Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-10 / 14. szám
1978. április 10. SZABAD FÖLDMŰVES 7 illllllllllllllllllllllllll И mezőgazdasági terhelés jelenlegi előrehaladott összpontosítása és szakosítása a hatodik ötéves tervidőszak folyamán már fokozottabb együttműködést kíván az össztermelés, valamint a vele közvetlenül kapcsolatban állá ipari, kereskedelmi és szolgáltató szervek, továbbá a tudományos ismereteket életrebívá intézmények között. A különféle üzemek és intézmények közötti mélyreható együttműködés lehetőleg mindkét részről előnyös kell, hogy legyen, s a résztvevők jogi önállósága se szenvedjen csorbát. A kialakult társulások, egyesülések, célkitűzése lehet például a tojástermelés vagy a pecsenyebaromfi-előáilítás. A termelés ezen a téren talán azért is a legelőrehaladottabb, mivel a baromfifeldolgozó állami üzem — saját érdekét is {ekintve — hajlandó volt az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági üzemekkel együttműködni, közös befektetéssel gyárszerű nagyüzemeket létesíteni. Ma már tudjuk, hogy nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek vagy a baromfifeldolgozó vállalatnak van haszna ebből a társulásból, de mindenekelőtt egész társadalmunknak.-Hasonlóan társulásos alapon kellene a húsiparnak és a mezőgazdasági üzemeknek létrehozniuk sertéshústermelő farmokat, amelyektől ezidáig a húsipar idegenkedett. A borfeldolgozó ipar nagyobb kiterjedésű, magas vezetékű szőlőtelepítések létesítéséhez részvényesként hozzájárulhatna, viszont borfeldolgozó üzemek létesítésében a mezőgazdasági üzemek szerepelhetnének „részvényesként“. Ez vonatkozik a dohánytermesztésre és feldolgozásra és a nálunk a hegyaljai körzetekben terjedő komlótelepítésre és annak gyári feldolgozására is. Ezekben a társulásokban érdekeltté kell tenni a termelési szférán kívül álló kutatást, fejlesztést és nemesítést. A már említett feldolgozó iparon kívül a kereskedelmet, vagyis a felvásárló vállalatot lehetőleg be kell vonni a kombinátszerű vállalkozásba. A mezőgazdaságnak be kell vonnia az élelmiszeripart és a kereskedelmet a gyümölcstermesztés, a zöldségtermesztés és a burgonyatermesztés szakaszán létesülő társulásba, hiszen a betakarítás utáni árukezelés és raktározás egyik fél részére sem közömbös. Nálunk elenyészően kevés a hűtőtároló, pedig nagyon is ránk férne az egyenletesebb gyümölcs- és zöldségellátás. A mezőgazdasági üzemekben az egyes gyümölcsféleségeket ún. „pulppá“ lehetne feldolgozni, és ezt a félkész árut 100—200 literes hordókban tartósítóanyag hozzáadásával addig tárolni, amíg a konzervipar további feldolgozásra átvenné. A tejiparnak és a mezőgazdasági üzemeknek közös befektetéssel kellene a nagy tejgazdaságokban stabil hűtőberendezéseket és korszerű tejszállító ciszternákat üzembe helyezni. A cukorgyárakkal, a szeszgyárakkal vagy a keményítő gyárakkal együttműködésben ésszerű lenne nagy kapacitású szarvasmarha-hizlaldát és szárító berendezéseket létesíteni. Ilyen lépésre határozták el magukat pl. Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen), ahol 7600 hízómarha etetését végzik majd a szomszédos cukorgyárból kikerülő melléktermékek felhasználásával. A jelenleginél nagyobb mértékben kellene feldolgozni, főleg szárítani a takarmányként felhasználható élelmiszeripari hulladékokat, pl. a tejiparban, a malátaüzemekben, a sörgyárakban, a húsfeldolgozó üzemekben és másutt. Az ilyen beruházások esetén a takarmánykeveréket gyártó terményfelvásárló vállalatot is be kellene vonni. Olyan együttműködést is ki lehetne alakítani, amely kötelezné a feldolgozó ipart tanácsadói ssolgálat végzésére, esetleg bizonyos anyagok, pl. vetőmag, vagy műszaki felszerelés beszerzésére. Az együttműködés különféle formáival azt is el lehetne érni, hogy az áru a termelőtől közvetlenül a feldolgozó iparhoz jusson el, ami csökkentené a többszöri áruátrakás költségeit, meggyorsítva az