat nem kell költséges módszerekkel elszaporítani, csupán meg kell őket védeni a pusztulástól és ezek állandóan, folyamatosan gondoskodnak a kártevők fékentartásáról. Hasznos rovarok. A huszas években a vértetvek pusztítása hatalmas károkat okozott. Olaszországból telepítették át a vértetűfürkészt a kártevők megfékezésére. Ezek a kis darazsak tojásaikat a vértetű testébe rakják. A lárvák itt kelnek ki, növekednek és a vértetű testét átrágva abból kirajzanak. Ezzel saját fentartásukat szolgálják ugyan, de egyúttal pusztítják a vértetveket is. Másik nagyon elterjedt kártevőnk a levéltetű. Ezek szinte minden kerti növényt megtámadnak. Legjelentősebb tápnövényeink közé az őszibarack, cseresznye, almafák tartoznak, de gyakoriak a szilván, rózsafákon és a paprikán is. A levéltetveket nagy tömegben pusztítja a katicabogár lárvája, amely rátapadva a levéltetű potrohára, annak nedvét szívja. Ugyancsak a levéltetveket pusztítja még a fátyolka lárvája is. Ennek tojásait könnyen felismerhetjük, mert hajszálvékony nyélen ülnek a levél fonákján. Sokan valamiféle apró gombáknak vélik, de ezeket minden esetben hagyjuk érintetlenül. Már az elemi iskolás tankönyvekből megtanultuk, hogy az énekesmadarak az ember hasznos és kedves segítőtársai, ezért ezeket védeni és gondozni kell. Nagyon sok hernyót, bogarát pusztítanak el és ezzel a legtermészetesebb módon védik meg kertjeink gyümölcsfáit, szőlőlugasait, véleményeit a kártevők pusztításától. Szomorú azonban, hogy nagyon sok gyerek a hasznos madarak fészkeinek kifosztásával szórakozik, vagy légpuskákkal róják a kerteket, gyümölcsösöket és egyaránt pusztítják a madarakat nem nézve azt, hogy hasznosak-e vagy sem. Sok szülő helyesebben tenné, ha fiának légpuska helyett valami hasznosabb dolgot venne és madárirtás helyett a facsemeték oltogatására, szemzésére, virágok ültetésére, gondozására, a szép kert szeretetére nevelné gyermekét! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy pusztítás helyett — különösen télen — etessük, gondozzuk, óvjuk hasznos madarainkat, mert gondosságunkat sokszorosan visszatérítik! Gyümölcsöseink hasznos és szorgalmsa rovarvendégei a méhek. Virágzáskor egyik fáról a másikra repülve a lábukra tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat és ezzel elősegítik a terméskötődést. Hasznos segítőtárs kertünkben a vakond is, mivel járataiban tömegesen pusztítja a cserebogarak lárváit, a mocskospajorokat drótférgeket és a lótücsköket is. Ha túrásával néha bosszant, esetleg kisebb károkat is okoz, nézzük el, ne pusztítsuk ezt a szorgalmas segítőtársat! A szükségesnél Jóval kevesebbet törődnek az ún. mechanikai védekezéssel, pedig ez hatékony, és az emberre nézve veszélytelen növényvédelmi eljárás. Igaz, hogy fáradságos és elég sok munkát követel, eredménye azonban jóval nagyobb, mintsem azt a felületes szemlélő gondolná. Milyen mechanikai eljárásokkal védekezhetünk a kártevők ellen? A törzs és a vastagabb ágak télvégi kaparásával a kéreg felszínét megtisztítva lehetővé tesszük a törzs szövetének lélegzését. A kéregháncs alatt a legkülönbözőbb kártevők bábjai, tojásai, hernyói telelnek át és ezeket ezerszámra semmisíthetjük meg a kéregtisztítással. Természetes, hogy a lekapart háncsot a kártevőkkel együtt összegyűjtve el kell égetni. A koronaritkftással olyan élettani körülményeket teremtünk, amelyek között a kórokozó gombák elszaporodása csökken. Ezzel a munkafolyamattal távolítjuk el a szúbogarakkal fertőzött beteg és száraz ágakat is. A lisztharmatos hajtdsvégek visszametszése és nyári lecsípése jelentős mértékben csökkenti az almafák fertőzését. Ugyanez az az eljárás szolgálhat az őszibarack-, cseresznye-, szilva- és meggyfák levéltetves hajtásvégeinek megsemmisítésére is. Az utóbbi időben főleg a Jonathan almafák vannak halálra ítélve, mivel a lisztharmat-fertőzés ezeken a legerősebb. Nem lehet eléggé hangsúlyozni milyen fontos a fertőzés kezdetén megtámadott hajtásvégek levágása és elégetése. Igaz, hogy fáradságos, de házikertekben ahol pár darab almafáról van szó, megoldható. Saját tapasztalatból állítom ezt, mivel 3 db