Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-17 / 15. szám
1976. április 17. SZABAD FÖLDMŰVES 7 ELŐTÉRBEN A KOOPERÁCIÓS ÉS AZ INTEGRÁCIÓS VISZONYOK FEJLESZTÉSE A gazdasági felmérések arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó ipar között eléggé lazák a kapcsolatok. Még olyan esetekben sem törekedtek az együttműködés fejlesztésére, amikor a termelésük közvetlenül kapcsolódott egymásba, tehát amikor az együttműködés elmélyülése a terményfeldolgozás meggyorsítását,, a minőség javulását és a szükségletek jobb kielégítését szolgálta volna. Ezért jutott a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány arra a következtetésre, hogy a hatodik ötéves tervidőszak éveiben meg kell valósítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar integrációjának tervszerű fejlesztését. Az integráció célja a mezőgazdasági termékek észszerű feldolgozáséhoz szükséges előfeltételek létrehozása, a melléktermékek és az élelmiszeripari hulladékok takarmányozási célokra való felhasználása, az adás vételi kapcsolatok fejlesztése, a szállítási, anyagmozgatási és a raktározási költségek csökkentése, valamint a nyersanyaggazdálkodás javítása. Szolgálja továbbá azt a célt is, hogy a feldolgozó ipar üzemei részt vegyenek a mezőgazdaság fejlesztésében. tehát hogy hozzájáruljanak a nyersanyagok minőségének javításához, valamint csökkentsék a szállítás és a feldolgozás közötti időt. A mezőgazdaság és a konzervipar kooperációs és integrációs viszonyainak kialakításával kapcsolatos kérdésekről František Frlička elvtárssal, Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának szakigazgatójával és František Emödy mérnökkel, a szlovákiai konzervipari tröszt vezérigazgatóságának szakvezetőjével beszélgettem. Mint az egész világon, hazánkban is egyre növekszik a friss, tartósított és a fagyasztott zöldség- és gyümölcsfélék iránti kereslet. Ezt bizonyítja a szlovákiai konzervipari tröszt vezérigazgatósága feldolgozó üzemeinek a szükséglete ig. Míg a múlt évben a zöldségfélék szükséglete 77 ezer 725, a gyümölcsféléké pedig 50 ezer 215 ban már 111 ezer 500, illetve 75 ezer ban már 11 ezer 500, illetve 75 ezer tonnára növekszik, ami komoly feladat elé állítja egyrészt p termelőket, másrészt pedig a feldolgozó üzemek vezetőit és dolgozóit. Napjainkban a feldolgozó ipar üzemei (konzervgyárak, fagyasztók stb.) a nyersanyagok többségét, mivel ezek termelése elsősorban kisüzemi formák alapján és a feldolgozó üzemektől sok esetben távol történik, szerződéses felvásárlás keretében biztosítják be, főleg szövetkezeteinkből és állami gazdaságainkból. A zöldségfélék hazai szükségletét ilyen formában körülbelül nyolcvan százalékra fedezik. A hiányzó részt (20 '/«) a többi felvásárló vállalaton a JEDNOTA fogyasztási szövetkezeten, a Szlovákiai Kiskertészkedők és Gyflmölcsészek Szövetségének helyi szervezetein és a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vezérigazgatóságon keresztül szerzik be. A zöldségfélék szükségletének fedezésénél ezenkívül külföldi behozatallal is számolnak, elsősorban az ipari paradicsom esetében. A gyümölcsfélék szükségletének fedezése terén még aggasztóbb a helyzet, mert napjainkban még kevés belterjes gyümölcsössel rendelkezünk. Szerződéses felvásárlás keretében (efsz-ekből és ÄG-okbólJ a szükséglet csak mintegy húsz százalékát tudjuk fedezni. A hiányzó részt (80 %!) egyrészt a többi felvásárló vállalaton keresztül, másrészt pedig — főleg az eper, málna és a meggy külföldi behozatalával pótoljuk. A CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi októberi plénuma határozatai többek között tartalmazzák: a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a zöldség- és gyümölcsfélék szükségletét a lehető legnagyobb mértékben hazai termelésből kell fedeznünk. Ezért válik szükségessé az olyan nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztési módszereknek a bevezetése, melyek elősegítenék a nyersanyagok hatékony felhasználását és ezzel egyúttal növelnék a termelés jövedelmezőségét is. További fontos tényező a termelésnek időhöz és helyhez való összekapcsolása, mert feldolgozó üzemeink gyakran távol esnek a termelőktől. Közismert tény, hogy az ilyen esetekben növekednek a szállítási, anyagmozgatási és a raktározási költségek is. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a feldolgozó üzemek termelési kapacitása általában egész évre van beütemezve, de zöldséget és gyümölcsöt csak bizonyos évszakokban lehet termelni. Az igényes célkitűzések megvalósítása érdekében a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a zöldség- és gyümölcstermelésnek a szakosított vagy közös mezőgazdasági üzemekben történő összpontosítására. A minisztérium dolgozóinak elképzelései szerint egy zöldségtermesztésre szakosított mezőgazdasági üzem 200—300 hektár területen termelne zöldségféléket. Ennek egyik előfeltétele a központi palántanevelés és a zöldségfélék termesztésének lehető legnagyobb mértékű gépesítése, a másik pedig az egyenletes hőmérséklet és az állandó nedvességtartalmat biztosító raktárhelyiségek építése. A palántanevelést legcélszerűbb melegvízzel fűtött üvegházakban végezni, melyeket egyébként jól felhasználhatunk a hajtatott zöldségfélék termesztésére is. Közismert tény. hogy Szlovákiában a feldolgozó üzemek szükségleteit fedező zöldség- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági üzemek túlnyomórészt szétszórva helyezkednek el és nem minden esetben felelnek meg a természeti és a gazdasági adottságoknak. Ha ehhez hozzászámítjuk a zöldségfélék nem minden tekintetben megfelelő fajtajellegét és a nyersanyagok rendszertelen szállítását, megállapíthatjuk, hogy feldolgozó üzemeink sok esetben ennek folytán képtelenek teljesíteni tervezett feladataikat. A feldolgozó ipar keretében — a vezérigazgatóságtól egészen az egyes üzemrészlegekig — növénytermesztési tanácsadó szolgálatokat alakítottak ki, melyeknek fő küldetése: segíteni a termelőknek a sajátos természeti és talajtani viszonyaikhoz legjobban alkalmazkodó fajták kiválasztása, a zöldségfélék vetése, palántanevelése, agrotechnikája, betakarítása és értékesítése, valamint az adás-vételi kapcsolatok fejlesztése tekintetében. A mezőgazdasági és a feldolgozó ipar üzemei közötti kooperáció és integrációs viszonyok a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum létrehozása óta lassan fejlődtek. A vertikális kapcsolatok lassú fejlődését lényegében az eltérő gazdasági eszközök, elsősorban a beruházási építkezések és a feldolgozó üzemek korlátozott együttműködése, valamint jövedelmi részesedése akadályozta. A mezőgazdaság és a konzervipar kooperációs és integrációs viszonyainak a fejlesztését a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a MÉM vezető dolgozói irányítják a termelők, a konzervipari tröszt, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vezérigazgatóság szakembereinek közreműködésével. Ezen együttműködés elmélyülése révén jött létre az idén Szlovákiában az első zöldségtermesztési kooperációs és integrációs csoportosulás a komárnoi járásban, mégpedig a marcelovái (marcelházai) földművcsszövetkezeíben. A beruházási építkezések költségének ötven százalékát a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek, harminc százalékát a zöldség- és gyümölcskereskedelmi, húsz százalékát pedig a konzervipari tröszt vezérigazgatósága fedezi. A csoportosulás létrehozása után a jövedelem is ugyanilyen mértékben oszlana fel. A terme lök termékeiket egyrészt közvetlenül a piacon, másrészt pedig a feldolgozó üzemeken keresztül értékesíthetik. Napjainkban egy hasonló kooperációs és integrációs csoportosulás koncepciójának a kidolgozása van folyamatban a levicei járásban. A kooperációs és integrációs csoportosulásoktól