Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-10 / 14. szám

1978. április 10.

SZABAD FÖCDWÜTOS

fi

Д fejlődés tükrében

♦ Kialakították a szarvasmarhák takarmánybázisát ♦ Előtérben a szemcsézett takarmányok etetése ♦ A keresztezés meghozta a hozzáfűzött reményeket ♦ Nagyra értékelhető a gondozók, fejők szorgalma ♦ Az abraktakarmány-fogyasztás csökkentéséhez vezető út ♦

A CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti időszakban az állattenyésztés terén több mezőgazdasági tizemben értek el pozitív fejlődést. Így volt ez a tvrdošovcei ftardoskeddi) szövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében is. Míg 1970-ben 1400 szarvasmarhát (ebből 571 tehenet) tartottak, addig a múlt évben már 1603 darabot, (a tehenek száma 740 db volt). Az egy tehénre számított napi tejelékenység 8.67-ről 8,91 literre növekedett, s ennek megfelelően alakult a tejfelvásárlás is (1 millió 619 ezer literről 2 millió 132 ezer literre). A szarvasmarha állomány tervszerű fejlesztésével az említett évek viszonylatában a marhahús árutermelése 2150 ről 2719 mázsára nőtt. A marhahizlalásban a múlt évben ugyan kisebb súlygyarapodást értek el, mint 1970 ben, azonban véleményem szerint a 0,95 kg os átlagos napi súlygyarapodás sem sorolható a gyengébb eredmények közé.

A tehenészetben a tervezett állomány elérése mellett a fő figyelmet a takarmánybázis kialakítására, az évi és az egy tehénre számított tejelékenyssg növelését szorgalmazó intézkedésekre, valamint az abraktakarmányokkal való takarékosságra fordították. Mivel a szövetkezet már néhány éve rendelkezik nagy kapacitású szárítóberendezéssel, a pillangósok, esetleg lucerna többségét leszárftják. Elsősorban a lucernalisztet használják a szemcsézett, préselt takarmányok készítésénél, s ezzel pótolják a takarmányok vitamin- és ásványi anyag hiányát. Szénából csak mintegy 30— 35 vagonnyi mennyiséget készítenek, elsősorban a borjak számára. A nyári hónapokban ezenkívül zölden is etetik a lucernát, mégpedig tehenenként 10—20 kg-os napi adagban. A növendék állatok is kapnak nyáron kis mennyiségű zöldlucernát vagy tavaszi keveréket, főleg a szarvasmarhák összetett gyomrának fejlődése érdekében. A növendék állatok részére ezenkívül szenázst is készítenek.

A szövetkezet nagy kapacitású szárítóberendezéséhez tartozó gépsorral a tehenek számára saját gyártmányú FECEMIX elnevezésű abrakkevereket készítenek. Ez tulajdonképpen csak 40 százaléknyi szemes takarmányt tartalmaz. A többi részét egyéb — kisebb tápértékű — takarmányok alkotják. A FECEMIX gyártására és etetésére- 1974-ben tértek át. Ennek etetésével nagy mértékben csökkentették az egy liter tej termeléséhez szükséges abrakkeverékek mennyiségét és növelték a tehenek hasznosságát. Míg 1970-ben egy liter tej termeléséhez 0,41 kg takarmány kellett, addig a múlt évben ugyanezt 0.25 kg-ból érték el. A 3200 literes évi tejelékenység már a jobb eredmények közé sorolható.

A téli takarmányozási időszak alatt a tehenek takarmányadagja húsz kilogramm silókukoricából, 15 kg leveles répafejsilóból, 4 kg FECEMIX bői, 3 kg takarmányszalmából, ld dkg takarmánymészböl, 5 dkg MKP—III as ásványi kiegészítőből és 18 dkg VITAPOLIMIN készítményből áll.

A tehenek takarmánybázisának a kialakításán kívül a keresztezés is hozzájárult a jobb tejelékenység eléréséhez. A szövetkezetben ugyanis a tehénállomány 40 százalékánál a kanadai alföldi fekete tarka marhával történik a keresztezés. Az első nemzedékből származó egyedeknél nem mutatkozott csökkenés a súlygyarapodás és a minőségbeli belsorolás tekintetében. Az évi tejelékenység azonban egyedenként 600—700 literrel növekedett.

