Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-27 / 12. szám
1978. MÁRCIUS 27. XXVII. évfolyam. 12. szám. Ага: 1,— Kis A boldog jövőért Olyan időben készülünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongreszszusára, amikor a szocializmust építő, a haladásért küzdő népek világszerte a szovjet kommunisták közelmúltban lezajlott XXV. kongresszusának törté nelmi jelentőségét elemzik. A rendkívül átgondolt és a szovjet kommunisták által elfogadott program örömmel és bizakodással tölti- el hazánk dolgozóit is, akik a Szovjetunió Kommunista Pártjában, a szovjet népben felszabadítójukat és igaz segítőjüket tisztelik és szeretik. Pártunk és népünk óriási eredmények felmutatáséval készül a csehszlovákiai kommunisták kongresszusára. Az elmúlt öt év során a párt jelentős mértékben megerősödött, politikai és ideológiai téren egységessé vált. A CSKP élvezi a dolgozók bizalmát, az egész ország aktív támogatásét. Mindezt a Központi Bizottság töretlen politikai irányvonalának köszönhettük, annak a vezetésnek, melynek élére 1969 áprilisában Gustáv Husák elvtárs került, akinek magatartása, internacionalista állásfoglalása kivívta a párt, a dolgozó tömegek, a nemzetközi munkásmozgalom bizalmát. A CSKP Központi Bizottságának lévaiéból kitűnik, hogy a két kongreszszus közti időszakban a párt folytatta a harcot a társadalom anyagi és kulturális bázisának megerősítéséért, nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságának fejlesztéséért, az osztálytestvériség megszilárdításéért. Az ötödik ötéves terv gazdasági feladatai teljesültek, és miáltal jelentős sikereket értünk el az ipar, a mezőgazdaság. a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megerősítésében, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Az eredmények bizonyítják pártunk marxista-leninista politikájának helyességét, hazánk összes dolgozójának — nemzetiségre való tekintet nélkül — tudatos építő alkotó erejét, cselekvő szocialista hazafiságát. Feltűnők azok az eredmények, amelyeket a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek kialakításában értünk el. így például az, hogy a dolgozók havi átlagbére eléri a 2306 koronát az utóbbi tervidőszakban; 614 ezer lakás épült; minden 100 háztartásra 80 hűtőszekrény, 170 rádiókészülék és 97 tv-készüíék jut. Az egv lakosra jutó húsfogyasztás eléri a 81 kilogrammot, s a tej- és tejtermékek fogyasztásában pedig már a 215 kilónál tartunk. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy már csaknem minden harmadik családnak van személygépkocsija s ezzel hazánk a világ iparilag legfejlettebb országai közé sorakozott fel. A kedvező gazdasági eredmények lehetővé tették a CSKP XIV, kongresszusa szociális programjának teljesítését. Növekedett a többgyermekes családok és a fiatal házasok anyagi támogatása. Ez év elején pedig megtörtént a nyugdíjak ismételt rendezése, emelése. Az egészségügyi, az oktatási és a kulturális fejlesztésre az állami költségvetésből az 5. ötéves tervidőszakban 195 milliárd koronát fordítunk, mintegy a felével többet, mint az 1966 és 1970 közti időszakban. Egyébként a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az egészségügyi és a szociális biztosítás terén a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 12,4 és egy orvosra 372 személy jut. Az orvosi ellátottság terén egyre nagyobb haladásnak és javulásnak vagyunk részesei és szemlélői. Mindezek kihatnak a csecsemőhalandóság lényeges csökkentésére is - illetve az átlagos emberi korhatár kitolódására, mely az 1975. év végén meghaladja átlagosan a 7D. életévet. Az elmúlt öt év során tovább fejlődött az iskolahálózat is. Rendkívül nagy eredményekkel találkozunk az (Folytatás a 2. oldalon.) Versenyfelhívás a kongresszus tiszteletére Szlovákia