a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésnél még nélkülözhetetlen emberi munka arányának a csökkentését, a nagyüzemi és szakosított termelés bevezetését, a termelés nagyobb arányú gépe sítését és az adás vételi kapcsolatok javulásét várhatják. Különösen az adás-vételi kapcsolatok fejlesztése időszerű, mert ezek eddig nem minden tekintetben feleltek meg a követelményeknek. Ezzel szemben a feldolgozó ipar dolgozói elvárják a nyersanyagok rendszeres szállítását, aminek segítségével teljesíthetők lesznek a termelési feladatok is. Ez a kölcsönös viszony azután hozzájárulhat a terményfeldolgozás meggyorsulásához, a minőség javulásához és a szükségletek jobb kielégítéséhez. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a zöldség- és gyű mölcstermesztés szakaszán komoly feladatok megoldása előtt állunk, me Iyek a beavatott személyektől alapos felkészülést és felelősségteljes hozzáállást igényelnek! Frliéka elvtárs említést tett arról is, hogy a komárnoi és a levicei példa nyomán a jövőben a kooperációs és integrációs csoportosulások kialakítása kiterjed a korai és az étkezési burgonya, valamint más termények termelésére is. Bara László A magajáró KS 1-S jelzésű takarmánybetakarító gépet zöld- vagy fonnyadt takarmány kaszálására, széna- és szalma begyűjtésére, valamint friss takarmány bekészítésére szerkesztették. A szecska hossza 5, 8, 10, 13, 16, 20, 26, 32, 40, 52 vagy 80 mm lehet. Óránkénti teljesítménye legfeljebb 60 tonna takarmány feldolgozása. A motor 105 lóerős. Tartozékai: Z 311 jelzésű kaszálószerkezet magas növényzetre, munkaszélessége 3600 mm. Z 307 jelzésű begyűjtő szerkezet, munkászélessége 1550 mm. Ara együttesen 140 ezer korona. Gyártják a Lengyel Népköztársaságban. Forgalmazza az Agrotechnika n. v. (Foto: —ksz—) FELADATAIK SIKERES TELJESÍTÉSÉVEL KÖSZÖNTÖTTÉK A XV. KONGRESSZUST Szlovákia élelmiszeripari dolgozói a kongresszusnak Egész szocialista hazánk a CSKP XV. kongresszusának, napjaink és életünk legjelentősebb politikai eseményének jegyében él. A dolgozók népgazdaságunk minden szakaszán komoly igyekezetei fejtenek ki hatodik ötéves tervünk idei feladatainak maradéktalan teljesítésére és kezdeményezésüket a pártkongresszus, valamint a CSKP megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére vállalt értékes kötelezettségek tükrözik. E két kiemelkedő politikai esemény tiszteletére indított szocialista kötelezettségvállalások mozgalmába Szlovákia élelmiszeripari dolgozói is eredményesen bekapcsolódtak. AZ IDEI FELADATOK IGÉNYESEK A hatodik ötéves tervidőszak első esztendejének beindításakor jelentős és pozitív tényezőt képez az, hogy Szlovákia élelmiszeripari üzemei a mezőgazdasági termelés várható növekedésével összhangban évi terveikben 24,4 milliárd korona értékű árutermeléssel számolnak, ami azt jelenti, hogy a múlt évhez hasonlítva 878 millió koronával növelik termelésük térfogatát. Ezt a növekedést a nyerstermelés 3,7 százalékos emelkedése hivatott biztosítani, amit teljes egészében a munkatermelékenység növekedése fedez. A fogyasztók fokozódó igényeiből kiindulva — tekintettel a racionális étkezés követelményeire — a belkereskedelem ellátása több mint 930 millió korona értékű áruval növekszik. azaz 5,6 százalékkal. A szocialista és a kapitalista országokba irányuló kivitel biztosítására 1 milliárd 149 millió korona értékű áruval számolnak. Rendkívül igényes feladatok állnak az élelmiszeripari dolgozók előtt a termelési folyamat gazdaságosabbá tétele és a nyereség kialakítása terén. Az anyag- és egyéb költségek alakulásában leírások nélkül egy teljesítményegységre a tavalyihoz viszonyítva 2,3 százalékos csökkenést kell elérni, ami pénzre átszámítva 510 millió koronát Jelent. A nyereséget pedig kétötöddel, azaz 433 millió koronával növelik. A gyártmányok minőségi javítása, valamint a nyersanyagellátás növekedése és az élelmiszeripar kapacitása közötti aránytalanság