Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-10 / 14. szám
1978. április 10. SZABAD FÖbDMÍWK. 15 ■^Megérkezett a várva várt tavasz, s a hőmérséklet annyira kedveiévé vált, hogy újra gondolhatjuk méhcsaládjainkat. A méhész mindent megtesz, hogy családjai aránylag rflvid idő alatt felfejlődhessenek és kihasználhassák a korai hordást a repcéről, a baltacímről s főleg az akácról. A cél érdekében szőkíti a méhcsaládokat, hogy azok a hőgazdálkodás problémáját minél kedvezőbben megoldhassák. A Hasítás kedvező fejlődéséhez 33,2—30 C tok meleg szükséges. A méhész ilyenkor takarja a szűkített kőltőteret, hogy a méhek által termelt meleget megtartsa. Amíg a természet nem nyújt elegendő virágport, nie kell, nem keletkezek a egyik-másik csalidnál veszedelmes ragályos kér tünetei. Ma ngyania már hazánkban aránylag kevés az olyan terfllet, ahol nem volna enrúpai, vagy nyúlós kőltésrothadés! Ezeket a betegségeket a fiasftás minőségvizsgálatára! lehet megállapítani. Az európai költésrothadás esetében a nyílt fiasitúe beteg ée pusztul. Néhol találhatunk olyan ilcát, mely a sejtben nincs a szokott helyén. Ügy fekszik ott, mintha bedobta volna valaki a sejtbe. Főleg színe tér el az egészséges élcéétöl. Mfg az egészséges álca színe elefántcsont fehér, s a teáién levő „gyűrűket“ jól láthatjuk, addig a beteg álca sárgás, később sárga, illetve világot, majd sötétbarna színű. As álca maradványai nem ragadnak hozzá a sejt falaihoz, tehát csipesszel könnyen kihúzhaték a sejtből. A nyúlős költésrothadás — noha a fiasítás már álcakorban fertőződik — ritka kivételtől eltekintve, fedett korában károsítja s tönkre Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket... szójaliszttel igyekszik azt pótolni. A méhek tömegesen látogatják a szójalisxt-etetoket. Lábukra gyűjtik a virágporpótlót s azt haza viszik. Amint a szabadban a természetes virágpor megterem, a méhek azonnal hordják. A méhész a készlet fogyasztását is éberen figyeli. Ahol ez szükséget, élelmet ad a méheknek. A fogyó mézkészletet mézeslépekkel is pótolhatja. Ha ez nincs, Úgy szükséges a hiányzó élelmet nagyobb szörp-adaggal pótolni olymódon, hogy a meleg ne távozzon a költótérből. Cukorlepénnyel osak olyan esetben segíthetünk a hiányt szenvedő méhcsaládon, ha a fedett sejtekben mézük van. Ilyen gondok hárulnak most a méhészekre. Az akácra való vándorlással foglalkozó méhészeknek hatékony intézkedéseket kell tenniük. Ezek közé tartozik az a kötelesség, hogy az állategészségügyi szervek szakértője átvizsgálja a méhcsaládok fiasftását, nem találhatók-e benne európai, esetleg nyúlős költésrothadás. mert az ilyen betegségben szenvedő családokkal nem szabad vándorolni. Ilyenkor nemcsak a vándorlásra kiszemelt családokat, hanem a méheskert összes családjait megvizsgálják. A vándorolni szándékozó méhész a szakértőnek a vizsgálat feiében családonként 3 koronát fizet. Ezt a díjat a MÉM 1975. IV. 9 én kelt határozatával — 2874/75 PM szám alatt hagyta jóvá. Nemsokára más gondok és feladatok is várnak a méhészekre. A méhésznek feltétlenül gondoskodnia kell a családok egészségi állapotáról, máskülönhon nem várhat hasznot. Éberen figyelteszi a fejlődő méhet. Álca korban a méh ugyanis édes táplálékot kap, mely nem kedvez a kórokozónak. Amikor a méhek a fertőzött álca sejtjét befödik s az mér nem kap táplálékot, a kórokozók behatolnak ennek testrészeibe, s ott gyorsan szaporodnak. E közben mérgező anyag keletkezik, melynek hatására az álca elpusztul. A nyúlős költésrothadással fertőzött sejtek fedele nem domború, mint ai egészséges fiasftásé, hanem horpadt és sok esetben lyukas is. Ha ilyen sejtbe gyufaszálat dugunk és azt lassan kihúzzuk, észrevesszük