A jó eredmények eléréséből a gondozók, fejők is kivették részüket. A szövetkezet föállattenyésztöje szerint ezek szorgalma harminc százalékban is javíthatja az eredményeket. Teheneket a szövetkezet két részlegén tartanak. A két részleg gondozói, fejői között állandó versengés folyik. Figyelik a tej mennyiségét és zsírtartalmát (3,7 °/«). A versenyt havonta értékelik. Serkentik ezzel a gondozók, fejők szorgalmát. Az első három he lyezett pénzbeli juttatásban részesül. A múlt évben a szövetkezet egyes számú gazdasági részlegén a, legjobb eredményeket Tóth Ilona (9,84 literes napi és egy tehénre számított fejési átlag), Mária Molnárová (9,79) és Mária Hrubá (9.71). a kettes számú részlegen pedig Arató Irén és Kristína Kováčova, fejőnő érte el.

A kedvező eredmények elérése mellett még vannak kiaknázatlan termelés fejlesztési lehetőségek is. A tehenészetből csak egyet emelnék ki: a

két gazdasági részleg között a napi és az egy tehénre számított fejési átlag két liter különbséget mutat — az egyes számú részleg javára, holott a takarmánybázis és a tehénállomány termelőképessége szinte azonosnak mondható!

A hizómarháknál 1974-ben áttértek a szemcsézett takarmányok etetésére, ami csak 27 százaléknyi szemes takarmányt tartalmaz. A többi részt kisebb tápértékű takarmányok, mint a szolópogácsaliszt, a szárított baromfiürülék, a szárított silókukorica stb. alkotják. Ezzel a takarmánnyal fa napi adag 5—7 kg között váltakozik) csökkentették az abraktakarmányok fogyasztását is. Míg 1970-ben a hízómarháknál egy kg súlygyarapodásra 3,7 kg abraktakarmányra volt szükség, addig a múlt évben mindössze 2,06 kg-ra.

Az abraktakarmánnyal való takarékosságra a növendék állatoknál is sor került, amelyekkel szintén szemcsézett takaramányt etettek, mely mintegy 19 százaléknyi szemes takarmányt tartalmaz. így sikerült csökkenteni az abrakfogyasztást. Míg 1970-ben 1 kg súlygyarapodáshoz 2,31 kg abraktakarmányra volt szükség, addig a múlt évben már csak 0,98 kg-ra!

Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a tvrdošovcei szövetkezetben a két kongresszus közti időszakban pozitív fejlődést értek el a szarvasmarha tenyésztésben. A múlt évben 1974 hez viszonyítva 0,26, illet ve 1,81 koronával csökkentették a tej és a marhahús önköltségét. A takarmányfogyasztást több mint 1 millió 100 ezer és a 100 korona bevételre jutó anyagi, s munkaköltségeket pedig 3,50 koronával csökkentették. A tejfelvásárlás állami tervét a szövet kezet a múlt évben 82 ezer literrel teljesítette túl. hozzájárulva ezzel a lakosság élelmiszersziikségletének a fedezéséhez.

A szövetkezet január elsejével egyesült a szomszédos palárikovoi és a jatovi szövetkezettel. Reméljük, a ,.JÖVÖ“ nevet viselő egyesült szövetkezet dolgozói és vezetői mindent elkövetnek az igényes állattenyésztési feladatok maradéktalan teljesítése érdé kében!

Bara László

I

ч

I

V

I

4

I

s

I

4

I

s

I

4

I

г----- 30 OTLE1

1 ИЛ91МOS ÚJÍTÁS

A kolárovoi szövetkezetben mindaddig gondot okozott a szarvasmarhák oltása, míg Juraj Viliin mérnök nem készített erre a célra egy kerekeken vontatható kétajtós ketrecet. Régebben oltáskor minden egyes állatot emberi erővel kellett rögzíteni. Az állományban erre évente többször is sor került. Egy-egy alkalommal 10—12 munkaerő három napon keresztül nagy erőt fejtett ki a szarvasmarhák fixálásában. A munka nem volt veszélytelen. Ilyen alkalmakkor úgyszólván elkerülhetetlen volt a sérülés.