áruforgalmat. Az élelmiszeripari üzemeknek arra kellene a társulásos viszony kialakításakor törekedniük, hogy a mezőgazdaság fajta és minőség szempontjából javítsa a megtermelt nyersanyagot. Az ipari feldolgozásra különösen jól megfelelő növényfajták beszerzését az ipari üzem végzehetné, saját áruminőségi szükségleteinek előtérbe helyezésével. A tudományos és a nemesítő intézmények együttműködésbe való bekapcsolása lehetővé tenné a fejlődés irányítását, a biológiai anyag nemesítését és szaporítását. A különféle szolgáltatások színvonalának emelkedése az összpontosítási és szakosítási folyamat növekedésével egyre fontosabbá válik. Ezen a téren ugyanis a mezőgazdasági üzemek csak kivételesen lehetnek önellátók. A legújabb tudományos, valamint műszaki ismeretek „átplántálása“ a gyakorlatba éppen a szolgáltatások segítségével valósulhat meg a leggyorsabban. Az ún. biológiai szolgáltatások szakaszán a tenyészállat-nemesítő vállalatok, az állategészségügyi szolgálat, a vetőmagtermesztő vállalat és további hasonló intézmények tehetnek a mezőgazdasági üzemeknek nagy szolgálatot. Meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy az egyes szakosított kutatóintézetek munkájuk végzéséhez segítőtársra találjanak a mezőgazdasági üzemekben, amelyek viszont ebből az együttműködésből olymódon húzhatnak hasznot, hogy első kézből kaphatnak tenyészanyagot, kiváló vetőmagot stb. Igen fontos a tudományos dolgozók által nyújtott tanácsadás is a mezőgazdasági üzemek vezetői és gyakorlati dolgozói számára. Igaz ugyan, hogy pl. valamifelvásárló vállalatnak a mezőgazdasági üzem és a feldolgozó ipar közé ékelődő tevékenységét, ami bonyolulttá tette az áruforgalmat. Társulásos alapon együttműködés jön létre a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalat között a termények betakarítás utáni kezelése és tárolása, valamint a takarmánykeverő üzemek és a már említett gabonaraktárak építése terén. A mezőgazdasági építészet a hatodik ötéves tervidőszak folyamán áttér az iparilag gyártott panelek készítésére. A tipizált épületelemek az épülettervezőknek lehetővé teszik bizonyos állattenyésztésben és növénytermesztésben használatos épületek egységesítését. Ezzel az ilyen típusépltmények létrehozásának ideje jelentősen lerövidül majd, de csökken a beruházási költség is. Az illetékesek úgy tervezik, hogy a mezőgazdasági építészetet egységes metodikai irányítás alá vonják. Fokozatosan ezen egységes szervezeti rendszerbe csoportosítanák át az öszszes állami és szövetkezeti mezőgazdasági építési szervezeteket, a mezőgazdasági üzemek és a meliorációs Szabó Imre Gallo Vladimír Macko ján Sodra Pavel Együttműködést az élelmiszeriparral, a biológiai, műszaki, terményfeldolgozói és építészeti szolgálattal vei több munkát jelent az agronómus részére, ha bizonyos kultúrát a vetéstől kezdődően a betakarításig kell figyelemmel kísérnie és a tapasztaltakról feljegyzéseket vezetnie. Azonban ez részére is hasznos, mert megtanulja és megszokja a pontosságot és a technológiai fegyelem betartását, valamint azt, hogy a kicsiségnek látszó dolgok is nagy jelentőségűek lehetnek a termelés fokozása és a minőség javítása szempontjából. A műszaki szolgáltatások szakaszán elkerülhetetlen az együttműködés a gép- és traktorállomással, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalattal. Ezen vállalatok szakosítása folyamatban van, s ha pl. a mezőgazdasági üzem összekötetésbe kerül a fejőgépek szerelésére, kezelésére, és javítására szakosított állami üzemmel, ennek szakembereitől nagyon hasznos tanácsokat kaphat a legkorszerűbb fejőberendezésekről. így nem történhet meg, hogy a helyi viszonyok között meg nem felelő gépet vásárolnának. Nagyon fontos az is, hogy a speciális berendezések szerviz szolgálatát is ellátja az állami üzem, sőt a helyi gépkezelők szakoktatásáról szintén gondoskodik. A mezőgazdasági üzemek részben kihasználnt