Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
1978. március 28. SZABAD FÖLDM0VW. 15 Amikor átgondoltam a témát, tndtam, arról megoszlanak a vélemények. Valaki a (éesekazttkitést tartja a telelés éa fejlődés fontos kellékének, ugyanakkor sokan ágy vélik, hogy a fésxekszfikftés felesleges, a család anélkSl Is kifejlődik. Egy bistoa, maga a fészekszűkítés nem csodaszer, de anélkül talán teljes siker nehezen érhető al a főhordásra. Mivel közeledik a tavass, Így a fészekszfikltés ideje is. Próbáljuk megközelíteni as igazságot. Szeretném, ha minél többen felfigyelnének a következőkre: Többen egész életüket a méhek mellett töltötték, keresték a jobbat, hogy minél jobb szakkönyvet bocsáthassanak ki. Talán fel sem kell sorolnom, hiszen minden kezdő találkozik a nevükkel a szakkönyvekben. Dr. Novácky Kálmán, Svancer Lajos, Dr. űrösi Pál Zoltán, Fainba Zoltán, de sorolhatva« rost a art vei la aglaaan be van ragasztva. Est látva, én ehhez igazodtam, a felülről a következőképpen takarom csaladjaimat. Mindig csak annyi lápét hagyok bent, amennyit a család Bőrűn takar. Ezt oldalról gyékénypárnával zárom, ha még üres hely maradna a párna mellett, azt is lazán kitömöm puha papírral. Felülről a lépntcák léeees kékkel vannak zárva, amit már angnsctns végén berakok, hogy jól beragasszák, nagyon vigyázok arra, hogy az oldalsó párna és a szélső lép mellett jól szigetelve legyen, mert ha ez nem sikerül, az ilyen családnál a fölső takarás átnedvesedik. A keretekre előbb 3—4 rét összegyűrt papirost teszek, s a költőteret nagyon pontosan záró 1,5 cm vastag kobrával takarom. Erre jön jó vastag két rét pokróc, ami már majdnem a kaptár külső falával egyezik, utána újságpapír több rétegben és erre jön a kaptár külső méretével egyező 5 cm-es szalmapárna. Utána a tető, ami szintén szalmából van, és az erre szerelt pléh födél. Tehát amint a leírtakból kitűnik erősen takart a fészek. Soha nem tapasztaltam, hogy méltóim összeizzadtak volna, sem azt, hogy a meleg taka-A fészekszűkítés 4 nőm a többit, de fölösleges. Ez elég ahhoz, hogy legalább elgondolkozzon minden méhész a régen vitatott kérdésről, a fészekszfikltés fontosságáról. Kell-в szűkíteni a fészket, mikor és hogyan, kifejlődik-e a család lészekszűkltés nélkül is? Ezek a szakkönyvek elég részletesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. De olvassuk csak el bármelyiket, a végső szó a következő: a fészekszfikltés nagyon fontos a méhcsaládok fejlődésében. Ez az én, hosszú évek során szerzett tapasztalatom is. Mindezek után mégis vannak némi eltérések a szűkítés és takarás között. Ezt mutatja a február 7-én megjelent cikk egy részlete is, rás miatt felülről csepegett volna méheimre a lecsapódás. Egyre mindig nagyon ügyeltem. A méheknek minél több levegőre van szükségük. Ha a levegő cserélődés jő, nincs lecsapódás. Családjaimnak inkább mindig több levegőt adtam, mint keveset. A melegen takarás veszélye csakugyan fennáll, ha nem gondoskodunk kellő levegőről. Ha jő a levegőcsere, tavasszal egészséges a méhcsalád. Tavaszi bontásnál még a legalsó újságpapír is olyan száraz, mint amikor betettem. A családoknál semmi lecsapódás. A virágpor a szélső keretekben is úgy csillog, mint ősszel. Családjaim már áprilisban fontosságáról amely ezzel foglalkozik. Azt Írja, hogy télen felülről nem jó a fészket erősen takarni, mivel Így erős a páralecsapódás. s a család összeizzad, ami sokszor végzetes lehet. Itt megemlíti még, hogy inkább hagyjunk egy léppel többet télire mint kevesebbet, mivel a kevés lépen betelelt családdal szintén előfordulhat a fent említett eset. A szakkönyvekben azonban sehol nem olvasunk arról, hogy