Az áldatlan állapot megszüntetésében nagy szerepe volt az újítónak. A szóbanforgó ketreccel oltáskor az istálló ajtajába állnak s abba egyenként behajtják a szarvasmarhát, majd beoltják. Az oltás ezzel veszélytelenné vált. A „lekezelt“ szarvasmarhát a ketrecből egyene-Ez is megtakarítás

A TUDOMÁNY ES TECHN-fK/'

JttČA^AÍtíĽĹĹ.

Nagyteljesítményű szecskázó

A Champion silótöltőgép, kétkerekes pótkocsival — három tervező (Champion, Serma és Legras) és egy importőr (Degraeve és Coulhon) közös munkája.

A betakarításnak és szállításnak ez az új rendszere megszünteti a veszteségekkel járó tömegszállítást, és azt, -hogy a iárművek egymás mellett álljanak a mezön.

Az új rendszer a következő öszszetevőkből áll:

— Egy Champion silótöltőgép 4 hajtőkerékkel, 250 LE-s motorral.

— Két Legras, kétkereke« utánfutó, 46 köbméteres befogadóké pességű, két tengellyel és pneumatikus légsűrítővel a nedves talajon végzett .munka elősegítésére.

— Egy Serma típusú kapcsoló szerkezet, amely automatikus kikapcsolást tesz lehetővé. A szerkezet lehetővé teszi a pótkocsik öszszekapcsolását és szétkapcsolását, anélkül, hogy a silótöltőgépről vagy a traktorról le kellene szállni.

— Egy 4X4 típusú traktor.

Kimutatták, hogv a Champion-felszerelés, arnelv a be takarításra, ipari és szállítási célokra szolgál, a következő tartozékokkal alkalmazható: egy hidraulikus kaszálőrúd; 3,60 és 4,20 m nagyságú betétkés; 3,60 m-es bimetálszalag; pickup és 4 soros kukoricabetakarító szerkezet. (M. M.j

A préselt takarmány előnye

Napjainkban a párt és a gazdasági szervek, valamint a mezőgazdasági üzemek szakemberei egyre gyakrabban foglalkoznak a préselt takarmányok gyártásának lehetőségeivel, elterjedésével. Egyelőre kevés efsz-ben, állami gazdaságban gyártják ezt a takarmányt, de ahol már készítettek, azok meggyőződhettek előnyeiről. Két évvel ezelőtt az ábraháml (galántel já* rás) Kis-Duna egyesített szövetkezetben kisebb mennyiségben gyártották, a múlt évben azonban már százhúsz vagonnal.

A préselt takarmány aLapanyaga elsősorban vttamindús lucemaliszt, szárított silókukorica, szója- és árpaszalma, valamint szudáni fű. Nagyon jól lehet értékesíteni a kipréselt szőlőt is. Az alapanyagokat ásványi anya* gok hozzáadása után 15 mm szemcsékké préselik, majd 2—3 cm hoes2űri vágják, vagyis henger alakú fehérjében gazdag takarmányt készítenek.

A szövetkezetben ezzel a takarmánnyal kétszáz fiatal hízómarhát etetnek, természetesén erőtakarmány nélkül. A hízóállatok napi darabonkénti adagja tizenhárom kilogramm. Az eredmény? Az etetéspróba bevált, hiszen a napi egyedenkénti súlygyarapodás 0.91 kg. ami nem mondható rossz eredménynek. Tapasztalat szerint több mezőgazdasági üzemben kevesebb súlygyarapodást érnek el annak ellenére, hogy a napi lucerna, sllfttakar* mány adag mellé még bőséges abraktakarmány-adagot is kevernek.

A préselt takarmányok etetése bevált és gazdaságos A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy ebbén az évben növeli gyártását: azaz százhat* van vagonnal készít belőle az állatok részére.

E takarmányféleség másik előnye a régebbi takarmányozással szemberí az. hogy javul a munka termelékenysége. Míg a régebbi etetési módszernél egy gondozó harminc állatot látott el, addig jelenleg hatvanat. A korszert! etetés bevezetése után — rövidesén elkészül az automatikus adagoló —« s aztán egy gondozó kétszázötven állatot láthat majd el.

KrajóoviC Ferdinánd

Hogyan értek el száz mázsa szemtermést?

sen a karámba engedhetik. Talán mondanunk sem kell, hogy a munka lényegesen meggyorsult. Az oltást egyetlen nap alatt lebonyolíthatják.