rajta a nyúlós, már osslésnak indult álca maradványát. Az ilyen maradvány erősen a sejt falához ragadt, különbözik az európai költésrothadástúl. Mind az európai, mind a nyúlós költésrothadás észleléséről a méhész köteles értesíteni a körzeti állatorvost vagy az alapszervezetet. A fertőzött családokat az előírások értelmében likvidálni kell! A méhészek ezt követően kötelesek a rendelkezéseket lelkiismeretesen betartani, csak Így lehetséges a betegséget lekUident. Azon méhészek, akik méhcsaládjait fertőző betegség miatt likvidálták f atkakér miatt Is), a kerületi nemzeti bizottságtól kérhetik a kár megtérítését a 49/1983- as számú rendelet értelmében. A kártérítésre azonban nincs jogszabály! Ha a kért az illetékes szerv nem téríti meg, úgy a méhész a térítést alanszervezetén keresztül. e Szlovák Méhészek Szövetségétől kérheti (Slovenský zväz včelárov), melv a kártérítést az Egészségügyi alapból folyósítja. Svancer Lajos Korszerű feltételek közt A vadászat hódolóinak ■ szakmai felkészültségen túlmenően az irányelveket is be kell tartaniuk. Ez elsősorban a vadászterületek összpontosítására, a munka ésszerűsítésére, valamint a tevékenységen belüli együttműködésre vo^itkozik. A vadászterületek összpontosításának előnyét konkrétan Michal na Ostrova-1 (mlhályfal) és Orech. Potóft-i (dióspatonyl) példa Is bizonyltja. A két efsz-hez tartozó vadászterületen az őz és a nyúl, a fácán és a fogoly gazdag állománya található, de előfordul a vaddisznó, a vadlúd, a vadkacsa, valamint a túzok is. Fontos megjegyezni, hogy az óz szaporodását a nagyüzemi mezőgazdaság tette lehetővé. Határukban az első őzet Lelkes Ferenc lőtte a Burian-t dűlőben. Az első vaddisznó 1982-ben került puskavégre. A negyvenes években még nagy számban élt Csallóközben s Így határunkban Is a túzok, sajnos, számuk annyira megcsappant, hogy ma már védelem alatt áll. Köztudomású, hogy a túzok télen nem veszi Igénybe az etetőket, viszont legfontosabb téli takarmánya a repce, melynek a termelése nem azokon a parcellákon történik, ahol a túzok előszeretettel tanyázik. Á külsó hatások, a vegyszerek használata a gépesítés, valamint az öntözéses gazdálkodás kedvezőtlenül befolyásolja a mezei vadállomány szaporodását. Hagyományos módszerekkel ma már nem lehet növelni az állományt, ez csak Intenzív tenyésztéssel, az ember aktív beavatkozásával érhető el. Egyszóval egyre nagyobb e vadnevelés jelentősége. A tenyésztés és védelem terén hasznos tevékenységet fejtenek ki a vadőrök. Ezt a tisztséget 1963-től Egri István és Varga István látta el, 1973-től pedig Varga Imre, Hervai Apdrás, Szinger János és Farkas Lalos. A vadászok és a vadőrök elsősorban a permetezés, az öntözés és a kaszálás Időszakában fejtenek kt nagyon hasznos tevékenvsséget. Az alapszervezet vad ászkutya -állománya bár még nem oldódott meg teljesen, de el• • • képzeléseik e téren Is biztatóak. A szakmai képzést illetően nagy szolgálatot tesznek a Kis-Duna mentén tilalmi időben rendezett agyaggalamb-lövö versenyek. Ennek a szakmai képzést túlmenően a vadászerkölcs szempontjából Is nagy jelentősége van, annál is inkább, mert a préselt agyag nem kínlódhat és fájlalhat szárnyazást egy-egy rosszul sikerült lövés után. A szakmai felkészültségen kívüjl biztosították a politikai és káderfeltóteleket a politikai szekción belül, melynek élén Kalmár János, a Dióspatonyl Efsz elnöke áll. Ä vadásztársaság és а szövetkezetek közötti kapcsolat nagyon gyümölcsöző. Kölcsönösen segítik egymást. Ezzel magyarázható, hogy a helyi vadászoknak a téli takarmányozást Illetően nincsenek problémáik. Csak szemes takarmányból 500 mázsa (hulladéktakarmányt) biztosítottak a vadak téli ellátására. A