Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-10 / 1. szám
ft sára vonatkozó program befejezésén fáradoznak. Ennek feladata á sertéstenyészetek legveszedelmesebb betegségektől való megszabadítása. Ilyenek az Aujeszky-féle betegség, a gümőkőr, a fertőzéses elvetélés, és a respirációs megbetegedések összessége. Az egészségi állapot feljavításának két módját alkalmazzuk. Az első az ún. eliminálő módszer, amelynél szigorúan betartják a zárt állatforgót. Az állományból kiselejtezik azokat a kocákat, amelyeken a betegségek tünetei észlelhetők. Ugyanakkor azt is figyelemmel kísérik, hogy az utódokon nem jelentkeznek-e hasonló beteges tünetek. Ilyen módszerrel az állomány egészségi állapotának feljavítása 2—3 évig tart és aránylag igényes az állatok egészségi állapotának örökölhetőségi ellenőrzésével szemben. A második módszer radikális. Az egész tenyészetet felszámolják. Az objektumot fertőtlenítik, megfelelően módosítják és ugyanazon tenyészetből származó egészséges fiatal kocákkal telepítik be. Ez a módszer a legmegbízhatóbb és a legnagyobb népgazdasági hatékonyságú. A tenyészet egészségi állapota kisebb mértékben a szopósmalacok korai, 36—48 óra eltelte utáni elválasztásával is feljavítható, sőt, a szopósmalacok közvetlenül a malacozás előtti császárvágással végzett nyerésével is. Ez a módszer igen igényes és csak abban az esetben alkalmazzák, ha értékes genetikus anyagról van szó. A politikai és gazdasági szervek az állategészségügyi szolgálat hathatós segítségével ellenőrzik az állomány egészségi állapotának feljavítását célzó tervek és programok teljesítését és a fertőzések felszámolására a mezőgazdasági vállalatoknak szükség esetén pénzügyi segítséget nyújtanak. ZAVAROK A SZÜLETÉSI ARÄNYSZÄMBAN — STERILITÁS Á szarvasmarha tenyésztésben komoly gazdasági károkat okoznak a termékenységben beálló zavarok, amelyeket sterilitás néven ismerünk. Az anyaállat teljes mértékű hasznosításának alapvető feltétele, hogy tőle évente egy életképes borjút nyerjünk. Ez összhangban áll a fejőstehén biológiai és fiziológiai folyamataival. Ha ezeket a folyamatokat az ember különböző behatásokkal megzavarja, zavarok állnak be a termékenységben Is, és ennek kedvezőtlen hatása van a szarvasmarha-tenyésztés ökonómikájára is. Ezért a fejőstehenek számára meg kell teremetni a lehető legkedvezőbb belső és külső feltételeket. Az utóbbi évek folyamán az állatokat nagy tömegben összpontosító vállalatokban előtérbe kerültek a helytelen takarmányozás negatív következményei. Ezek egyre nagyobb problémává válnak, mivel zavarokat idéznek elő az állomány újratermelési folyamatában. A TEHENEK ELLÉS ELŐTTI ÉS ELLÉS UTAM ÁPOLÁSA A tehén az ellés előtti időszakban, az elléskor és az ellés utáni időszakban igényli a leggondosabb ápolást. Ellés előtt elsősorban a takarmányadag módosításáról kell gondoskodnunk. A tehenet ellés előtt legalább 6 héttel szárazra kell állítani. Ebben az időszakban a tőgy a legkisebb és az alveolusok sejtjei nyugalomba vannak. Az ellés időpontjának közeledésével kezdődik a tejmirigy aktivitása. Ebben az időszakban ellenőrizni kell a tehén általános egészségi állapotát és mindenekelőtt a tejmirigyállomány állapotát, hogy idejekorán láthassunk hozzá annak gyógykezeléséhez. Az ellést a lehető legtisztább környezetben kell levezetni. A fertőzés egyik forrása a nem fertőtlenített szülészeti kötelek használata, a piszkos kéz stb. lehet. Szülés után figyelemmel kell kísérni a magzatburkok távozását, mivel ezekkel a szülőutakba fertőzés kerülhet, amelyet az anyaméh gyulladása követ és esetenként zavarok állnak be az állat egész-1975 1980 1985 1990 Az egy kocára átszámított felnevelt • malacok száma évente (db) . . 