Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-10 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. április 10 Gondoskodnak a szövetkezeti dolgozók egészségéről X szövetkezeti földművesekről velő sokoldalú gondoskodás keretében fontos szerepe van a szövetkezeti földművesek és családtagjaik üdülte­tésének és gyógykezeltetésének. Erről a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumával és az SZSZK Munka és Szociálisügyi Mi­nisztériumával szorosan együttmű­ködve gondoskodik. A szövetkezeti földművesek, gyer­mekeik, a mezőgazdasági tanoncok üdültetésére és a gyógykezeltetésre megfelelő hazai és külföldi létesítmé­nyeket vesznek igénybe. Tavaly a felnőttek hazai üdültetése például Tatranská Lomnicán, Horný Smokovecen, Mariánské Láznéban. Karlovy Varyban, LuhaCovicén, Pieí­­tanyban, Bratislavában, Prágában, va­lamint nagyobb városokban és üdülő­helyeken történt. A külföldi üdültetéssel kapcsolat­ban megemlítendő a szövetkezeti dol­gozók és gyermekeik magyarországi, balatoni üdültetése, a bulgáriai Barát­ság üdülőhelyen és a jugoszláviai Vodicében szervezett üdültetése. Az SZFSZ Szlovákiában több tematikai utat is rendezett a Szovjetunióba, az NOK-ba, Magyarországra, Bulgáriába. A szövetkezeti parasztok gyermekei számára pionlrtáborokat szerveztek belföldön Oravice na Orava, Martin­ské Hole, Demänovská dolina, Belan­ské kúpele. Špindlerúv Mlyn, Račln, 2ďár nad Sázavou helységekben és hazánk további üdülőhelyein. Ä kül­földi pionírtáborok közül a Jugoszlá­viai Medukinban, a bulgáriai Barátság üdülőhelyen és a magyarországi Sió­fokon vehettek részt. Intézeti és járóbeteg-ellátás kereté­ben az ország valamennyi fürdőhelyén A Magas Tátrát sok mezőgazdasági üzem dolgozói felkeresik, üdülés, gyógykezelés céljából. Foto: nki mokban. gondoskodtak az orvosi leletnek meg­feleld kiegészítő gyógykezelésről. Kül­földön ezt a célt szolgálta a bulgáriai Fekete-tengeri és a jugoszláviai vodl­­cel Adriai-tengert kllmatikai keselés. Az SZFSZ érdeméből tavaly össze­sen 15 047 szövetkezeti paraszt, 9352 pionír és 3494 mezőgazdasági tanonc üdült hazai és külföldi üdülőhelye­ken. Hazai és külföldi gyógykezelte­tésben a szövetség 1965 tagja része­sült. összesen 29 858 személy kapott beutalót gyógykezelésre és üdülésre. Az SZFSZ Központi Bizottsága ki­adta a szövetkezeti parasztok Idei üdültetésének tervét, mely négy alap­vető formát különböztet meg. Az első­ben 10 895 efsz-tag hazai és 4879 kül­földi üdültetésére számítanak. A nyá­ri pionírtáborokban 7200, a külföldiek­ben 1793 gyermek fog üdülni. A me­zőgazdasági tanoncok közül 3124-et hazai, 410-et külföldi üdültetésben részesítenek. Kettő híján kétezer efsz­­tag részesül hazai és külföldi gyógy­kezeltetésben. A Szlovákia SZFSZ Központi Bizott­sága mint a szövetkezeti parasztok, gyermekeik és a tanoncok üdülteté­sének és gyógykezeltetésének fő szer­vezője a tavalyi tapasztalatok után idei fő törekvését a szolgáltatások, főként az elszállásolás, étkeztetés és a szállítás állandó javításában látja. E célból javltja az üdülőhelyek kivá­lasztását, nagyobb gondot fordít a kí­sérők, valamint a pionírtáborok veze tői kiszemelésére, s több gyógykeze­lési beutalóról gon­doskodik. A szövetség foly­tatja a csehországi és szlovákiai szö­vetkezeti tagok jól bevált közös üdül­tetését és a családi üdültetéseket, hogy a nyári hónapok­ban a szülők és gyermekek együtt tölthessék szabad­ságukat. A foko­zott érdeklődésre való tekintettel si­került több helyet biztosítani a Feke­te-tenger