negyedtörzsű Jonathán fámon a múlt évben olyan erős lisztharmatíertőzés lépett fel, hogy vegyszerekkel nem tudtam megfékezni. Hosszúnyelű hfernyószedő olló segítségével kezdetben kétnaponként eltávolítottam és elégettem a fertőzött hajtásvvégeket. Később elég volt már csak hetenként végezni ezt a munkát, és nyár derekán már alig volt szükség ollóra. Eredmény: a három fáról 650 kg egészséges, elsőosztályű, gyönyörű almát szüreteltem. Nagy gondot kell fordítani a hernyófészkek leszedésére és a fán száradó moníliás gyümölcsmúmiák eltávolítására és elégetésére is. Gyümölcsfáinkon a felrakott hernyőfogő övék a nyár folyamán a kártevők tízezreit segítenek elpusztítani. A hullámpapírból vagy más anyagból készített öveket Időnként a bennük megbúvó molyhernyókkal és más kártevőkkel együtt elégetjük. Igen fontos a gyümölcsritkltás ts, mivel jelentősen fokozza a permetezések hatékonyságát. Az egymással összeérő gyümölcsöket az érintkezési helyeken támadja meg a molyhernyő. Növényvédelmi szempontból jelentős még a hullott és fertőzött gyümölcs, valamint a lehullott lomb összeszedése és elégetése. Varga J6z*ef Kora tavasszal, a gyümölcsfák virágzása idején, a méheken kívül alig akad egyéb rovar, ezért a méhek igen fontos szerepet játszanak a megpcrzásban. Munkájuk nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a gyümölcsfák formájára, külalakjára és minőségére is. Az igényeknek megfelelő megpor záshoz hektáronként 4—5 méhese Iádra van szükség; a családokat persze, ésszerűen látogatják meg és porozzák be széthelyezve kell vándoroltatni, tökéletesen, amelyek nincsenek mert az áprilisi hideg napokon 50—100 méternél messzebb a a méhek csak azokat a fákat kaptáraktól. Foto: — bor— A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége komárnoi (komáromi) 3-as számú szervezetének tagsága a hajógyár üzemi étkezdéjében jött össze, - hogy értékelje a múlt év eredményeit. A szervezet sokrétű munkájáról szóló beszámolót ifj. Ka mocsai Károly titkár ismertette. Beszámolója elején az elmúlt év legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeivel foglalkozott, majd a szervezetet érintő problémák ismertetésére tért át. A beszámolóból kiderült, hogy a szervezetnek 102 tagja van. Többségük arra töreksziík, hogy a tenyésztett állomány minden tekintetben megfeleljen a követelményeknek. E törekvésüket bizonyítja a múlt év május elsején megrendezett kiállítás is, amelyet a nagyközönség tömegesen látogatott. A közönséget elsősorban a galambok és a nyulak szép példányai érdekelték, ami a jövőre nézve buzdítóan kell, hogy hasson a te nyésztőkre. A baromfitenyésztők nem készültek fel kellően a kiállításra, pedig kiváló tenyészanyaggal rendelkeznek. Köszönet jár azoknak, akik a kiállítás megrendezésében segítettek és szabadidejüket feláldozták a közösség érdekében. A vezetőség elsőrendű feladatnak tekinti az apróállatok egészségvédelmét, amit ékesen bizonyít, hogy az elmúlt évben minden nyilvántartott apróállatot beoltottak. A nyulakat myxomatosis, a baromfiakat a pestis, a galambokat pedig diftéria ellen. Elvégezték a nyulak bírálását, a baromfiaknál pedig a szaporító képességet ellenőrizték, melynek során 22 szaporító tenyészetet ismertek el. Dicséret illeti azon tagokat, akik e munkák végzésében közreműködtek. A vezetőség egy igen jól sikerült kirándulást szervezett a brnoi kiállításra, ahonnan a tenyésztők gazdag tapasztalattal tértek haza. Néhány tenyésztő igen aktív volt. Ezek közé tartozik ifj. Németh józsef, aki galambjaival több kiállításon szerepelt. Volt Smolenicén, Topoffiiankyban, Topoľčany ban, Levicén (Léva) és Brnoban, ahol kiállított példányai tiszteletdíjat kaptak. Axamit Ferenc Brnoban és Pribetán (Perbete), Mórocz Zoltán Brnoban és Komáromban (Magyarország), Zachar Antal Pribetán és Komárnoban, Torna ján és Machala Štefan pedig a pribetai kiállításon szerzett elévülhetetlen érdemeket. A felsorolt tenyésztők eredményét az bizonyltja a legjobban, hogy mindenütt elsők lettek. A nyúltenyésztők sem vallottak szégyent a kiállításokon, mert pl. ifj. Németh József Pribetán, Smolenicén, Csehi