a felülről jól takart, avagy erősen szűkített családok télen izzadnának, ha azoknak a kijárón biztosítva van a levegocsere. Mikulás Lajos megérti, hogy hozzászólásom célja az, nehogy az egyes méhészek esetleg félreértsék az említett szűkítéssel kapcsolatos dogokat. Több mint 30 éve méhészkedem, még nem értem meg, hogy családjaim közül akárcsak egy is lehullott volna. Ezt bizonyíthatja szervezetünk minden tagja. Dgy hiszem, az fit amelyiken járok, jónak mondható. Mindig azt tapasztaltam, hogy ha csak egy kerettel hagytam is többet valamelyik családnál, már lecsapódást találtam! A FELÜLRŐL VALÓ TAKARÁSRÓL Már ősszel látja minden méhész, hogy családai felülről beragasztanak minden nyílást a keretek felett. Látják ezt legjobban, akik lécecskékkel zárják a léputcákat. De még a későn le-2—3 múlépet kiépítenek. A felülről gyengén takart családokra csakugyan csöpöghet a víz, hisz a legmelegebb pont a családok fölött van. Így ha ez nincs felülről kellően takarva, szerintem ott van a legnagyobb lecsapódás. Megfeketedett méheket nálam soha, de olyan helyen láttam, ahol alig egy méhjárat-levegőt hagytak a kijárón azért, mert — mint mondották — megfagynának a méhek. Itt csakugyan lucsok, penész és romlott volt nemcsak a virágpor, a máz is. Es itt találhatók a duzzadt potrohú megfeketedett méhek. Ilyen telelés legtöbb esetben a család életébe kerül. összefoglalva, én nem az erős takarás- és szűkítésben látom a lecsapódás okát, hanem a kevés levegőcserében. Adjunk méheinknek alkalmat arra, hogy minél könynyebben cserélődjön a kaptár levegője és meglátjuk, egészségesen érik meg a tavaszt. De már koraősszel törekedjünk arra, hogy legalább 7—8 keretes családokat teleltessünk be, mert ezen alul már csak tartalékcsaládokról beszélhetünk. A tavaszi erős szűkítéssel egyetértek, persze ezen a keretszámon legyen meg a kellő élelem, Így az egészségesen áttelelt családok rohamosan fejlődnek. Tudom, nagyobb őröm nem érheti tavasszal a méhészt, mint az egészségesen, alig pár hullával kitelelt méhcsaládok látványa. NAGY KALMAN, Vefký Blh A mezőgazdasági technika és az apróvad A zavidovol {Szovjetunió) állami kísérleti természet védelmi terület intézménye nemosak rögzíti az apróvad pusztulását a szántóföldeken a különféle mezőgazdasági gépek üzemeltetése során, hanem kísérleteket folytat a vad puszta lés megelőzésére. Kb. 2800 hektár területen három év tavaszi munkái során el pusztult 7 masai nyúl, IS bíbic-, В tőkés réce és 2 fogolyfészek. A nyalok száméra legveszélyesebb az ottani éghajlaton a gabonafélék betakarítása. Súlyosbítják a helyzetet a ragadozó madarak, mert a megmenekült fiókák a csupasz táblákon elkerülhetetlenül a ragadozók martalékává válnak. A pusztulás megelőzése, ül. csökkentése érdekében javasolják, hogy a táblákat ne a szélektől a közepe felé vágják körül, hanem a középtől a szélek felé haladva. Így a gépek zajától felriasztott vad esetleg elmenekül a szomszédos menedéket nyújtó területre. (Oh.) Mindazonáltal, hogy az 1975—76-os tél tele volt szeszélyes Időjárással, bizakodással tekintünk az új vadász év felé, mert e megmaradt vadak egészségesek, tenyészképesek. A többi már rajtunk múlik. Az apróvadas területeket járva megállapíthatjuk, hogy az állomány szinte az egész országban nem éri el a kívánt szintet. Ezért Szlovákia számos járásában a nyúllövést idejében letiltották. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy a vadnak rengeteg ellensége van: a magas hó, az árvíz, a nagy hideg, az aszály, a mezógazfoglalkozni, ahol az éghajlati, talaj és domborzati viszonyok kedvezőek. Az állomány javításának egyik igen fontos módja a vérfrissítés. Az idegen területekről hozott egyedek friss vért hozva állományukba erősítik ellenállőképességét az időjárással és a betegségekkel szemben, ami kedvezően hat a szaporulatra is. + A természet tökéletes „színpadára“ megérkezett március. Erről tanúskodnak a visszatérő vándormadarak és az elsők között a bíbic, a seregély, a vadgelamb és mások. Ezzel szemben a nádaság gépesítése, a vegyszeres gyomirtás általános bevezetése, a vadorzók, a ragadozók és még sok egyéb. A sok károsító tényező első pillanatban legyőzhetetlennek látszik, de aki szereti a vadat — és minden vadász kell, hogy szeresse — megtesz mindent megvédése érdekében. Ma már persze nem elegendő védeni a meglevő vadat, hanem szakszerűen kell azt szaporítani, sőt tenyészteni. , A mezei nyúl esetében a tenyésztés nem egészen helyes kifejezés, mert ennek az állatfajnak a fogságban tartását és szaporítását még nem sikerült megoldani, de annyit tehetünk, hogy ezt a legértékesebb apróvadunkat minden ellenségtől fokozottan védjük. Ennél az állatfajnál a legfontosabb a helyes 1:1 lvararény betartása, mert területeinken utóbbi Időben az arány a kanok javára tolódott el és ez a tény hátrányosan befolyásolja a szaporodást. Ahol nyúlfogás nincs, ott a maga idejében a vadászat módját kell megváltoztatni, a körvadészat helyett hajtóvadászatot rendezni és ez esetben a terítéken sokkal több kan lesz, mint nőstény. A fogoly házi tenyésztése sem teljesen megoldott, de sokat javíthatunk az állományon az összegyűjtött tojások keltetésével, a kikelt csirkék szakszerű kezelésével, majd később örökbeadásával erős fogoly családokhoz. A fácán tenyésztése megoldottnak mondható. Több helyen már nagyüzemi módon tenyésztik a házi szárnyasokhoz hasonlóan. A fácán jól tűri a fogságot és a házilag összeállítható vollerekben is iól szaporodik. Ez esetben állandó állatorvosi felügyeletet kell tartani felettük. Mindhárom aprővad-fajtára vonatkozik, hogy olyan területen érdemes egyik vagy másik felszaporl-tásával lünk telelt északi vendégek szintén megkezdték a tavasz hivószavára a hazatérést, mert mindenütt jó, de legjobb otthon. Az erdók-mezők kedvelői — a zöldkalaposok — őszintén örvendeznek a tavasz hírmondóinak, kézbe kerülnek a szegre akasztott puskák és megkezdődik a hoszszúcsőrüek vadászata. Vannak azonban kötelességek is, ezeknek szemmeltartása megkívánja a sőzók, nyalatók megtöltését és karbantartását. Csak homokmentes, tiszta agyagba keverjük a sót. Ha szükséges, létesítsünk új sőzökat. Rendbehozzuk a téli etetőket és környéküket fertőtlenítjük. Elkészítjük a foszforszörpös mérgezését a fészekrablő hamvasvarjú és szarkák részére. Nagy figyelmet szentelünk a márciusi kisnyulaknak. Minden eréllyel üldözzük a kóbor kutyákat és macskákat, mert ezek a legnagyobb ellenségei az első nyúlszaporulatnak. Figyelemmel tartjuk a rókakotorékokat Is és Időben likvidáljuk a koslatő rókát. A vadak számlálását végezzük lelkiismerettel. A vadlétszám felületes felbecsülése veszélyezteti az állományt, ugyanígy az engedélyezett Ielövésl terv nem reális magassága is. Végezetül pedig Igyekezzünk mind a három apróvadnál az ivararányt figyelni és ha kell, a fácán- és fogoly kakast elózete engedéllyel kilőni. így sikerül a tojók állandó zaklatását megszüntetni. Ján M. Habrorský Amíg a ponty Csillagok pislákolnak as égen, amikor a horgász botjaival, vállán, hátizsákjával aszal a reménnyel megy a folyó vagy a tó partjához, hogy horogra kaphasson agy szép pontyot, vagy mást a halak nemzetségéből. Arcát kellemesen simogatja a hajnali szálló. A horgásznak ki vau számítva az ideje. Tudja, mikor ér a kiszemelt helyre, ahhoz a bizonyos bedőlt fához, vagy