17,8 18,3 19,0 20,0 A 105 kg-os vágósertés életkora (nap) A hízósertések napi súlygyarapodása 197 186 178 173 (dkg) ................................................... Az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált 56 60 63 65 takarmány menny iség (kg) 4,0 3,9 3,8 3,6 A karaj' nagysága (cm) .... A csontos sonka kettéhasított súlyhoi 34 36 38 40 viszonyított részaránya (%) . 18 19 19,5 20 Ezeknek a mutatóknak az elérése érdekében a CSZSZSZK-ban hibridizáló programot hagytunk jóvá. az Állatok türnüsos befogása A továbbtenyésztésre kíválaszott állatok — borjak vagy választott malacok — befogásával kapcsolatos veszteségek az elhullásos és kényszervágásos veszteségekben a legnagyobb részarányt képviselik. Ezeket a veszteségeket csakis az állatok tumusos befogásával lehetséges korlátozni. Egy csarnokba azonos környezetből származó, megközelítőleg azonos életkorú és súlyú állatokat szállásolunk el. Néha problémákat okoz a szopősmalacok és a borjak termelésének helytelenül kidolgozott terve. Ez elsősorban a megfelelő számú borjú befogására vonatkozik. A probléma megoldásának egyik módja, hogy a borjúnevelő gazdaságba borjakat szállító összes mezőgazdasági üzemben igyekszünk az istállókban azonos higiéniai és környezetéghajlati viszonyokat teremteni. Az állatok téli időszakban való szállítására fedett szállítóeszközt kell használni és az utóbbi időben megkívánják, hogy a szállítóeszköz belsó tere fűthető legyen. az állomány egészségi Állapotának feljavítására iranyolö TERVEK ÉS PROGRAMOK Á gazdasági állatok tenyészeteiben tapasztalt veszteségek alapos elemzése alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Állategészségügyi Igazgatósága javaslatot tett az egyes fertözéses megbetegedések fokozatos felszámolására irányuló tervek és programok kidolgozására. Az egyes tervek jóváhagyása után az állam pénzeszközöket szabadított fel azok realizálására. Először a szarvasmarhák gümőkórjának és fertőzéses elvetélésének a felszámolásához láttunk. A jelenlegi Időszakban az állomány egészségi állapotának feljavítását célzó program legfontosabb feladata a tehenek tejmirigy gyulladásának a felszámolása. Ezenkívül az Sllam pénzbelileg támogatja a ragadós száj- és körömfájás fertőzött gőcaiдак a felszámolását, az Aujeszky-féle betegség, a sertéspestis és más betegségek elleni küzdelmet. A betegségek elfojtására vagy felszámolására vonatkozó terveket a mezőgazdasági üzem az állami állategészségügyi szolgálat dolgozóinak közvetlen segítségével dolgozza ki. A ragályos betegségek felszámolását a ragálybizottság Irányítja. A nagyobb mezőgazdasági üzemek székhelyén a bizottságokat a helyi nemzeti bizottságok mellett alakítják meg, kerületi méretben a járási ragálybizottság működik, amelynek élén a járás politikai, közigazgatási és gazdasági szerveinek képviselői állnak. A mostani időszakban a sertésállomány egészségi állapotának feljavítá— fehérvérűség felderítését. Á fehérvérűség a vér és a vérképző szervek megbetegedése, amely vontatott lefolyású, de a tenyészetekben való széthurcolása esetén népgazdasági károkat okozhat. További veszélyes betegség a lépfene. Ez a betegség