csökkentése érdekében, mely utóbbi egyes termelési ágazatokban az alapeszközök elavultsága miatt következett be — az idei terv számol azzal, hogy az építkezési beruházásokkal 1,6 milliárd korona értékű alapeszközt teremtenek, ami háromötöddel több, mint a múlt évben. E komoly feladat megvalósítása érdekében minden szükséges feltételt kialakítanak, az eszközöket azokra az ágazatokra összpontosítják, ahol legnagyobb a feldolgozó ipar kapacitása és a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala közötti aránytalanság. A beruházásokat elsősorban a húsipar és a hűtőipar, továbbá a tejfeldolgozó ipar, a malátagyártás és az alkoholmentes italokat gyártő üzemek fejlesztésére fordítják. SIKERES INDULÁS Élelmiszeriparunk dolgozói a hatodik ötéves terv első esztendejét lényegében sikeresen kezdték meg. Tervezett feladataikat a termelésben, az „exportfeladatok teljesítésében és a teljesítmények terén túlszárnyalták. Az év első két hőnapjában terven felül 64 millió korona értékű árut termeltek. Kiviteli feladataikat 14 millió koronával lépték túl amellett, hogy a kivitel összmennyiségét a múlt év ugyanezen Időszakához hasonlítva több mint egy heteddel növelték. Százharmincnégy millió korona tiszta nyereséget értek el, ami csaknem négyötödével több, mint tavaly. Az építkezési beruházások által az év első két hónapjában 50 millió korona értékű alapeszközzel gazdagodtak. ÉRTÉKES MUNKAKEZDEMÉNYEZÉS Az ötödik ötéves tervidőszakban a munkakezdeményezés fejlesztése által Szlovákia élelmiszeripari dolgozói is komoly sikereket arattak. Nemzetgazdaságunk ezen ágazatának dolgozói a hatodik ötéves terv esztendeiben is ezen a jól bevált úton akarnak haladni. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett szocialista vállalásaik a nyerstermelés év! tervének, az árutermelés, a bel- és külkereskedelem számára gyártott árumennyiség túlszárnyalására, továbbá az anyagköltségek és az energia megtakarítására Irányulnak. Vállalásaik összértéke 87,4 millió korona értékű terven felüli nyerstermelést, az árutermelésben pedig 83,6 millió korona értéket képvisel. Értéküket tekintve aránylag a legnagyobb vállalásokat a Nyugat- Szlovákiai Húsipar, a Cíferi Nyugat-Szlovékiai Baromfiüzem, a Trnavai Cukorgyár és még több más élelmiszeripari vállalat tett. Hatodik ötéves terv irányelveivel összhangban következetesen megvalósítva a pártnak a népgazdaság hatékonysága általános növelésére irányuló stratégiai irányvonalát — a dolgozók kezdeményezése jelentős mértékben a termelési folyamat minőségi javítására, a hibák kiküszöbölésére, a termékek minőségének javítására és újabb termékek bevezetésére, a komplex ésszerűsítés elveinek valóraváltására Irányul. Ez szoros összhangban van mostani ötéves tervünknek a minőség javítását célzó általános koncepciójával. Az anyagköltségek megtakarítására Irányuló vállalásokat az üzemek többsége tett, és az így elérhető megtakarítás összértéke 14,6 millió koronát tesz ki. Az anyagköltség megtakarítás és nagyobb nyereség elérését célzó értékes vállalásokat tettek például a trebišoví Élelmiszeripari Kombinát, a Pohronský Ruskov-1 és a trnavai cukorgyárak, a trenčíni Slovlík és más élelmiszeripari vállalatok dolgozói. A belkereskedelem áruellátási tervének túlszárnyalására tett vállalások 17,4 milliő, az exportfeladatotk terven felüli teljesítése pedig 1,9 milliő korona értékel képvisel. Különösképpen kell értékelni az energia-fogyasztás csökkentésére tett vállalásokat. Az élelmiszeripari üzemek a tervben előirányzott energiafogyasztással szemben 3 millió 870 ezer kilowattóra villamosenergiát akarnak megtakarítani. Joggal bízhatunk abban, hogy Szlovákia élelmiszeripari dolgozói, a mesterek, technikusok és a többi dolgozók, a szocialista brigádok munkaközösségei még nem mondták ki az utolsó szót, és a szocialista vállalások mozgalma tovább terebélyesedik. Blažej Sedliak, mérnök