menti szovjet üdülőkben és a jugoszláviai pulal szanatóriu-ÉRDEMES VERSENYEZNI Élenjárók társadalmi elismerése Ä Szövetkezeti Földművesek Szövetségének levicei (lévai) Járási bizottsága értékelte a szövetkezetek múlt évi, állattenyésztéssel kapcsolatos járási versenyének eredményeit, fogyatékosságait. Az értékelés alapján megállapítást nyert, hogy tavaly például 568 fejő és 62 zootechnikus, részlegzootechnlkus kapott köszönőlevelet, s az ezzel járó pénzjutalmat. Ez utóbbinak az összértéke meghaladta a 135 ezer koronát. Kazlov Lászlótól, a szövetség jb-titkárától megtudtuk, hogy a Dolná Seč-1 falsószecsei) Maléek-házaspár 11,34 literes napi tejhozamátlagot ért el a múlt évben, amely­­lyel a tejtermelési verseny I. helyét vívta ki. Második helyen a želiezovcei (zselízi) Szollár Mária, a harmadi­kon meg az ugyancsak alsószecsel Béres Géza végzett. A legjobb tizenöt fejő napi fejésl átlaga több mint tíz liter, s közülük kilenc a Dolná Seč-1 Efsz tagja. Az évi malacelválasztási átlagot illetően a Veľký Ďúr-1 Efsz tagjai jeleskedtek. Az első és második helyezett Klementová Etela és Mnnperová Alžbeta, akik 26,5 ma­lacot választottak el kocánként, s a harmadik helyezett 23 darabos választási átlaggal Bonišová Helena. Termé­szetesen, az értékeléskor a malacelhullás arányát is számbavetétk. Érdekesség: a legjobb tíz malacnevelő közül három Velký Ďúr-1, s négy meg Nový Tekov-i (új­­barsi). S most hadd említsük még a járás fejőmilliomosainak nevét, igazán megérdemlik, hogy legalább ennyit te­gyünk: a drženicel Pomothyevá Zuzanna, a šárovcei (sáről) Gránát Agnes, a Kalná nad Нг.-i (kálnai) Pekár Márton, a Vef. Dúr-i (győrödi) Fangel Ľudoviť, a Hor. Se­­merovce-i (felsőszemerédl) Makray Béla. Az említettek a közelmúltban „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ szakágazati kitüntetésben részesültek. —ábel—• .\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\V\> A CSKP 55. ÉVFORDULÓJA JEGYÉBEN KRAJŇÁK BÁCSI ÉLETÚTJA Míg élek, sosem feledem őt. A nyolcvankét évesen is vidám, friss emlékezőtehetségű Krajüák Michalt, aki a poprádi járás népének üzenetét hozta, Nitrára, ahol első ízben járt. Barangolván az országos aratóün­­nepély több tízezres tömegében, ügy pillantottam meg ezt az alacsonyter­metű, de határozott jellemű embert, csupasz fővel, esőkabáttal a karján. Rögvest tótágast állt bennem a kíván­csiság: miféle akaraterő és nehézség lebírása munkálhat benne ...? Mi űz­te, hajtotta, hogy korát meghazudtol­va, Kežmarokról ide fáradt...? Az örökmozgó, hullámzó tömeg épp a főtribün felé húzódott, hogy többet lásson, halljon. Üggyel-bajjal átvere­kedtem magam a kissé meglazult em­berfalon, s kiszemelt riportalanyom közelébe férkőztem Lencsevégre kap­tam. Amíg a fényképazőgéppel fog­lalatoskodtam, fiatalok tucatja fogta körbe-karéjba. Süldölányok, kamasz­fiúk melegen érdeklődtek a veterán harcostól, mivel is érdemelte ki a mellén sűrűén sorakozó —•, szinte egymást takaró — kitüntetéseket. Ö meg nem fukarkodott a szóval: egész életrajz kerekedett a kíváncsiskodó fiatalok spontán kérdéseire adott vá­laszokból. Krajüák Michal, • harcos, veterán kommunista. — öt lányom, három fiam van — vallotta büszkén —, mindvalahány kommunista. Hát mondhat ennél többet, meg­­nyugtatóbbat, felemelőbbet egy csa­ládapa? Az, aki már tizenkilencben elkötelezte magát a kommunista párt­tal? Egész életre szólóan ...? Hi­szen regénybe kívánkozó gazdag múltja, küzdelme, meghurcolása, a magyar vörös hadsereg kötelékében Somoskőújfalunál