cukorrépa-termesztői már eius 17-én Trenčinben megtartott országos értekezletükön mérték fel a múlt év eredményeit, és kitűzték az idei esztendő feladatait. A konferencia résztvevői között a vitában felszólalt Viktor B i 1 k o v i C elvtárs, a Rohovcei (szarvai) Állami Gazdaság igazgatója. Rámutatott arra, hogy a cukorrépa-termesztésben egyes mezőgazdasági üzemek csúcshozamokat értek el. Az üzemek többsége azonban, habár mennyiségben teljesítette a kitűzött célt, a répa cukortartalmát tekintve jelentősen lemaradt. A legutóbbi párthatározatokba foglalt irányelvek megszabják, hogy a hektáronkénti répamennyiségbői legalább 30 mázsa tisztított cukrot keltene minden üzemben kitermelni. Ez lényegében a répatermes cukortartalmának növelésével érhető el, amit a hektáronkénti optimális nüvényegyed-szám betartása és az agrotechnikai intézkedések alkalmazása tesz lehetővé. Tehát a közepes, vagy gyengébb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemeknek — mivel ők képezik a többséget — kell e feladat sikeres megva(Folytatás a 2. oldaldn.) Lapunk tartalmából it? MÉHÉSZET VADASZAT HALÄS2AT 4. # TOVÁBBI CIKKEK: Lehetséges a megelőzésük • Egy kérdés, nyolc felelet Következetes ellenőrzés a takarmánytápok felhasználásában • Bonyodalmak a bab körül • Tanítók napján Jó tanácsok az Ametiszt árpafajta tápanyagellátásához A tavaszi árpa termesztői körében az utóbbi időben nagy vita folyik a trágyázás kérdéseiről. Olyan nézetekkel is találkozunk, amelyek gyakran indokolatlanok és amelyeket nem támasztanak alá a tudományos-kutató munka eredményei, illetve a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben ellenőrzött eredmények. Az intenzív típusú tavaszi árpafajták közül jelenleg leginkább az Ametiszt fajta termesztése terjedt el. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola agronómiái karának növénytermelési tanszékén évek óta folytatott kísérletek során figyelemmel követtük, milyen hatással van a foszforos-káliumos műtrágyával párosított nitrogén-műtrágyák különféle formáinak és adagjainak alkalmazása a termés nagyságára és minőségére. A nitrogén-műtrágyák közül a mésszel kombinált ammőniumsalétromot, az ammőniumos kénsavat (ammóniumszulfátot) és a karbamidot használtuk fel. Az alapvető hatóanyagokkal való trágyázás N ; P : К arányban így alakult: 1:0,65:2,07 (elemekben) a nitrogén három szintjén tiszta hatóanyagban egy hektárra számított N-—50, N—75 és N—100 kg arányban. A foszforos trágyák közül a szuperfoszfátot, a káliumos trágyák közül a kálisót ősszel, a nitrogénes trágyákat tavasszal vetés előtt alkalmaztuk. Vetés után a talajt sima hengerrel felfrissítettük, majd utána könnyű boronával porhanyósítottuk a föld felszínét. Ezzel, főként a szárazabb tavaszi hónapokban kedvezőbb feltételeket értünk el a mag duzzadására, csírázására és kikelésére, valamint a talaj intenzívebb biológiai tevékenységére. A terméseredmények igazolták a föld vetés utáni felfrissítésének helyességét, jobb, noha az alkalmazott trágyafajták szerint eltérő visszahatását a hatóanyagok kihasználhatóságára. A hengerlés hatására és utána következően a talaj felszínének porhanyósítása folytén — annak érdekében, hogy a trágyázás variánsainak átlagéban meggátoljuk a száraztalaj keletkezését — a termés hektáronként 4,9 mázsával, vagyis 8 és fél százalékkal emelkedett. A mésszel kombinált ammóniumsalétrom alkalmazásával 4,8, az ammóniás kénsav alkalmazásával 8,4 százalékkal, a karbamíd alkalmazásával pedig 12,6 százlékkal nőtt a termés. Ezek az adatok egyöntetűen igazolják az Ametiszt árpafajta eltérő reagálását az ember által befolyásolható beavatkozásokra. A nitrogén-műtrágyák foszfor-kálium-trágyákkal kombinált különféle adagainak hatékonyságát a tényezők egész sora