oda, ahol а kőgát megtöri a vfs folyását. Ha tóra megy, tudja, hogy mikor ér a megszokott nádcsomóhoz, ahol korábban már pontyot fogott. Közben klvilágosodott. A szellő sem resdül. A partmenti fák vagy bokrok mintha bíztatnák az embert, amikor körüljár tekintete a tájon. Ceobban a víz. Fürdik a hal, szokás mosdani ilyenkor. Jó jel ez a horgász számára. Meggyorsul a tempó, a horgászkészség összeszerelésére kerül a sor. A csali a kiszemelt helyre kerül és a dugó megnyugszik a víz színén. A horgász kényelmesen elhelyezkedik. Figyeli a vizet. Csak a csobbanás, a viz gyűrűzése vagy egy nádszál rezzenése árulkodik a pontyok jollenlétéről. Aztán feszül a zsinór, táncol a kapásjelző, vagy megbillen a dugó, a horgász idegszálal megfeszülnek. Csak el ne szalassza a bevágás kellő pillanatát! Ha sikerül „megakasztania“ a pontyot, Igyekszik a parthoz vontatni, hogy kellő pillanatban alámerftsen. Aztán a haltartóba téve megsimogatja. Ezzel tetézi be örümét. Sok horgász keveset törődik azzal, mennyi munka, fáradozás, idóltöltés szükséges ahhoz, hogy a hal horogra kerüljön. Többen azt tartják, hogy Ismerik a pontyot, kifogták, a ezzel be ia fejeződött a dolog. Ha kapnak a pontyok, akkor jé, ha sikerül közülük egyet kettőt horogra csalni, akkor még jobb, de ha nem, akkor bosszankodnak. Szidják a pontyok étvágytalanságát, a vizet ahol horgásztak, t általában mindent, ami a hallal összefügg. Arra talán sokan nem gondolnak, hogy a sikertelenségnek oka saját magukban keresendő. Minden horgásznak tudnld kell, hogy a halak is gondozást Igényelnek. Jő eredményt csakis közös munkával lehet elérni. As még nem minden, hogy megfizetik a tagsági illetéket, szükséges a halakkal valé törődés is. Tehát, amfg a ponty horogra kerül sok-sok fáradozás szükséges. A nyárutó és a kora üss a legalkalmasabb a ponty horgászására. Ezt a legtöbb horgász igyekszik kihasználni. Nem is csoda. Hiszen a lehetőség adva van. Az alföldi vizekben majdnem mindenhol megtalálható a ponty, legyen az folyó vagy tő. A folyón talán még érdekesebb a pontyozás, mint * horogra kerül tavon. Egy, másfél, vagy kétkilős ponty fogása élvezet. Csak az a baj, hogy mindig ritkább a fogás — panaszkodnak egyesek. Évekkel ezelőtt sokkal jobb volt a helyset. Tiszta volt a víz, szintje nem változott őréről őrára ügy, mint napjainkban, például a Vágón. A ponty Ivása javarészt a tavaszi áradás idejáró esett. Ekkorra a víz hőmérséklete elérte a tizenhét fokot. Egy ponty súlyának kilogrammjaként 150—200 ezer ikrát rakott la. A víz hőmérsékletéiül függően as ikrákbfil három-öt napon belül kikelt az ivadék, mely visszakerült a folyókba, biztosítva az utánpótlást. Ma azonban az ikráknak nincs idejük kikelni, в lefvás helyén elpusztulnak. Ezért egyes szervezetek Intenzív halasltással Igyekszenek a hibákat helyrehozni, hogy örömet szerezzenek a horgászok népes táborának. A folyókba leginkább a nyurga- vagy tőponyt kerül, míg a tavakba a tükör- vagy bőrpontyokat rakják. Az előbbiek lassabban, az utóbbiak gyorsabban növekednek. Milyen gyönyörű látvány a szenvedélyes horgásznak, amikor Ht is, ott is egy jókora ponty dobja magát a vfz fölé, s utána hangos csobogással újra a vízbe merül. Vagy amikor a tavak nádasai szélén felfedezi a nád mozgását, amint a ponty éppen a friss hajtásokat falatozza. Megvan a remény arra, hogy jő fogás lesz. Do hogy a fogás nocsak remény legyen, hanem valóság Is, ebben minden horgásznak közre keli működnie. Hiszen a közösségben van az erő. A magunkénak tartott folyószakaszon, vagy halastavon jobb gondozással és több felelősségérzettel teremtsünk kellemes szórakozást. Adamcsfk Ferenc i Soronlevő teendőink