, Milyen a megtakarítás? Amint 'említettük, régebben mintegy 12 dolgozó kellett az oltáshoz. Ezeknek három napra a munkadlja 3240 korona, volt és rendszerint egy dolgozó megsérült, aki öt napig betegeskedett. Ez 450 koronájába került a gazdaságnak. Amint látjuk a költségek évi átlagban elérték a 3690 koronát.

Az új módszerhez két munkaerő elegendő az állatok tereléséhez, s az egy napi munkaköltség mindössze 180, a ketrec elkészítésének költsége pedig 1000 korona, vagyis 1180 korona az összes kiadás. Ebből nem nehéz megállapítani, mennyi a megtakarítás.

Pavel Radzn, mérnök

A jú hír hamar szárnyra kel. tgy volt ez a Calovoi Nagyhizlalda eseté ben is. ahol a múlt évben 850 hektáron több mint 100 mázsa termésátlagot értek el szemes kukoricából Ilyen hozam már kiválónak mondható. Kevesen dicsekedhetnek hasonló átlaggal. Ezért érdemes a hogyanról is beszélni, hadd okuljanak belőle mások.

Karol Török mérnök a gazdaság főagronómusa elmondta, hogy talajaikon négyévenként 250—300 mázsa istállótrágyát dolgoznak be. Ezzel a földeket jó terinoeröben tartják. A kukoricaföldbe ősszel bedolgozzák a műtrágyák adagjának a felét. Tavaszszal a lehető legkorábban simítúznak a talajnedvesség megtartása érdekében.

Azokon a talajokon, ahol két-három évben termelik a kukoricát három, ahol pedig öt éven keresztül, ott hat kilé zeaziot adnak a talajra. A vetésterületnek egyharmadán több éven termesztik a knkoricát. A gyomirtó után juttatják a talajra a műtrágya mennyiség másik felét a nitrogénnel együtt. Ezt követően három-négy ízben fogasolnak. Védik a földet az elgyomosodástó) egészen a vetésig. Vetésre rendszerint április 20-ig kerül sor. amikor a talaj hőmérséklete 10 C fok körüli.

Л jó termésátlag elérésének nagyon fontos feltétele a kellő (50—80 ezer) tőszám-sűrüség. ami fajtánként változó. A mólt évben az OSSK 212-es, az OSSK 218-as, a BCSC 6625-ös. a ZPDC 448-as és az MVSC 587-es kukorica hibrideket termesztették. A legnagyobb területet a BCSC 8825-ös hibrid foglalta el és hozama is legjobb volt.

Evek során megállapították, hogy földterületeiken sok a drótféreg és ellene Difonáte-vel védekezhetnek. Hagyományosan applikálva 15 kg kell belőle hektáronként. A mohar károsítása ellen a jól bévált Oleozeazint használják. Ebben a keverékben ä zeazin 2—3, a Nopon pedig 5 kg hektáronként. Különösen a Nopon nagyon jó hatással van a talajra. Begyűjtésig tisztán tartja a kukoricát.

A betakarítást SZK—4-es E—512 es és FAHR kombájnokkal végezték, s a veszteség nem haladta meg az egy százalékot. Saját berendezéseikben 200 vagonnyi magot szárítottak meg. A többi szárítását pedig a terményfelvásárló vállalat végezte.

Ebben az évben az árpa rovására 300—400 hektárral bővítik a szemes kukorica vetésterületét. Többségben az OSSK 212-es. az OSSK 218-as és 9 BCSC 6625-ös hibrideket vetik. Hatóanyagban mintegy 500 kg műtrágyamennyiséget dolgoznak a talajba hektáronként és a növényvédelmet hasonló módon szervezik mint a múlt évben.

Komoly hibának tartják, hogy a begyűjtés és a szárító kapacitás közt nagy az eltérés. Naponta ugyanis 50 vagonnyi szemtermés begyűjtésére képesek. a szárító kapacitás teljesítménye pedig legfeljebb 17 vagon. Így idényben gyakran előfordul, hogy á begyűjtőket tétlenségre kell kárhoztatni. A norma-nedvességet meghaladó kukorica magtári tárolása szárítás nélkül ugyanis nagyon kockázata* volna. —ÍWi-*