befolyásolja. Kísérleteink eredményei a gyakorlatban megnyilvánuló különféle tendenciáktól eltérően igazolták, hogy a nitrogén-, valamint foszfor-kálitrágyák adagainak fokozása nem hatékony. Sajnos, gyakran olyan esetekkel Is találkozunk, hogy a nagy adagok csökkenő hatékonyságára vonatkozó természeti törvénnyel ellentétben olyan trágyafajtákat alkalmaznak, amelyek negatív kihatásukkal csökkentik a termés nagyságát és minőségét. Kísérleteink folyamán a nitrogén-műtrágyák különféle fajtáinak és adagainak hatása a kővetkezőképpen alakult: N + K trágyázás formák adagok kg-ban 1 hektár utáni tiszta hatóanyagban Termés hektáronként mázsában %-ban Szintkülönbség hektáronként mázsában A termésnövekedés N NPK N 1 kg után Ammőnium- 50 61,9 100,0 12,4 3.3 salétrom 75 82,9 101,6 + 1,0 4,0 1,1 mésszel 150 62,6 101,1 + 0,3 1,2 0,3 ammóniu- 50 60,0 96,9 — 8,8 2,3 mos 75 62,5 100,9 + 2,5 10,0 2,6 kénsav 100 63,5 102,6 + 1,0 4,0 1,1 Karbamíd 50 62,5 100,9 13,6 3,6 75 59,8 96,6 —2,7 —10,8-2,9 100 61,2 98,9 + 1,4 5,6 1,5 A kísérletek eredményeiből kitűnik, hogy az 1 kg alkalmazott nitrogénre számított termésnövekedés a hektáronként 50 kg tiszta hatóanyagban juttatott adag esetében a leghatékonyabb. Ha a foszforral és káliummal megfelelő arányban növeljük a nitrogénadagokat, szembetűnőén csökken a termés növekedése. Az Ametiszt árpafajtánál a nitrogén-műtrágya legmegfelelőbb formája a karbamíd, a mésszel kombinált ammőniumsalétrom és utolsó formaként az ammőniumos kénsav volt. Nagyon hatástalan a foszforral és káliummal kombinált nitrogénnek hektáronként 75 és 100 kg tiszta hatóanyagban való adagolása, amit részletesen bizonyít az egy kg NPK-га számított kg-bán kifejezett szemes termény-hozamok értékelése is. Forma N műtrágya NKP hľl116?nyag Szemestermény-termelés hektáronkénti k han %.bfm kilogrammban Mésszel 186 33,2 100,0 kombinált 279 22,5 67,8 ammőniumsalétrom 372 16,5 50,6 Ammőniumos 186 32,3 100,0 kénsav 279 21,4 63,8 372 17,1 52,9 Karbamíd 186 33,6 100,0 279 21,4 63.8 372 16,5 49,0 A kísérletek folyamán az általunk figyelt további biológiai anyag •— fajták és nemesített új fajták — hasonló tendenciát, noha eltérő visszahatást mutattak. A tavaszi árpa táplálásának és trágyázásának kérdésével egész agrotechnika függ össze, amelyet jelenleg a maximális nedvtakarékosság szempontjából kell biztosítani. Ebből az következik, hogy a könnyű talajokon simítás után elegendő a nehézboronákkal való boronálás. A vetés mélységénél (4—5 cm) mélyebb porhanyósítás indokolatlan, sőt, ellenkezőleg, lehetővé teszi az erősebb elpárolgást. A nehezebb földeken csak 3 cm mélységben vetünk. A mélyebb vetés negatívan befolyásolja a növények habitusát és sarjadzását. A tavaszi árpa túlzott sarjadzása nagyon sűrűvé teszi a növényzetet, ugyanakkor a hajtások terméketlenek. A vegetáció folyamán a túlburjánzás a nedvhiány miatt megfelelő mikroklíma, táptalaj alakul ki különféle betegségekre és kártevők megtelepedésére. A kellő nedvmennyiséget a szem számára a talaj vetés utáni felfrissítésével biztosítjuk. Az ilyen nagyobb tömegű talaj lehetővé teszi az egyenletes csírázást és kelést, valamint a termékeny sarjadzást, továbbá a tápanyagok Intenzívebb felhasználását. Mint kísérleteink igazolták, a tavaszi árpánál nagyon alacsony fokú a trágyafélék felhasználhatósága. A nyitrai viszonyok között végzett kísérleteink eredményeiről szőlő rövid tájékoztatás igazolja, hogy a tavaszi árpa tápanyagellátáséban és trágyázásában az alkalmazott trágyafajták maximális hatékonysága szempontjából reálisabban kell: eljárni jó technológiai értékű, állandó és nagy terméshozamok elérése érdekében. t ,. • Štefan dóka у mérnök, kandidátus A mostoha időjárás ellenére az üvegházi kertészetekben szorgalmasan tevékenykednek. Foto: —11