társaság tagjai nagy gondot fordítanak az ifjúság nevelésére. A helyi alapiskola pionírjaival Kiss Sándor foglalkozik a vadvédelem és a tenyésztés szempontjából. A pionírok esténként részt vesznek az etetők készítésénél, a téli etetésnél, sót az élővad befogásánál is eredményes tevékenységet fejtenek ki. A felnőttek tájékoztatása és felvilágosítása szempontjából mindén télen beszámolókat tartanak időszerű vadvédelmi és vadnevelési problémákról. Sokrétű tevékenységüknek köszönhetik, hogy a vadászterületükön sikerül állandósítani a vadállományt. A vadásztársaság tagjai idényben mintegy 2100 nyulat, 500 fácánt, 500 foglyot, 150 vadkacsát, 10—12 vadllbát és 10—12 őzet ejtenek el. Csiba László Hangyák haszna az erdőben A hangyák védik az erdőt a kártevőktől, a hernyóktól, a növényevő bogaraktól, az ormányosbogár lárváitól, összeszedik a férgeket a földről, a fűből és a fák koronáiból. Egy nap alatt, a nagy fészek lakói mintegy százezer kártékony férget semmisítenek meg. Azokban az erdőkben, ahol sok a hangya, nincsenek a kártevő lepkéktől elemi csapások. Érdekes megjegyezni, hogy a hangyák nem támadják a fakéreg alatt élő fafurdancsszút, ezeket a harkályok nagy étvággyal eszik, fgy a hangyák a harkályok étlapját bővítik, de maguk is utánpőtló eledelül szolgálnak a harkályoknak. A hangya nemcsak a harkályok, hanem még sok madárnak, például a siket- és a nyírfajdnak is eledele. A vadászok jől tudják, hogy ahol sok a hangyaboly, bőven van vad is. Tavasszal, amikor még kevés a bogár, s egyéb féreg — rovar a kisebb rovarevő madarak, mint pl. a cinkék, a hangyákat eszik. Később azonban rátérnek a káros rovarok pusztítására. Fel nem mérhető a hangyáknak az erdő fűtakarőjára gyakorolt kedvező hatása. Mint a többi rovarok, az erdei füvek és növények magvait a hangyák szerte hordozzák az erdőn. Sok növény magjának külön hajtásai vannak, amelyek szinte vonzzák a hangyákat ízletes és tápláló tartalmuk miatt. Mivel a hangyák az erdő növényeit gazdagítják, ezzel elősegítik azon rovarok szaporítását, amelyek a virágokat hímporozzák, továbbá a hasznos rovarokat is (méheket) nektárral és virágporral ellátják. Köztudomású, hogy az erdei virágok nektárját a méhek szívesen szedik. Minél gazdagabb az erdő növénytakarója, annál jobb a talaja. A hangyák nemcsak a füvet és a növényeket szaporítják, de egyben Javítják az erdő talaját. Szinte felkeverik azt. így juttatják szerves anyagokhoz. Hosszú folyosók vájásával lehetővé teszik a fák gyökereinek levegővel való érintkezését. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hangyák a legjobb barátai az erdőnek. Az az erdő, ahová a hangyák befészkelték magukat, egészséges, hatalmas és erős lesz, egykönnyen nem pusztítják a kártevők. Az ilyen erdőben sok a gomba és az erdei gyümölcs. J. M. H. Horgászat, ahogy én látom A hal a természet néma teremtménye. Nemcsak a hal maga érdekel, hanem mindaz, amt a hal életfeltételeihez tartozik, szóval minden, ami vele kapcsolatos, ami Jólétét előmozdítja, de az is, ami kárára van. Fölötte érdekel életmódja, szokása, szaporodása és népgazdasági Jelentősége. A horgászó ember évek hosszá során át akaratlanul is sokat lát és tapasztal. Hamar rájön, hogy minél többet tud a halászatról, annál sikeresebb lesz horgászata, annál több gyönyörűséget nyújt nekt; ezért bővíti tudását, szívesen vesz kezébe szakirodalmat. A horgászat mint ősfoglalkozás beláthatatlan idő óta ismeretes, mindazonáltal a halakkal és fogásukkal kapcsolatos tudás még ma sem tökéletes, még az öreg horgász ts nap-nap után újabb tapasztalatokat szerez. őrömmel kell megállapítanom, hogy hazánkban hivatalosan ts eltsmertk a horgászat nagy Jelentőségét