ellenséges páncél­vonat megrohamozása közben tanúsí­tott hősies helytállása, a Szlovák Ta­nácsköztársaság megalakítása érdeké­ben kifejtett áldozatkészsége, a pro­letártestedzés és sporttevékenység­ben, a Komszomol-szervezetek alakí­tásában, majd később a Szlovák Nem­zeti Felkelésben való aktív részvéte­lével elévülhetetlen érdemeket szer­zett — példát statuált ez az ízlg-vérig kommunista, aki ma a járás legidő­sebb, veterán pártharcosa, a szocia­lista társadalom megbecsült tagja, lelkes híve, támogatója. A lőcsei fegyhéz egykori bebörtö­­nözöttje szent meggyőződéssel vallja: „Ha újra születnék, a kommunista pártnak még harcosabb, áldozatké­szebb tagja lennék. Mert csak így ér­demes élni...Г (kovács) BEPILLANTÁS EGY NŐI SZOCIALISTA BRIGÄD ELETÉBE Olcsóbban, többet Egy gombnyomás és zümmögve megindul a szállítószalag. A tojócsar­nokra nyíló résen át katonás rendben érkeznek a vakítóan fehér tojások. Az asztal két oldalán álló nók gyors mozdulattal osztályozzák, tisztftják és az előkészített tartókba rakják a to­jásokat. — Nem volt ez mindig így — mond­ja mosolyogva Kocsis Sándor, a Dolný Peter-i (Alsópéteri) Egységes Föld­művesszövetkezet zootechnikusa. — A tojástermelés szövetkezetünkben mintegy másfélévtizedes múltra te­kinthet vissza. Mivel a kezdeti ered­mények biztatóak voltak, a vezetőség elhatározta, hofy a tojástermelésben szövetkezetünk a szakosítás útjára lép. Az elhatározást tett követte és rö­videsen felépítettek két tojácsarnokot В—6 ezer tyúk számára. Ezzel a szö­vetkezet felzárkózott a komárnoi (ko­máromi) járás nagyobb tojástermelő mezőgazdasági üzemei közé. Évek múltán azonban a meglevő tojócsar­nokok is kevésnek bizonyultak. A ke­reslet kielégítésének érdekében elha­tározták, bővítik a termelést. A vezetőség válaszút előtt állt. Két lehetőség kínálkozott. A meglevők mellé újabb csarnokot építeni, vagy pedig a régebbieket korszerűsíteni és ilymódon növelni a termelést. Ez utóbbi bizonyult a járhatóbb útnak. Kis beruházással nagy mértékben si­került növelni az éves tojáshozamot. Rekonstruálták és korszerűsítették a két régebbi tojócsarnokot. Bevezették a ketreces rendszert, automatizálták az etetést és a tojások begyűjtését. — Ma már gombnyomásra „learat­juk“ egy-egy napi tojástermésünket — mondja a fehérköpenyes Judita Békéšská, aki Mária Veselkovával együtt mintegy tizenkétezer tyúkot gondoz. Háromnegyedmilliő koronába került a felújítás. És ez nem sok, ha figye­lembe vesszük, hogy a két tizenöt­ezres befogadóképességű tojócsarnok felépítése ennek az összegnek a há­romszorosát is felemésztette volna. A rekonstrukció után a két csarnok­ban 27 ezer tojótyúk kapott helyet. Míg a korszerűsítés előtt évi viszony­latban 220 volt az átlagos tojáshozam, addig tavaly már 263 darabot értek el. A termelés is olcsóbb lett. ötven fillérről harminc fillérre csökkent egy tojás előállítási költsége. Tavaly megközelítőleg hétmillió tojást ter­meltek korszerű nagyüzemi körülmé­nyek között. Ehhez azt is tudni kell, hogy tervükben öt és fél millió tojás­sal számoltak. A korszerűsítés min­den téren beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A vezetőség és a dolgozók számára természetesen az sem közömbös, hogy lényegesen javultak a munkakörül­mények. A tojástermelés szakaszán dolgozó nők tiszta környezetben dol­goznak, példamutató szociális körül­mények között. A fárasztó fizikai munkát is kiküszöbölték, s az ezen a szakaszon foglalkoztatott nők szá­ma viszont a termelés megsokszoro­zódása