olyan mezőgazdasági üzemekben fordul elő a leggyakrabban, amelyek közelében bőrfeldolgozó üzem működik. A fertőzés forrásai igen gyakran a külföldről behozott bőrök. Az erdők közelében elterülő legelők a gazdasági állatok veszettségének fertőzési forrásai lehetnek. A húsevő állatok — a róka, a farkas, a borz és a kutya terjeszti. A veszettség minden melegvérű állatot megtámadhat, és ez a betegség az emberre is veszélyes. Köztársaságunk minden egyes polgára köteles kivizsgáltatni az állatot, amely megmarta az embert. Az ilyen állatot el kell különíteni és megfigyelés alatt kell tartani. Az állat viselkedésében tapasztalt légkisebb változásokat is azonnal jelenteni kell az illetékes állategészségügyi központnak. Az állat elpusztulása esetén annak fejét nyakával együtt kivizsgálás végett a Szérodiagnosztikai Kutató Intézetbe kell küldeni. Azt az állatot, amely az embert megmarta és azután közvetlenül, még az álatorvosi kivizsgálás előtt elpusztították, teljes egészében, vagy a fejét a nyakával együtt kell kivizsgálásra elküldeni. Az állatok nagyobb tömegű összpontosítása magával hozza a paratífusz előfordulásának veszélyét. A paratífusz (salmonellósis) az emésztőcsatorna megbetegedése, amelyet az esetek többségében heveny hasmenés kísér. A fertőzés forrása a viz, a takarmány, vagy a beteg állat. A paratífusz emberre is átterjedő megbetegedés és fertőzött élelmiszerek fogyasztása esetén az emberek tömeges fertőzését okozhatja. További emberre is átterjedő betegség a tarlósömör. Az állattenyésztők körében inkább a „herpesz“ néven ismeretes. Bőrbetegség, amely többnyire a borjakon és a növendékmarhákon fordul elő. Az állatok bőrén korona vagy tenyér nagyságú kopasz foltok keletkeznek, ezek későbben pörkökké változnak. Az állatok nem hullanak el ugyan, de kis súlygyarapodást érnek el és lemaradnak a fejlődésben. Az emberek esetében a test felületén hosszadalmas megbetegedést okoz, amely csak lassan gyógyul és tartós kozmetikai jellegű következményekkel járhat. HOGYAN ELŐZTÜK MEG A TENYÉSZETEK FERTŐZÉSÉT? Milyen intézkedéseket kell a mezőgazdasági vállalatnak foganatosítania, hogy meggátolja a tenyészet fertőzését? Elsősorban ajánlatos az egész objektum megfelelő körülkerítése, hogy az állattenyésztő telep tulajdonképpeni területére vadon élő állatok és Idegen emberek ne léphessenek. A mezőgazdasági objektum bejáratát fertőtlenítő medencével kell ellátni, amelyben legalább 10 cm-es fertőtlenítő oldat legyen. A fertőtlenítő-medence legalább olyan hosszú legyen, hogy a szállítóeszköz kerekei teljesen megforduljanak benne. A fertőtlenítő medencék hiányossága, hogy nagyon könnyen szennyeződnek és karbantartásuk munkaigényes. Ezért az utóbbi időben javasolják a meleg gőzzel, vagy fertőtlenítő oldattal megtöltött permetezőkészülékek használatát. A WAP jelű permetező berendezéseket különleges engedély alapján a Ledeő nad Sázavou-i KovofinlS n. v. gyártja. A mezőgazdasági üzem területére csak az állattenyésztő telep üzemeltetéséhez szükséges járműveknek van belépési engedélye. Minden egyes Istállóbejárat elé fertőtlenítő szőnyeget kell helyezni. Ezeket a Drubežníctví Xaverov n. v„ chrustenicei 08 számú üzemrészlege gyártja és szállítja le. A gyakorlatban jól beváltak, könnyen tisztíthatók és karbantartásuk nem munkaigényes. Az objektumban foglalkoztatott dolgozók kötelesek at ál-4 lattenyésztő telep területére való lépés előtt munkaruhát ölteni. A