közegészségt, szórakoztató, gondűző és közgazdasági tekintetben. A horgászatot a vadászattal hasonlítom össze, mert még ma is, őszülő fejjel, hódolok azoknak a kellemes izgalmaknak, amelyeket e két sport nyújt. A vadászat és horgászat egyazon anya gyermekei. Talán érdekes lenne felvetni a kérdést, hogy melyik az izgalmasabb, szórakoztatóbb, vagy éppen „férfiasabb' sport. Tudomásul kell vennt néhány különbséget. A vadász látja zsákmányát amikor elettt, a horoász nem. A lövés eldörrenése után a vadász tudja, hogy az sikerrel lárt-e. a horgász igazi küzdelme éppen a bevágás vtllanatában kezdődik. A vadász kezébe holtan kerül a zsákmány, a horoász élve foala a halat. Sok embernek fogalma sincs arról. mtt nyúlt a horgászat. Elsősorban is pihentető, üdítő szórakozást. Segíti a test rugalmasságának fenntartását, de a szervezel erőnlétének javítását ts, mert természetjárással, gyaloglással van egybekötve. A pergető horgászat pedig az egészen komoly erőkifejtést kívánó sportok közé tartozik. Köztudomásúan a horgászat három érzékszervünkre van Jó hatással: a látásra, a hallásra és a tapintásra. Meg kell látnunk az úszó, vagy a botvég legkisebb rezdülését, szemünk átfogja az egész vízhatárt, figyelni a nádszál mozdulását, keresni az ugró halat. Fülünk minden neszre figyel, hallja * csobbanás zaját, a rajzó rovarok és szúnyogok zenéjét, az estt húzáson levő madarak repülését. Tapintásunk finomságának a kézben tartott bottal való horgászatkor van igen nagy szerepe, mert az ujjak gyakorlott tapintása a hal minden apró rávágását megérzi Mindezeken túl a horgászat fejleszti a cselekvőkészséget, hiszen váratlan pillanatokban gyors döntést, határozott cselekvést kíván. Állandó, gyors és mozgékony agymunka nélkiíl igazi horgászat el sem képzelhető. A tanulékony horgász ezernyi megfigyelését tapasstalattá értékesíti. Nagyon sok szépet tudnék még felsorolni e kedves sportról, milyen Jó érzés harmatos hajnalokon Járni a vlzpartt öreg füzek és égerfák alatt. Pírkadáskor figyelni a nap felkeltét, gyönyörködni abban az utánozhatatlan muzsikában, amit reggelenként a madarak rendesnek. Látni azt a tarka szőnyeget, amit a rétek színes virágát tavasszal szőttek, s magukba szívni ózonnal kevert bódttő illatukat. Minden reggelt ébredésnek más a színeződése, más a rajza. Akt bele tud felejtkezni a táj évszakok szertntl szépségébe, akt szívesen lest a természet tttkatt, abban igaz, nemes horgász-szív dobog. A fűszálakon brilltánsként ragyogó harmatcseppek csoda-világa a meseországba varázsolja szemlélőiét. Ebben a környezetben és hangulatban elevenednek meg horgászkalandjatnk színes emléket és ml, az őrégebb korosztályba tartozók az elmúlás törvényszerű útjaira gondolunk. A természet ablakain bekukucskdlva tanultam megszeretni az életet. Tanuljuk meg mindanynylan még több szeretettel s kedvteléssel látni a természet fönséges alkotásait, szivünkbe zárni azt a sok bájos hanaulatot, amelyet nekünk adományozott. Szívből kívánom, hogy sok élvezetes horgászatban leayen részünk a természet lelket üdítő ölén. hisz oly rövid, röpke az életi J. M. Habrovský De sokáig játszogat a compő! (Adamcsik F. felvétele) Hasznos tudnivaló Egyes sporthorgászok — puszta kényelmességből — nem cserélik ki azonnal a hármas horgot, ha annak egyik szára véletlenül megsérül vagy letörik. És általában ilyenkor jön a „kapitális“, illetve jön és .megy, mert az a bizonyos harmadik horogszár nem teljesítette küldetését. Tapasztalt horgász ilyen hibát ritkán követ el, ha igen, csak egyszer. Inkább úgy oldják meg a felkötést, hogy egy acélkarika segítségével bármikor pillanatok alatt kicserélhessék a meghibásodott hegyű, szakállú vagy szárú hármashorgot. (Zr)