ellenére sem növekedett. A tojás iránti kereslet, a piac igé­nyei azonban egyre nagyobbak. A fej­lődés útján nem lehet megállni. Az előbb említett korszerűsítést követően szakemberek vették birtokukba a szö­vetkezet kihasználatlan műtrágya­­raktárának épületét. Munka zajától volt hangos az épület és környéke. Rövidesen alig több mint egymillió koronás beruházással egy tízezer fé­rőhelyes tojócsarnokhoz jutottak. Míg a tojócsarnokban beszélgeté­sünk végére értünk, befejeződött a „tojásszüret“. A korszerű csarnok mellett már a felvásárló vállalat szakemberei szorgoskodtak a töré­keny, de értékes rakomány körűi. Az előbbi példa is jól mutatja, hogy kis befektetéssel, de átgondolt és szakszerű üzemszervezéssel, korszerű­sítéssel miként lehet a többszörösére növelni a termelést. Mert ma már nemcsak az a követelmény — többet termelni —, hanem egyre inkább elő­térbe kívánkozik a kérdés: mennyiért és milyen körülmények között terme­lünk? A szépen, otthonosan berendezett szociális helyiségben a munkabrigád tagjaival beszélgetünk. Megtudom, hogy Bordács Borbála, Mária Kokav­­cová, Helena Bohušová, Mária Palu­­šiková, Mária Veselková, judita Bé­­késská, Turányi Mária, Helena Kaja­­nová, Valkovics Valéria és Nagy Vil­mos karbantartó a szövetkezetben dolgozó kollektívák között tavaly el­sőkként érdemelték ki a szocialista brigád cim bronzfokozatát. A távlati tervek is szóbakerültek. Mire a kollektíva elnyeri a megtisz­telő cím ezüst fokozatát, 280 darabos tojáshozamátlag mellett 60 ezer tojó­tyúk évi 10 millió tojást termel majd az alsópéteri szövetkezetben. Kép és szöveg: Németh István Uarsányi György mérnök, a Kalná nad Hronom-i (Ga­­ramkálnai) Augusztus 29. egyesült szövetkezet fiatal elnöke elfoglalt ember. Szívügyének tekinti a me­zőgazdaságot. A közös a közelmúltban társult a Bajkál, a Mochovcel, majd a Тек. Hrádok-i Efsz-el. Eredményes munka — Voltak nehézségeink. Ezeket azonban sikerült leküzdenünk — mondta az elnök. — A tavalyi év jól sikerült. A tervezettnél például 90 vagonnal több gabonát termesz­tettünk, ami közel másfélmillió korona nyereséget jelent. Ugyan­csak jók az eredmények cukorré­pából, hüvelyesekből és korai bur­gonyából. A múlt évben több mint ezer vagon jó minőségű silótakar­mányt készítettünk, ami az előző évek tartalékának több mint két­szerese. — Az állattenyésztés szakaszán úgy tudom, problémákkal küzköd­­tek. Változott valamit a helyzet? — Legfőbb feladataink közé so­roltuk az állatállomány növelését, az elhullás csökkentését. Annak ellenére, hogy munkaerő- és férő­­helyhiánnyal küzködtünk, 23 ezer literrel több tejet termeltünk a tervezettnél. Ha az öt gazdasági udvart külön-külön vizsgáljuk, je­lentős eltérések mutatkoznak. Míg az egyik részlegen 8,17 liter tejet fejtünk tehenenként, addig a má­sikon 6,10 litert. Az ilyen hiányos­ságokat a gazdasági udvarok sza­kosítása útján küszöböljük majd ki. A szövetkezet mezőgazdasági nyerstermelése egyébként több mint 37 millió korona volt. Érdé kességként megemlíthető, hogy az egy dolgozóra átszámított 72 ezer koronás évi teljesítmény helyett 96 ezer koronát értek el. Az évi átlagkereset több mint 24 ezer ко róna volt, ami hat ezerrel több mint 1974-ben. Az Efsz valamennyi tagja elégedett lehet, az elnök sza­vai szerint azonban, ez nem jelenti azt, hogy ebben az évben megelé­gednek a tavalyi eredményekkel Az idén hozzájuk csatlakozott a Nový Tekov-i Jövő Efsz is, s jelen­leg 5000 hektár földterületen gaz­dálkodnak. Ä. G.

Next

/
Thumbnails
Contents