műhelyeiket az említett állami vállalatok rendelkezésére bocsáthatnák, (esetleg csak idényszerűen, bizonyos részfeladatok elvégzésére). A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat fő feladata a jövőben az ún. központi gabonakészletek megőrzése lesz, továbbá a takarmánykeverékek készítése. A mezőgazdasági üzemekkel mindkét szakaszon együttműködik majd a felvásárló vállalat. A takarmánykeverékek készítése szakaszán jelenleg komoly gondokkal küzd a felvásárló vállalat, mivel a központilag jóváhagyott receptúrák betartásához több takarmánykomponens hiányzik. Mivel a betakarított gabona elhelyezésére kevés a tárolóhely, ezért a felvásárló vállalat a mezőgazdasági üzemekkel együttműködésben főleg fából készülő raktárak építésén fáradozik hazai és magyarországi minta szerint. Fokozatosan megszüntetik a szövetkezetek építőcsoportjaival együtt. Az építőanyag- és a fémanyagellátást, az építőipari gépek szervizszolgálatát és pótalkatrész ellátását ez az új központosított egység végezné. Ez azt jelentené, hogy a mezőgazdasági üzemek ezentúl eddigi befektetésük arányában társulásos alapon lennének tagjai az új építészeti alakulatnak. Az üzemközi vállalkozások különleges formája az agrokémiai vállalat. Feladata a tudományosan megalapozott tápanyagellátás, a műtrágyák ésszerű kihasználása, és a növényvédő vegyszerek nagyüzemi alkalmazása. A laboratóriumi szolgálatot ez évtől kezdődően egységesítik és körzeti laboratóriumokat alakítanak ki. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elsőrendű feladata — a hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozóan — a mezőgazdasági termelés szakosításának és összpontosításának, valamint az élelmiszeriparral való integráció megvalósítási tervezetének a kidolgozása. A minisztérium az ökonómiai szabályokat olymódon tökéletesíti, hogy a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok részére előnyös legyen a közös vállalatok és berendezések létesítése. Elmélyítik a mezőgazdasági-ipari komplexum tervezési és irányítási rendszerének egységesítését, és kipróbálják ezek progreszszív formáit, a kombinát-típussal együtt. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar integrációs kapcsolatainak irányelveit a CSKP Központi Bizottságának elnöksége az elmúlt év szeptemberében hagyta jóvá a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának továbbfejlesztési elveivel együtt. Az elgondolások megvalósítása több szempontból is előnyösnek tekinthető a mezőgazdaság számára, ezért keresni kell a lehetőségeket olyan közös üzemek létrehozására, amelyek ismét továbbviszik szocialista mezőgazdasági termelésünk és élelmiszeriparunk ügyét. KUCSERA SZILARD A Velký Krtíš-i (nagykürtösi) Gép- és Traktorállomás udvarán szinte egymás hegyén-hátán sorakoznak a főjavításra váró DT 54-es és 75-ös erőgépek, kicsit arrébb egymás mellett gabonakombájnok, szalmaprésgépek, permetezőgépek, távolabb pedig traktorok, pótkocsik és elszállításra váró vasszerkezetek vannak. Egyszóval alig akad az udvaron olyan térség, ahol ne volna valami. A nagykürtös! GTÄ a járás egyik legjelentősebb mezőgazdasági jellegű vállalata, ahol elsősorban a DT 54-es és 75-ös lánctalpas traktorok főjavítását végzik. A GTÁ dolgozói ezenkívül a kooperációs munkálatok, szerviz-szolgálatok és a növényvédelem szakaszán végeznek felmérhetetlen szolgáltatásokat. A lánctalpas traktorok főjavításét egy 25-tagú munkaközösség végzi, melynek tagjai versenyeznek a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. Ján Frečka műhelyvezető a következőket mondotta: — Szerelőcsarnokunk munkabrigádja a múlt évre tervezett 9 millió korona értékű javítási tevékenységet 500 ezer koronával túlteljesítette! Az idén még igényesebb feladatok várnak ránk. A múlt évi 165 DT-vel szemben az idén 2000 DT 54-es és 75-ös lánctapas traktor főjavítását végezzük el. Szeretném kihangsúlyozni azt is, hogy a kedvező