munkaruhák közvetlenül a munkahelyeken maradnak és a dolgozók csak tisztálkodás és mosakodás után hagyhatják el az állattenyésztő telep objektumát. Sajnos, vállalatainkban még nem fordítanak kellő figyelmet ezeknek az olcsó és hatékony fertőzésgátlő óvintézkedéseknek a betartására. Elfeledkeznek arról, hogy drága termelőeszközzel hazárdfroznak. Hiszen pl. egy 250 állatot számláló tehénállomány étéke legalább 3—4 millió Kčs-t képvisel. Az utóbbi Időben javasolják az ún. fekete-fehér üzemeltetés bevezetését. Ennek lényege a termelőrészleg kerítéssel való elválasztása a segédrészlegektől. Ez annyit jelent, hogy az objektumot egy belső kerítés két részre osztja. A termelő részben azok a dolgozók közlekednek, akik közvetlenül a csarnokokban dolgoznak. Ide a járművek belépése korlátozott vagy tilos. A kerítés másik oldalán levő segédrészlegekben találhatók a fő közlekedési útvonalak, ezeken szállítják be a takarmányt és szállítják el az istállótrágyát és a tejet. Ebben a részben helyezik el elkülönített helyen a hullagyűjtő boxokat, ahonnan az elhullott állatok tetemeit az állategészségügyi asszanációs szolgálat szállítja el. A mezőgazdasági vállalatok vezetőségének minden egyes állattenyésztő telep számára üzemeltetési szabályzatot kellene kiadnia, amelyben meghatároznák a látogatók és a tanulmányi kirándulások résztvevőinek belépésére vonatkozó elveket. hatArmenti Állategészségügyi állomások A fertőzések hazánk területére való behurcolását gátló első szűrőállomást a határmenti állategészségügyi állomások jelentik. Ezek ellenőrzik a hazánk határait átlépő állatok egészségi állapotát. Ám nemcsak az állatok egészségi állapotát ellenőrzik, hanem mindazokat az óvintézkedéseket is, amelyeket az állatok tulajdonosai kötelesek betartani. Ezenkívül mintát vesznek minden hazánk területére behozott állati eredetű termékből és ezt kivizsgálják. Ebben az állami állategészségügyi intézetek dolgozói is segítséget nyújtanak, akik közvetlenül a terepen segítik az állategészségügyi dolgozók munkáját. Minden egyes kerületben 2—3 boncolóteremmel és laboratóriumokkal ellátott intézet működik. Némely intézetek csak bizonyos problémára specializálják magukat. Az állami állategészségügyi Intézeteknek ís van állati eredetű termékek ellenőrzését végző osztálya. Ez az állategészségügyi higiénia osztálya. Ide küldik ellénőrzésre a vágóhidakról vett húsmintákat, a húsfeldolgozó Ipar minden termékét, a haltermékek, a tej és a tejtermékek mintáit. A húsfeldolgozó ipar üzemeiben, tőként a vágóhidakon állandó állategészségügyi szolgálat működik, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a piacra hibás hústermékek kerüljenek. Állategészségügyi asszanäciös intézetek A fertőzések behurcolásának meggátlására Irányuló legfontosabb óvintézkedések egyike az istállók vagy az egész objektum alapos fertőtlenítése, desinsekciója és deratációja. Az állategészségügyi asszanációs intézetek feladata az elhullott állatok tetemének és az elkobzott állati testrészek eltávolítása. Az elszállított állati anyagokat saját létesítményeikben feldolgozás útján ártalmatlanná teszik és a takarmánykészftő ipar számára fehérjekoncentrátumokat készítenek belőlük. Az állategészségügyi aszszanációs intézetek az utóbbi évek folyamán működésüket a fertőtlenítés, a dezinsekcló és a deratáciő szakaszán is kibővítették. Ez olyan szolgálat, amelyre mezőgazdasági vállalatainknak szüksége van. 12 5