Sándor, Mészáros Aurél és Gál Arpád Pribetán, Nitrán, Thám György Topofčiankyban, Smoleszerepelnek a kiállításokon hogy lehetővé tegyék a nyilvánosság számára tenyészpéldá nyaik bemutatását, de az elkö vetkező időszakban még több tenyésztőt kell megnyerni e cél érdekében. Követésre méltónak ajánljuk Machala Štefant, aki nyolc kiállításon vett részt, an nak ellenére, hogy ez jelentős kiadással — 500—650 korona — járt, de az elért eredmény sok kai többet ér számára. Az évzáró taggyűlés alkalmával a szervezetnek az alábbi állománya volt: 228 nyál, 590 nagyfajta tyúk, 345 tyúk a sza Dicséretet érdemelnek nicén, Topoföanyban és Nitrán ért el kiváló eredményt. A kiállítások legaktívabb résztvevője Machala Štefan volt, aki nyolc kiállításon vett részt. A baromfitenyésztők közül a legaktívabb Michala Štefan, ifj. Kamocsai Károly, Csehi Sándor, Kecskés János, Mészáros Aurél és Gál Arpád volt, mert több kiállításon szerepeltek. A kiállításokon való részvételt illetően nagyobb aktivitást várt a vezetőség a baromfitenyésztőktől, márcsak azért is, mert kiváló tenyészanyaggal rendelkeznek. Már említettem, hogy a szervezel vezetősége május elsején ismét megrendezte hagyományos kiállítását, amelyen 12 galambtenyésztő, 19 nyúltenyésztö és 16 baromfitenyésztő vett részt. Egyes tagok rendszeresen Zachar Antal galambtenyésztö komárnoi bukójával szintén tiszteletdíjat nyert. (A szerző felvételei.) porítótenyészet részére, 26 törpe tyúk, 12 pulyka, 9 gyöngytyúk, 3G liba, 24 kacsa, 790 galamb és 65 exotikus madár. Az itt felsorolt számok csupán a felsőbb szervek által elismert mennyiséget jelentik. Ezzel szemben a tagságnak sokkal több különféle állata van. A vezetőség állandóan figyelemmel kíséri, hogy a tagok által tenyésztett állomány fajtatiszta legyen. E célból az elmúlt évben 181 nynlat tetováltak, 380 galambot, 1200 tyúkot és 36 exotikus madarat gyűrűztek. A szaporítótenyészet számára pedig 22 fajkakast vásároltak vérfelfrissítés céljából. A vezetőség a tagsággal egyetértésben fontos feladatának tekinti a fogyasztói piac tojással való ellátását. A baromfitenyésztők az elmúlt évben 20 890 tojást adtak a dolgozók asztalára és 13 184 tojást a keltetőbe a tagság baromfiállományának a szaporítására. A nyúltenyésztők is jó munkát végeztek, mert amint a beszámolóból kiderült, a szőrmeipar számára 1011 nyúlbőrt, a BRANKO részére 3390,80 kg nyúlhást, a prágai VELAZ számára pedig 256,60 kg élőnyulat adtak el, ami összesen 3647 kg nyűlhúst jelent. A vezetőség gondoskodása kiterjed a baromfi rendszeres utánpótlására is, amelyet saját keltetőjéből biztosit a tagoknak. Az elmúlt évben több mint 8000 napos csibét adtak el a tagoknak továbbtenyésxtés céljából. Id. Németh József tiszteletdíjas nagy csincsilla nyula. De nem feledkeztek meg az eleség beszerzéséről sem, mert a felsőbb szervektől kiutalt 19 200 kg takarmányt, saját forrásokból további 28 550 kg takarmánnyal toldották meg, hogy így biztosítsák tagjaik számára a szükséges mennyiségű takarmányt. A komárnoi 3-as számú szervezet tagjai az elmúlt évben 1110 brigádórát dolgoztak le, részben a május elsején rendezett kiállítás szervezésén, részben pedig а VI. lakótelepi új iskola építésénél. Az elméit évben 19 alkalommal jött össze a vezetőség, hogy megtárgyalja az időszerű kérdéseket, valamint a következő időszak feladatait. A szakosztályok vezetői négy ízben tanácskoztak az őket érintő problémákról. A vezetőség aktivitása dicséretet érdemel. De köszönet jár Ováry elvtársnak, aki az eleség beszerzése érdekében fáradhatatlanul dolgozott. Elismeréssel kell szólni a Komárnoi Városi Nemzeti Bizottság és a Nemzeti Front illetékes szerveiről, akik messzemenő segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a kisállattenyésztők munkáját elősegítsék. A vezetőség a legjobb tenyésztők, tojás-, hús- és nyúlgerezna eladók, kiállítók részére értékes tárgyi ajándékot éa diplomot nyújtott át. Majd az új vezetőség megválasztására került sor. A tagság egyhangúlag bizalmat szavazott a régi vezetőségnek, akiknek soraiban néhány fiatal Is helyet kapott. És ez így helyes! Andriskin Jó