termelési, javítási viszonyok mellett problémák, hiányosságok Is felmerülnek, főleg néhány pótalkatrész beszerzése terén. Ez a hiány fékezi a folyamatos javltástl Ján Frečka elvtárs bemutatta a Javítórészleg legjobb dolgozóit is, Pavel Bartoš, Vladimír Gallo és Szabó Imre szerelőket. — Hogy miért soroltak a legjobbak közé? Hirtelen nem is tudom. Egyébként én a beérkezett gépek szétszerelését végzem. Munkámat igyekszem becsületesen elvégezni, és szeretem, amit csinálok — mondta önmagáról Pavel Bartoš, a vigkedélyű, örökösen mosolygós fiatalember. — Egészen fiatalon kerültem a GTÄ-ra — kezdi önvallomását Vladimír Gallo. Jelenleg az erőgépek motorainak Javítását végzem. Munkámmal meg vagyok elégedve, az évek folyamán megszerettem és azt mondhatom, szívemhez nőtt. —• Én is egészen fiatalon kerültem a vállalathoz, hiszen az inaséveimet is Itt töltöttem és azóta bizony már több mint tíz év telt el. A komplettlzációs részlegen dolgozom és igyekszem tudásom legjavát adni — fejezi be nyilatkozatát Szabó Imre, akit már másodízben nyilvánítottak a vállalat legjobb dolgozójává. A szerelőcsarnok munkaközösségétől elbúcsúzva a GTÄ más munkarészlegén érdeklődtem a legjobb dolgozók iránt. Többek között így ismerkedtem meg Ján Macko és Pavel Sudra traktorosokkal. — Lassan már tizenöt éve lesz, hogy traktorozom. Szántok, szalmát préselek, trágyát szórok, permetezek, szóval az évszaknak megfelelően változik a munkám, nem vagyok válogatós. Úgy érzem, munkámat becsületesen végzem és ez jó, megnyugtató érzés — vallott magáról dióhéjban Ján Macko. — Igazán nem tudok semmi különöset mondani magamról — szabadkozik Pavel Sudra. A vállalat fiatal dolgozói közé tartozom, tagja vagyok a GTÄ mellett működő SZISZ alapszervezetnek, pártjelölt vagyok éz szeretek sportolni. Nem állt módomban a nagykürtösi GTA-ről átfogóbb képet adni, csupán a legjobb dolgozókat kerestük. Meg Is találtuk őket. Mindannylukra jellemző a szerénység és a munka szeretete. Elmondhatjuk róluk, hogy nem a szavak, hanem a tettek emberei! Bodzsár Gyula lllllllil Rejtett tartalék? Pártunk októberi plénuma arra hívta fel az élelmiszeripar, s vela együtt a kereskedelem dolgozóinak a figyelmét, hogy törekedjenek a forgalomba kerülő áruk minél Jobb minőségéra. Ez ugyanúgy vonatkozik a feldolgozói teendők lelkiismeretes végzésére, mint az élelmiszerek nyersanyagként való forgalmazására. A napokban történt, hogy egy Zelenina, üzlet előtt nézelődve a kirakatban sorban elhelyezett valamit vettem észre. Sokáig nézegettem, míg a formákból megállapítottam, hogy az a valami tulajdonképpen sárgarépa. Csakhát bizonyos Időbe tellett, míg az álcázó fekete mocsokburkolattől azt azonosítottam. Lehet, hogy betakarítása közben esős volt az Időjárás és kissé Szennyesen adták át a Zeleninának raktározásra. Az is előfordulhatott, hogy most azt a tavalyi szennyel szedték fel a raktárbői és szállították az üzletbe. Csak azt nem tudom, miért nem lehet egy-két kilogramm sárgarépát az elárusítóhelyen megmosni és úgy tenni a kirakatba, hiszen a fogyasztó az üzletben az áruval együtt a ráragadt sarat amúgyls jő pénzért megvásárolja. Esedékes, hogy a Zelenina vezetői az elárusítókat nagyobb Igényességre ösztönözzék. Mert ami ugyebár a kirakatba kerül, legalább az legyen vonzó a vásárló részére. Ugyanis a jól előkészített, tiszta áru megfogja a vevőt, viszont az olyan, mint amilyet a bratislaval Avion melletti Zelenina üzlet kirakatában láttam, csak elriasztja nemcsak a sárgarépa, hanem mús áru vásárlásától is. Arra gondolva, ha a répát képesek Ilyen mocskosán kirakatba tenni, akkor ml lehet bévül az üzletben?! Napjainkban sok helyen keresik, kutatják a tartalékokat. Esetünkben talán a tisztaság lehetne feltárás tárgya, a hiány pedig a törekvésben van —, legalábbis egyelőre. Mindenesetre a fekete mocsokkal álcázott sárgarépa nem éppen jó védjegy a Zelenina élelmiszerüzlet részére, —hal—
